Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 25. szám
2 iy44. március 25 rilZIKROOM Él YIDKKB szám alatt 50 lakásos bérház tervezése már folyamatban van. Az említett 5 ház építési költségét mintegy 9.5 millió pengőre becsülhetjük. Az Orczy-út 18—20. szám alatti telken két bérháztömb építésére fog sor kerülni, ahol mintegy 80 lakás fog rendelkezésre állni. Itt kb. 6 millió befektetéssel számolhatunk. Az Iskola-utca 44—46. szám alatti telken építendő bérházak építési költségeire az OTI mintegy 5 millió pengőt irányzott elő. Ugyancsak több millió pengőre fog rúgni a Thököly-út és Róna-utca sarkán levő teliken építendő két hatalmas bérház építési költsége. Cinkotán, ahol az OTI tulajdonában kb. 500 kát. hold van, az eddigi tervek és elgondolások szerint mintegy 15—20 ezer lakást magában foglaló amerikai méretű, 8—10, esetleg még többemeletes házakkal új város épülne meg. Ugyancsak sor kerülhet a budapesti Váci-út 181. szám alatt 21.640 négyszögöl kiterjedésű ingatlan megfelelő beépítésére ;s. E hatalmas terület beépítése 30—35 millió pengő beruházást jelent. Kecskeméten, Kolozsvárott és Győrött, továbbá Miskolcon munkáslakásos bérházak építését vette tervbe az OTI. Közvetett tevékenység. E tevékenységét az OTI különböző hitelműveleteikkel bonyolítja le. Jelesül városoknak, községeknek kölcsönt nyújt egészségügyi intézmények létesítésé-e, továbbá lakástermelés előmozdítására OLH kötvényeket vásárol s végül beruházások céljait szolgáló kötvényeket vásárol. Városoknak, községeknek megszavazott kölcsönök közül említésre méltóak az alábbiak, amelyeknek kifizetésére csak az átmeneti gazdálkodás éveiben fog sor kerülni, igy azok a jövőben nyújtanak munkalehetőséget. A zentai kórház felépítésére 200.000 és a nagykőrösi kórház céljaira 560.000 pengő, a csongrádvár- megyei kórház céljaira 150.000 pengő, a szentgotthárdi egészségház felépítésére 150.000 pengő, a pestszentlőrinci egészségház felépítésére 60.000 pengő áll az érdekelt községek rendelkezésére. Vágóhidak építésének céljaira Zsibó- nak, Sepsziszentgyörgynek, Nagykőrösnek, Gyergyószentmiklósnak, Zilahnak. Ózdnak, Pestszentlőrincnek, Tasnádfűr- dőnek, Szilágysomlyónak, Szászrégennek, Désnek, Borszéknek, Gödöllőnek, Kiskérnek, Tasnádnak összesen 2.490.000 pengő Csonkká morzsolódott, a felismerhetet- lenségig összevagdalt arcú kő szomszédságában, jobbra-balra dűlt kisebb-nagyobb keresztek karéjában magasfalú emlék világosodik felénk. Fehér színével úgy hat, mint szétbontott vitorlának nagy pillangószárnya a révbe csendesült sajkák kő árbocainak sűrű erdejében. Fekete vágású betűk komor vonalai vágnak bele a homlok kockáiba : Páva család. Gyakori látogatás eddig nem igen hasogatta a sír vastag fedelét. Páva János pihenni tért teste egymagában virraszt a halottak csendes szállásán. Földi sorsa munkálá- sának idején az ugart törte, melynek hantjai, rögei itták be izzadságos munkájának csillogó verejtékcsöppjeit. Most, hogy elköszönt lelke magára hagyta megfáradt tagjait, a temető hűséges szívén alussza síri álmait. Illetődött érzést, felejtést nem ismerő kegyeletet vált ki a sírok sorát látogatónak leikéből két rövid szó : Pro Patria. Szabó Kálmán hadapród-őrmester neve fölött zeng nem könnyen halkuló hőskölteményt a Kárpátok medencéjében ezer év óta oly ismerősen csengő katonabúcsúztató. 1916-ban áldozta fiatal életét a magyar vér szerezte és öntözte rónákért, hegyekért. Szabó István és Szabó Gyula neve siklik tovább a síremlék fülkéjének márványfalán. Összehajló ágak ritkás fedele alatt kőkereszt, rohamsisak újra áldozatul adott férfi sorsról kelteget fel-felszálló emlékezést. Foltusz Miklós hősi halálának évét védik a betűk merev arcú katonái a feledés oly gyorsan gyülekező árnyai ellen. Jeltelen halmok, egyszerű fejfás sírok hosszabb vonala után négy különböző nagyságú emlékkereszt sorakozik fel jelentéstételre. A. szálló évek boronája a múlás patináját szórta rá egyiknek-má- siknak testére, arcára. A betűk barázdáin nehezen gördül a könnyű olvasás. Érdekes, épen azokon, melyek kevesebb esztendő óta állanak pihenést nem ismerő őrhelyükön. A vizsgálódás első pillanatai gyaníttatják : a kövek bizonyára egy családhoz tartozók végső földi állomásának hirdetői. Az őrzött nevekkel való foglalkozás azután a család történetén keresztül szélesebbre feszíti, mélyebbre vetíti a képet. Erős áramlású esztergomi események is fel-felmerülnek a mull kavargó örvényéből. — Pinke Anna hajtotta utoljára élettől fáradt fejét koporsójának vánkosára a pihenést kölcsön nyújtását határozta el. Orvoslakás építésének céljaira eddig 92 községnek átlagban 60.000 pengő ösz- szegű kölcsönt nyújtott az OTI igazgatósága Ezeknek a kölcsönöknek végösz- szege 4.500.000 pengőt tesz ki. Kislakások építésére Budapest székes- fővárosnak a már folyósított 20.000.000 pengőn felül 50.000.000 pengős kölcsönt szavazott meg az OTI. Kolozsvárnak, Komáromnak, Sopronnak, Szatmárnémetinek és Székelyudvarhelynek bérház építkezésekre együttesen 1.650.000 pengő kerülhet folyósításra. Az OTI által jegyzet OLH kötvények ellenértékéből az OLH 6.2000.000 pengőt még nem használt fel s igy ez az összeg az átmeneti gazdálkodás éveiben építkezések előmozdítására ugyancsak rendelkezésre áll. Ha ezt a méreteiben hatalmas beruházási programmot magunk előtt látjuk, nyugodtabban tékintehtürík az átmeneti gazdálkodás időszaka elé, mert ez a többszázmillió pengő értéket képviselő munkaprogramra éveken át a munkaadók és munkavállalók ezreinek fog kenyeret és életlehetőséget biztosítani, ■mwwwwwwkW-mviAmwtmw Baromfitenyésztő tanfolyam Az Országos Baromfitenyésztők Egyesületének rendezésében Esztergomban a Szentgyörgymezei Kát. Olvasókörben hat napos baromfitenyésztő tanfolyam volt. Az előadásokat, amelyek az aprójószág tenyésztésének minden részére kiterjedt, számos szentgyörgymezei háziasszony, sőt néhány gazda is látogatta azon céllal, hogy a tanfolyamon szerzett ismereteit otthon értékesíthesse. A hatnapos előadássorozatot kiegészítette az Esztergom-vármegyei Gazdasági Egyesület keltető telepének bemutatása, ahol a látogatókat Hegedűs Balázs, a Várm. Gazdasági Egyesület igazgatója fogadta és üdvözölte Schalkhász Ferenc egyesületi elnök nevében is. Néhány keresetlen szóval mutatott rá a baromfitenyésztés köz- és nemzetgazdasági jelentőségére A m. kir. földmivelésügyi minisztérium által kiküldött szaktanácsadónő helyszini előadásánál Cziglényi keltetőgép kezelő is közreműködött. itt talált öt családtag közül. Néhai Kiss Mihály Esztergom szab. kir. város főügyészének üzvegye. — Külön sírkereszt mond jelentést Kiss Mihály hites ügyvédről. 1834-ben vették fel az esztergomi polgároknak akkor nagyot jelentő jegyzékébe. 35 esztendőn keresztül, 1860-ig látta el a város főügyész-tisztét. Háláját szülővárosa iránt több alkalommal megmutatta. Néhány alapítvány őrzi jótékonykodásának napjainkban is beszélő emlékét. Többszáz kötetből álló könyvtárát a városnak hagyományozta. Ezzel szintén emlékezetessé tette nevét, s követésre váró cselekedetével nem igen taposott nyomába lépett a méginkább emlegetett Helischer József városi tanácsosnak. — Kis, barokk vonalas márvány emlék számol be harmadiknak az alatta meghúzódó csendes lakás régi lakójáról. Ekés kanyarításokkal megvont, a kézírásos betűk modorában vésett jelek vonulnak fel a márvány mezején. Csaknem 130 esztendeje áznak-fáznak, forrósodnak, fagyoskodnak helyükön. Szél, eső, fagy, tűző nap mégsem ártott soraiknak. A mélyen árkolt vonalak a kő enyhén rózsaszínű falán olyan könnyen olvashatók, mintha a kőfaragó szorgos keze nyomán néhány napja rajzolódtak volna rá az emlék síma köntösére. Mindenképen a műszaki eljárás olyan példájára akadtunk, melynél az árny és fény játékának ügyes megoldása jelentkezik. A vonalak erős mélyesztése, finom kezelésű meghúzása nem mindennapi módon oldja meg a feliratok épen maradását, a könnyű, pcntos olvasás nem mindig kényelmesnek mondható feladatát. A mai kőfaragó mestereknek is érdemes tanulmányozni ügyeskedő elődjük jó századot megért eljárását. — Latin írás emlékező sorai kúsznak keresztül a feledés rengetegének oly könnyű szerrel sűrűsödő bozótjai között. A betűk apró mécslángjai fiatal élet ellobbanására világítanak rá. Biztató remények köddé foszlósát hirdetik: Hic iacet magnae Spei Juvenis Rendus Antonius Pinke A. A. Liberalium et Phi- losophiae Doctor, SS. Theologiae alterom in annum auditor, quem praematura Mors in primo juventutis flóré Anno quippe aetatis suae 22-do die 4 Julii 1818 sub suam Legem vocavit. Az életének ígéretes kapujában álló ifjú klerikus Pinke István- naik, Esztcigom szab. kir. város főbírójának a fia. — Pinke István-ról gyújt emlékfáklyát a sor negyedik sírköve. Széles, magas márványtömb nemes vcnalú, erős kötésű válláról magasodik fel az üdvözítés szent jele. A megtárult kapunyílás íve alatt dermedt szárnyú betűk sűrű csapata táborozik. Csendes zsongásukból imádságos mondatok ütnek ki : Kegyelmes Ur Isten ! Irgalmazz itten poraikban nyugvó kedves szüléinknek, Pinke István-nak, ki 1848. évi Szent Mihál hó 29-ik napján életének 77-ik és Dettary Rozáliá-nak, ki 1849. évi Szent Jakab hó 11 -ik napján életének 73. évében, Benned, Szent Isten elhúnyván, minket gyászban hagytak : Pinke Annát és Jozefát. — Pinke István Győrből került az érseki városba. Munkakészségét, dolgos eszét Esztergom szolgálatára ajánlotta. A város használható, mozgékony tisztviselőjét kétszer is felküldte követnek a' pozsonyi országgyűlésre, 1830-ban, majd 9 év múlva 1839-ben. Mozgalmas időknek, gyötrelmes napoknak tanúja és szereplője. Itt járt-kelt Esztergom utcáin az 1831-ben dühöngő kolerajárvány idején. Könnyes szemmel nézte a lakosok sorainak pusztulását. Hiszen volt nap, amikor a betegség legerősebb hónapjában, augusztusban 19 embert temettek csupán a belvárosi plébánia területéről. Csikorogtak a halottas kocsik kerekei. Szállították szálló életek letört reményeit, különösen az említett hónapnak napjain. A felkelő tűzkorong- nak mindig új és új könnyet kellett szárítania. Az előlopakodó sötétség gyásztakaróiát betegségcsigázta holttestekre borította. Teltek a temető sorai, üresedtek a házak lakószobái, A szeptember elé néző hónap során csak az említett plébánia ,hívei közül 270-en mondtak búcsút a földi tájaknak. — A város fekete napjainak elmúlása után hét évre új csapás zúdult Esztergomra. Félrevert harangok hirdették a Duna pusztító betörését. A jeges ár négynapos sétája temérdek vagyont tett semmivé, A váTos jegyzőkönv- vei dícsérőleg emlegetik Pinke Istvánt, aki leselkedő veszélyt nem tekintve, fáradtságot nem kímélve sietett a kárvallottak segítségére. Itt a temetőben is {elkísért az akkori ítéletnapok szörnyű emléke. A mai sírásó lakás 2. számú kamrájának helyén nagyhirtelen kemencét építettek, ahol az Ínségbe jutott lakosságnak sütöttek kenyeret. A kemence kikicsapó lángja sokszor festette pirosra az ide gyakran ellátogató tisztviselőnek emésztő gondok -sápasztotta arcát, aki ekkor már városkapitány. Négy éves kapitányságát 1840-ben tanácsosi hivatala váltja fel. Ebben a tisztében hét eszten- ceig működik. 1847—48-ig a város főbírája. — Lázak lappanganak szerte mindenfelé az országban Esztergomot is elönti a felgyújtott képzelet vért forraló tüze. A sajtószabadság ünneplése után a főbíró elnöklésével gyűlésre jön össze a négy város népe, hogy a pesti ,,közcsendi bizottság mintájára megalakítsák a „nemzeti őrsereget." Egyben mozgalom indul meg a négy várGs egyesítésére. -- A sóik munka és izgalom megtöri a 77 éves aggastyán erejét. Szeptember 5-én még látja az Esztergomba érkező „legnagyobb magyar -t. Hall a főváros felé törő Jellasich garázdálkodásáról, hogy a hónap vége felé síri álomra csukja megtört fényű szemét, melynek borulásában talán egy szebb, boldogabb Magyarország képe tűnt fel testétől válni készülő lelke előtt. Az írás szerint 9 hónappal később élete párjának koporsóját bocsájtották le a korábban révbe ért, életviharokban hányódott sajka mellé, hogy amint egykor az életutakon együtthaladtak, most is egymás közelében várják a nagy idők teljességét. — Egy-íkét négyzetméternvi a hely, melynek földjébe az emlékezés láthatatlan fája mélyeszti gyökerét. Hogy megráztuk a fát, ezek a fakó levelek hullottak bele a jelennek csücskökre fogott kötényébe. Forgassuk, olvassuk ! Tanuljunk belőlük. Nem kár ráébredni a múltak csillagos hajnalára. Hiszen a kegyelet, tisztelet, mely érdemes múltat ápol és becsül, biztató záloga a szebb jövendőnek. Elűzi a kétséges Jelleges idők er- nyesztő árnyait ! Erőt ad a viszontagságos napok szenvedéseinek eltűrésére, utat mutat nehézségeinek megoldására. Viharfelhő színű, arányos szabású obe- liszik sötétedik az út peremén. Az Érsekújvárról ideszakadt Kollár Péter szűcsmester emlékére áll őrséget. Innen-onnan 100 esztendeje néz szét hol faköpönyeges, hol kőatillás bajtársainak vigyázó seregében. Mintha valami büszkeség is feszítené mellét, hogy más anyagból hasították. Valóban, a temető egyetlen nagyobb emléke, melynek anyagát az Esztergom határában található Cserepeserdő bányájában fejtették. Sötét színe kcmor külsőbe öltözteti. Ezen meg nem csodálkozhatunk, hiszen utóvégre a gyász könnyes kertjében kell őrt állania. A döngös sírhely mélyén pihen még a szorgalmas mesterember felesége, K. P.-né Németh Katalin is. A régi városi kórház halottaságyáról került ide kis hellyel is beérő lakónak Haftinger Ludowika: Wittwe, Mahlers Gattin. Szögletes betűk szépművű szalagja fut végig a márvány testén. Az első pillanatokban nehezítik az olvasást a szokatlan alakú betűk, de rövidesen a pár nehezebb vonal megszokása és feloldása után zökkenő nélkül cseng értelembe a német írás hittel csorduló búcsúzása é* vigasztalása : Geliebte Kinder hemmet eure Thränew Geliebte hnkeb- weinet nicht. Die Hoffnung stillet euer Sehnen Bis der Ti.d euer Auge blicht Gedenkt s war des ewigen W Ile Dessen Wege wir oft nicht ver-tehn D.-r scheut den Kummer und seid stille Denner v^rheisst euch Wiedersehn Az élet végső határainál magára maradt özvegy matrónának a sors semmiségei mellől feltörő látása és vallomása. Csupasz halmon, elfelejtett sír fejénei áll az emlék. De mintha örök vonásokkal húzott írás csillogna felénk a márvány útmutató táblájáról. Vékony orgonaág hajt fel és simul a kereszt jobb karjához. Duzzadó rügyek feszülnek rajta. Pihenő szívük a tavaszról álmodik, mely már útra készülődik. Kőlapos sír fölött oszlopos szélű nagy márvány emlék faláról Vuiskits Miklós m. kir. p. ü. tanácsosnak a neve vált pár fürge, kegyeletes szót a megálló, elgondolkodó, majd tovasiető ismerősökkel. Kiráii Imre szűcsmesternek „szeretett neje : Hermann Borbála emelt sírkeresztet." Az idő nagyon rásúlyosodhatoít a halom őrző vitézének kő vállára. Földnek görnyedten, panaszos elnyúlással sínyli a görnyesztő évek erőt, egyenes tartást rabló rohamát. Lándzsás rudaknak vas hevederszalagok összefűzte kerítése között magányos- j sagra parancsolt emlékkő éli társtalan életét. Az oromzat templom-ablakszerű kiképzése, az ívmező három félkörós megmintázású faragása többet mond rendeltetéséről, ha elolvassuk a latin felírás nagybetűs szövegét : HOC TUMULO CLAUDUNTUR TERRENAE EXUVÍAE RDISSIMI DNI IOANNIS BAKAY BA- ROCHI OLIM IMELYENSIS ET PER- BETENSIS DISTRICTUS UDVARDEN- SIS V. A. DIACONI AB ANNO 1841. E. M. S. CANONICI. OBIIT STRIGONII 5. ÁPR. 1850 AETATIS 72. — Bakay János esztergomi kanonok földi pályájának főbb adatait olvashatjuk le a márvány faláról. Imelyi, később perbetei plébános, majd alesperes. 1841. ápr. 20. óta az esztergomi főkáptalan tagja. Az írás nem említi nyitrai főesperességét. Buda-utcai házából tette meg utolsó útját a temetőben kijelölt egyszerűbb, hosszú időre szóló lakása felé. Jótékony célokra hagyományozott vagyonából könnyek törlődtek, örömrózsák nyíltak hervadt, bánatos arcokon. — A kőfaragó a „plébános" szó latin szavának kezdőbetűjét kissé ellágyította. Talán ezt az elgyengülést akarja jóvátenni kemény kiállásával a sírhalom földjébe merevedő sudár akácfa, melynek ilyesfajta szereplése kissé meghökkenti a szemlélődőt. Alig képzelhető el, hogy ültető kéz jóvoltából került bitorolt helyére, ahol a gyásznak, kegyeletes emlékezésnek más fája verhetett volna inkább gyökeret. Az emlék keresztje földre hullottan könyörög a régi helyre való visszakerüléséért. Kéri a kis ház és apró kert rendben tartását. A porladó lakos jóságára visszatekintő emlékezés, a jótettek viszonzásáért járó hála és kegyelet — ha a gyorslábú évek népes hada rohant is el — ennyire mindenképen jogosan figyelmeztet. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd <:;iissiTinaiiii!BiiiiiiiiiiiiHiiii!HuiiimiiimiuwiiiHiiiiHiiiiwiriii«i)tni A párkányi ra. kir. téli gazdasági iskola záróvizsgája Az idén is ünnepélyes formák között tartották meg a párkányi m. ikir, tél gazdasági iskola záróvizsgáját. A vizsga* megjelentek dr. Szokolay Antal székes- fokáptalani jószágkormányzó, az Eszter- gcm-vármegyei Mezőgazdasági Bizottság elnöke, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, ia Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara képviseletében Hegedűs Balázs vármegyei gazdasági egyesületi igazgató, Payer János jószágfelügyelő, Bodrossy Dénes, a párlkányi Futura kirendeltség igazgatója, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő, Néray Béla főhadnagy, járási leventeparancsnok, a tanuló ifjak szülei és mások. Dr. Szokolay Antal vizsgabiztos a gaz- daifjakhoz intézett szózatában hangsúlyozta a mezőgazda szerepét az ország életében s buzdította a vizsgázó ifjakat a továbbképzésre, mert — mint mondotta — minél képzettebb a termelő gazda, annál biztosabb gazdaságának jövedelmezősége. A vizsgázó ifjak a feltett kérdésekre adott válaszukban arról tettek tanúságot, hogy az intézetben eltöltött két évet komoly munkára használták fel. Feltűnő jártasságot tanúsítottak a takarmányozással kapcsolatos chemiai ismeretekben. Ez a vizsga egyúttal bizonysága volt annak is, hogy Bartossik Béla iskola-igazgató és tanártársai az átlagnál is jóval többet tettek a siker érdekében. Kiemelendő része volt az ünnepélyes záróvizsgának az Ifjúsági Gazdakör zárógyűlése, ahol Simon István elnök mamr « ni’ ir-ammr *n mire "*nn íre 'M n iif in he-aw m be -m m íre *n m Lg tt » M esztergomi li elvár ősi temető sir! ampái mellől, Lili. Séta a halottak városának utcáin.
