Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 23. szám

2 rfSZIlRVSIH «i VIBRRI 1944. márciustl8 dent, tekintélye egyre nő. Amikor Pá­riában kitör a forradalom és megbuk­tatta a királyságot, erről Kossuth is tu­domást szerzett, magával ragadó beszé­det mondott ,az országgyűlésen, ahol hir­dette, hogy az elvakult kormányrend- szer helyebe egy újat kell állítani, Bécsbe megy küldöttség élén, ahol a bécsiek ha­tártalan lelkesedéssel tógád jak. Szemé­lyes befolyása alatt március 7-én a ki­rály kinevezi az első felelős minisztériu­mot, amely hihetetlen gyorsasággal meg­hozza a reformtörvényeket, s közbenjá­rására az uralkodó azt is eliogadja, Amikor a királyi udvar tettere esz­mélt, fordított egyet köpenyén és két hó­nap után fellázította a nemzetiségeket a magyarság ellen. Az ország határán min­denütt villongások voltak. A rémhírek napró-napra jöttek, Kossuth Lajos julius il-én élete egyik legnagyobb szónoki be­szédét mondja el, amelyre az országgyű­lés 42 millió forintot és 200.000 újoncot ajánlott fel .a haza védelmére. így szü­letett meg a magyar honvédség. Kossuth és az ország életében ezután egymást követték az események. 1649, március 4-én a debreceni országgyűlés kimondotta a Habsburg-ház tróniosztá- sát és Kossuthot választotta meg kor­mányzónak. A magyar hadsereg diadalt diadalra arat, de mégis kénytelen letenni a fegyvert 1849. augusztus 13-án, Ezután Kossuth először Törökországba, majd az amerikaiak hajóján az új hazába ment, ahol körútja alkalmából mindenfelé bará­tokat keresett Magyarországnak és a magyar függetlenség eszméjének, Angol nyelven tartott szónoklatai mindenütt magával ragadták a hallgatóságot. 1852— 59-ig Londonban él. Volt idő, mikor úgy látszott, hogy újra visszatér, de közben leánya és felesége is meghal, ez nagyon megviselte és minden reménye füstbe ment. Az 1867-iki kiegyezés után teljesen visszavonul a politikától. Torinóban va­lóságos zarándok házzá lesz lakása, A szeretet pedig egyre nő idehaza a nem­zeti lángész felé és az országban min­denki úgy emlegette, mint Kossuth apánkat. Torinóban érte utol a halál 1894. március 20-án. Holttestét a nemzet kegyelete felesége és leánya holttestével együtt a kerepesi-temetöben helyezi örök nyugalomra. Most ötven év után emlékezünk nagy­ságára. Egykor leborult ő a nemzet nagy­sága előtt, most a nemzet hajtja meg az elismerés zászlóját és odaírja nevét min­den magyar leikébe és szivébe, hogy meg­halt a nemzet szerető édesapja, Kossuth Lajos. Odaállítjuk a csillagok közé fen­séges alakját II. Rákóczi Ferenc mellé, fel a magasba, hogy örök fáklyaként vi­lágítson nekünk. Kossuth Lajos félszázados elmúlásának évfordulóján emlékezzünk a magyar nép szeretett édesapjára és ezen a kegyele- tes ünnepen véssük elménkbe és szivünk­be Kossuth Lajosnak ezeket a testamen- tomszerű szavait : ,,Az én nevem óramu­tató, mely jelzi az időt, mi jönni fog, mert jönni kell, ha még tartottak fönn végze­tek e nemzet számára jövendőt. Ennek a jövőnek neve szabad haza Magyarország szabad polgárainak ; ennek a jövőnek neve : állami függetlenség !" Emlékezzünk imádságos lélekkel, re­ménnyel fohászkodva Istenhez, hogy : „Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, Az nem lehet, hogy_ ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt.. .“ Szalva László. Ipartestületi közgyűlés Vasárnap délelőtt tartotta meg az Esz­tergomi Ipartestület ezévi rendes közgyű­lését, amelyen igen nagy számban jelent meg Esztergom város iparossága. A köz­gyűlésen megjelent dr. Etter Jenő pol­gármester és a város több vezető tisztvi­selője, A közgyűlést .a Magyar Hiszekegy el­mondása után Hermann Lajos ipartestü­leti elnök nyitotta meg, üdvözölte a meg­jelenteket és méltatta a mai idők ko­molyságát. Összetartásra hívta fel a ta­gok figyelmét, mert ma olyan időket élünk, hogy csak összetartással tudjuk ügyünket előbbre vinni. Ezután dr. Szerencsés József titkár terjesztette elő az elöljáróság 1943. évi működéséről szóló jelentését. Számot adott arról, hogy miként sáfárkodtak az év során az ossz iparosság érdekében. Ezután részletesen beszámolt a hadba- vonultak családjai számára rendezett gyűjtésről, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg Hermann József váratla­nul elhunyt ipartestületi másodjegyzőről. Emlékét a testület jegyzőkönyvben meg­örökíti, A továbbiakban megemlékezett a testület többi halottjairól igy Abafi De­zső, cipész, Barmos József kalapos, Elek József vizvezetékszerelő, Erdélyi Béla sodronykészitő, Fassang Mihály cipész, Fiedler Ferenc kőműves, Grineusz Béla cipész, Mayer János bádogos, Szentgyör- gyi Lajos férfiszabó, Venczel Ferenc nőí- szabó, Varga Lajos cipész és Kostyál Já­nos cipész. Az elhalt érdemes iparosok érdemeit jegyzőkönyvben örökitik meg, A ikimeritö beszámoló után Jankovics Gyula számvizsgáló ismertette az 1943, évi zárszámadás egyes tételeit. A bevétel 10.276.84 pengő, a kiadás 9.464.92 pengő. A költségvetést 16.598.92 pengő kiadás­sal és bevétellel elfogadta a közgyűlés. Az egyesület 1943, évi vagyonleltára 43.330.26 pengő. A számvizsgálók felmentése után Csák- váry Mihályt egyhangú lelkesedéssel vá­lasztották meg alelnöknek. Ezután .az ipartestületi szék, a tanoncvizsgáló bi­zottságok és az elöljáróság egy harmadá­nak a megválasztása következett. Az indítványok során Hermann Lajos ipartestületi elnök felvetette a gondola­tot, hogy az ipartestület is vállalja el egy teljesen árva vagy félhadiárvának felneveltetési költségeit. A tárgyhoz vitéz Dudás László szólt hozzá, aki hangoztatta, hogy vannak egyesek, akik minden áldozatot meghoz­nak, mig sokan kivonják magukat az ada­kozás alól. Kéri az ípartestületet, hogy ilyen fontos ügyben írjon fel a megfelelő országos szervhez, hogy a kormányzat mindenkire egyformán vesse ki a jövede­lem arányában a megfelelő részt azokkal szemben, akik a fronton értünk az életü­ket feláldozták vagy rokkantjaí lettek a frontnak. Az indítványhoz nagy öröm­mel hozzájárul és e célra ötszáz pengőt adományoz. A felszólalásra dr. Etter Jenő polgár- mester adta meg a választ és megnyug­tatta a felszólalót, hogy a kormányzat a legmesszebbmenőkig megteszi a köteles­ségét, csak kéri, hogy állami támogatás mellett a közületek is járuljanak hozzá a terhek viseléséhez. Ezután többen a szakosztályok gyűjté­sét ajánlották. A fenti összegekhez még hozzájárultak : Varsányi András 100 P- vel, Hermann Lajos elnök felajánlott az évi tiszteletdijából 300 pengőt. Kaszner János kályhás egy teljesen árva gyermek nagykorúságig való felnevelését vállalta. Hermann Lajos ezután zárószavaiban megköszönte az iparosok megjelenését, majd abban a reményben, hogy a legkö­zelebbi ipartestületi közgyűlést már bé­kés időben lehet megtartani, a jól sike­rült és lelkes hangulatú közgyűlést be­zárta. {!!!iif9IIIIH!!IIIB!ll>!a!lliiyi!l!»i!MIII0HIiaillinillinil!!IBUlllB!l Megalakult az esztergomi hangversenyzenekar Úgy értesültünk, hogy városunk pol­gárságának zeneértő tagjai hangverseny- zenekarban szervezkednek. Örömmel és várakozással üdvözöljük ezt a dicséretes kezdeményezést, mert városunk régóta nélkülözi a zenei életnek ezt a komoly és fontos megnyilatkozását. A Bazilika ének- és zenekara, országos hírű karmes­terének vezetésével az egyházi zenét mű­veli. Feladatai a dolog természeténél fogva a templomi szertartásokhoz kap­csolódnak. Az új kezdeményezés a vá­rosi Zeneiskola értékes munkája mellett a Bazilika zeneéletére is csak jó hatás­sal lehet, mert az új zenekar alkalmas in­tézménynek látszik a székesegyházi mu­zsikánál szükséges utánpótlás nevelésére. Az új vállalkozás elsősorban a hang­versenyzene művelését tette feladatává. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy pár évvel ezelőtt már több ízben voltak váro­sunkban hasonló kezdeményezések. Az új zenekar tehát nem indul töretlen úton s vezetői bizonyosan kötelességüknek érzik azoknak az értékeknek felkeresését, ame­lyek időlegesen feledésbe mentek, azok­nak a muzsikusoknak munkába állítását, akik már a múltban is fáradoztak ilyen kultúrmunkával. Hir szerint már meg is indult a szer­vezkedés. Összegyűltek a muzsikusok és az elinduláshoz kellő lelkesedés és ér­deklődés hiánytalanul meg van Az első összejövetelek alkalmával 40—50 meghí­vott zeneértő sereglett össze. Képviselve van közöttük városunk 'szellemi irányítói­nak számos tagja. Azt hisszük, hogy sokaknak nagy örö­met okozna, ha ez a kezdeményezés nem bizonyulna szalmalángnak. Olvasóink előtt nem kell bizonyítanunk a zenekar működésének nagy értékét és kultúrális jelentőségét, Manapság olyan sok silány, gyenge ízlésre és alacsony igényekre val­ló zene árasztja el városainkat, sőt szinte legkisebb falvaínkat is, hogy komoly kül­detést teljesít az, aki értékes, magvas, magasszinvonalú muzsikával foglalkozva igyekszik népünk szellemi és erkölcsi színvonalát emelni. A zenekari együttes munka elsősorban a benne résztvevőkre van nevelő hatás­sal. Tanítja őket egymás tudását és ér­tékét megbecsülni, közös erővel, közös célért dolgozni. Fegyelmező hatása óriási. Féktelen, rendetlen, szabályt, törvény­szerűséget és közösséget nem ismerő em­ber nem lehet jó zenekari tag. De emeli az együttes a zenélők önérzetét és önbe­csülését is. Aki egyszer beléphetett a szimfonikus hangversenyzene, a komoly muzsika légkörébe, az nehezebben adja magát olcsó és ártalmas szórakozásokra, mert hozzászokik a szellemi élet rendjé­hez, tisztaságához és harmóniájához. El­múlt az a kor, amely a muzsikával fog­lalkozókban csak bizonytalan bohém- exísztenciákat látott. De nevelő hatása van e munkának a közönségre is. Az ifjúságnak példát mu­tat s benne ambíciót támaszt. A polgár­társaiknak szép, emelkedett, kellemes es tiszta örömet szerez. A zene rombolás, forradalom és kártétel nélkül át tud hi­dalni vagyoni, társadalmi, műveltségi kü­lönbségeket. A muzsikusok körében nem idétlen cimboraság, vagy felelőtlen paj­táskodás, hanem egymást komolyan be­csülni tudó közösség uralkodik. A szép­ség közös eszményéért egymást becsülve együtt dolgozni ! Kell-e ennél magaszto­said feladat ? ! Az új zenekar vezetőinek köréből ki- szivárgott a hir, hogy április közepe tá­ján esetleg már hangversenyen mutako- zik be az együttes. Az első próba már meg is volt. Szeretnénk remélni, hogy az iskolai tanrendszerű zeneoktatáson kívül a Ba­zilika ének- és zenekara és a városi ze­neiskola mellé olyan kultúrértéket fog je­lenteni városunknak az új zenekar, ame­lyet az említettekkel együtt szívesen és büszkén fog magáénak vallani városunk polgársága. Ä pápai kitüntetés átadása Meszéna Jolánnak F. hó 12-én, vasárnap este a Belvárosi Kát. Olvasókör nagytermében az utolsó ezídei sikeres kultúrest után adta át dr. Leiber Gyula tb. kanonok, plébános, egy­háziközségi elnök a pápa által adományo­zott ,,Pro Ecclesia et Pontiiice" érdem­keresztet Meszéna Jolán tanítónőnek, az Esztergom városi tanítótestület egyik ér­tékes tagjának. Az ünnepi beszédet dr. Gróh József, a belvárosi egyházközség világi elnöke mondotta, aki méltatta Meszéna Jolán áldásos hitbuzgalmi és szociális tevé­kenységét. Rámutatott arra az értékes úanító-nevelői munkára, arra a fáradha­tatlan kultúrális tevékenységre, amelyet Esztergom város vallásos egyesületeiben és az egyházközségi életben, de főként a leánynevelés terén évtizedek óta telje­sít. Krisztusért, országáért, a kersztény hitélet és műveltség terjesztéséért fárad­hatatlanul, pihenés idejét is feláldozva, egészségét sem kímélve dolgozott, — a lelki értékeket kívánó leányoknak könyv­tárát, lakását is rendelkésre bocsátotta, a legnemesebb kultúrális célokért és a szegényekért pedig nemcsak készségesen munkálkodott, hanem mindenkor anyagi erején felül is áldozott. Az esztergomi tanítótestület nevében Márkus Ferenc igazgató, a Szent Teréz Kongregáció részéről pedig Varga Mária köszöntötte Meszéna Jolánt, aki végül szép beszéddel köszönte meg a legmaga­sabb egyházi helyről érkezett kitünte­tést és köszönetét mondott mindazoknak, akik az érdemrend ünnepélyes átadásá­nál közreműködtek. A pápai himnusz éneklésével zárult a szép ünnepség, amelynek során a nagy­termet zsúfolásig megtöltött közönség lel­kesen ünnepelte Meszéna Jolánt. Tiszte­lőinek, barátainak, ismerőseinek, kongre- ganístáínak és tanítványainak nagy se­rege meleg szeretettel vette körül sze­rény, kedves személyét. Ez az osztatlan szeretet és tisztelet ugyan a kitüntetés nélkül is él ,az eszter­gomiak szívében Meszéna Jolán iránt, ez azonban alkalmat ad ,arra, hogy Meszéna Jolán munkásságával kapcsolatosan még egy tanulságos tényre rámutassunk. Sokan vannak ugyanis az országban és Esztergomból sem hiányoznak olyanok, akik keresztényi és hitbuzgalmi célokat hangoztatva forgolódnak és szerepelnek közéleti téren, vagy hivatásuk, esetleg mások hivatásának munkaterületein ; — ezekről azonban nagyhamar kiderül, hogy buzgólkodásuk hátterében az egyéni, tár­sadalmi, vagy politikai érvényesülés, anyagi érdek, vagy egyéb előrejutás, a címek és rangok utáni vágyakozás húzó­dik meg. A Meszéna 'Jolánok, akik az említett földi hiúságokat megvetve csu­pán Krisztusért és azért élik áldozatos életüket, hogy az igazi kersztény elveket megvalósítva embertársaiknak jót tegye­nek, — sajnos —• olyan ritkák, hogy szinte alig vannak. Jól esik most megál­lapítanunk, hogy bármilyen hangosak és hatalmaskodók is legyenek amazok és bármilyen feltűnően cselekedjenek, bár­milyen ,,hatásos" kersztényi szólamokkal teli beszédeket mondjanak és cikkeket írjanak, — már régen nem hiszünk ne­kik. Nem nekik, hanem igenis a Meszéna Jolánoknak hiszünk, mert nem ők, ha­nem a Meszéna Jolánok az igazak, H • I • R • E • K Esterházy Pál herceg az Actio Catholica társelnöke. A magyarországi püspöki kar kedden tartott kari értekezletén az Actio Catholicának gróf Zichy János halálával megüresedett társelnöki tisztére Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás javasla­tára egyhangú lelkesedéssel Esterházy Pál herceget kérte fel« Szent Benedek ünnepély a bencésgim­náziumban. Az esztergomi Szent Bene- dek-rendi katolikus Szent István gimná­zium március 20-án, hétfőn délután fél 6 órakor az intézet dísztermében Szent Be­nedek tiszteletére ünnepélyt rendez az alábbi műsorral : 1, Bárdos—Dr. Békés : Szent Benedekhez. Négyszólamú vegyes­kar. 2. Borka Géza : Lelkem mélyén .. . Szavalja Deés Imre II. o. t. 3. Prohászka —Halmos; Hiszek a szent Szívben, Négy­szólamú gyermekkar. 4, Ünnepi beszéd. Mondja ár. Jámbor Mike O. S, B. igaz­gató. 5, Kerényi : Két krajcár. Háromszó- lamú gyermekkar. 6. Moszkovszkij : Fan- taisie—Impromptu op. 6. Zongorán elő­adja Búkor Gyula V. o. t. 7, Haydn ; A tavasz. Részlet ,,Az évszakok" c. orató­riumból. Négyszólamú gyermekkar, négy­szólamú fértikar, négyszólamú vegyeskar, zenekari kísérettel. Az ének- és zenekart Hajnali Kálmán énektanár vezeti. Belé­pődíj nincs. Szives adományokat a Kát, Diákotthon-mozgalom javára hálás kö­szönettel fogadnak. Lelkigyakorlatok nők részére a belvá­rosi plébániatemplomban márc. 22,, 23., és 24-én este fél 7 órakor lesznek. A be­szédeket P. Burka Kelemen szentferenc- rendi atya mondja. A plébánia ezúton is szeretettel hívja meg nőhiveit a lelki ma- gábaszállás ezen óráira. Kitüntetés. Szabó József segédmunkás­nak, aki az esztergomi Aero-Lver KFT.- nél 6 éven keresztül becsülettel végezte munkáját, a honvédelmi miniszter a Ma­gyar Polgári Honvédelmi Bronz Érdem­érmet adományozta. Áz ácsok miséje i. hó 19-én, Szent Jó­zsef napján idén a vasárnapra való tekin­tettel fél 10 órakor lesz a belv. plébánia­templomban. Ezen a napon a reggeli fél 7-es misét a Szt, József oltárnál mond­ják. A Városi Zeneiskola f. hó 19-én, vasár­nap d. u. fél 5 órakor rendezi a Bencés­gimnázium disztermében a felsőbb osztá­lyú növendékek hangversenyét, amelyre a szülőket és az érdeklődő közönséget ezúton hivja meg az igazgatóság. Belépő­díj nincs. Műsor 1.50 P, tanulóknak 50 fillér. Nagybőjti lelkigyakorlatok a Szt. Anna templomban március 22-től 25-ig lesz­nek. A szentbeszédeket szerdától pénte­kig este fél 7-kor Vezér Ferenc buda­pesti pálosrendi atya mondja, 25-én, szombaton, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén lesz a közös szentáldozás a fél 9 órai szentmisén, Pontos megjelenést kérünk, meH a főkaput pont fél 7-kor bezárjuk. Kulturelöadás a Kát. Körben. Az esz­tergomi Katolikus Kör március 19-én sa­ját helyiségében kulturelőadást rendez. Az előadás kezdete délután 5 órakor, az alábbi műsorral : 1. Sík Sándor : Krisztus Király, Szavalja : Kálóczy J. a ferences gimnázium VIII. o. tanulója. 2. Dr. Zarday Imre egyetemi m. tanár, OTBA főorvos előadása ; A természet- tudomány és a hit. 3. Rachmaninoff ; Cisz-moll praelud. Sinding ; Tavaszi zsongás. Zongorán játsza Búkor Gyula, a bencés gimn. VIII. o. tanulója. Belépő­díj nincs. Pontos megjelenést kérünk. Havi Szentségimádás lesz a Szt. Anna templomban március 19-én, vasárnap reggel fél héttől este hét óráig. Szentmi­sék : fél 7, fél 9, 10 és fél 12 órakor. A gyermekek szentségimádása d. u. 3 óra­kor, befejező szentbeszédet mond Tarda Jenő hittanár 5 órakor, utána ünnepélyes litánia fejezi be a Szentségimádást. Katolikus nők napja. Esztergom női tár­sadalma az előző évekhez híven az idén is megtartja a katolikus nők napját. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén reggel 8 órakor a Bazilikában szentmise és közös szentáldozás. Délután 5 órakor a Katolikus Legényegylet disztermében ünnepség lesz, ahol XII. Píus pápa kará­csonyi szózatát dramatizálva előadják. Kossuth halálának évfordulója az isko­lákban. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a honvédelmi propagandaminisz­terrel egyetértésben elrendelte, hogy va­lamennyi állami népiskolában a tanerők március 20-án Kossuth Lajos halálának 50. évfordulóján a tanítási idő alatt Kos­suth Lajos emlékének szenteljenek egy órát. A közgp- és középfokú iskolák ugyanazon a napon kétórás emlékünne­pélyt tartanak .Hasonló intézkedésre fel­kérték az egyházi főhatóságokat, s Kár­pátalja kormányzói biztosát, Zongorahangolás. A Városi Zeneiskola hangoló ja f. hó 22-én, szerdán Esztergom­ba jön. Aki zongoráját hangoltatni, vagy javíttatni óhajtja, szíveskedjék sürgősen jelentkezni az igazgatóságnál ; Kölceey- utca 3. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom