Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 23. szám
HATVANÖTÖDIK ÉVF. 23. SZ. SZOMBAT, 1944. MÁRCIUS 18 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Polgári érdemkeresztet kapott csaknem ezer munkás. — Ünnepélyesen felavatták az első főtiszthelyetteseket. — Kőszeg megszabadult egymillió pengős adósságától azzal, hogy parcellázta írott- kő üdülőhelyet. KÜLFÖLD Olimpiai emlékbólyegeket ad ki a svájci posta. — Rómában mar beköszöntött a tavaszi időjárás. — Amerika nem enged az ir kérdésben és fegyverekre hivatkozik. — Ismét lezárták a török sziriai határt. — Sár és eső akadályozza a hadműveleteket Olaszországban. — Az angoiok sikertelen repülőtamadást intéztek a cat- tarói öböl ellen. — Paris népe már cápapecsenyét is eszik. — Létrejött a diplomáciai viszony a Szovjet és a Badogiio kormány között. — Kétszeresére emelkedett Brazília gyapottermése. — Két es félmillió főnyi DeKehadsereget akar fegyverben tartani Amerika a háború után. — A japánok lO.UUü britindiait zártak körül Déi-Kinában — Japan repülők négy amerikai torpedónaszaaot süllyesztettek el. — Szófiában megszigorítottak az éjszakai közlekedés ellenőrzését. — Az orosz válasz jegyzéket már eljuttatták a finn kormányhoz. — A karéliai íöldszo- ros nyugati részén több szovjet támadást visszavertek a finnek, — Narancsnagyságú jégdarabok hullottak Anatoliában. — Kőszenet találtak Szófia külvárosában 170 méter mélységben. — Londonban 20 százalékos megtakarítást rendeltek el az ivóvíz fogyasztásában. — Lebontják a nizzai játékkaszinót. — A Szovjet felállítja a honvédelmi és a külügyi népbiz- tcsságot. — Rómában a robbanások földrengésszerű jelenségeket okoznak. — A diplomáciai kapcsolatok felvétele alkalmából Badoglio meleghangú táviratot intézet Sztálinhoz. — üönirz német vezértengernagy legkisebb, tengerészhadnagy fia hősi halált halt. — A londoni török nagykövet lemondásának nincs különösebb háttere. — Csangkaisek rádión bejelentette, hogy Kina már megnyerte a háborút Japánnal szemben. — Az utolsó húsz év alatt konszolidálódott a svéd gyáripar. — A délwalesi bányászok 110 ezer munkása ismét felvette a munkát. — Amerikában mozgalom indult meg, hogy Anglia készpénzzel fizesse az amerikai szállítások ellenértéket. — Az Egyesült Államok kétmillió tonnára akarja fokozni ezidén kukoricatermését. — Horvátországban Állami Közélelmezési Központot alapítottak, — A tartós esőzésektől Bulgáriában nagy árvizek vannak. — Szlovákiában a tehénállományt állami ellenőrzés alá veszik, — Megindult a nagy harc az amerikai trösztök ellen. — Dániának a múlt évben megejtett népszámlálás szerint 3.949,000 lakosa van. — Egy német tudós kiszámította, hogy az elefánt ormányában 40.000 izom van. — Péter szerb király Tito és Mihajlovics hadműveletei között demarkációs vonalat akar létrehozni, — Moszkva új jugoszláv kormány megalakítását követeli. — Spanyolországban 3492 politikai foglyot szabadon bocsátottak. —• Egy zsidó terrorista meggyilkolta Robinson pálesztinai angol postaigazgatót, — Anglia 200 különleges kiképzésű rendőrt küldött Palesztinába. — Algírban a de Gaulle-bizottság 588 személyt állít hadbíróság elé. — Az ausztráliai bányásztrájk miatt naponta 15.000 tonna szénnel (kevesebbet termelnek. — A finn közhangulat kivizsgálása végett több amerikai újságíró utazott Helsinkibe. — A német katonaság a hadifontosságú berendezések elpusztítása után kiürítették Cherson városát. — Szerém megyében a harcokban sok partizán esett el. — Badcgio kormánya Titoval is felvette a diplomáciai kapcsolatot. — A pápa husvétkor konzis.ztoriumot tart. — Virginio Gayda ismert fasiszta újságíró és családja légitámadás áldozata lett. — Szófiát az angolszász repülőgépek állandóan bombázzák. — Helsinkiben az olasz királyi követség megszüntette működését. — Az argentínai külügyminisztérium levéltárából 300 eredeti nemzetközi szerződést loptak el. — Földrengés volt Bulgáriában és Bukarestben. — A Szovjet állítólag flottatámaszpontot kap Haifában. — Kiürítő hivatalt állítottak fel Bukarestben. — Fegyveres összeesküvést lepleztek le Franciaországban. — A finn parlament elutasította a Szovjet fegyverszüneti feltételeit. •—- A szovjet csapatok több helyen átlépték a Búg folyót. ;— Benes szerint Sztálin Észak-Erdélyt vissza akarja csatoltatni Romániához. — A sáskák Észak-Afrika óriási területén elpusztították a vetést. — Benes kihallgatáson fogadta Károlyi Mihály grófot. — Angliában meg akarják tiltani a külföldiek újabb nyomást gyakoroltak Finnországra kiutazását. — Roosevelt és a svéd király újabb nyomóst gyakoroltak Finnországra a béke érdekében. — A németek fontos ellenintézkedéseket tettek a Szovjet nagy támadó céljaival szemben. — Benes levelet intézett Maniuhoz, melyben garantálja Románia függetlenségét és biztonságát. — Az amerikai repülők nagy légitámadásokat intéztek a Karolina- és Mars- hall-szigetek ellen. — A légitámadásoktól csaknem elpusztult Észtország fővárosa, — Benes különféle Ígéretekkel Romániát ki akarja kapcsolni a háborúból. Önmagunkért... Önmagunknak. Irta : ESTY MIKLÓS az Actio Catholica országot, elnöke. Az elmúlt évben indultunk el Magyar- ország bíboros Hercegprímásának indító szavával a Katolikus Diák- és Tanonc- ctihonok létesítése érdekében. Most a felénél tartunk. Az út felénél, amely útnak a végén úgy a fővárosban, mint az ország cobb helyen életre hivódnak majd a katolikus diák- és tanoncotthonok. Talán sokan kérdezik, hogy miért épen most ? A feltett kérdésre a felelet az, hogy mindig előre kell készülni, ahogy előre készül a gazda minden évszak elölt hogy az évszak végén termése beérjen, Így vagyunk mi most a katolikus díák- és tanoncotthon kérdéssel. Előre készülünk, hogy amikor majd reánk köszöntének a béke harangjai, ne készületlenül találjanak bennünket. Önmagunkért.. . önmagunknak szól ez a Katolikus Diák- és Tanoncotthon Mozgalom. Ezt azt hiszem, nem is kell részletesen magyaráznom, mert hiszen minden fillér, amelyet a katolikus diáik- és tanoncotthonok javára adunk önmagunknak szól, gyermekeinknek, unokáinknak, illetve az egész magyar jövendőnek, igen, a magyar jövendő. Erről beszéltek és beszélnek állandóan, de mi a beszéd helyett a szót aprópénzre váltjuk. Aprópénzre, amelyből falak húzódnak, amelyből berendezések készülnek, amelyből étel és kenyér lesz a jövendő magyar ifjúság számára. Soha sem volt és a nemzet életében soha sem volt aktuálisabb a magyar jövendő előkészítése, mint most, amikor a világ minden táján a rombolás ördöge száguld végig, akkor mi Magyarországon le akarjuk tenni a katolikus Diák- és tanoncotthonok alapjait, hogy azok felépülve, hajlékot nyujtsanaik annak a boldogabb magyar jövendőnek, ahol békére .. . békés munkára fogják nevelni a jövendő becsületes iparos és középosztály fiait. Önmagunkért.. . önmagunknak. Ez a két szó kifejezi, hogy minden pengő visz- szatérül, minden pengő örök felkiáltójel marad mindazok számára, akik adtak s akik majd boldogan fogják látni, hogy mint épülnek az ország különböző részein ezek a katolikus diák- és tanoncotthonok s mint nevelődik testben és lélekben nemesen az az ifjúság, amely ifjúság kezébe most már nyugodtan tehetjük majd le a magyar jövendő sorsát. Most, mikor gyűjtésünk közepéről elindulva, új adakozásra szólítjuk fel a katolikus Diák- és tanoncotthonok javára mindazokat, akik megértik az idők szavát és komolyan gondolnak a jövőre, kérjük a pengőket, kérjük azzal a magyar igazérzéssel, hogy mindenki önmagáért ad, amikor pengőit eljuttatja az Actio Catholicához a katolikus diákotthonok javára. Emlékezés Kossuth Lajosra, a magyar nép atyjára Kossuth Lajos halálának évfordulóját ünnepli az ország. Ezelőtt ötven esztendővel, 1894. március 20-an lehelte ki leikét Kossuth Lajos, ,a magyar nemzet kormányzója, a magyar szabadságharc lángielkü apostola. Mit jelentett és mit jelent, mennyit ér nekünk magyaroknak Kossuth Lajos élete ? Éltető eszme, csodalatos emberi lélek, hivatásunkat, jövőnket, sorsunkat és boldogulásunkat meghatározó nemzeti programm lett belőle. Mint az istenségnek egy paranya, test bilincsbe zárva no és szárnyra kél, hogy lerontsa maga előtt a tér és idő korlátáit es kivívja magának a halhatatlanságot. Voltak nagyjaink, akikben megvolt a nagy akaraterő élni és halni, de nem volt meg bennük tálán olyan mértékben az eszméit és érzelmek világa, mint Kossuth Lajosban, A nemzet atyjában valami különös harmadik szellem lobogott és ez volt a hajthatatiansag, amely kész, ha mindjárt a legszomorúbb halállal is száműzetésben, de inkább meghalni, mint meghajolni. Kevés olyan ember van, akiben a szív, ész és akarat bámulatos módon léptek frigyre és azok között elsősorban ott van Kossuth Lajos. Nehéz pályáját végigkísérni és jellemezni e csodálatos lélek rejtélyes szálait, fejlődését, formálódását, hősi tetteinek titkos rugóit, ami őt a nemzet felett nagysággá tette. Abban a megyében születeti, amelyben Rákócziak, Bercsényiek éltek. Zemplén megyében, Monokon pillantotta meg a napvilágot az ország egyik legrégibb nemesi családjának, az udvardi Kossuthoknak sarjiadéka. Az ódon udvarház még mai napig is fennáll, valamint a vidék kegyeletes szokása is, hogyha valaki arra megy, megemeli előtte a kalapját. Itt nyerte első benyomásait, a bölcs és gondos házi nevelést édesanyjától. Itt égették leikébe a nyílt és egye- •nes gondolkodást s a büszke öntudatot, bizalmat, mely később a tettek mezejére sodorva, nemzete millióinak, sőt az egész emberiség jogainak bajnokává avatta. Az éleseszű, gyorsfelfogású gyermek középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Eperjesen végezte, majd Sárospatakon jogot tanult. Pesten szerezte meg ügyvédi diplomáját és Horvát Ferenc táblai referens gyakornoka lett Még szinte ifjú fejjel került a politika sodrába. 1825—27-iki oiszággyűlésen mint báró Révay Ferenc özvegyének követe vett részt. Az ország- gyűlésen alkalma nyílt hazája sorsat megismerni és ott gondolatait kicserélni. Az országgyűlés befejezése után szülőmegyéjében vállalt hivatalt, ahol 1832. szeptember 5-én tartott közgyűlésen mondott beszédével szerepel először. A sajtószabadság mellett mondott olyan érveket, amelyeket még ma is emlegetnek, ha a férfi jellemét akarják meghatározni „Aki meggyőződését elvekre nem alapítva, gondolkodásában a szél változása szerint ingadoz, nem érdemli ,a férfi nevet. Csak az érdemes ezen nevezetre, aki bár maga maradjon is egy ellenséges világ közepette, csüggedhetetlen bátorsággal védi azt, amit igaznak lenni lelkében elismert!" Mint ahogyan ezt a legendás idők legendás hőse, az örök Petőfi hirdette, dalolta, vallotta és cselekedte vala. : „Ha férfi vagy, légy férfi, legyen elved, hited és ezt kimondd, h amindjárt véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet tagadd meg, mint magad, hadd vesz- szen az élet, ha a — becsület marad !" Az 1832—36-os országgyűléseken mint báró Vécsey Sámuel megbízottja vesz részt. Látja a haza siralmas állapotát, a haza vérző sebeit, mire a kor minden átka ránehezedett. Látta a bécsi kormány cselszövéseit, Metternich meserkedéseit, a mint maga adott ki lapokat, melyeket hazug hirekkel megtömött, csakhogy a nemzeti öntudatot ne táplálják, a közvéleményt tájékozatlanságban hagyják és télrevezessék. Ekkor teremti meg Kossuth az igazi magyar újságírást, mikor a becsületes szellemű magyar lapot, az Országgyűlési Tudósítót kiadja. Itt fejtegeti Ki nézeteit, különösen azokat, amelyek a magyar nép felszabadításához vezettek. Ezekben az években lesz Kossuth a tíatalság vezére és ekkor ismerkedik meg Wesselényivel, aki igen nagy hatással van rá. Az országgyűlés megszűnte után Törvényhatósági Tudósítások néven tovább terjeszti a lapot. A nádor többször megtiltja, míg végül 1837. május hó 4-én éjjel elfogják Kossuthot és ellene hűtlenségi pert indítanak, amelynek folytán négy esztendei börtönre Ítélték. Vele együtt perbe fogták báró Wesselényi Miklóst, az ellenzék egyik legtekintélyesebb tagját s bár országos népszerűség övezte azon önfeláldozó magatartásáért, melyet az 1838. évi pesti árvíz alkalmával tanúsított, őt is ép úgy börtönre Ítélték. A rabság nem törte meg a fiatal Kossuthot, hanem a börtönben töltött évek alatt megtanult angolul és újra átvette az elméleti politikát. Ezt Bécsben is tudták, mert a börtönben figyeltették. Mikor kiszabadult, még sem emeltek kifogást 1841-ben a Landerer-nyomda tulajdonosának azon kérése ellen, hogy a megindítandó lapnál Kossuthot alkalmazza felelős szerkesztőnek. Itt volt egy ideig igazi küzdőtere. A lap cikkein keresztül írja meg, hogy a baj gyökeres orvoslásán segíteni kell és a népnek vissza kell adni az önrendelkezési jogát és a szabadság szent zászlaját ki kell tűzni. Hirdette, hogy a kiváltságokat meg kell szüntetni, az addigi politikai nemzetbe, mely pár százezer emberből állott, be kell fogadni a hon millióit. A politikai jogokkal együtt a közös teherviselést is mindenkire egyaránt ki kell terjeszteni. Ki kell mondani a hivatal és birtok képességet és eltörölni az úgynevezett ősi- séget, mert ez az ország gazdasági fejlődését gátoljia. Míg ezeket a nagy gondolatokat hirdette, addig Széchenyi a merész szellem szárnyalását vakmerőségnek tartotta és nyugalommal igyekezett visszatartani nemzetét. Széchenyi az arisztokrácia, Kossuth feltétlenül a demokrácia segítségével hitte, hogy hazánkat megreformálják. 1847-ben, mint az ellenzék vezérét választja meg Pest vármegye országgyűlési képviselőnek. Az országgyűlésen körötte forog minden, hiába követ el Bécs min-