Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 14. szám

fOTnmMKE HATVANÖTÖDIK ÉVF. 14. SZ. SZERDA, 1944. FEBRUÁR 16 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. Rajtunk múlik, hogy hová jutunk HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Majdnem teljesen megszűnt a főváros természetes szaporodása. — Svédország képviseli Argentínában Magyarország ér­dekeit. — Negyven millió pengő hitelt nyújtott a múlt évben az Országos föld­hitelintézet. — 9000 ló, 45 szamár és 24.000 kutya van Budapesten. — A pest­megyei alispán kizárta a zsidó hentese­ket a sertéshús árúsításból. — Budapest lakosságát csak a bevándorlás szaporítja. KÜLFÖLD A szovjetkormány meghívta Moszkvába a perzsa saht és miniszterelnökét. — Angliának nagy nehézségek árán sikerült megfékezni az indiai éhínséget. — A szö­vetségesek már Svédország semlegességét is támadják. — Bulgáriát a szövetségesek felszólították Trácia kiürítésére, amihez Törökország is csatlakozott. —■ Romániá­ban a légvédelmi szolgálat pénzzel is meg­váltható. — Bulgáriában a légitámadások halottaiért a család államsegélyt kap. — A fosztogatókat halállal büntetik Bulgá­riában. — Roosevelt javaslata szerint ezentúl minden 18—64 éves férfi és 18— 49 éves nő munkaszolgálatra lesz köteles. Roosevelt feltétlenül vállalja a negyedik jelöltséget. — Már olaszok is harcolnak a nettuoni fronton. — A benszüiöttek pusztító robbantásokat végeztek a Ceylon szigeti katonai berendezéseken. — Mac Arthur amerikai tábornok vállalta az amerikai elnökjelöltséget. — Burmában a japánok körülzártak két britindiai had­osztályt, — Tömegesen adják meg magu­kat a szerbiai partizánok. — Fényes főúri bált tartottak Londonban a szovjet se­gélymozgalom javára. — Egymilliárd franknyí bankjegyet raboltak el a cler- mont-ferrandi pályaudvaron. — Seraje- voban megtiltották az utcán való italo­zást. — Törökország nagyobb mennyiségű vasat vásárolt Amerikában, — Az olasz kereskedelmi tengerészet vesztesége a mostani háborúban 1082 halott, köztük 322 tiszt. — Németországban üvegből is készítenek már műfogakat. — Columbiá­ban ismét kitört a forradalom. — Egyez­mény jött létre a degaullisták , a szír és a libanoni kormányok között. — Svájcban a bankjegyforgalom 441 millióval 3048 millióra emelkedett. — Földbirtok és épü­letek lefoglalására kap jogot a török hadsereg. — Olaszországban a fasiszták női segélycsapatokat szerveznek. — Rá- dióteleion összeköttetést létesítettek a Szovjet és Anglia között. — A finn ál­lamelnök közkegyelmet ad a külföldön tartózkodó finn emigránsoknak. — Vám­uniót akarnak létesíteni Hollandia, Bel­gium és Luxenburg között. — Brindisiben szovjet intézetet alapítottak a földközi tengeri országok számára. — A boigár belügyminiszter a legszigorúbban jár el az elégedetlenkedőkkel szemben. — Nagy amerikai légitámadás volt Spalato ellen. — Brazíliában már nem szabad a kávét a tengerbe önteni. — Meggyilkolták Hang­osan kínai város japánbarát polgármeste­rét. — Románia gabonát szállít textillárú- kért Svájcnak. — Az Egyesült Államok Európával lebonyolított külkereskedelmi forgalma az 1937-es 1.39 milliárdról 1942-ben 90 millióra csökkent. — A bom­basújtott német városok vendéglőiben 10 márkát kell fedezeteként fizetni a kiszol­gált evőeszközökért. — ■ Kaliforniában a legszebb gyümölcsöt és szőllőt a magyar telepesek termelik a farmokon. — Ame­rikában több mint egy millió magyar él. — Zsákmányolt régi hadianyagot akartak a szövetségesek a törököknek adni. — A szövetségesek Castelgandolfot, a pápa nyaralóhelyét hadiövezetnek nyilvánítot­ták. — A svéd püspöki kar állást foglalt a kegyetlen légiháború ellen. — Ázsiai pozícióit is erősíti Sztálin a szovjetalkot­mány reformjával. — Ausztráliától kérnek szenet a szövetségesek az európai harc­terekre. — Hatszáz halottja van Castel- gandolfo bombázásának. — A szövetsé­gesek nem ismerik el a háború alatt lét­rejött területi változásokat. — A japánok megkezdték a burmai határon körülzárt angol hadosztály felmorzsolását. A hideg belopódzik az ablakon, a ro- . zoga ajtók repedésein és megfagyasztja a szobák hideg levegőjét. Ebben a hideg időjárásban százezrek dideregnek fütet- len szobákban, élelem nélkül, lerongyo­lódva, Beesett szemeiket az ég felé emel­ve könyörögnek a Mindenhatóhoz : váltsa meg őket a szenvedések gyötrelmeitől. Az ég boltozatjára szeretném felírni lángbetükkel ezekben a sorsdöntő órák­ban, hogy mindenki olvassa : „Segíts em­bertársaidon !" Hiába konferenciáznak vezető politiku­sok, addig nem lesz — és nem lehet — igazi béke, boldogulás, amíg az emberszi­vekben lévő gyűlölet nem alakul át sze­retetté. Ma a háború utolsó idegpróbájában vannak még olyan emberek, akik végső elkeseredésükben azt mondják, jöjjenek a vörösök, sőt vannak olyanok is, akik lelkesen figyelik, azok hogyan törnek előre. Talán hahotázik akkor, mikor templomokat rombolnak, cézárokhoz ha­sonlóan pusztítanak el mindent, ami a vallásos és nemzeti életünkhöz tartozik. Talán boldogan beszélnek a hithűek és gyermekek mészárlásáról. Ezeket az em­bereket a szociáldemokrácia sötét lidér- ceí szállták meg, rémeiket terjesztik em­bertársaik felé és hirdetik : ez a boldog­ság. Él-e az ilyen emberben a szeretet embertársai és a körülötte lévő történel­mi- és kulturális emlékek iránt ? Akik a nagyhangú vezérek hangulatának átad­ják magukat, ne gondoljanak még egy 1918-as őszirózsás torradalomra, mert itt ezer és ezer ember lelkében visszavonha­tatlanul él a családja, üzeme, földje iránt a szeretet. A forradalmat még a csirájában elnémítja az, aki nem felej­tette el a vérdijat, amibe az 1919-es vö­rös kaland került. E városban is, de mindenütt vannak széltől támogatott emberek, akik felül­nek a szociáldemokrata idegen faj utca- propaganda nyilatkozatainak. Tagadha­tatlanul helyesnek kell tartanunk az ilyen irányban a kormány előrelátását, amellyel ezt igyekszik megakadályozni. A Kormányzó Lr Ófőméltósága, a propa­ganda minisztérium megnyilatkozásai megmutatják azt az utat, amelyen a sö­tét fellegekkel elborított ég alatt nekünk járni kell. Nem szabad az idegen szellem ugratásainak bedőlni, mert akik ezekkel a népboldogitó eszmékkel bármily for­mában elárasztanak, nem mentek vérta­núnak a szörnyű közelharcban. A sötét­ben irá.nyitók, szédelgők bajba kerülve, úgyis elmenekülnek jobb vidékre és él­nek ott tovább, mert ideig óráig a zava­rosban mindig lesz hazájuk. Örömmel látni a sanyarú körülmények között élő tisztviselők között is, hogy egy átfogó gondolat mellett dolgoznak, ebben a hazában és ez a békés Magyar- ország megteremtése. Az elmúlt napokban jó volt hallani a Katolikus Legényegyletben a Keresztény Szocialista munkásság milyen hazafiasán és keresztény módon gondolkodik és mi­lyen éles szavakkal utasította vissza a rothasztó, bomlasztó eszméket. Jó nézni a városban felvonuló fiatal katonákat, amint szemeikben ott ragyog a hazáért a lelkesedés és átérzik a mai időket. Féltékenyen állnak őrt életük­kel a gyengék és gyámoltalanok otthona mellett. Ezek a gondolatok percek alatt egyesekben tetté válnak, mert a szeretet hajtja, fűti őket. A magyar katonák bá­tor kiállása mutatja, mennyire szeretik hazájukat és milyen önfeláldozóan tud­nak beleszólni a világ folyásába. Látni a kis- és nagyüzemeink munká­sait, amint a nehéz idők megnövelte na­gyobb teljesítményt odaadóan végzik. Nem a kapitalisták hajtják őket a mun­kára, hanem kötelességet vállalva dol­goznak, mert tudják, hogy a haladás a háborús körülmények között is fontos. A munka becsülete, felebaráti kötelesség és tisztesség hajtja az üzemek embereit, kik naponként a munkájukat a haza oltárára teszik és feláldozzák a békéért. A földműveseink is tudják, mit hozott nekik az a jelszó, amely kimondta ,,ami | (a tied, az az enyém és ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd. ' A mai idő­ket átérezve dolgozzunk a nemzeti gaz­daságban a többtermelésben. Nem hagy­ják töldjüket ugaron. Megfeszített műn­két végeznek a termény betakarításáig, minőségileg és mennyiségileg a haza ol­tárára bőséges áldozatot tesznek. Érzik, hogy mindenki szemében a magyar föld munkásának a terménye a legnagyobb bizalom és erő. Nem szájhősködéssel érik a magyar búza és a föld minden termé­nye, hanem a gazda, munkás verítékével. A magyar földművest nem lehet proleta- rizálni. A magyar népnél csak egy fegy­verrel lehet győzni, a szeretettel, megér­téssel és egyetértéssel. Csak a hitből fakadó szeretet mentheti meg a világot a pusztulástól és csak az hozhatja meg a családokon keresztül a nemzetek és az egész emberiség békéjét és csak ebből fakadhat az igazi boldog­ság, ami után mindannyian vágyódunk. Ha árad a folyó, mindent elkövetünk a baj elhárítására. Tegyünk meg mind­nyájan minden tőlünk telhetőt a gyűlö­let, az emberietlenség áradatának elhá­rítására is. Legyünk a szeretet apostolai! Magunkban kell kezdeni a reformot, Csak a jobbik javíthatja meg a rosszat ! A megjavult embernek szívből jött sze- retetével kell hozzáfogni minden kérdés megoldásához. Nagy jóság nélkül nem lehet beteget ápolni és nem lehet nagy kríziseket kibírni. Ezzel a tudattal kell dolgozni, hogy el­jöhessen az a szebb, boldogabb jövő. Rajtunk múlik, hogy így legyen. Szaiva László Két asszony közellátása Antal asszonynénénk szinte szégyen­kezve állít be az élelmezési hivatalba. Restelkedve adja elő, hogy elfogyott a zsírja, pedig ugyancsak beosztotta. Libát, kacsát is tömött, napszámba is eljárt, hol kasztot adtak, csakhogy ne kelljen rászo­rulnia a közellátásra, de hiába volt min­den igyekezete, a hízó kicsi volt, nem lett elég a zsírja. Megköveti tehát alássan az urakat, ne vegyék rossz néven, ha igény­beveszi jóindulatukat a jegyek irányában. Jövőre, ha az Isten erőt egészséget ad, nagyobb kocát fog hizlalóra, hogy ne sza­porítsa amúgy is rengeteg dolgukat . . . Annyi tisztelettudás, becsületérzés su­gárzott ebből az egyszerű asszonyból, hogy kiváncsi lettem közelebbi adataira. A törzslapja ezeket mondotta róla : An­tal Gáborné sz. Bakos Eszter, földmives napszámos, 3 gyermek anyja, az ura a keleti harciéren van tiz hónapja. Szoba, konyhás házuk, egy holdnyi földjük van sajátjukban, feles földet is vállalt, mar­kot is szedett az aratásban. Okt. 31-ig volt zsírral ellátva, de csak most jött a zsirjegyért januárban. A maga munkájá­val segített magán, valóban jó a beosz­tása. Nagyon rendes asszony, bár mind ilyen volna az országban, mondja róla“a hiva­talnok, aki személyesen is ismeri, mert ott lakik a szomszédságában. Régi neve­lésű, tisztességtudó fajta. Kár, hogy kive­szőben van, teszi hozzá fájlalóan . .. ; Asszonynéném, meg kell emelnem há­borús gazdálkodási művészete előtt a ka­lapot. Ne vegye rossz néven, hogy ki is szerkesztem az újságban, de maga meg­érdemli az elismerést a nyilvánosság előtt mert ilyenfajta anyagból voltak faragva a magyar nagyasszonyok is a történelmi magyar világban. Azok, akik otthoni helytállásukkal segítettek megmenteni az országot, amikor török dúlta, német pusz­tította a magyar tájakat és mialatt az arak a véres végeken viaskodott, a belső erőt, a nyugodt mögöttes országot a nagy­asszony biztosította a kezére bízott vár­ban, otthonában. Antalné asszony, a maga kis háza is ilyen mögöttes vára a hadra- kelt magyarságnak. Olyan kis sziget, amelyen nincsen lázadozás, elégedetlen­kedés, de van kitartó, mindent pótló munka, arányos beosztás, hogy az ura nyugodtan álhasson oclakinn az ukrán mezőkön a harcot. Eszter asszony, áldja meg az Isten munkálkodásában ... Ez után az asszony után jött be Nagy­ságos Asszony az irodába. Nagyszerűen szabott bundájában, karcsú alakjával maga a női kellem a hivatal füstös at­moszférájában. A kevés pirosító, amelyet használt, kedves arcát még vonzóbbá tette, a viruló élet, a diadalmas sugárzás volt önasszonyi mivoltában. Kár, hogy amit előadott, olyan szomorúan, olyan lehangolóan hatott. Ne haragudjon, de szóról-szóra el kell mondanom, hátha okul belőle és okulnak mások is, amire olyan nagy-nagy szükség volna ebben a háborús világban. Bocsássák meg, hogy zavarom magukat, tudom, hogy sok a dolguk, de nem bírom tovább, nem bírom .. . Segíteniük kell raj­tam, különben egészen megzavarodom. És a maguk lelkén száradok ■ .. Elismerem, háború van, le kell mondanunk. Már be­lenyugodtam, hogy kicsi a zsiradag, hús is hol van, hol nincs, feketén pótolom. De képzeljék . meghívott a kegyelmes va­sárnap egy gardenpartira. Megvan a ru­hám is, szép barna anyag, a varrónőm ki­tünően eltalálta. De a barna ruhához bar­na cipő is kellene és nem adnak sem itten sem Pesten, csak szabályszerű cipőjegyre. Ha Istent ismernek, adjanak egy jegyet, különben nem mehetnék el Ízlésesen öl­tözötten. És ez borzasztó volna. Meg kell érieniök a helyzetemet, könyörülniök kell rajtam, ki kell segiteniök engem. Igaz, van cipőm fekete, fehér, zöldszinű, kék is, mindenféle ... De mi haszna, ha barna nincsen! Feketén is vennék, de nem ad­nak, nem adnak, ez valami rettenetes. Ugye adnak egyet .. ? Asszonyom, a tisztviselő pártján állok, aki megtagadta a jegyet. És ha adott volna, én mentem volna panaszra Ön el­len. Mert kérelme a mai időkben enyhén szólva is ízléstelen. Csodálom, hogy nem érezte ezt meg előre. Vagy nem tudna be­leilleszkedni ebbe a világba, amelyben a hiányzó példaadás a biztos összeomlás alapja ? És ha odajutunk, ne higyje, hogy Önök kilábolnak majd a bajból barna ru­hában, barna cipőkkel. Nem Nagyságos Asszony, ne legyen ilyen felületesen fel­színes. Kérelmét száz másik emelkedet- tebb uriasszony jogosan szégyenli Ön he­lyett. Zsifvay József A belvárosi egyházközség kérelme tagjaihoz! A belvárosi plébánia templom szentség- tartója alapos és költséges restaurációra szorul. A vezetőség arra kéri az egyház­község tagjait, adakozzanak e célra a plébánián, az Esztergomi Takarékpénztár, vagy az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar- bank pénztárába. Halálozás. Özv. Seyler Vilmosáé szül, Lósy Gizella, m. kir. gazdasági főtnácsos főkáptalani jószágigazgató özvegye, folyó hó 12-én életének 85-ik, özvegységének 11-ik évében elhunyt. Temetése hétfőn délután volt a belvárosi temetőkápolná­jából meleg részvét mellett az ugyanot­tani tmetőbe. Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter dr. Kégly László községi aljegyzőt, dorogi lakost Komárom thj. városhoz II. ősz. közigazgatási fogalmazóvá kinevezte. Gyaszhir. Perneczky Gyula szkv. szá­zados, a i rontharcos Szövetség helyi Csoportjának vezetőtisztje, vm. törvény­hatósági utibíztos, a Károly-csapatkerszt, 1. o. tűzkereszt hadiszalagon a kardokkal stb. tulajdonosa, folyó hó 14-én, életének 44-ik, házasságának 23-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma, f. hó ló-án, szerdán d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Adomány. Kún Lászlóné Buság-állomás (Szatmár-megye) 20 pengőt küldött szer­kesztőségünkbe Holop Jánosné hadiöz­vegy és két kis árvájának. Az összeget rendeltetési helyére juttattuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom