Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 11. szám
2 riSZTIIIISH ii VIDIKI 1944. február 5. virilis tagok Simon Endre, illetve dr, Etter Kálmán személyében gyakorolják képviselői jogukat. Hozzájárult a képviselőtestület a polgármesteri javaslathoz, amely szerint a városnál négy új kezelői állás szervezése kerül sorra és a népmozgalmi hivatalnál is egy ideiglenes kisegitőt alkalmaznak. Egész sor személyi és kisebb jelentőségű ügy elintézése után a strázsahegyi tópartot az ott lévő üres épülettel együtt bérbeadta a képviselőtestület a vármegyei Közjóléti Szövetkezetnek téglagyártás céljából. Tudomásul vette a képviselőtestületi közgyűlés, hogy a Mária Valéria Duna- hid jobbparti felén levő közvilágítási Az Idegenforgalmi Hivatal vezetője Cseicsner Rezső két kulturfilmet szerzett Esztergom városának, hogy a téli némaságban is ébren tartsa a magyar föld szépségei iránt érdeklődőkben az utazási vágyait. A hivatalban felkerestük Cseicsner Rezsőt, ahol készségesen bemutatta a propaganda anyag újabb gazdagodását, a két kulturfilmet. A filmeket dr. Cabdebó Deszőné, miniszteri előadónő készítette — kezdte magyarázatát — majd levetítette egymásután a filmeket. Az egyik film bemutatja Budapest szépségeit 31 képben, a fenséges Dunát, Visegrádot, Esztergomot, Székesfehérvárt, Zsámbékot, Pannonhalmát, Sopront, stb, A másik film az Alföld metropolisából indul ki, bemutatja Szegedet, az alföldi jellegzetességeket, népviseleteket, a palóc vidéket és Erdély nevezetességeit, A képek nézése közben megtelt a lelkünk a magyar vidék szépségeivel. Min- egyik kép az ország legszebb, legérdekesebb kultúrtörténeti tájait mutatja be tiszta, világos és művészi felvételekben. A Magyary-család termőfája a múlt század elején mélyeszt gyökeret Esztergom földjébe. Az életre érett tagok a jólétet sugárzó polgári munka harcosai lesznek. Égetőkemencékben merevítik, ed- zík a formákba dolgozott esetlen agyagot. Fazekasmesterséggel kezdődő iparukat idővel jelentékenyebb iparággá fejleszti szorgalmuk, hozzáértésük. Megbízható, el nem lankadó munkájuknak eredménye beszédesen szól arról az emelkedésről, ahová a kisvárosok családjai kerülnek verejtékes fáradozásukkal, élethivatásnak vallott foglalkozásuk megszentelésével. Magában álló sírkő vetíti a temetőjáró vándor elé Magyary László emlékét. Életének elért állomásai itt, a szülővárosban csúcspontját jelentik a dolgos iparoscsalád fölfelé ívelő vonalának. Tehetségével, szorgalmával gyarapítja az apai örökséget. A korábbi kezdések nála már kályhagyár alapításáig érnek. Itt a városban, a környéken fogalommá válnak a Magyary-,kályhák. Az ő nagy égetőke- mencéiböl kikerült formás gyártmányoknak meleget árasztó testével űzték el a régebbi esztergomiak a zuzmarás idők hidegét. Pályatársai megbecsülik a soraikból kikerülő, föléjük emelkedő nagyiparost. Készségesen elismerik vezetőjüknek, amikor az Esztergomi Ipar testület elnöki tisztségét ruházzák rá. Jelentős mértékben vesz részt a vármegye és város életében. A kiváló iparos, az öveiért dolgozó családfő sírja köré sereglettek a hozzátartozók, barátok, munkatársak akkor, amikor pihenni tűnő testét átadták a nyugtató földnek. Halópora mellé került síri pihenőre feleségének, Sinka Júliá-nak koporsója is. A sírkövek egész kis szakasza gyöke- reztet lábat a szomszédos, sorrakerülő nagy sírhely hosszan elnyúló kőperemének homlokán. A kemény márványok kissé elkényelmesedtek az idő ernyesztő száguldásában. Nem szabad tőlük zokon venni, hogy megdőltek, megsüppedtek. Nem érheti más az élet öreg legényeit, csúszik, szalad a talaj ránduló lábuk alatt. Csúcsíves kapuzat kanyarog az oldaloszlopok fejéről a záró kereszt alá. A vésett betűk Nemes Magyary József fazekasmester emlékének őrízésére sorakoznak. A múlt század első évtizedeiben éli Esztergomban a csendes munka napjait a fazekasoknak a pozsonyiaktól átvett német céhszabályai szerint. Elindítja a családi iparágat, mely később nagyobb arányúvá izmosodik. — A tovább- terjeszkedő sorok életetársának, Hellseher Anná-nak zsongarak hangtalan emlékezést, Nevének hallatára illetődön kegyeletre hangolódik a jelenkor gyermeke. Hiszen húga Hellseher József-nek, a város nagynevű tanácsosának, aki a berendezést a város a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hozzájárulásával tulajdonába vette. A város közvilágításával kapcsolatosan a december 15-iki közgyűlésen vitéz Szívós-Waldvogel József kepvi'selőtestü- letí tag a napirend előtt felszólalt és sürgette a közvilágítás megjavítását. Az erre vonatkozó intézkedések elrendeléséről számolt be most a polgármester s ezt a képviselőtestület helyesléssel vette tudomásul, Schalkház Ferenc szólt hozzá ehhez az ügyhöz és az autóközlekedés biztonsága ér elekében hívta fel a mérnöki hivatal figyelmét az elsötétítés alatti iránylámpák helyes elhelyezésére. Egyik másik kép csak úgy ragyog. Kiválóan aklalmasak arra, hogy ielkeltsék a szemlélőben azt a vágyat, hogy egyszer ő is eljusson e helyekre és megnézze egész közelről azokat. A filmek alkalmasak arra is, hogy népművelési előadások keretében a hal- gatósággal megismertessék és megszerettessék hazánk szépségeit, Iskolában mint kiváló szemléltető eszközt lehet felhasználni, ahol a tanulást elmélyíti, változatos ismeretet ad, valóságban szórakoztatja a tanulókat és szépérzéküket neveli. A tanulók ezeken a képeken keresztül tisztábban és jobban látják a magukét s megszeretik hazánkat. Dr. Cabdebó Dezsöné munkája a magyar propaganda terén kiváló, képeivel, hisszük megnyeri a széles körök tetszését és ez még hasonló szép munkák elkészítésére fogja ösztönözni. A filmek bármikor kikölcsönözhetök díjmentesen az Idegenforgalmi Hivatalból a hivatalos órák alatt. Vidékre postán készséggel elküldi a filmeket a hivatal vezetősége az igénylőknek. maga szívós, nehéz akadályokat döntögető emberségéből került szülővárosának vezető tisztviselői, majd nagyjai közé. El nem halványuló emléket állított nevének munkás életén kívül azzal is, hogy mintegy harmadíélezer kötetből álló könyviarának, sok kéziratból álló gyűjteményének odaadomanyozásával megalapította Esztergom város könyvtárat, melynek továbbfejlesztésére 3000 váltó- forintot hagyományozott. A pár pillanat nyi elidőzes talán nem hízeleg a mai iramló idők feledésre oly könnyen hajlamos közömbösségének. Nem baj ! A városát szerető, becsülő, értékekkel ajándékozó neves sarjadéknak érdeme ezzel is meg tud birkózni. — A futó rohanás az emlékek megbúvó szigetén sok érdekes felfedezéstől fosztaná meg a kutató, ügyelő látogatót. A második emlék a kezdődő szemlélgetéskor semmi különösebbel nem szolgai. A szín azonban, a részek beosztása, a felépítés nyugtalanító gondolattal fog : itt nem mindennapi alkotással állunk szemben, S valóban ! A töredékek tanulmányozása, fenn, hátul az égetésnél szereplő nyílásnak az eltüntetés után is észrevehető helye azt hirdeti ; ezt az emléket a kályhás Ma- gyary-család tervezte, égette és állította elköltözött övéinek sírja fölé. Egyszerű, nemes tagozásával megérdemelt figyelmet érdemel. Mindenképpen veri marosak anyagánál fogva is a temetőnek nem egyszer a sivár egyhangúságig érdektelenné váló emléksokaságát. — \ I felirat számára hagyott mélyedésben olvasható a szöveg : Itt nyugosznak négy Magyary testvér : Róza, Gyula, László, Anna. Es nagyanyjuk : Gráczer Rozália. — Svéd gránit csillogó tükrében színtelen betűk apró sajkai horgonyoznak. A magas márvány obeliszket Magyary Gizella tanítónőnek sírja fölé emelték. Az elköltözött testvérhuga Magyary Szulpic bencés tanárnak, aki szintén ebben a temetőben nyugszik, lenn, az első telekrész bencés kriptájában. — Sziléziai márvány deres lapján állanak emlékőrségen kivezényelt betűk. Ifj. Magyary L.ászióné Rothnágel Mariska elszálló életéről tesznek jelentést. A márvány érdekessége : szerkesztésben, tagolásban a legutolsó vonalig megegyezik az agyagból égetett, korábban jellemzett síremlékkel. Egyedül a hármas szívlevél alkalmazása jelent itt új mozzanatot, mely régi hagyományok ma talán már nem is értett alkalmazására hívja fel a figyelmet. — A sor végén színtelenre szívott vörös márvány emlék gunnyaszt lánto- rodottan. Mintha fáradt teste óvatosan kihajolnék az örök sorából : állanak-e arra előbbre, messzebbre még mindig a kővirrasztok ? így azután erre feledkezve jobban esik számára a sorból kidőlő testtartás ! De azért a megbízott őrség komoly kötelességteljesítésével igazít el a nevek sokadalmában. Magyary László kályhásról s hitveséről, Magyary Lász- lóné Scherhauf Rozáliá-ról mondanak emlékszavakat darabos kőnyelvükön. Szülei Magyary László kályhagyárosnak, Magyary Szulpic bencés tanárnak s a már szintén említett Magyary Gizellá-nJk. — Hát a kövek mégiscsak meg tudnak szólalni a feledés kertjében is ! Ezen a helyen minden bizonnyal ! Hessegetik a múltra szálló, tollászkodó, sötét enyészetszárnyú varjakat, hogy a felhasadó világosságban visszanézzünk arra, ami volt, azokra, akik egykor ezeken a tájakon jártak-keltek, fáradtak, sírtak és nevettek ! Buxusbokrok harsogózöld sátrának mélyén búvik meg Merényi István-nak kőemléke. Fenyőgallyak karikás koszorújának öléről vetnek merev pillantást a halotti őrség feketemundéros betűkatonái. Rejtekhelyük apró terén húzódnak meg, s nem sokat törődnek a külső világ jórészt egyhangú, csak közbe-közbe csó- dületes, változó képével. Merényi István- né Farkas Juliá-ról is a halott földmíves gazdának kijáró kegyelettel bontanak emlékező fátyolt. Horvát vidékről, Goszpics városából vetődött errefelé Ratkovich Máté ny. cs. és kir. főszámvevő. Itt élte a Dunasoron életének nyugalommá zsugorodott napjait. A vékonyfalú, szélesmellű márvány fakuló sorai a feleségről, Gianone Jo- zefá-ról is emlékfoszlányokat kondíta- nak. Hasonló tervezésű, a mai kor modorának egyenes vonalaira emlékeztető síremlék előtt böngésszük a búj ócskát játszó betűk és sorok meg-megakadó együttesét. Gianone Jozefá-nak névvé egyszerűsödött földi pályájára utalnak, mikor a csendbe öltöztetett kövön suttogják el megbízatásukat : Sziegler Jós Károly városi kapitány örökké felejthetetlen jó s erényes nejének emléke. Meghalt Octó- ber 15-én 1851. Élte 38-ik évében. Férjed és gyermekeid téged áldani soha meg nem szűnnek. ■— A 38 éves fiatalasszonyt kolera döntötte korán felhantolt sírjának mélyébe. „Örökké hálás gyermekei emelték Sziegler János szeretett jó attyuk emlékére“ a szomszédos márványkeresztet. A megsiratott édesapa 65 esztendős korában mondott búcsút az elimbolygó árnyak állandó hullámzással változó világának. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd ftyaralótelepekről Mintegy másfél évtized előtt mozgalom indult meg városunkban a Pilis Vértes hegyvidék területén nyaralás és kirándulásra alkalmas helységeinek idegenforgalom növelése céljából való tömörülésére. Pilis-Vértes Szövetség cimen fejtette volna ki munkásságát, hogy az elszórt, magárahagyott helységekben is megszervezze a nyaralási lehetőségeket s igy növelje azok idegenforgalmát. Sajnos a vidék nem mutatott kellő érdeklődést a szövetség iránt s igy a mozgalom meddő munkának bizonyult. Örömmel vettük a hirt, hogy január 25-én a Gellért Szállodában egy értekezleten elhatározták a Pilis-Vértes Szövetséghez hasonló, de nagyobb kiterjedésű szüvetségnek megalakulását. Az értekezleten résztvettek többek között mint érdekeltek Igaz Lajos vármegyénk alispánja, dr. Etter Jenő polgármesterünk és dr. Bády István városunk tanácsnoka is. Mivel a mozgalom élén olyan országosan elismert idegenforgalmi férfiak állanak, akik már eddig is nagy eredményeket értek el, minden reményünk megvan ahhoz, hogy az Esztergom alatti Duna- szakasz községei és elsősorban Esztergom város, saját jól felfogott érdekükben kellő megértést fognak tanúsítani a mozgalom iránt. Kétségtelen tény az, hogy milliós fővárosunk közvetlen környéke nagyon sok alkalmas hellyel rendelkezik, ahol szerényebb módú emberök kellemesen, egészségesen nyaralhatnak és hétvégén üdülhetnek. E tekintetben fekvése, természeti kincsei, közlekedési lehetőségeiben első helyek egyikén áll Esztergom város és gyönyörű környéke. Városunk határában olyan vikendtelepülésekre alkalmas helyeink vannak, amilyenek nem mindenütt lelhetők fel. Vízi vikkendezök részére itt vannak városunk közvetlen közelében fekvő szigeteink, a Bubánat szélmentes völgye, pompás dunaparttal, lankás erdővel borított hegyeivel. Vaskapu és a város felelt elterülő hegyeink szinte nyaralásra kínálkoznak, Van kitűnő gyógyfürdőnk, pompásan megépített medencékkel és dunai fürdőhelyeink is minden kellemes feltétellel rendelkeznek. Mindezeket ismeri és tudja városunk vezetősége és semmi kétségünk sincs aziránt, hogy ezek hangoztatásával, a megalakulandó szövetségben, városunkat megérdemlő helyet fogja biztosítani számunkra. Hogy azonban idegenforgalmunk elérhesse azt a nivót, amelyre természeti adottságaink predesztinálják, nem elég a vezetőség tevékenysége, az adottságok ténye, ehhez elsősorban a közönség megértésére van szükség. Nem szabad elzárkóznunk bizonyos áldozatkészségek elől. Nem szabad lehetetlen telekárakkal gá- tatvetni bizonyos településeknek és *ő- leg le kell szállani, majdan kedvezőbb időkben, az élelmícikkek Esztergomban mindenkor tapasztalt igen magas áraival. Mindent el kell követnünk, hogy természeti adottságainkat felhasználva, kiemeljük városunkat a holt tespedésből. A nagy idegenforgalom pénzforrást jelent. Csak egy-két pillantást vessünk a közelünkben fekvő Nagymaros, Zebegény Verőce, Visegrád községek gazdasági életébe és látni fogjuk az idegenforgalom pénzforrásainak bőséges bugyogását. Még olyan község is, amely csaknem teljesen el van zárva a világtól és csak egyórányi közelekedési lehetőséggel rendelkezik mint például Pilisszenllászló, vasár és ünnepnapokon olyan jövedelmező idegenforgalmat bonyolít le, mely sokkal nagyobb községeknek is dicséretére válnék, pedig sem vize, sem nyaralótelepe nincs, de van szép fekvése, jó szövetkezeti vendéglője és megértő lakossága. Midőn mindazok nevében üdvözöljük a megalakulandó szövetséget, akik városunk idegenforgalmának fontosságával tisztában vagyunk, legnagyobb elérhető sikert kívánunk és támogatást ígérünk. V. I. Don Bosco Szent János ünnepe az esztergomvármegyei rendházakban A Szalézi-rend tag jaj minden évben az alapitó rendfőnök ünnepén fényes keretek között áldoznak szeriemének. A nagy gyermekapostol és a huszadik század legnagyobb nevelőjének Esztergom vármegyei intézeteiben hétfőn tartották meg az ünnepségeket. Az ünnepséget megelőző szombaton a róm. kát. polgári fiúiskola növendékei hódoltak a rendalapitó égi nagysága előtt amikor az ünnepi beszédet Knorr Ignác szál. áldozópap, tanár mondotta. A változatos műsort szavalatok és énekszámok tették meghitté. Az énekszámokat Moso- nyi József tanár tanította be. Vasárnap az intézet növendékei számára rendezett akadémián Sziklai Antal polg. isk. tanár idézte a növendékek elé a rendalapitó szellemét és áldozatos ma is átfogó nagy munkáját. Hétfőn volt a főünnepség, amikor az ünnepélyes szentmisét dr. Erdős Mátyás theol. tanár mondotta. A szentmise közben beszédet mondott, ahol Don Boscot, mint a vidámság megteremtőjét állította a hallgatóság elé. Este az intézet dísztermében színre került a „Gyónásí titok" c. 3 felvonásos dráma az ifjúság előadásában. Az intézetben két napon át ünnepeltek a züllés útjáról visszatért gyermekek, akik imádkozó tekintettel néztek az égre és adíak hálát az Egek Urnák, hogy ilyen égi pártfogót küldött számukra, aki a lelki nyomortól megmentette őket. Jól sikerült a lengyel-est a Fürdő szállóban A hazájukat vesztett lengyelek az elmúlt vasárnap ismét az érdeklődés központjába kerültek azáltal, hogy a Fürdő Szálló nagytermében lengyel népi játékokat mutattak be. Az érdeklődők élén ott láttuk dr. Etter Jenő polgármestert, a lengyelek őszinte pártfogóját, vitéz dr. Bánomy Antal főjegyzőt, dr. Bády István lanálcsost, dr. Etier Kálmán ügyészt és dr. Pirchala Gyula tb. szolgabirót és igen sokat azok közül, akik a lengyel népi kultúrában gyönyörködni akartak. A népi játékok közül a legszebbet, a karácsonyi népszokást, a betlehemi játékokat választották bemutatásra, mert ez a népszokás az, amelyet színpadon is meg lehet játszani és azonkivül a prózai szöveget, az énekek teszik változatossá. A lengyelek népi játéka különbözik a magyar pásztorjátékoktól, mig a magyarok játékában csupa szív és kedvesség jut kifejezésre, addig a lengyel népi játékokon érezhető valami különös félelem (az évszázados szláv elnyomás) hatása. Ugyanez jut kifejezésre a tapogó szláv ritmusú táncaikban, a magyar szilaj táncokkal szemben. Ezek a megnyilatkozások nagyszerűen észrevehetők voltak a népi bemutató alkalmával előadott énekeken és az ott előadott táncokon. A lengyelek által előadott zene- és in ac aung-wmiir -mi nmr—an~inniig iát in he" m iiif-^riirng—wr?i7-wg-'a» iiriim 'ttt* Knltnrfilmek az Idegenforgalmi Hivatalban Az esztergomi belvárosi temető sirlampái mellől. XLVIII. Séta a halottak városának utcain.
