Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 7. szám

1944. január 22. ISZXEKGSKS is VIDÉKI 3 Petz Híradó H • I • R ' E • K Hősi halál. Kálmám Elemér repülő- főhadnagy, néhai dr. Kálmán Ernő, Sop­ron város volt főjegyzőjének fia, decem­ber hó 4-én az orosz harctéren repülő hősi halált halt. Lelki üdvéért Eszter­gomban a szentmiseáldozatot hétfőn, f. hó 24-én reggel 9 órakor mutatják be a Szent Ferencrendi atyák templomában. A hősi halottban dr. Ivánkovits József rendőrtanácsos, a belügyminisztérium he­lyi KEOKH kirendeltségének vezetője mostohafiát gyászolja. Árpádházi Boldog Margit szenttéavatá­sáért hálaadó misét mondott a hercegprí­más. Esztergom város katolikus társadal­ma bensőséges imával és áj tatossággal ünnepelte és hálálta meg azt az öröm­teljes eseményt, hogy XII. Pius pápa a magyar nemzet vigasztalására, erősitésé- re és megbecsülésére Árpádházi Boldog Margitot szenttéavatta. 16.-án, 17.-én és 18.-án délután fél 6 órakor ájtatosságok voltak a plébániatemplomokban és a fe- rencrendiek templomában, a Triduum után f. hó 19-én, szerdán délelőtt 9 óra­kor dr. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás hálaadó szentmisét pontifikáit a bazilikában, dr. Lépőid Antal protono- tárius kanonok pedig dicsőítő szentbe­szédet mondott az új magyar szentről, amelyben hálával emlékezett meg XII. Pius pápáról, magasztalta Árpádházi Szt. Margit erényeit és az imádság, áldozat- készség és buzgóság erényeinek követé­sére hívta fel a mai kor katolikus ma­gyarságát. Az iskolákban ünnepélyeke? tartottak Szent Margit tiszteletére. Esküvő. Fehérvári Editke és Topán Se­bestyén (Zilah) f. hó 18-án tartották es­küvőjüket az esztergomi belvárosi plébá­niatemplomban. Buzakötvényjegyzések. Dr. Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás 50.000 P, az Esztergomi Székesfökáptalan 40.000 P ér­tékben buzakötvényt jegyzett az Eszter­gomi Kereskedelmi és Iparbanknál. Halálozás. Binetter Manó jan. hó 19-én életének 90-ik, házasságának 61-ik évé­ben elhunyt. Kullurest a Belvárosi Olvasókörben. A Belvárosi Kát. Olvasókör f. évi január 23-án, pontosan d. u. 5 órai kezdettel tartja ezévi második kulturestjét, amely iránt máris igen nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. Az est műsorát teljes egészében a nemzeti és keresztény sajtónak szenteli a vezetőség. A fővárosi sajtót Verseghy Nagy Károly K?SV főtitkár beszéde, a helyi sajtót Vajda József teológiai tanár, szerkesztő és Bukovszky László körorvos, iró képviseli. A kisérőműsorban is a sajtó propagálását, támogatásának szükséges­ségét domborítják ki a szereplők. Belé­pődíj nincs. Esztergomi polgári fiúiskolások adomá­nya. Az esztergomi áll, s. községi polgári fiúiskolás növendékek nemes szivükről és szociális érzésükről tettek tanúbizony­ságot, mikor a nagybeteg háromgyerme­kes Holop Lajosné hadiözvegynek 42 P-t juttattak el szerkesztőségünk útján. Az adományt köszönettel vettük és továbbí­tottuk. Lengyel népi bemutató városunkban. A piliscsabai lengyel tábor vezetőségét sike­rült megnyerni arra, hogy városunkban is bemutassa a lengyel népiszokásokat és népművészetét. Az előadás valószínű jö­vő vasárnap délután lesz a Fürdő Szálló nagytermében. A méltán nagy érdeklő­dés központjában álló előadás ismerteté­sére még visszatérünk. MOVE diszgyülés. A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) 25 éves fenn­állásának jubileuma alkalmából jan. 23- án vasárnap d. e. 11 órakor a városháza nagytermében az esztergomi MOVE-ala- kulatok közös diszgyűlést tartanak az alábbi műsorral : 1. Magyar Hiszekegy. 2. Szózat. Szavalja : Kárpáti M. 3. Ün­nepi beszéd. Mondja dr. vitéz Bánomy Antal. 4. Jubileumi kitüntetések átadása. 5. Himnusz. Duna Korzóban fővárosi élei. A megnyi­tás óta a város egyik legszolidabb étter­mei közé tartozik a Duna-Korzó, ahol megtalálja minden esztergomi vendég azt, amire szükség van. Kitűnő ételek és ita­lok mellett szórakozhat. Az étteremben polgári árakon becsületes keresztény szellemben szolgálja ki vendégeit Szép László. A kiszolgálás olyan, mint bárme­lyik fővárosi vendéglőben. A szóra­kozást illetően a megnyitás óta a legjobb zenekarok hangversenyeznek és kitűnő hangú énekesnők teszik változatossá az estéket. Jelenleg a háromtagú budapesti hölgy-jazz hangversenyez és fővárosi mű­sora a legkényesebb igényeknek is meg­felel. A vendégek kényelmét három he­lyiség szolgálja, mindegyikben a háborús viszonyok ellenére változatos ételek és elsőrendű borok várják a gondoktól egy­két percre szabadulni ákaró vendégeket, Biztosilsunk a jégvermek megtöltéséi. A gazdák az ideihez hasonló nagyon enyhe téli időjárás esetén halogatni szokták a jégvermek megtöltését, mert arra várnak, hogy vastag jeget vághassa­nak. Illetékes helyről felhívják a figyel­met arra, hogy a gazdák saját érdekük­ben járnak el, ha az idén nem késleked­nek jégvermük megtöltésével ,hanem már a vékonyabb jéggel is, legalább részben megtöltik a vermet. Többször előfordult, hogy a késlekedő gazdák jégverme üres maradt. Különösen a tejtermelők, tejszö­vetkezetek és teej üzemek részére fontos a jég biztosítása. A meleg hónapokban ugyanis a tej szállítás megfelelő hűtés nélkül nem lehetséges. A tej esetleg már szállítás előtt is meegsavanyodik, de megromolhat szállítás alatt is, ha kellő­képen hűtve nem volt. Az ország tej ellá­tása csak szűkösen biztosítható, tehát már ebből a szempontból is feltétlenül szükséges, hogy a jégvermek megtöltésé­ről idejében gondoskodjunk. Öt hadiárvát iparosnak képezte! ki a szegedi ipartestület. A szegedi ipartestü­let ezévi közgyűlését előkészítő elöljáró- sági ülésén javaslatot fogadott el, s eb­ben azt indítványozza a közgyűlésnek, hogy a szegedi ipartestület vállalja el öt hadiárva felnevelését és ezeket a hadiár­vákat iparosnak képezhessék ki. Ellenőrzik a vendéglői árakat. A köz­ellátási miniszter körrendeletében a kö­zönség soraiból felmerült panaszok kap­csán elrendelte a vendéglői árak ellen­őrzését. Ugyanakkor meghagyta, hogy a hatóságok a kiszolgáltatott adagok nagy­ságát is ellenőrizze. Kimondotta a ren­delet, hogy nem lehet magasabb árat kérni azon a címen, hogy az ételek kü­lönleges módon készültek. Magyarul is lehet válaszolni az oroszor­szági hadifoglyoknak. A Magyar Vörös- kereszt hivatalos lapjában cikket közöl, amely szerint magyarul is lehet vála­szolni az oroszországi magyar hadifog­lyoknak. Az ottlévő magyar hadifog­lyok leveleit a Török Vöröstélhold kapja és eljuttatja a Nemzetközi Vöröskereszt­hez. Eddig Oroszországból 2300 magyar hadifogoly adott életjelt. A nyilvános zenéltetéshez engedélyt kell szerezni. A szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. te. rendelkezése szerint a zene­müvek nyilvános előadási jogát meg kell szerezni. A nyilvános zeneelőadási jog kötelező megszerzése egyaránt vonatko­zik bárminemű hangszer, ének vagy me­chanikai hangszer, gramofon, hangosfilm, rádió stb. útján történő előadásokra. A zenélés fogalma alá tartozik az is, ha az üzlet tulajdonosa a „betérő zenész" vagy vendég zenélését megengedi, vagy meg­tűri. A Magyar Zeneszerzők Szövetsége felhívja az összes üzemtulajdonosokat (kávéházak, vendéglők, korcsmák, cuk­rászdák, mozik, egyesületek stb.) hogy az előadási jogot a Szövetség esztergomi körzeténél (iroda ; Esztergom, Deák F.- u. 15.) mielőbb szerezzék meg, annál is inkább, mert aki a szerzői jogot szándé­kosan vagy gondatlanságból bitorolja, az 1921. évi LlV. te. 18. §-a szerint vétséget követ el s a büntetésen felül még kárté­rítéssel is tartozik. Lopások. Csatkai Mihályné lakásának szekrényéből pénztárcát pénzzel együtt, Sztudiiika Pál raktárából egy gépszijat, Szentkirályi Pál ruhaneműjét, Bányász János kamrájából a szerszámokat ellop­ták. A rendőrség a tettesek kézrekerité- sére a nyomozást megindította. Lopják a vasúton érkező árúkat. A MÁV vezetősége feljelentést tett a rendőrségen hogy ismeretlen tettesek a vasúton érkező árukat megdézsmálják. A rendőrség a nyomozást folyamatba tette. Mit csinál félpár keztyüjével ! Az el­vesztett félpár keztyű nemcsak bosszúsá­got, hanem a mai körülmények között ko­moly kart is jelent. A megmaradt félpár keztyűvel az ember nem tud mit kezdeni s legtöbbször szekrények, dobozok mé­lyén hever éveken át. Gondoltunk-e arra, hogy ezzel a félpár keztyűvel, amely szá­munkra hasznavehetetlen, örömet, hasz­not szerezhetünk másoknak ? Hadirok­kantjaink között, sajnos, sokan vannak olyanok, akik egyik, vagy másik kezüket elvesztették. Az ő számukra a félpár keztyűnek is van értéke. A hideg télben gondoljunk rájuk és nélkülözhető félpár keztyűnket adjuk le az Országos Hadi­gondozó Hatóság portásánál, Corvin-tér 8. sz. alatt, ahol azokat elismervény elle­nében átveszik, összegyűjtik és eljuttat­ják a rászorult hadirokkantakhoz. Miért csökken a látóképesség és mi használ a szemnek í Dr. Wegener német egyetemi orvostanár megállapítása sze­rint látóképességnek a korral járó csök­kenését nem a szemben történő szervi el­változások, főként a lencsének a módosu­lása okozza, hanem az a körülmény, hogy a szem kevesebb vért kap. Ezért az olva­sás, az irás vagy a varrás még kedvezőt­len feltételek között sem jelent káros ha­tást ebben a korban sem a látóképesség­re. Ellenkezőleg, a szemek használata jelentős hasznot jelent a látóképesség fenntartásában, mert fokozza a szem vér­rel való ellátását. Idősebb korban a sze­mek kímélése azt kívánja, hogy gyakorol­juk látási képességünket, nem pedig azt hogy elhanyagoljuk. Felhívjuk vállalatunk összes MOVE- tagjainak figyelmét, hogy vasárnap, f, hó 23-án, d. e. 10 órakor tartja, az országos MOVE fennálásának 25. évfordulója al­kalmából az esztergomi MOVE díszköz­gyűlését a városháza nagytermében." Mi, akik mindenkor egy úton haladtunk a nagymulttú egyesülettel a keresztény és nemzeti célok megvalósítása felé, különö­sen fontosnak tartjuk, hogy minden Mo- ve tagunk, sportolók, műkedvelők, dalár- disták és szurkolók, minél tömegesebben jelenjenek meg a díszközgyűlésen. Sakkozóinkat értesítjük, hogy háziver­Kerékpárlopás Tessedik Kálmán őri­zetlenül hagyott kerékpárját ismeretlen tettes ellopta. A nyomozás folyamatban van. Rézgálicot, fekete gálicot és rézmész- port kapnak a szőlősgazdák. A földmive- iésügyi miniszter rendeletben intézkedett a peronoszpóra elleni védekezés céljából 1944-re a szőlősgazdák részére kataszteri holdanként kiszolgáltatható rézgalicnak mennyiségéről. A rövidesen szétküldésre kerülő utalványok alapján minden sző­lősgazda 4 kilogramm rézgálicot, 14 ki­logramm feketegalicot és 4 kilogramm rézmészport kap. A kipusztult szőlők után, valamint a direkttermő amerikai szőlők után semmiféle védekezőszert sem kapnak a gazdák. A védekező-szer utal­ványokon egy negyedik szelvény is lesz, amelynek alapján a nagyobbmennyiségü külföldi nyersanyagbehozatal esetén ké­sőbbi rendeletben megállapítandó meny- nyiségű védekezőszert kapnak a gazdák. Rendet teremt az Anyaghivatal a bicikli- fronton. Az utóbbi hónapokban egyre több kerékpáros panaszkodott, hogy rendkívül megnehezült a gumivásárlás : még a használt gumi ellenében is csak különböző nehézségek árán lehet új gu­mihoz jutni. Az ipari Anyaghivatal már kétizben szabályozta a kerékpárgyártást, egyik szabályozó rendelete az volt, hogy nem gyártani, csak annyit, amennyinek felabroncsozásához elegendő gumi van. Ennek ellenére megállapította az Anyag­hivatal illetékes osztálya, hogy sokkal több kerékpárvázat gyártották. A keres­kedők egy része gumit viszont úgy volt hajlandó adni, ha a jelentkező vásárló méregdrága új kerékpárt vesz. A pana­szok alapján az Anyaghivatal most vég­legesen rendet teremt a kerékpárfronton, amennyiben új intézkedésével megszün­teti az új kerékpárok forgalombahozatala körül tapasztalható visszaéléseket és biz­tosítja a kis- és középkeresetű dolgozó osztályok közlekedéséhez nélkülözhetet­len kerékpárgumit. Tilos takarmányozási célokra tápértékkeí nem bíró őrleményeket forgalombahozni. A földmivelésügyi miniszter rendeletet állott ki, amelyben szabályozza az árpa­takarmányliszt, az árpakorpa, az árpahéj a borsótakarmányliszt, a borsókorpa, a borsóhéj, a cirokkorpa, a hajdinakorpa, a kölestakarmányliszt és a rizstakar­mányliszt ' minőségét és forgalmát, vala­mint a cirokhéj, a hajdinahéj, a köleshéj és a rizshéj forgalombahozatalát, A ren­delet tiltja azt, hogy takarmányozási cé­lokra tápértékkel nem biró őrleményt, pl. cirokhéjat, hajdinahéjat hozzanak forgalomba, vagy ezeket más, takarmá­nyozás szempontjából értékes őrlemény­nyel keverjék és igy ennek tápértékét is lerontsák, továbbá, hogy kevésbbé érté­kes őrleményt, az őrleményt meg nem il­lető néven, pl. árpakorpát árpatakar­mányliszt néven, vagy árpahéjat árpa­korpa néven stb. hozzanak forgalomba. A szenitamási iskola alapítása. A „Nem­zet Újság" 1840. február 19-én megjelent 15. számában olvassuk a következőket : Esztergom febr. 7. Városunkhoz tartozó Sz. Tamáshegye mezővárosának, melly- nek földes ura az itteni főkáptalan, eddig nem volt saját nyilvános oskolája, hanem a’ gyermekek vagy a' Vízivárosban levő érseki elem' oskolát látogatták, de melly télen át a' többnyire rosszul ruházott gyermekeknek felette nehezen esett, vagy szüleiktől valamelly zugoskolába küldet­tek. Most azonban Büttner Károly lelkész ur fáradozása által rövid időn itt is jö­vend létre nyilvános oskola. Sikerült neki ezen jámbor, ember szerető vállalkozásra több jótevőt nyerni. A' földes uraság tel­ket ad ’s hihetőleg építési anyagot, a' la­kosok segíteni fognak az építésnél ; t. Rasenbach ur volt lelkész és nyugalma­zott 1000 frtot ada, főtiszt. Miskolczy Márton 2000 frtot. Sikert kívánunk e' szép célra ! — Két esztergomi lakos, a’ szomszéd, szinte az itteni főkáptalanhoz tartozó Dömös helységben gazdag kő­szénbányát fedeztek fel. (Eitler Willi­bald.) senyünket rövidesen ismét megtartjuk. Résztvevők máris jelentkezhetnek Sár­kány Kálmán versenyrendezőnél üzemidő után az üzemirodában, vagy a MESE— PETZ klubhelyiségben minden pénteken este 8 órakor. Munkásfelvétel. Szerszámgépgyárunk ke­res esztergályosokat és lakatosokat. Épít­kezésünkhöz felveszünk napszámosokat. Két úr beszélget. Egyik ; Mondja ked­ves Recege úr, miért mosolyog olyan rej­télyesen ? Másik : Még nem mondhatok semmit. De majd megérti, ha meglátja a MESE—PETZ tavaszi csapatát. IRODALOM MAGYAR TAVASZ — Csűrös Zoltán ifjúsági regénye. — A serdülő ifjúnak nehéz olyan könyvet adni, amely amellett, hogy nevelői szem­pontból kifogástalan, érdekelje is az ol­vasót. Csűrös Zoltán könyve ilyen könyv. Egy gimnazista fiú naplója arról az esz­tendőről, amikor a magyar tavasz derül­ni kezdett. Erdély visszatérésének lelkes idejéről mesél ez a szép, érdekes ifjúsági regény. Erdélyben járnak hősei, azon a földön, amelynek minden darabja a múlt dicső­ségéről mesél. Örökké emlékezetesek lesznek az akkor történt események a magyar fiatalság előtt s a magyar érzés friss melegét, a szivek fedobbanását újra és újra visszaadja ez a könyv azoknak is, akik majd csak később olvassák. Mert ol­vasni fogják a mai fiúk unokái is, épen úgy, ahogyan ma is olvassák és mindig olvasni fogják a „Hős fiúk"-at. Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadáásban jelent meg. PERCEG A SZU — Kosáryné Réz Lola regénye. — A török időktől napjainkig dolgozza fel hatalmas regényciklusában Kosáryné Réz Lola a magyar asszony életét. A nagy mű első része, az „Asszonybeszéd", a múlt év egyik legkimagaslóbb irodalmi eseménye, a török hódoltság korát állí­totta elénk, megmutatta, hogyan élt ebben a korban, a XVI. században, kunyhóban és palotában az asszony. A regényciklus második része* „Perceg a szu“, most jelent meg. Ez is négy nem­zedéket, száz esztendőt ölel fel, 1686-tól 1786-ig, A második része csak annyiban függ össze az elsővel, hogy hősei mind az első száz év első regénye hősnőjének, Patócsy Katalinnak utódai. De különben teljesen önálló regény. Négy asszony tör­ténete, hátterében Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József Magyarországával. Múlnak az évek, perceg a szu, egymás­után suhannak el előttünk a múlt meg­elevenedett asszonyai. Van köztük kis batyujával árván kóborló koldusleányka, van gazdag, előkelő úriasszony. De asz- szonyi sorsa mindegyiknek közös, mind­egyiknek életében sok fájdalommal, szen­vedéssel kell a boldogságot megfizetni. Minden egyes asszony élete fordulatos, izgalmas regény. Érdekes, színes a háttér a kis faluk és az épülő, felszabadult Bu­da élete. De legszebben, legmelegebb szívvel akkor mesél Kosáryné Réz Lola, mikor hősei a Felvidéken élnek. A bá­nyászok világát különösen jól ismeri és azoknak, meg a selmeci diákoknak élete a regénynek legliraibb, legmelegebb, leg­szebb részei. Mielőtt Kosáryné Réz Lola ehhez a nagyszabású regényciklushoz fogott, mint az asszonyi élet miniatürfestőnőjét tar­totta számon az irodalom. Az asszonyok szürke, megpróbáltatásokkal tele minden­napi életének volt meleg szivű, nagyon tehetséges krónikása, akinél jobban senki se ismerte az asszonyi élet, az anyaság szépségekben, aggodalmakban, lemondás­ban gazdag hétköznapjait. De most meg­mutatta, hogy nemcsak ennek a műfajnak mestere, hanem együtt nőtt nagy témá­jával. Az „Asszonybeszéd" és másik ré­sze, a ,,Perceg a szu“, mint nagyszabású freskó mutatja elmúlt korok asszonyéle- tét, azt is, ami minden korban más benne, de még inkább a környezettől és ruhától független lelket, az asszonyi, anyai szivet asszonyi sorsot, ami alig alig változik a századok folyamán. Pompás a regénynek történelmi háttere, benne él az egész kor, a XVII. század Európája. És ebből a mozgalmas színes háttérből lépnek elő az asszonyok, a regény hősnői, csupa remek­be faragott figura. Evvel a regényével Kosáryné Réz Lola a legnagyobbak közé emelkedett. Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom