Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 7. szám
FffTTRf, m ,/llfHF HATVANÖTÖDIK ÉVF. 7. SZ. SZOMBAT, 1944. JANUÁR 22 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ÖS társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Bombatalálat érte a szófiai magyar követség épületét. — József főherceg elnökölt a pozsonyi Nemzetközi Szövetség ülésén. — fiúsz- ezer padláslakást akarnak építeni Budapesten. KÜLFÖLD A németek a kiürített olasz területeken az összes vasútvonalakat és viztartányokat tönkretették. — Letartóztatták fasiszták a Corriere dél la Serra c. újság tulajdonosait és kiadóit. — Emelkedett a török aranyfont ára. — Öt hittérítőt kivégeztek az indiánok a boliviai őserdőkben. — Egyperces földrengés elpusztította Argentínában San Juan városát és megölt 5000 embert. — Beterjesztették Törökországban az agglegényadó törvényjavaslatot. — A németek új páncéltörő fegyvereket vetettek harcba a szovjet tömegrohamok elhárítására. — Az angol rádió bemutatta az új szovjethimnuszt. — Churchill meggyógyult és találkozott De Gaulle tábornokkal. — Bulgáriában az előállított új kályhák 60 százalékát lefoglalja az állam. — Csak ruhajegy ellenében lehet ruhát venni Bulgáriában. — A jövő hétre várják Londonban Chur- hill visszaérkezését. — Vasárnap Klagenfurtot bombázták amerikai re pülők. — A szövetségesek nagyszabású előkészüléteket tettek Európa elözönlésére. — Egy hónapra meg szüntették a személyforgalmat Horvátországban. — A Szovjet állítólag értesült egy angol-német különbéke tárgyalásról. — fiatszáz zsidó menekültet szállítanak Liszabonból Kanadába. — Korzika szigetén erősödik a kommunista befolyás. — Churchill engedékenységre akarja bírni a lengyeleket.— Polgári garda alakult Triesztben. — A bánáti szlovákok kihallgatáson voltak Pozsonyban Tuka szlovák miniszterelnöknél. — Péter szerb király résztvett az egyiptomi angol hadgyakorlatokon. — Kirendelt bányászok dolgoznak az angol bányákban. — 9000 kubai egyetemi diák vádiratot adott ki Ba- tista kubai köztársasági elnök és rendszere ellen. — Montengró eddigi vesztesége 20.000 ház 50.000 halott. — Sztálin diplomáciai sakkhúzásnak szánta az angolok ellen a különbéke-hir koholását. — Ingyenes előadásokat rendszeresítettek a berlini hangverseny és operazenekarok a lakosság szórakoztatására. — Japánban nagy adóemelések történtek. — Militarizáltak két román állami nyomdát. — Tito megsebesült a montegegrói harcokban. — A Szovjet nagykövetet küldött Benes mellé. — Eeloldották zár alól az amerikai vasutakat. — Dalmáciában diákezred is harcol a partizánok ellen. — Elhamvasztják a földrengéstől rombadőltSan Juan várost, nehogy járványok támadjanak. — Roosevelt betegsége alatt öt kilót fogyott. — Az amerikai zsidók a Palesztinái zsidóbevándorlás ki- terjesztését kérik. — Letartóztattak két francia pezsgőgyárost a terrorizmus támogatásának vádja miatt. — Elkeseredett harcok árán sem tud az orosz offenziva sehol előbbre jutni. — Ötvenhat különbiróság előtt indult meg a fasizmus árulóinak fe- lelősségrevonása. — Elmaradnak Rómában Szent Margit szenttéavatásának ünnepélyes külsőségei. — Elmozdították az olasz semmitőszék elnökét, mert nem akart belépni a fasiszta pártba. Fegyelmezett közvéleményt! Sokszor hallhatjuk azt a kívánalmat hangoztatni, hogy az államhatalom biztosítsa a közönség számára gazdaságilag a nagyobb hatású intenzivebb szervezkedést. Eire nézve valóban volnának hátra sok kívánnivalók, de amikor azt tapasztaljuk, hogy a közösség szempontjából a legnemesebb célok érdekében meghozott rendeletek kiadása után általában nem azok betartására irányul a legerősebb közfigyelem, hanem fiskális észjárással kibúvókat keresnek, hogy miként lehet a rendeletek sorai között lavírozni, azokat esetleg kijátszani és ilymódon meg nem engedett előnyökhöz jutni. Ez a magatartás a közösség rovására megy s igazán nem ítélhető el a kormányzat, amikor jóirányú, a közösség szempontjait szolgálni kívánó működését mégis a fegyelmezetlenség tünetei kisérik. Sokszor halljuk emlegetni azt, hogy a magyar individuális lelkületű nép, nehéz megszervezni s nehéz a fegyelmet soraiban fenntartani. Tagadhatatlanul nagy értéke van annak, hogy a magyar egyéniségeket nevel. De amikor világszerte azt tapasztaljuk, hogy a megszervezettség népek és országok sorsát dönti el és a szervezetekhez való ragaszkodás az ezekből fakadó előnyök a boldogulás alaptétele, nagyon rosszul teszi a magyar közvélemény, ha fegyelmezetlenséggel és a szervezettség kijátszásával elfürészeli maga alatt a biztonságot és boldogulást nyújtó támasztékot. Sokszor halljuk azt a megjegyzést, hogy a szomszéd államokban, ahol talán a gazdasági és anyagi javaknak oly mérve fel sem található, mint nálunk, nincs sorbán- állás, hozzájuthat könnyebben a közönség különböző szükségleteihez, a nyersanyagokban való hiány nem mutatkozik meg annyira, mint talán nálunk. A helyezetet vizsgálva tudomásul kell venni, hogy a háború ötödik évében vagyunk, számos kötelezettségünk teljesítése hadseregünk felszerelése után anyagkészleteink megcsappantak, belső termelésünkben is mutatkozik visszaesés, külföldi behozatalunk minimálisnak nevezhető /s ezzel szemben az igények felfokozódtak s a szükségletek szinte veszedelmesen megnövekedtek. Halljuk lépten-nyomon, hogy nincs szén, nincs fa, nincs hús, stb. Ezzel szemben a tény az, hogy ma több szenet bányászunk, mint békében, több tűzifa kerül kitermelésre és leszállításra, mint valaha és több állatot vágunk le, mint a legjobb békeidőkben. A közfogyasztásra hallatlan igényeket támaszt az állammal szemben. Ezeket az igényeket ki tudjuk elégíteni, ha nem is olyan mértékben, hogy bőséggel dicsekedhetnénk, de a szétosztás igazságossága és az elegendő betevő falat biztosítása letagadhatatlan tény. Ehhez hozzávehetnénk még azt is, hogy ha a közönség nem megnehezíteni, hanem elősegíteni törekedne az állam és az erre hivatott közületek munkáját, nem volna jogosult az ellátás szempontjából nálunk rosszabb helyzetben álló országokra való hivatkozás, ahol a megjegyzések szerint, nagyobb a rend és az ellátás menetének biztonsága, mert tessék megfigyelni, ezekben az országokban fegyelmezett közvélemény, mint egységes szervezeti erő fogadja és hajtja végre a kiadott rendelkezéseket. Törekedjen továbbra is fegyelmezettségre a magyar közvélemény s hamarosan látni fogja, hogy saját érdekében cselekszik, ha igy tesz. Az Esztergom alatti Dunaszakasz községeinek szervezkedése Előbb meg kell tanulnunk ezt a kifejezést : Duna Esztergom Alatt : DEA. igy nevezi Vendl Aladár műegyetemi nyilvános rendes tanár a Duna Esztergom alatti szakasza községeinek és üdülőhelyeinek szövetségét, amely a gyönyörű tájegység idegentorgalmának megszervezése, irányítása és fellendítése céljából alakulna. A magyar idegenforgalom egyik leghi- vatottabb vezetője, dr. Markos Béla már régebben felhívta a figyelmet az Esztergom—budapesti Dunaszakasz jelentősé- géregére és megállapította, hogy itt az idegenforgalom tudatos rendezésére, a közlekedés javítására, utak építésére, közművek létesítésére, fürdőhelyek kiépítésére van szükség. Most mint a Ze- begény Ujvölgyi Nyaralótelep Egyesület elnöke, Vendl Aladár dr. műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ír erről a fontos kérdésről igen figyelemreméltó és az esztergomiakat közelről érdeklő cikket az Országjárásban. Az Esztergom—Budapest közötti Dunaszakasz, mirt minden önálló tájegység, szükségszerűen megkövetelné, hogy az idegenforgalom tudatos előkészítése és fejlesztése érdekében a Balatoni Intéző Bizottság vagy az Erdélyi Fürdők Szövetsége mintájára egy helyi intéző bizottság létesüljön. Amig ez nem alakul meg, addig nemcsak az idegenforgalom fejlődéséről nem lehet szó, hanem a jelenlegi nyaralószórványok fenntartása is kétségessé válik a szervezetlenség miatt. A Duna Esztergom alatti szakasza : DEA községeinek és üdülőhelyeinek állandó bizottságba kellene tömörülni az idegenforgalom ügyének tudatos és tervszerű intézésére. A szervezetlenség magyarázza elsősorban a Duna Esztergom alatti szakaszának vontatott fejlődését. Megállapítja ezután az értékes cikk irója, hogy ennek a tájnak más lesz a szerepe, mint a Balaton- menti fürdőknek, vagy az erdélyi fürdőknek. Az Esztergom alatti Dunaszakasz részben az egyéni, részben a közösségi pihenő időtöltésnek a helye kell hogy legyen, úgy azonban, hogy a természet és a műszaki vonatkozások nyújtotta összes előnyöket kiaknázva, minden tér és idő a legjobbat nyújtsa. Szükséges, hogy a bizottság magában egyesítse az Esztergom alatti Dunaszakasz összes helységeinek kiküldötteit, a közeli birtokosok képviselőit és a hatóságok megbízottait, A bizottság feladata lenne többek között : a vendéglátó lakosság képzése, az üdülő és gyógytényezők feltárása, orvosi szempontok közlése, gazdasági kérdések megszervezése, kaláka-könyvtár összeállítása, falusiakkal a műveltséget terjesztő kapcsolatok felvétele, művészek támogatása, útügyi és forgalmi ügyek szorgalmazása, a községek körül parlagon heverő területek hasznosítása stb, A teljes szervezetlenség jellemzi ezt a vidéket ! A 23 dunamenti község közül alig háromnak van üdülőbizottsága. Az egységes terv híján elsorvad a vidék gazdasági és idegenforgalmi élete és hasztalannak bizonyul a Rajna szépségével vetekedő Duna, az erdőborította hegyek szépséges tája. Ez a mostani tél- —- írja Vendl Aladár dr. — a legjobb alkalom egy ilyen szervezés megindítására. Kérdés, hogy az érdekeltekben van-e alkotó, szervező erő, vagy csak egyéni kis erdekeik szűk korlátái között aprózzák fel céltalan törekvéseiket ? Úgy tudjuk, hogy a szervezkedés Esztergom város vezetőségének és Idegenforgalmi Bizottságának bevonásával rövidesen megindul. Az esztergomi tűzharcos főcsoportba tömörült tűzharcosok folyó hó 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartották első tájékoztató gyűlésüket a Kereskedelmi Társulat székházában, Dr. vitéz Bánomy Antal, a főcsoport elnöke az évforduló alkalmából meleg bajtársi érzéssel köszöntötte a megjelent és távollévő összes baj társakat családtagjaikkal együtt. Visszapillantást vetett az elmúlt esztendőre, amelyben a ma-' gyarság a Gondviselés különös gondoskodását élvezhette. Megemlékezett a mi drága hőseinkről és hangsúlyozta, hogy nekünk magyaroknak az ő áldozatos magatartásukat kell állandóan szem előtt tartanunk. Komoly, becsületes, áldozatos munkával, az isteni Gondviselésbe vetett erős hittel kell dolgoznunk és felkészülnünk azoknak a nagy és sorsdöntő feladatoknak a megoldására, amelyek a nagy világégésben a testvér nélkül álló magyar nemzet jövendő történetéi fogják alakitani. Nekünk tűzharcosoknak kell —- úgymond — az egész magyar társadalom lelkületében, tettrekészségében és összeforradásában egy állandó összetartó erőt nyújtani és ébrentartani a magyar közéletben a katonaeszmény megbecsülését és értékelését, mert csakis a teljesen felkészült és az ősök katonai erényeit agyába, karjába, szivébe átvett magyar katonanemzet lesz képes a régi határok között a becsületes magyar akaratot érvényre juttatni. Bátky Endre tűzharcos főtitkár hazafias, őszinte szavakkal mondott köszönetét a főcsoport elnök minden jótkivánó lelkes szavaira az összes bajtársak nevében. Vörös József a főcsoport pénztárosa a tűzharcosok hátralékos tagdijaira vonatkozólag számolt be és bejelentette, hogy a tagdijak befizetésére csekklapokat küldött ki a baj társaknak. A gyűlés méltányos esetekben a hátralékok rendezésére részletfizetési kedvezményeket adott Elhatározta a gyűlés, hogy a kecskeméti tűzharcos fogadalmi templomra, mely az országban az első ilyen templom lesz és Kertész Elemér volt országos ügyvezető alelnök síremlékére adakozik. A tűzharcos főcsoport műkedvelő együttese tervbe vette egy színdarab előadását, amelyre az előkészületek már javában folynak s minden valószínűség szerint a darab február hó 6-án kerül bemutatásra. Elhatározta a gyűlés, hogy vitéz Sághy Antal lábatlani gyárigazgatót, a lábatlani tűzharcosok elnökét, kormányfőtanácsosi kinevezése alkalmából üdvözli. A kitüntetés a tűzharcos társadalom körében őszinte örömöt váltott ki, mert olyan bajtársat ért, aki megtestesítője ifjúságától kezdve az áldozattól, munkától vissza nem hátráló tűzharcos baj társnak, aki Isten adta képességeivel, fáradhatatlan munkakészségével, mély vallásos érzésével és meggyőződésével, igaz magyar hittel dolgozik állandóan az ifjúság és a munkásság hazafias irányú nevelésében. Elnök bejelentette, hogy az országos elnökség a vezetőtiszti teendőkkel az 1944. esztendőre ismét Perneczky Gyula bajtársat bízta meg. Az országos elnökség rendeletéinek ismertetése’ után az elnök felhivta a figyelmet arra, hogy a tűzharcosok elhalálozása alkalmával az őket megillető bajtársi végtisztességet csak az esetre adhatja meg a főcsoport, ha a család az elnökséget a szomorú esetről értesíti. A bajtársak sorai mindinkább ritkulnak, helyüket a mostani nagy háború tűzkeresz- tesei foglalják el. A polgári társadalomban is a megbecsülés illeti azokat, akik a Haza védelmében a legszebb, de legnehezebb hivatást töltötték be. A tűzharcosok vezetői nem ok nélkül szólítják fel a bajtársakat, hogy a főcsoportba lépjenek be, vegyenek részt annak hazafias-, köTűzharcosaink ezidei első tájékoztató ülése
