Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 47. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 47. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi la] SZOMBAT IP 14. JUNIUS 10 Szerdán 30 fillér, szombaton 40 fillér Előfizetési ár 1 hóra: 3 pengő. HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Kiss Ferenc színművész autója felrob­bant és elégett Debrecen határában. — A pestmegyei honvédek 50.000 pengőt ado­mányoztak a bombakárosultaknak. — Kcmárom, Nyílra és Pozsony vármegyék törvényhatósága a polgári háziasságról szóló törvény módosítását kérték. — Négyezer személyes óvóhelyet építenek a Margitszigeten. — Felkutatják ország­szerte a zsidók által elrejtett műkincse­ket. — Sztójay miniszterelnök és vitéz nemes Vörös János vezérezredes, a ve­zérkan főnöke megjelentek Hitlernél a főhadiszálláson. — Budapesten 16 moz­góképszínházat látogathatnak a zsidók. — Pestmegye közgyűlése egyhangúlag az egypárt rendszer mellett döntött. — Deb­recenben a légibombázás halálos áldoza­tainak száma 385-re emelkedett. KÜLFÖLD Az inváziós partvidék előtt legalább 30 szövetséges hajót rongáltak meg a néme­tek. — Két légiúton szállított hadosztályt simmisitettek meg az első nap a néme­tek. — A koppenhágai egyetemen orvos­tudorrá avattak egy eszkimót. — Egyip­tomban leszavazták egy kommunista kép­viselő indítványát, hogy a nők is kapja­nak szavazati jogot. — Újabb 1200 olasz munkást szállít el Anglia. — A kommu­nisták üldözik Róma német lakosságát. — Franciaországban a múlt évben 700.000 kg. tejport állítottak elő. >■— A partraszáiit angolszász csapatok 75 százaléka még­se,.rudtüK; - kijelentette, hogy a német katonák meghiúsítják az angol­szász inváziót. — Roosevelt imádkozott az invázió sikeréért. — Ankara a török helyzet enyhülését várja az inváziótól. — Pétain francia államfő és Lavial mi­niszterelnök nyugalomra intette a fran­ciákat. — Tito kalandosan menekült el egy barlangon át a főhadiszállását szét­verő ejtőernyősök elől. — Amerikai rendőrség és vörös lobogók jelentek meg Róma utcáin. — Badoglió a komunisták bevonásával alakit új kormányt, — Ame­rika Sztálinnak Rómában támaszpontokat akar ladni. — Meghalt Beck volt lengyel külügyminiszter. — Rézbőrű indiánok is vannak az angolszász ejtőernyősök kö­zött. — Róma élelmezése nagy problé­mát jelent az angolszászoknak. — Ejtő­ernyős hadosztályok szálltak le Normian- diában. — Hatalmas tengeri ütközet dúl a La Manche csatornában. — Csatahajók, repülőgépek, parti ütegek, ejtőernyősök pokoli, harca dúl Franciaország partjain — A németek sok ejtőernyős egységet semmisítettek meg a Szajna-öbölben. — Az elözönlésben résztvevő angolszász csapatok parancsnoka Montgomery tá­bornok. — Az angolszász repülők bábák­kal próbálták félrevezetni a német védel­met. — Lehetséges, hogy az angolszászok az óriási veszteségek miatt félbeszakít­ják az inváziós vállalkozást. — Roosevelt nem tulajdonit nagy jelentőséget Róma elfoglalásának. — A normandiai hídfők többségét szétverték & németek. — Az olasz király lemondása folytán Olaszor­szág gyakorlatilag az angolszászok szö­vetségese lett. — Franciaországban eddig 415.000 házat ért hadikár. — A pápa kö­szönetét mondott a németeknek Róma megkiméléséért. — Az angolszász invázió megkezdése Moszkva parancsára történt. — Anglia 84 franciaországi céget helye­zett feketelistára. — A Szovjet megfe- nyegette a skandináv államokat és belő­lük szovjet köztársaságot akar létesíteni. — A stokholmi egyetemen magyar iro­dalmi tanszéket állítottak fel, — A né­met alpesi tartományban eddig már több mint 4000 hegyi menedékház van. — Mar- seilleben 21.000 ember vált hajléktalanná a légitámadások következtében. — Nor­mandia és a Szajna torkolat között meg­kezdődött az invázió. — A szövetséges hadsereg fegyveres ellenállásra uszította Róma lakosságát. — Róma feladása ha- dászáti szempontból csak nyereséget je­lent a német hadseregnek. — Rómából kivonuló németek mindent elkövettek, hogy megóvják a műemlékeket. — Man- nerhelm finn tábornagy most töltötte be 77. évét. — Argentínában is igen erősen j megindult az antiszemitizmus. — Gibral- iár kikötőjében egy nagy szállító gőzöst találtak el az olasz repülők. — Az ame­rikai páncélosok pusztító tűzharcot vittek véghez Róma belvárosában. — Az olasz király átadta a 'teljhatalmat a Badoglió- kormánynak. — Umberto olasz trónörö­kös csak helytartója lett a lemondott ki­rálynak. — Vatikán megszakított minden kapcsolatot a külvilággal. — A vatikáni német nagykövet továbbra is Vatikánban marad. — Az olasz király nápolyi villá­ját angolszász csapatok őrzik. ben a régi magyar birodalmi határok kö­zött ! Ezt a célt kell szolgálni magyar testvéreim, a szív minden dobbanásával, az agy minden gondolatával, az izmok megfeszítésével, verejtékkel, könnyel, hősök hulló vérével ! Legyetek mindnyájan egy akarattal magyar testvéreim ! Gondoljatok mindig arra, hogy a széthúzással, egymás elleni aosarkodással csak a külső és belső el­lenség malmára hajtjátok a vizet ; gon­doljatok arra, hogy az egymás ellen való Ne marcangoljátok egymást magyarok ! Hiszen ez megcsúfo­lása a magyar testvériségnek, amelyről ihletett ajkakról olyan sok szép szó hangzott már el ! Komor, súlyos időkben pedig gyakrabban hangzanak fel az át­ütő erejű szavak a magyar testvériség gyakorlati munkálásáról. Érthető ez, mert a viharok és nehéz idők sokszoros mértékben követelik tőlünk magyar faj­tánk testvéri dajkálását ! És mégis vannak magyarok, akik ezt nem akarják vagy nem tudják megérteni, hanem marcangolják egymást ! Ezeknek lelke nem érez semmi fogékonyságot azok iránt a Széchenyí-igék iránt, ame­lyek oly megható módon fejezik ki a leg­nagyobb magyarnak fajtája iránt érzett testvéri szeretetét, sőt rajongását ! A nagy magvetőnek igéi sokszor ter­méketlen talajra találnak ! A magyar testvériség nem annyira a közönyben ol­vad fel, hanem — ami sokkal rosszabb, — egészen káros és a nemzet érdekeit veszélyeztető jelenségekben sikkad el ! Bármennyire szeretjük is fajtánkat, még- serft hallgathatjuk el a kiütköző hibákat! Az alaphiba a közösségi érzés fogya­tékos volta. Ismét kezd felburjánozni a személyi érdek előtérbe tolása s vele a képmutatás alattomossága, hitvány ak­namunkája ! Ismét láttunk mellüket verő^ tolakodó, koncokat leső magyarokat, aki­ket nem a nemzeti közösség érzése fűt, nem a nemzeti érdekegység szolgálata ve­zet, hanem a határtalan és hiú érvénye­sülési vágy, a hatalom, a pénz, a vagyon hajhászása ! Ezeknek minden eszköz jó, csak céljaik eléréséhez vezessen s ezekre a magyarokra ráillenek a költő szavai : testvér testvért, 'apát fiú elad !“ Ezek a magyarok még a zsidó liberális' világ ös­vényét járják. A kormány tagjai részéről ismételten és ismételten hangzanak el intő, sőt ke­ményen lesújtó szavak az ilyen magya­rok ellen. És mégis ezek a törtetők a mai súlyos időket használják fel s egyszerre mindent akarnak nyerni ! Most vagy so­ha ! És feltesznek a játszmára mindent most, amikor belső életünkben a kor­mányzatnak a nagy átalakulás súlyos problémáit kell megoldani, künn pedig a kemény áldozatokkal terhes harcokat kell megóvnunk a bolsevizmussal és szö­vetségeseivel határaink biztonságáért, lé­tünkért és jövőnkért ! Ne gondoljátok hitvány kufárok, hogy ez így mehet tovább ! Ne g ondoljátök, hegy makacs erőfeszítésteket tartós si­ker fogja koronázni ! Ezeknek a magya roknak is szárnyát kell szegni, hogy munkájuk ne akadályozhassa tovább a teljes magyar összefogást, a közös nagy magyar együttműködést s ne gátolhassa azt, hogy a magyar testvériség érzése és gondolata teljesen áthassa a magyar éle tét ! •Épen ezért a magyar politikai életet is sürgősen közös nevezőre kell hozni ! Egyetlen nemzeti alapon álló politikai párt sem képes egymagában megbirkózni a nagy feladatokkal. Ezeknek a politikai pártoknak össze kell forrni egyetlen kö zös politikai akarattá, hogy kiépíthessék a nemzeti és szociális új magyar államot. Az ország nem lehet politikai pártharcok színhelye ! Lehetetlen, hogy ne találják egymást a jó magyarok, ha mindegyiket egyetlen nagy magya.r cél szolgálata hajt : a ma­gyar élet biztosítása a kárpáti medencé áskálódások, vádaskodások eredménye nem lehet más, mint a költő jóslatszerü szavainak szomorú beteljesedése : „mint oldott kéve, széthull nemzetünk !“ Gon­doljatok arra, hogy igy legjobb vezető­ink is hamar felőrlődnek az emésztő munkában, mint ahogy az utolsó évtized jó magyarjai közül többen ! Gondoljatok arra, hogy belső elernyedésünk, szétesé­sünk útján nem lehet más osztályrészünk mint a megvetés ! Sz. D. Magyar Róma az Örök Rómáért Hétfőn a reggeli órákban értesült a vi­lág ia német véderőfőparancsnokság kü­lön jelentéséről, amely szerint Hitler ve­zér és kancellár tekintettel a közvetlen veszedelmére, hogy az Örök Város bele­kerül a harcok övezetébe, elrendelte a a német csapatok visszavételét Rómától északnyugatra. Hitler vezér és kancellár ismét bebizonyította a cselekedetével a világ előtt, hogy a felbecsülhetetlen ér­tékű műkinccsel teli pótolhatatlan érté­ket nem engedi, hogy a bombazápor mar­taléka legyen. Képzeletben minden Rómát járt ember de különösen az esztérgomiak, akik a Magyar Róma hatalmas és egybefogó ba­zilikája alatt élünk, félő, aggódó szere­tettel tekintünk az Örök Város, a ke­reszténység középpontja felé. Esdve kér­jük az Egek Urát, tartsa meg számunkra ezt a várost. Képzeletben ott állott a ha­talmas főtéren és hallom Róma harang­jait, amelyeknek zengő hallelulája a fel­támadást, a békét hirdetik ... Nagy idők tündöklő emlékei elevened­nek meg egyszerre előttem, mikor a Ma­gyar Sión orma és Róma között állandó kapcsolat volt. Ma a modern idők, a há­ború viasszömyeibe bújtatott angol ter­rortámadások behatolása elszakítja ezt a zoros kapcsot és elválasztja azt a két népet is, amelyet sorsia ezer éven át any- nyiszor összeforrasztott a közös diadal­ban, közös szenvedésben. Volt, amikor csak zarándoksaru taposta, de ia zarán­dok szeretetet, az üdvöt, a megújhodást, az európai lét és nagyság feltételeit hozta a magyarságnak. Innen jött a szentkoro­na először a Magyar Sión ormára, amely fokozatosan testté nőtt össze az ország­gal s sejtelmes ereje ma is összetartó aranyabroncsa. Innen indultak el Nagy Lajos királyunk diadalmas hadai, hogy büntetést vigyenek a bűnösöknek és erő­sítést vigaszt igaz hű barátainknak. Ró­ma küldötte ide hozzánk a tudomány és kultúra művelőit, akik az esztergomi ta­lajból -csodálaos íveket boltozó és már­ványokat élő alakokká faragó művésze­tet, szinte második Itáliát teremtettek, mielőtt a rombolói török erőszak üszők­be, vérbe, sárba tiporta azt,jamit a ma­gyar hatszáz éven át teremtett. Aztán csak a csatamezőkön találkoztunk az ola­szokkal, hol egymás mellett, hol egymás ellen küzdött a magyar és az olasz kard Most megértettük ismét egymást és szo­ros barátságba kerültünk, amelynek több ragyogó tanujelét láttuk a múltban, 1936- ban a Kormányzó úr szives fogadtatása, 1938-ban a pápai követ, a jelenlegi XII. Pius pápa látogatása, majd felszabadulá­sunk elősegítése, mind e két nép frigyét van hivatva megkoronázni, Most elválasztották tőlünk az Örök Várost és a pusztító ellenség acéltalpai­val a városon rohan végig és rombolja azt a várost, amely a civilizáció és a ke­reszténység központja volt. E pillanatban, e történelmi levegőjű városból gondolatban Róma főterére lé­pünk, nézzük a pusztító beözönlést, mi­közben idézzük a múltat, amely évszáza­dokon keresztül szimbóluma volt az európaiságnak. Róma volt az >a város, mely jelentőségéből akkor sem vesztett, ha hatalma ídeig-óráig meg is csorbult, vagy alászállott, mert az összes európai városok között, csak Rómában volt meg az a képesség, hogy válságaiból mindig megtalálta a kivezető utat, míg más vá­rosok egyszer virágzanak, aztán eltűnnek a népek országút járói. Elég itt Athénre, Bizáncra vagy más nagymultú városokra gondolnunk. Ma szintén azt hisszük, hogy Róma ismét magára talál. Róma >a nyugati kultúra szive, magja, gyökere, s ha Róma elpusztul, s a föltá- madás reménye nélkül alámerül az idő­ben, akkor vele enyészik az európai mű­veltség is. Ezt tudta, érezte Hitler vezér és kancellár is és megmentette nagy ba­rátja számára az időtlenség nagy városát. Mindezek a gondolatok abból az alka­lomból keringenek bennünk, amikor a ke­reszténység forrásának utcáin napok óta a bolsevizmus barátai járnak és a rombo­lás eszközeivel elpusztítani akarják a Ke­resztény kultúra emlékeit, történelmét és szellemét is. Róma a császárok korában épült ki, ekkor, akiknek módjában volt márvány­palotákat építtetett. A Forum elénk tárja még ma is ezt a bőséget, bazilikák és oszlopcsarnokok egymás hegyén-há- tán. Ebből elpusztult ugyan sok épület a barbár gótok pusztítása után, de még mindig elég sok hirdeti emléküket. Száz évvel később Jusztiniánus hadai ostro­molták meg először Rómát, hogy előké­szítsék a teljes pusztulást. A IX. század­ban a szaracénok, százötven év múlva a rormanok tették romhalmazzá a várost, úgy, hogy a Fóiumon kecskék legeltek. A reneszá.nsz új lendületet adott a vá­rosnak, újra paloták épülnek, amelyeket Bourbon Károly katonái tesznek tönkre. Mindent kihever az Örök Város a bé­kés századok alatt. Mussolini Rómája az Impérium igézetében kezd terjedni. Uj, nagy terek épülnek, megkezdődik a csá­szári Róma emlékeinek a restaurálása, Róma több évezredének márvány tanúi elkeverednek az új házak között. Most, mikor Mussolini ereje, képessége ezt a várost a világvárosok közé emelte, ismét az ellenség martaléka lett, azé az ellen­ségé, aki nem ismert kultúrát, bár a kul­túrát. hirdeti. 1943-ban kezdték az Örök i Város műemlékeit pusztítani, mikor az angolszászok bombát dobtak egy-két ró­mai templomra, feldúlták a műemlékek­kel teli temetőket, és most pusztító acél­talpaikkal járják az Örök Város útjait. Lélegzetünk egy pillanatra megáll, le­térdelünk lélekben a fenséges Szent Pé­ter bazilika oszlopai alá és megrendült szívvel fohászkodunk ahhoz, aki e szik­lára, Péteerre alapította az egyházát, e nagy világégés közepette ne hagyja el­veszni és e hatalmas hullámverésben is révbe juttassa az Örök. Város hajóját, Mi bizó hittel hisszük, hogy Musolini Rómáját még nagyobbá és szebbé teszi az eljövendő béke, mint eddig volt. A Magyar Róma minden lakója, ma bízón tekint a német nép küzdelme felé, amely lépésről-lépésre vívja meg harcát Moszkva ügynökeivel, a kereszténység, a kultúra letipróival. A végső küzdelem győzelmes befejezéséig kell folytatni ezt a harcot az összes harci eszközökkel és a kereszttel az emberi lelket nem ismerő lelketlen kommunista pogányok ellen. Szalva László Magánnyomozó iroda. Szabó Albert ny detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által eng. magánnyomozó irodája ESZ­TERGOMBAN, DEÁK FERENC-U. 15. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó v. eltűnt egyéneket felkutat, mind bel- mind pe­dig külföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom