Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 4. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 4. SZ. SZERDA, 1944. JANUÁR 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politika.! és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Sok a hamisított tej és a romlott élelmiszer a fővároskan. — Ötszáz polgári iskolában 5000 tanár 140 000 tanulót oktat. — Több mint fél mil­liárd pengő kiadása van a magyar városoknak. — Elfogták Párisban Garbai Sándort, a magyar tanács- köztársaság volt elnökét. — Egymil­lió pengőt ad az OT1 bányászcsalá- diházak építésére. — 39 államba szállítunk vitamindús paprikát. — KÜLFÖLD Éles hangú vita folyik az ameri­kai és szovjet sajtó között a határ­kérdések miatt. — fioover volt ame- kai elnök felesége elhunyt. — fiat­ezer beépített ágyú, háromezer pán céltörő és sokmillió akna védi a kétezer kilométeres európai partvi­déket. — Anglia a Szovjet kedvéért cserbenhagyta Lengyelországot. — Évi 20 millió, dollárral akarja Ame­rika Törökországot háborúba ugrat­ni. — A Szovjet háború után tiz- milliárd értékű nyersanyagot fog szállítani 3 év alatt Amerikának. — Ciano grófot és 18 társát halál ra Ítélték. — Spanyolországban a leoni vasúti szerencsétlenségnek 200 áldozata van. — Svájcban nem sza bad villannyal fűteni. — Roosevelt általános munkakötelezettséget akar bevezetni Amerikában. — A néme­tek kiürítették Krivográd rommá lőtt várost. — 500 légikikötőből fogják támogatni az inváziós hadsereget. — Erősen csökkentik az áramfo­gyasztást Zágrábban. — 70000 szö­vetséges sebesültet szállítottak el eddig Olaszországból. — Francia vezetés alatt harcolnak az amerikai katonák. — A gaetai egyházi mű­kincseket Vatikánba szállították. — Romániában a zsidókat hóeltakarí­tásra rendelték ki. — Angliában speciális bizottságok vizsgálják a német titkos fegyverek hatását. — Amerika ki akarja bérelni a Darda nellákat. — Meghalt Vanderbilt, a sokszoros amerikai milliomos. — A volt litván elnök Amerikában tűz vész áldozata lett. — Megszigorít­ják Amerikában a sztrájkellenes tör­vényt. — A román fővonalakon csak külön engedéllyel lehet utazni. — Amerikában ' ismét vissza akarják állítani az alkoholtilalmat. — Egy­millióra szaporodott már eddig Ró ma lakosainak száma. — Vissza­követeli az abessziniai négus a Lon­donba szállított oroszlánjait. — Ez év nyarára 11:3 millióra fog szapo­rodni az amerikai hadsereg. — A svéd kereskedelmi flotta a háború alatt 569.000 tonna hajótért vesz­tett. — A nemzetközi Vöröskereszt kíméletre hívta fel a hadviselő fe­leket. — Az angolszászok még fo­kozni akarják a légi támadásokat. — Nem volt szövetséges partraszál­lás Jugoszláviában. — A román sajtó élesen kikelt áz angol propa­ganda ellen. — A török kormány­ban nagyarányú változások várha­tók. — Amerikai légitámadás volt Róma és Fiume ellen. — Orosz lap éles támadást intézett az emerikai szakszervezetek ellen. GRÓF ZICHY JÁNOS I Gróf Zichy János valóságos belső tit­kos tanácsos, az Aranygyapjas Rend lo­vagja, volt kultuszminiszter, az ' Actio Catbolica világi elnöke, országgyűlési képviselő, a Keresztény Néppárt elnöke és számos katolikus egyházi testület cs intézmény vezető egyénisége, csütörtök reggel 9 óra 22 perckor 76 éves korában Andrássy-úti lakásán a betegek szentsé­gével megerősítve csendben elhunyt. Karácsony után lett beteg és azóta ál­lapotában csak ideiglenes javulás állott be s ágyát nem tudta elhagyni. Az orvo­sok mindent elkövettek, hogy megment­sék, de sem az orvosi kezelés, sem a gon­dos családi ápolás nem tudta megakadá­lyozni a mindjobban erősödő szivgyenge- seget. Halálát megelőző napon pápai ál­dás érkezett Rómából. Halálos ágyánál legszűkebb családja : telesége és fiai, Já­nos, Géza, György és Pál tartózkodtak. Az engesztelő szentmise és a beszentelési szertartás Budapesten volt, mely után holttestét születési helyére, Nagylángra szállitották, ahol a családi sirboltSan he­lyezték örök nyugalomra. Gróf Zichy Jánossal a magyar katoii- kussag és a magyar politikai élet egyik kimagasló egyénisége költözött el az élők sorából. Mint politikus egészen a legutóbbi időkig, betegségéig —• magas kora ellenére — aktiv részt vett a poli­tikai életben, nemrég ő maga elnökölt a Keresztény Néppárt újjáalakulásának ülésén és ő jelenteette be azt a képvise- löhazban, ahol emlékezetes beszédben fejtette ki pártja állásfoglalását a nem­zet legéletbevágóbb kérdéseiben. Legrégibb tagja volt a képviselőháznak megnyilatkozásait és személyét minden oldalról a legnagyobb tisztelet és megbe­csülés övezte. Tagja volt a Magyar Tu­dományos Akadémia igazgatóságának, a Szent István Akadémia igazgatótanácsá­nak és elnöke az Országos Katolikus Szö­vetség központjának, a Középponti Kato­likus Körnek, a Katolikus Népszövetség­nek, a Központi Sajtóvállalatnak és a Nemzeti Zenedének. Gróf Zichy János 1868. május 30-án született Nagylángon. Középiskolai ta­nulmányait a jezsuiták kalksburgi intéze­tében kezdte s a székesfehérvári ciszter­cita főgimnáziumban fejezte be, mig egyetemi tanulmányait Berlinben, majd Budapesten végezte. Annakidején ő hivta életre a Szent Imre Kört s ennek elnöke­ként tevékeny részt vett az egyetemi if­júságot a keresztény és hazafias vonalra állitó mozgalmakban. Tanulmányainak és egész Európára ki­terjedő nagy utazásainak befejeztével 1893-ban Fejér megyében közigazgatási szolgálatba lépett, de már a következő évben megvált a közigazgatástól és tagja lett a főrendiháznak. Előbb az Országos Néppárt, később a Munkáspárt tagja volt 1896-tól 1901-ig a nagysurányi, 1901-től két cikuison át a szabadábrándi kerületet képviselte a képviselőházban, 1910-ben csatlakozott a Munkáspárthoz, ugyaneb­ben az évben I. Ferenc József kultuszmi­niszterré nevezte ki gróf Khuen-Héder- váry Károly kormányában. 1913 februárjában a Désy—Lukács­perben tett tanúvallomása miatt mondott le a miniszterségről, de ezután is tagja maradt a Munkáspártnak. 1910-től az egri választókerület képviselője volt a Házban. Később kilépett a Munkáspárt­ból és 1918-ban IV. Károly ismét kultusz­miniszterré nevezte ki Wekerle Sándor kabinetjében. A kommün leverése után a legitimista mozgalom élére állt s ő hivta életre a Nemzeti Összetartás Klubját, majd később a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot. Katolikus vonalon her­vadhatatlan érdemeket szerzett. Közéleti szereplésében kiemelkedő volt még 1943. november 15-ike, amikor az ország kü­lönböző helyein működő félszáznál több katolikus kör egyesítésével megterem­tette életének utolsó nagy művét : a ka­tolikus társadalmi egységet. Politikai té­ren körülbelül ugyanakkor tett utoljára megnyilatkozást, bejelentve a Keresztény Néppárt megalakulását. Halála általános mély részvétet keltett mindenfelé, főként katolikus egyházi és társadalmi körökben és a politikai világ­ban. Buzabér és buzakötvény Aki tagadja, hogy a magyar gazda bu- zavalutában is számol, azzal szemben elég hivatkozni arra a közismert tényre, hogy Magyarországon igen sok földbirto­kot nem készpénzért, hanem búzáért ad­nak haszonbérbe. A bérbeadó nem meg­határozott pénzösszeget, hanem holdan­ként megállapított búzát, vagy ennek mindenkori piaci árat kapja bérként. Ma minden bérbeadó igyekszik tőke- tartalékot gyűjteni a háború utánra az átmenetgazdalkodás idejére. Mert akár maga is gazdálkodik, akár egyéb foglal­kozást űz, a háború után sok kiadása lesz, hogy beszerezze azokat az elsőren­dű szükségleti cikkeket, amelyeket ma nem tud beszerezni. A bérbeadó tehát tartalékolja a ma kapott haszonbérének azt a százalékát, amelyet rendszerint be­szerzésekre, pótlásokra, tatarozásra szo­kott fordítani. Az a bérbeadó, aki buzakötvényben tartalékol az átmeneti időre, feltétlenül jól jár és helyesen cselekszik. A ma bu- zakötvénybe fektetett 40 pengős buzaér- ték ugyanis egészen bizonyosan legalább 40 pengő marad, tehát értékálló is, ka­matozik is. Még ha nem tartalékol, ha­nem úgy gondolkodik, hogy az átmeneti időben majd a haszonbért teljes összeg­ben fogja beszerzésekre, pótlásokra for­dítani, megtörténhetik, hogy — esvén a búza ára — csak fele összeg fog e célra rendelkezésre állani, mint amennyit ma tudna ugyanezért a buzabérért kötvény­be fektetni. Ezért igyekszik ma mindenki buzaköt- vénybe fektetni az átmeneti idő alatt fel- használásra szánt pénzét. Legyen bár va­laki gazda, iparos, kereskedő, vagy latei- ner, a buzakötvény mindenki kezében azt jelenti, hogy annyi negyvenpengős buza- értékkel rendelkezik a jövőben, ahány mázsaértékű buzakötvénytuiaj donosa. És ebbe a kötvénybe fektetve negyven pengő lesz a buzaérték akkor is, ha a tőzsdén majd csak 30, vagy 20 pengővel jegyzik a minőségi búzát. Uj rendfokozat a leventéknél A leventeoktatói kar hosszú időn át kifejtett eredményes működésének elis­meréseképpen vitéz Béldy Alajos vezér- ezredes, az ifjúság honvédelmi nevelésé­nek és a testnevelésnek országos vezető­je teljesiti a leventeparancsnoki karnak azt a régi óhaját, hogy a jelenlegi rend­fokozati elnevezések helyett új elnevezé­seket vezessenek be a leventeintézmény­nél. Az új elnevezések alkalmasak arra, hogy a leventeparancsnoki kar számára széleskörű megbecsülést és tekintélyt biz­tosítson. Az új elnevezések a most megjelent rendelet értelmében a következők : le­venteoktató helyett : levente segédtiszt-, főoktató helyett: levente tiszt, vezető ok­tató helyett : levente főtiszt. Uj rendfokozatot is bevezet a rendelet, ez a leventee vezető tiszt. Ugyanez a rendelet megváltoztatja az ifjúvezetők rendfokozati elnevezéseit is. Az új elnevezések a következők : játék­vezető, rajtisztes (a raj parancsnokának helyettese), rajvezető (a raj parancsno­ka), szakasztisztes (a szakasz parancsno­kának helyettese), csapattisztes (a sza­kasz parancsnoka) és a most rendszere­sített főlevente. Ez kivételesen, csapaton­ként 1—1 levente lehet, aki megbízható a szolgálatvezetői teendőkkel és a csa­pat parancsnokát helyettesíteni tudja. A leventeparancsnokok megszólítása : Parancsnok úr !, az ifjúvezetőké a fel­jebbvalók részéről : Ifjú vezető !, az alá­rendelt leventék részéről : Vezető úr ! Az új rendfokozati elnevezések azon­nal hatályba léptek. H • I • R • E • K Néma farsang Hajdanában, vagy talán nem is olyan régen : farsang az ifjúság színes álmainak szép beteljesülése volt. Holdas, nagy téli éjszakában csörgős szánkó-szívvel, mi­ként az Idő, úgy repült a fiatalok jókedve a bálok hangulatában. Békés gondtalan­ság könnyű pillangószárnyakon vitte az ifjúságot, hiszen kiki megtalálta — ha nem is a maga választottja, hanem — a gardék kívánsága szerint kijelölt társa­ságban a téli szórakozás örömeit. Mennyi ártatlan boldogság szállongott a hópihék- kel párhuzamosan ezeken az ifjúsági far­sangi bálokon . ■ . Es érdekes : a régi emlékek csak el­ringatják, de meg nem fájditják lelkün­ket. Teljes mértékben megértjük az álta­lános nyilvános tánctilalmat. A legszebb címen tilos a bálozó farsang : ma legelső gond a nemzet sorsa. A fiatalságnak mindig fejlett érzéke volt a magasabb eszmék iránt. Változtak a körülmények, s ez elég magyarázat a tánctilalmas far­sang elfogadására. De mégis baj van az idei farsanggal. Azonban nem a nemzet jövőjét alkotó if­júság részéről. A komoly értékű családok fiai és leányai ezúttal is alkalmazkodnak a néma farsang kötelezettségeihez. A baj egy másik réteggel van. Azzal, amely eddig sem a kedves tradiciójú bálokon keresett élettársat, hanem a bárok és lo­kálok idegen zenéjű éjszakáiban és pri­vát lakások bizonytalan multtú társasá­gában találta meg idegromboló időtölté­sét. Az igazság és a logika épen ezen a te­rületen szenved sérelmet, mert a táncti­lalmas rendeleteket ez a — bár felnőtt, de mégis — felelőtlen elem nyíltan ki­játszhat ja. Ök továbbra is űzhetik nem­zetellenesnek bélyegezhető életmódjukat. Ók nemcsak egyes ünnepies alkalmakkor, hanem szinte minden áldott éjszaka ki­veszik részüket a mulatozásból. Hogy nappal dolgoznak-e ? Munkaerejük mér­téke semmiképpen sem áll éjszakai han­goskodásukkal egyenes arányban. Dehát a pénz náluk van és ők azt igy forgatják. Nagyon időszerű lenne, hogy a táncti­lalom, mely a tisztességes ifjúságnak jo­gos korlátokat állít, főleg ezeket a felnőt­teket ne engedje továbbra is szabadon garázdálkodni. A néma farsangban első­sorban és véglegesen ők némuljanak el. Új államvasúti igazgató. A miniszterta­nács 1942. évi december hó 31-én hozott határozatával a kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter előterjesztésére dr. Magos Lajos kúriai bírót, városunk fiát — személyhez kötötten — államvasúti igazgatóvá kinevezte. Esküvő. Gerendás Ancika és Tölgyessy Lajos párkányi műkertész f. hó 9-én tar­tották esküvőjüket az esztergomi belvá­rosi plébániatemplomban. Halálozás Városunk egyik köztisztelet­ben álló tekintélyes polgára hunyta le örökre szemét. Id. Jalkóczy István ke­reskedő életének 86-ik évében hosszabb betegeskedés után, folyó hó 8-án elhunyt. Temetése kedden délután 4 órakor volt a belvárosi temető kápolnájából meleg részvét mellett ez ugyanottani temetőbe. A megboldogultban Jalkóczy István, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatója, édesatyját gyászolja. Teaest a Kaszinóban. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó folyó évi január hó 15-én szombaton délután 6 órai kezdettel teaestet rendez, melyre t. tagjáit és azok vendégeit ezúton is meghívja a Kaszinó elnöksége. Kijelölték a korcsolyázásra alkalmas du­nsszakaszt. A rendőrkapitányság értesíti és egyben figyelmezteti a a város közön­ségét, hogy a Kis-Dunának korcsolyá­zásra, csúszkálásra alkalmas része a Ko- máromy-féle fatelep feletti szakasz. Bal­esetek elkerülése végett azonban a kor­csolyázás itt is csak 10 cm. vagy ezen fe­lüli vastagságú jégkéreg mellett engedé­lyezhető,

Next

/
Oldalképek
Tartalom