Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 1. szám
HATVANNÖTÖDIK ÉVF. 1. SZ. SZOMBAT, 1944. JANUÁR 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Szent István fogadalmi templomot építenek. — Meghalt báró Lu- kachich Géza altábornagy. — Elrendelték a farkasok kötelező irtását Erdélyben. — Megszüntették a budapesti kávémérésekben a tejeskávé kiszolgálását. — Tízezer személyes népstrand épül az újpesti rakparton. — Bevezetik a cirilbetűs zsi- nórírást Kárpátalján. KÜLFÖLD Lemondott Zsifkovics tábornok, a szerb király hadseregfőparancsnoka. — Berlint érte az elmúlt évben a legtöbb légitámadás a német városok közül. — Unsz orosz ejtőernyőst fogtak el az egyik rigai orosz templomban. — Aki nem dolgozik, nem kap élelmiszerjegyet Észak-Olaszországban. — A francia nemzeti bizottság egyezményt akar kötni a Szovjettel. — Benes nem hajlandó közvetítésre az oroszok és lengyelek között. — Péter királynak megtiltották a Szerbiába való visz szatérést. — Megfosztották a kairói jugoszláv kormány tagjait állarnpol gárságuktól. — Az emigráns francia haderő új parancsnokot kapott. — Olasz tisztviselők nem léphetnek politikai pártba. — Nápoly 9S esetben kapott légitámadást. —- A londoni műkereskedők felvásárolják a szicíliai műkincseket. — Feloszlatták a fallangista katonai szervezeteket Spanyolországban. — Riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok keleti partvidékét. — Nem ismeri el a londoni jugoszláv emigráns kormány a Tito-kormányt. — Jugoszlávia belpolitikai helyzete rendkívül kiéleződött. — Tito veszi át a parancsnokságot balkáni partraszállás esetén. — Egyetlen éjszaka 42 merénylet történt Franciaországban. — Spanyolországban 1300 volt kommunista foglyot szabadon- bocsátottak. — ,Ötven millióra becsülik az Európában a báború után építendő lakások számát. — A pápa az igazság és méltányosság békéjét kérte a szenvedő világnak rádióbeszédében. — Szentestére időzített bombák robbantak Berlinben. — Amerika adja az inváziós erők háromnegyed részét. — Nyolc embert ítéltek halálra Revega fasiszta párttitkár meggyilkolása miatt. — Roo- sevell még nem döntött, hogy jelölteti-e magát negyedszer. — Felülvizsgálják a fasisztapárt tagjainak vagyonát. — Udine és Görz között görög ejtőernyősöket fogtak el. — Elhalasztották a köztársasági olasz alkotmány tárgyalását. — Szovjet tábornokok utaztak az olasz frontra. — Velencébe való beköltözést betiltották. — Nedics szerb miniszter- elnök kijelentette, hogy a szerbek sosem hajolnak meg a horvát Tito előtt. — Letartóztatták a kairói jugoszláv pénzügyminisztert. — Berlinben is összeül a háborús bűnösök ügyében Ítélkező katonai törvényszék. — 350.000 lakost kitelepítenek Isztanbulból. — Spanyolországban helyreállítják a fellebbezési jogot. — A jugoszláv nemzeti bizottság szakított a királlyal. — Elismerte Anglia Titot szövetséges fő- parancsnoknak. — Leváltják az ankarai francia követség személyzetét. — Lengyel szabadcsapatok harcolnak a partizánok ellen. — Speciális szovjet csapatok jelentek meg az orosz fronton. — Belgrádban sok politikai foglyot szabadonbocsátot- tak. — Amerika kedvezőtlenül fo gadta a cseh-szovjet szerződést. -- Rejtett kommunista üzemet lepleztek le Belgrádban. — Az olasz diákoknak igazolni kell, hogy eleget tettek katonai kötelezettségüknek. — A háború francia bűnösei hadbíróság elé kerülnek. — Tito küldöttséget küldött Angliába. — Anglia nem nyújthat katonai segítséget Törökországnak. — Franciaországban évente 100.000 emberrel több hal ineg, mint amennyi születik. — Cseh dandár is harcol Tito partizánseregében. — Az angolok elsüllyesztették Schanhorst 26,000 tonnás német csatahajót. — A pápa most már nem kezdeményez békét. — Roosevelt utasítására a hadügyminiszter átvette az amerikai vasuta - kát. — Anglia nem pénzeli már többé a londoni jugoszláv menekült kormányt. MOT HOZ A JÖVŐ f Irta : SZALVA LÁSZLÓ Pillanatnyi megállás, magunkbaszállás, számvetés az évforduló küszöbén, azutái újabb lendület, elszánt akarás, kemény bátor, öntudatos indulás az új élet, az ú, esztendő felé. De a szilveszteri gond és c szilveszteri nekibuzdulás ne szóljon ezúttal a magunk életének, hanem hassa át a vallásos hit erejével az a vérünkké váló érzés : hogy minden erőnk, tehetségünk, lehetőségünk, az összességért, a nemzetért van, hogy egyéni sorsunk, boldogulásunk függvénye a nemzet sorsának, hogy munkánk eredmérve paránvi atomja a nemzet összerejének. Ne tekintsünk hátra. Ne gyöngítse erőnket a múlton való borongás, ne vesződjünk töprengő kérdésekkel, hogy miért volt ez igy és miért kellett igy lennie. A múlt csak tanulság legyen, humusza a jövőnek, a jobb felé ösztönző, intő, útmutató tanítás, erőnk, tudásunk, akaratunk feszüljön a jövőnek, mert a múlt orvosa a jövő. A nemzet jövőjéért mindent — ez legyen az újévi fogadkozásunk . Számotvetni erőnkkel, számotvetni lehetőségeinkkel, számotvetni helyzetünkkel, minden önámitás nélkül, hogy tudjuk hol állunk, mire számíthatunk, mit érhetünk el. Nem azt kell kérdezni magunktól, mit akarunk, hová megyünk, mert jaj annak az embernek, aki keresi az útját és százszor jaj annak a nemzetnek, amely nem ismeri célját. A célt ismerni kell. Az benne kell, hogy éljen a nemzetben, mint közös akarat, mint a telkekből kilobbanó cél, amelyre minden idegszálunk megfeszülve összpontosul. A kérdés az legyen : hogyan érhetjük el célunkat a legbiztosabban, a legrövidebb és a legsimább úton, hogyan juthatunk el hozzá felesleges megrázkódtatás nélkül, vagyis milyen reális módon és milyen megfontolt eszközökkel válthatjuk ki a nemzet egyeteméből erejének maximumát. A jövendőnk pontosan olyan, amilyenek mi magunk vagyunk! A jövendőnket tehát magunkban hordozzuk. A magyarok Istenének segítségét kell kérnünk s ezen a bizakodáson túl már rajtunk fordul meg — kemény férfiasságunkon, a nemzeti becsületünkön, a kitartó kűz- dőkészségen és szorgalmas munkán — hogy mi lesz mához egy évre s a távolabbi jövendőben. Bárhol lapozzuk fel a történelmet, mindenkor és minden nép eseményeinél azt látjuk, hogy erős, fegyelmezett, nemzeti hadsereg, valamint céltudatos és előrelátó államvezetés, s ehhez a kettőhöz csatlakozó, szorgalmas polgári munka vívta ki együttesen egy ország erejét, tekintélyét, hatalmát és jólétét. Mindezeknek ellenkezője, tehát a gyengeség és fegyelmezetlenség, a kapkodás és bizonytalanság, s a fecsegő munkátlanság zülleszti szét egy államnak, s a keretei között élő népnek az erejét és lehetőségeit, sőt széttördeli az ország ősi határait is, átengedvén rajtuk az idegen horda pusztító és leigázó áradatát. A magyar birodalomnak minden fia és leánya álljon a maga őrhelyén : hűen, hősiesen, céltudatosan, előrelátóan, fegyelmezetten, szorgalmasan és okosan! — ez a mi újesztendőnk kulcsa, amely elnyitja számunkra a jövendőt. Ebbői ■ied a győzelmünk, s ez biztosítja ősi íllamunk erejét és területét, régi nagyiágát, s családok és otthonok békés biz- .onságát és jólétét. A kívánatos és szükséges magatartáshoz pedig ott él mindnyájunkban a magyar fajiság lelkiismeretének szava, ahogyan azt apáról-fiúra Kaptuk tovább, Árpádházi fejedelmeink- :öl mostanáig. Mit hoz a jövő a háború ötödik évében, amikor a békeidők pezsgős újév köszöntése helyett négy-hatmotoros repülőgépek zugnak el fölöttünk és rideg számítással keresik a célpontot a pusztító bombáik levetésére. Most bombák robbannak, szirénák üvöltenek, harcias hadseregek vonulnak fel s összecsapva tűzfegyvereik ezrével ontják egymásra a halált. Hol van most az új év varázslatos hatalma ? Most csak folyton az vetődik fel előttünk, hogy mit hoz a gigászi küzdelmek újabb esztendeje ? A múlt háború negyedik telének közepén azt láttuk, hogy bomladozott a front, a célt-tévesztett békevágy lett úrrá a lelkeken. Ma ezer, meg ezer ember néz szembe a halállal, azért, hogy a nemzetközi maszlagok ne szédítsék meg a múlthoz hasonlóan az emberek millióit. Ma minden magyar tudja, hogy nem területi gyarapodásért harcol a távoli orosz mezőkön, hanem azért, hogy ebben a hazá~>i n » nr-»,0—» bán a rendet és fegyelmet biztosítva lássa azáltal, liogy a marxista maszlag minél távolabb legyen tőlünk. Kétségtelenül igaz, hogy országunk sorsa a frontokon fog eldőlni. De éppen ilyen igaz, hogy belső ereje adja ehhez az alapot. A nemzetnek belső erőinek teljességét kell kitermelnie magából, azokat maradéktalanul és produktívon kell hasznosítania, rendszerbe gyűjtenie az összesség javára, hogy egyetlen pará- nyunk se veszhessen kárba. Ehhez pedig megujhodó élet, korszerű reformok kellenek. Reformok, amelyeket nem egyéni elgondolás, vagy idegen teória erőszakol rá a nemzetre, hanem amelyek magából a nemzeti talajból sarjadnak ki, a nemzeti közösség ösztönös akarataképpen. Szociális, kulturális, politikai reformok, amelyek mind a magyar egységet, a magyar testvériséget szolgálják, amelyek az egy család sorsközösségéi domborítják ki, amelyek új, elhasználhatatlan friss erők felszínre vetésével építenek anélkül, hogy rombolnának és elsorvasztanának meglévő erőket, amelyek részesítenek anélkül, hogy megfosztanának, amelyek válaszafalakót döntenek le anélkül, hogy a tűzfalakat a legkevésbbé megingatnák. Az új esztendő hajnalán az a gondolata minden magyarnak, hogy minden magyar erőt összefogni és összeforrasztani egységes nemzeti erővé, hogy ne lehessenek itt többé kósza megejthető lelkek, ingadozók, kalandokra kaphatók, de mellőzöttek sem, akiket az első vihar- szellő veszélyes utakra tántorít, hogy egyetlen nagy akarás, egyetlen nagy ösz- szefogás, testvéri sorsközösség legyen itt, amely acélosan, dacosan nyugodt öntudattal és egészséges erővel álljon minden vihart, mint nemzeti komplexum. És ebbe a komplexumba olvadjon be minden munka, minden tehetség, minden akarás, közös boldogulást keresve, közös célt szolgálva. Ne legyünk többé az egyéni tehetségek, kósza zsenik, a haszontalanul csillogó ötletek és tapsot váró bravúrok hazája, ahol az egyéni teljesítmények úgyszólván sohasem érvényesülhetnek az összesség javára, de legyünk egy testvéri összefogás, a józan önkritika, az önzetlenség, a személytelenség országa, ahol hallgatnak a frázisok és nem hivalkodnak az ötletek, hanem a képesség, tényekben, tettekben a nemzetnek hozott áldozatokban és haszonban nyilvánul meg egyedül. Legyen ez az új esztendő a magyar összefogásnak, a nemzeti érzésben meg- acélosodott magyar erőnek jobb jövőt és új életet építő munkás esztendeje. Megható ünnepség keretében osztotta ki az AERO Üver Eft vezetősége karácsonyi adományait Az Aero Ever kft. hatalmas szerelőtermét átalakították egy hatalmas díszteremmé. A falak, oszlopok nemzeti-színű drapériákkal díszítve. A terem egyik sarkában hatalmas fenyő csillogó díszekkel. A teremben mintegy háromszázhatvan munkás élén ott volt Rubik Ernő, a gyár vezetője édesanyjával, vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyző, Rotter Lajos mérnök, vitéz Hefty Frigyes a világháború híres pilótája és felesége, Szitás- Steff Tibor és neje, Váczy-Hübschl Antal városi mérnök, Tardos Béla a kísérleti intézet meteorológusa, Jánossy István a Magyar Szárnyak főszerkesztője és sokan Budapestről és helyből, akik együtt akarták a szeretet ünnepét megünnepelni. A teremben kigyulladtak a szivet melengetőén világitó karácsonyfa apró fé- nyecskéi. Az asztaloknál elhelyezkedtek és meghitt beszélgetés közben várta munkás és vendég az ünnepség kezdetét. Mindenki előtt az ajándékcsomag, borítékban a heti fizetés ajándékképen, a lányoknál virág, segédeknél ás idős munkásoknak egy-egy palackozott bor, likőr vagy pálinka. A zenekar a „Mennyből az angyal“ c. karácsonyi éneket játszotta, majd Mitter Lajos főüzemvezető intonálta az éneket, amely előbb bátortalanul, később ünnepi lelkesedéssel szárnyalt a vendégek és munkások ajkáról, szivéből. Az ének után Mitter Lajos köszöntötte a hűséges munkásokat a nagy család szeretet ünnepén. Hangoztatta, hogy nemcsak a karácsony ünnepét ülik ma, hanem a gyár is ma érkezett az ötéves jubileumhoz és most érte el a gépek építésében az ötszázadikat. 1938-ban mint honfoglalók jöttünk ebbe az elhanyagolt épületbe és ma már ott tartunk, hogy az azóta végzett nagy átalakításokkal előteremtett hely is szűknek bizonyult, Voltak nehéz idők és gondterhes napok is és akik a jóban rosszban kitartottak, hűséggel és becsülettel végezték a munkát, azokat a gyár vezetősége külön is megjutalmazza. A külön megjutalmazottak voltak : Torma László, Németh Ferenc, Mayer József, Varsányi Ferenc, Szabó József, Mátravölgyi Ferenc, Votvinger Mihály, Meszes Lajos, Mihalik Tivadar, Zoller Ottó, Rubik Zoltán, Rubik Jánosné, Szüts Zoltán és Fajcsik József. A meg- jutalmazottaknak Rubik Ernő osztotta ki a pénzjutalmakat. A jutalmak kiosztása után a munkások nevében Mitter Lajos főüzemvezető annak a reménynek adott kifejezést,
