Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 101. szám
1948. december 25 ESZTERGOM ós VIDÉKE 3 Szép eredményeket ért el az Idegenforgalmi Hivatal — Jelenleg nagyobb mennyiségű kő lekötése iránt vagyunk tárgyalásban egyes kőbányákkal és biztosra vehető, hogy az 1944. évben a város még elhanyagolt utcái közüf néhány új burkolatot fog nyerni. — Az elmúlt évben javult a város közlekedése is, amennyiben a város belső forgalmát lebonyolító autóbuszvállalatot a Start autóbusz vette át, A Start vállalat az eddigieken felül még több autóbuszt tudott a forgalom zavartalan lebonyolítására beállítani. A közellátás a város legnehezebb problémája. — A városi problémák egyik legnagyobbja a közélelmezés. Már negyedik éve folyik a kötött élelmiszer gazdálkodás, magától értetődően állandóan fokozódó nehézségeket kell leküzdeni. A közönség körében nem egyszer emeltek alapos vagy alaptalan panaszt a közélelmezés ellen, épen azért néhány szóval ezt a kérdést is akarom érinteni. — Jó lelkiismerettel mondhatom, hogy ha a felmerült panasz alapos volt, az igen jelentéktelen kis dolgokra vonatkozott csak ; a panaszok nagy része azonban alaptalan volt és a város közélelmezési hivatalával össze nem függő okokból keletkezett, amennyiben a panaszokat nagyon sokszor az országi minden terén jelentkező anyaghiány okozta, nem pedig a városi intéző szerveknek a mulasztása. A nagyszámú panaszok folytán négyizben is tartottak vizsgálatot a városi közélelmezési hivatalokban .Mindig és általában mindent rendben találtak. Különösen ez év szeptemberében a közellátási minisztérium öt kiküldöttjének közreműködésével megtartott hivatalvizsgálat a város vezetőségét, különösen a közellátást közvetlenül intéző Schalkház Ferenc gazdasági tanácsost igazolta és a legnagyobb elégtétellel járt, amennyiben a bizottság megállapítása szerint a város közellátási hivatala nemcsak a legnagyobb rendben intézi az ügyeket, hanem egyes városokra nézve még példaképül is szolgálhat. — Hogy szomorú eredménytelenségről is számoljak be, a múlt év elején nagy erőfeszítéseket tettünk egy új csendőriskola megszervezése céljából, amelyhez a város közgyűlése készséggel ajánlott fel 10 kát. hold nagyságú területet. Sajnos, iparko dúsunkat nem kisérte siker, mert más város által felajánlott terület és egyéb juttatások a csendőriskola elhelyezését nem Esztergomba tették a kincstár számára kívánatossá. — Ha ez az iskola nem is létesült, nincs kizárva azonban, hogy az 1944. évnek nagyjelentőségű eredménye lesz az, hogy egy másirányú nagy intézményt sikerül megnyerni Esztergomnak, mire nézve a kezdő lépések már megtörténtek. — Bizalommal nézünk tehát a ködös 1944, év elé, remélve, hogy a jövő év a városhoz kegyesebb lesz, mint az elmúlt sok-sok előző év volt. így jelentette az angyal a világtörténelem legnagyobb eseményét, Krisztus születését. Azóta a Krisztust követő emberiség minden esztendőben megüli ezt az isteni születésnapot. Most, 2000 év múltán is, ünnepel, hódol, hálát ad mindenki. A katona lábához ereszti fegyverét egy percre, föltekint könyvéből a tudós, a munkás leteszi csákányát a széngöröngyre, s gondolataikban valameny- nyien elkalandoznak a bethlehemi jászol köré. Önkéntelenül fölmerül bennem a kérdés : vájjon Krisztus valóban megszületett mindenkiben a történelem folyamán ? Vájjon mindenkinek volt Krisztusa ? .. . Attila vad lovasaival a félvilágot maga alá gyűrte. Végezetül Róma alá vonult, hogy Krisztussal is megmérkőzzék, Krisztus legyőzte. Azóta másfélezer év pergett le a történelem homokóráján, Attila és népe ma már csak a múlté. Krisztus pedig él és uralkodik és egyre több lélekben születik meg, mert ugyancsak ő mondotta : ,,Az ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.“ (Lk. 21, 33.) XIV. Lajos már a modern kor uralkodója. Külsőségekben fölényes keresztény, de lelke szánalmasan Krisztusszegény. Hírnév, dicsőség, hatalom, fény, pompa, jólét volt az ő „Krisztusa." Meg is tett minden lehetőt követésére, de az ő pályájának is vége szakadt és vége lett a fénynek és a pompának is. Az eltaszított Krisztus fogja majd megitélni lelkét .. ... Az Egyház pedig él, terjed és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta..,! Ha így elmélkedve tovább forgatom a történelem lapjait, néhányszor még megpihenek a képek előtt és olvasom alattuk a láthatatlan betűket. Sok kép mezeit ott dereng a bethlehemi jászol glóriája. Akiknek megszületett a kis JéEsztergom város idegenforgalmi bizottsága t. ho 18-an, szomDaton délután gyűlési tartott a varoshazán. Dr. Báay István tanácsos, elnök üdvözölte a megjelent tagokat, majd Cseicsner Rezső, az idegentorgaimi flivatai vezetője számolt be az ügyek állásáról és a hivatal munkájáról. Bejelentette, hogy az összevont belépőjegyeket a nevezetességek vezetőivel történt előzetes megbeszélés eredményeként még junius havaban a forgalomból a hivatal kivonta. A most érvényben lévő megállapodás szerint úgy a Keresztény Múzeum és Képtárnál, mint az ásatásoknál bármily cimen beiolyt bevétel 5 százalékát kapja a város. A Villany telep-utcai helyiséget a Dobozi Mihaly-utca 8. sz. alatti hazzal cserélte fel a Turista és Diákszálló. Az ingatlan használat csere következtében az összes felmerült - költségeket a Kaptár Szövetkezet viselte, Fz alkalomból az egészségügyi berendezéseket is bővítették és modernizálták. Ugyancsak bővült a szálló ingóleltára is 100 lepedővel, 70 törülközővel, 5 asztallal, 20 székkel, 32 és fél folyóméter kender futószönyeggel, stb. az UMiH áldozatkészségéből. Az új diákszálló 5 hálóhelyiségből, két előszobából és két mosdóhelyiségböl áll. A szállóban lakik állandóan az altiszt s így az bármikor minden előzetes bejelentés nélkül is igénybevehető. A bizottság megelégedetten állapította meg a továbbiakban, hogy a MFTR ha- jójaratok az előadó közbenjárására Esztergom szempontjából a nyáron kedvezőbb menetrend szerint közlekedtek, az előbbi évekhez viszonyitva. Bár a hajón való utazást a hajóhasználati jegyek némileg korlátozták, Esztergom legnagyobb forgalmát mégis a hajók biztosítottak. A hajóhasználati jegyek következtében a révkörtvélyesi járat utaslétszáma erősen megnövekedett, miért is a vonalra, nagyrészben állandó utánjárásunkra a MFTR nagyobb termesgőzöst állított be. Vasárnap és ünnepnap a késések felől Gönyü útján értesül a hajóállomás vezetősége, ami szintén az Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezése volt. Levetítették ezután a színes diapoziti- vek alapján készített filmdiapozitiv sorozatot. Éz a 192 színes képpel szemben csupán 121 képből áll. Liedl Gyula vállalkozó hozza forgalomba. A film diapozitív könnyen szállítható, s vetítésére alkalmas készülék számtalan van szerte az országban. A színes diapozitivekkel ezidőszerint a Székesfővárosi Népművelési Bizottság rendez immár második hónapja előadásokat. Az előadó bejelentése szerint Komárom vármegye Népművelési Bizottsága az egész vármegye területén szervezi ezidőszerint az előadásokat. Kassa város íebruár havára kérte képeinket. A bizottság felhívta a hivatalt, hogy a tél folyamán minden lehetőséget ragadjon meg, hogy minél szélesebb körben zus . .. Akikben élt Krisztus . ,. De íme, révedező szemeim mást is látnak. Sötétségtől kongó, félelmetgerjesztő képek következnek. Mindegyik mögül áttetszik a töviskoronás Isten fájdalmas alakja... Akikért meghalt Krisztus . . . Akik a keresztet ácsolták . .. Igen, a történelem kissé elgondolkoztat még karácsonykor is. A bethlehemi kisded szelleme nem hatott át minden történelmet csináló uralkodót, hadvezért, politikust, bölcselőt. Sokan eltávolodtak az Eszmétől, az Ideáltól : Krisztus mellőzésével már ia földön akartak igazi boldogságot kiharcolni. És hová lettek . . . ! Most, karácsony szent estéjén, az én szívem is megtelik kicsi Jézust imádó, babusgató szeretettel, térdethajtó alázattal és őszinte hálával, megelégedéssel. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy nem születtem sem Nagy Sándornak, sem Attilának, sem XIV, Lajosnak. Leborulok a pásztorokkal együtt a jászol elé és örömtől csordultig telt szívvel köszönöm meg Istenemnek, hogy Krisztus megszületett nekem! Megköszönöm, hogy nem lettem templomdúló pogány, Krisztust- detronizáló, véresszájú, de végtelenül naiv francia forradalmár ; hálát adok, hogy nem döntögettem trónokat, nem sújtottam le koronákat, csak egyszerű Krisztus-katona lettem. De büszke vagyok, hogy Krisztus pajzsával szállhatok harcba égi koronáért a kikerühetetlen bajvívóval, az élettel ! ... És szülessenek bár új Krisztustagadók, új hamis próféták, ádáz Anti- krisztusok, én hiszem, hogy a bethlehemi jászol szelleme örökké uralkodni fog a világon ! Galla Endre propagálhassa véle városunk nevezetességeit. A Műemlékek Országos Bizottsága mint ismeretes nem engedélyezte, hogy az ásatásokról, valamint a képtárról levelezőlapokat hozhassanak forgalomba. Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok közbenjárására azonban lehetővé vált, hogy a város oly részeiről, melyek eddig levelezőlapon ismertethetők nem voltak, a Keresztény Múzeum és Képtár 12 féle lapot adott ki. A levelezőlapok mindegyikén 4—6 kép van. Az Idegenforgalmi Hivatal vezetője bemutatta az álíomásnévjegyzéket, mely szerint 135 állomáson van kifüggesztve az IBUSZ jóvoltából a másodosztályú várótermek ki járati ajtajánál színes plakátunk. Ezenkívül az OMIH propaganda alosztálya révén 1000 plakát került közforgalomba, 50 Bulgáriába, 50 Horvátországban, 40 Rómában és 40 Berlinben. Minden egyes menetjegyirodában ott függ plakátunk s felhívja városunkra az ott megfordulók figyelmét. Érdeklődéssel hallgatta a bizottság az előadó beszámolóját az Esztergom környékét érintő autóbuszjáratokról. Amilyen örvendetes, hogy az autóbuszjáratok ezidőszerint a közönség kiszolgálása szempontjából kielégítőknek mondhatók, épen olyan szomorú, hogy anyaghiány miatt egyik-másik járatról a közeljövőben kénytelenek leszünk lemondani. Vasárnap és ünnepnap különben országszerte nincs autóbuszjárat. A visegrádi autóbusz menetrendje változott meg, azért, hogy a füzitői vonathoz csatlakozhassék. A Párkány—Nánai járat egy járattal bővült, s igy állandóan jár a gyorsvonathoz is autóbusz. A dorogi autóbuszjárat olykép módosult hogy a reggel érkező autóbusz közvetlenül Párkány—Nána állomásra jár, az esti 8 óra után Párkánynánáról érkező autóbusz pedig az utasokat Tokodaltáróig szállítja. így e két járat nagyban megkönnyíti a kapcsolatot a dorogi bányavidék és a felvidék között. Este a Dorogról induló utolsó járat a Dorogra 20.45 órakor érkező pesti vonatot még késés esetén is bevárja a községházánál s igy Budapestről Esztergomba a 18.51 órakor isduló s csak Dorogig közlekedő vonattal is lehet utaznunk. A két vasútállomás közötti járat mint vonatpótló csatlakozó járat nyert nyilvántartást a minisztérium illetékes tényezői előtt, ahol a város kiküldötteinek ígéretet tettek arra nézve, hogy ezen ösz- szekötő járat leállítása az esztergomi járatoknál sorrendben az utolsó lesz, mig a dorogi járat, mely a vonattal párhuzamos országúton halad, bizonnyára rövidesen leáll, esetleg járatszáma erősen korlátozódik. A hivatal vezetője beszámolt a MÁV igazgatóságánál végzett tárgyalásairól is. A MÁV igazgatósága a Párkánynána állomásról 17.18 órakor induló vonatot a továbbiakban csak vasárnap és ünnepnap járatja a MÁV, s helyébe naponta 20,08 órakor índit szerelvényt Budapestre, melyhez közvetlenül van csatlakozása Szene, Érsekújvár, Ipolyság, Léva felől. Eddig ugyanis az elsorolt vonalakról érkező utasok, amennyiben a Duna-ex- presszen helyet nem kaptak, vagy annak magias viteldiját megfizetni nem tudták, kénytelenek voltak másnap reggel 3.40 óráig várakozni csatlakozó vonatra. Az alispán az ügyet a törvényhatósági bizottság elé vitte, majd hasonló állásfoglalás céljából a társtörvényhatóságokat is megkereste. A MÁV igazgatósága a szenei motoros helyett, gőzvontatású szerelvényt járat legújabban, hogy az utazóközönséget kielégíthesse, s a túlzsúfoltság elleni panaszokat megszüntesse, igy felszabadult a motoros szerelvény, melynek beállítását az előadó Esztergom—Komárom közötti vonalra kérte olykép, hogy délben egy érkező és egy induló vonatunk legyen Füzítőn át Komárom felé. A MÁV igazgatósága, noha most már motoros rendelkezésre áll, ezideig még az ügyben nem döntött. Az ügyet támogatva a vármegye alispánja is átirt az igazgatósághoz, továbbá a járatok meggyorsítását kérte a vármegye az igazgatóságtól az Esztergom—Budapest vonal- szakaszon. A bizottság végül elismerését fejezte ki Cseicsner Rezső előadónak, az Idegen- forgalmi Hivatal lelkes, szakavatott vezetéséért és az elszámolás mintaszerű elkészítéséért, amely országos körökben is figyelmet keltett. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyug. detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által eng. magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó v. eltűnt egyéneket felkutat, mind bel- mind pedig külföldön. Egyesítendő kulturtársaságok Köztudomású az a tény, hogy városunkban sokféle kisebb egyesület és társaság külön-külön nem tud kellő tevékenységet kifejteni és többször felhangzott a kívánság, hogy a kisebb egyesületek egybeolvadása vagy társulása révén az egyesülésben rejlő erőt hatványozottabban használják ki. Legutóbb olyan tervezet merült fel, hogy városnuk két kulturális egyesülete, az ,,Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" és a „Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság" egy közös társasággá olvadjon össze : Balassa Bálint Történelmi és Művészeti Társaság“ néven, mely összevont egyesülés magába- foglalná a régi két egyesülés szakosztályait s igy három szakosztálya lenne : I. Szépirodalmi és tudományos, II, Régészeti és Történelmi, III. Művészeti szakosztálya. Az egyesülés gondolatát pártolja az a körülmény is, hogy mindkét egyesület elnöke dr. Lépőid Antal protonotárius- kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja és a Műemlékek Országos Bizottságának helyi vezetője. Mint értesültünk, az egybeolvadás érdekében a két egyesület vezetősége részéről tárgyalások vannak folyamatban. Közvilágitás-távelsőtétités Azokkal a korlátozásokkal szemben, amelyeket a háborús viszonyok hoztak magukkal, nem lehet más kötelességünk, mint a teljes megértés és belenyugvás. Egészen más azonban a helyzet akkor, amidőn arra nem hivatottak a korlátozásokat szükségtelenül fokozzák. A „Budapesti Közlöny" f. é. 221. számában, valamint a „Belügyi Közlöny" f. é. 42. számában megjelent 167.901—1943, H. M. sz. rendelet szerint : „1943. október hó 4-től kezdve a magánházak elsötétítése 20 .órától hajnali 4 óráig tart. A városok közvilágításának és a gépjárműveknek elsötétítése 21 órakor kezdődik." Esztergomban a kövilágitás a város nagy részében egyáltalán kikapcsoltatott (Párkányban az elsötétítésig normálisan világítanak), még csak irányitó fények sincsenek egyes utcákban ; ahol pedig világítanak, ott is már 20 órakor eloltják a lámpákat és koromsötétség borul a városra. Már most igazán meg kell kérdeznünk: ugyan ki rendelte el a H, M. rendelettel szemben további — a közönség hátrányára levő — megszorításokat ? Nem hihetjük, hogy a Hungária a maga szakállára intézkedett ilyenformán, szerződéses kötelezettségének megkerülésével, hogy a közönség bőrére áramot takarítson meg. Mindenesetre kérjük a visszaélés azonnali megszüntetését ; tartsuk magunkat a kiadott felsőbb rendeletekhez. llll!IHII!IHIIIIH!linU!IIHUIIUIIinni!IMIIIIH!IIIHII!IBUUI!B Újból szabályozták a légiriadó alatti mozgási szabadságot A hivatalos lapban 169.000 szám alatt megjelent rendeletében a honvédelmi miniszter újból szabályozta a légvédelmi riadó tartama alatt a mozgási szabadságot. A riasztás alatt közterületen általában minden mozgást meg kell szüntetni. A járművek kötelesek megállni, úgy azonban, hogy a pályaudvarok, katonai épületek, valamint nagyobb ipartelepek közvetlen közeléből előbb el kell távo- lodniok. A járművek utasainak, vezetőinek, jegyszedőinek a járműből ki kell szállniok, a kocsisnak, ha nem marad az állat mellett, azt vastagabb fához, cölöphöz kell kötni. A rendeletben felsorolt és ridó tartama alatt szabadon mozogható gépjárműveket légoltalmi világitó jelzőtárcsával szerelik fel, a hatósági légoltalmi szervezetbe ideiglenesen beosztott járműveket légoltalmi jelzőlappal látják el. Az épületeknek közterületekre nyíló kapuját, ha pedig az épület előtt kert van, akkor ennek kapuját is a riasztás tartama alatt még akkor is ki kell nyitni és nyitva kell tartani, ha a légvédelmi riadó kapuzárás után volna vagy a kapukat egyébként is zárva tartanák. A kapualjjal, pincével bíró épületek tulajdonosai tűrni kötelesek, hogy a közterületen tartózkodó személyek az épület kapualjában, a lépcsőház földszinti részében vagy az épületben tartózkodó és ottlakó személyek által teljesen igénybe nem vett óvóhelyen vagy szabad pincerészben menedéket keressenek. Tűrni kötelesek továbbá azt is, hogy a kerékpárosok kerékpárjukat az épület kapualjában, lépcsőházának a földszinti részében, illetőleg az udvarban elhelyezhessék. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a kapualjjal és pincével nem rendelkező családi házakra. kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Szalva László
