Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 45. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1943. junius 5 Harmincöt sebesült honvédet látott vendégül az újonnan átalakított kert- helyiségben, ahol tízórait, ebédet és vacsorát adott és kinek-kinek jó han­gulatának megteremtéséhez bort és ci­garettát. A kerthelyiségben egy-egy csoport asztala valósággal terülj-borulj asztalka volt. Boldogság volt látni azt az odaadó gondosságot, mellyel az egész Morvay-család a sebesülteket elhal­mozta. Az ebéd megkezdése előtt Szalva László keresetlen szavakkal üdvözölte a sebesült honvédeket és ezt a megható kedves cselekedetet, mely első volt vá­mosunkban, követendő példának állí­totta. Az ebéd végén Bezemek Béla százados hadigondozó tiszt mondott kö­szönetét a sebesült honvédek nevében a nemes áldozatkészségért vitéz Morvay Gyulának és vejének Ulveczky Gábor­nak. Ebéd után vidám poharazás mellett felejtve volt a front ezernyi fájdalma, szenvedése. Megindult a' barátkozás az odasereglett lakosokkal, a fiatal pán­célosokkal. A zene ütemére az igazi katonás jókedv emelkedni kezdett, úgy hogy még a csonkák és féllábúak is táncra perdültek bajtársaikkal. Az öröm Biedermann János zárja az itt pihenő népes család halottszemlére összegyüle­kező sorát. A belvárosi plébánia halottas könyve ,,polgári gazdanak" nevezi. Fia a belvárosi templom kapuzatai építő Biedermann János­nak, testvérbátyja a sokat emlegetett Biedermann Ferenc- nek, a szintén szereplő N. biilöp-nek, Jv. András-nak, Nagy idők tanúja. Ma­ria Terézia uralkodásának utolsóelőtti esztendejében született. Apró gyerek játszó lépéséit aprózgatta a kalapos ki­rály idejében. Mint líatalember végigélte Napoleon meteorszerü ieltűnéset, káp­rázatos tündöklését, majd ellobbanó ki- húnyasát. Az öreg ember bölcs nyugal­mával szemlélte a negyvennyolcas tüzek íellángolasat. Hallotta a győztes és tipró hatalom bitófainak nyikorgását, bosszu­ló korbácsainak suhogó csattanását. Megérte a nemzetnek es királyának ki­békülését. Rá három esztendővel, csak­nem egy évszázad tapasztalatainak ki­józanító okosságával kopogtatott az időtlen ország kapuján, Kiiencvenegy esztendőnek a világ változó arcat any- nyiszor mutató kevés nyugalmas, annal több véres, ielleges napja u.tan a régóta integető temető csendjébe merült, ahol a sírokon és sírok között a méla tücsök mind, mind azt zenéli ; Ameddig élsz, remélni, remélni. De megpihenni, ó, csak itt lehet 1 Az idő elmázoló keze hamuszürkére fakította Szarkássy Antal haraszti sír­kövének fehéres színét. A temető öreg szívére vonta őt is, aki a betegségek gyó­gyításában munkálkodott és küzdött a halál öldöklő tőrei ellen, Esztergom pol­gárai magiszternek nevezték a humorá­ról is emlegetett, kedélyes orvost. A márvány kőfalába mélyesztett betűk Szarkássy Antalné Antal Gizellá-xó\ s leányukról, Szarkássy Gizellá-xó\ emlé­keznek. Gyöngyvirág-levelek sürü lomb­sátora borul a kőhasábok kerítette hosszúkás, nagy sírhalomra. Eleven hú­suk közepéből korhadó fakereszt szúette teste szomorkodik elő és panaszolja he­gyek közt hagyott madárdalos napjait. Körülötte télizöld kék virágarcai kandi­kálnak fel az égre s küldik színköszön­tésüket a messzi tájak kék tengerben fürdő boltozata felé. A Kecskemethy-család temetkező he­lyét alacsony vaskerítés határolja. Elöl a márvány obeliszk kőmellén nevek so­rakoznak. A 78 esztendős Kecskeméthy Ignác jár a sorok élén. Kecskeméthy Ig- nácné Kurc Terézia 86 év ajándékával került a csendes lakás hűvös falai közé. Kecskeméthy Mária, K. Kálmán, K. Mi­hály neve vonul tovább az elmúlás halk vonalán, A síremlék mögött magasra nyúló örökzöld vert széleslapü sátort. Kinőtt az apró sírkerítés szűk, alacsony falai közül, akár az idő az emberi élet rozzant palánkjai mögül, Érthető ! A múló sír fölött az évek szálai élősövényt fonnak* mely később magasabbról nézi a bölcső kezdetleges halárait. így tekint le az évezredek fölé lépő idő szánandó gyermekére, az emberi történelemre, hogy rá, a nagyság játékát játszó röpke, apró kis időre az örökkévalóság zárt tel­jessége vessen rebbenés nélküli szem- pillantást. A Staudner-család síremléke érdekes elemekkel próbálkozik, amikor a közép­kori csúcsíves stílus formanyelvén a kor jellegzetes, a temetőkápolnák közelében felállított halottas mécstarló oszlopok modorában oldja meg a kegyeletes emlé­kezés gondolatát. A kőtömb enyhe mélye désű négy flükéjébe fehér márványlapok süppednek. A német írás ,,Katharina Staudner"-ről — geborne Maichlmaur emlékezik. Jobboldalt Beszédes Sándor és a bánat könnye csillogott a szemünk­ben e jelenet láttára. Este a visszaindulás előtt a búcsúzás­kor a meghatódottság tetőfokát érte el s mikor az egyik honvéd a derék ven­déglős családja elé állt mankójára tá­maszkodva, megeredt a könny a sze­mekből. Köszönetül csak ennyit mon­dott : — Ha van valahol a hazában egy saj­gó kebel, azt az ilyen nemes cselekedet elhallgattatja. Az Isten fizessen meg he­lyettünk nemes cselekdetéért, —■’ majd elcsuklott a hangja és többet nem tudott mondani. ,A kórház naplójában egy boldog va­sárnap van elkönyvelve, A sebesült, csonka honvédek szivében pedig ott él, hogy nem számkivetettek ők és nem a halálra szántak idegen légiója, hanem vér a mi vérünkből, reménységeink és büszkeségeink, akikkel a közös sorsot mindegyikünknek vállalni kell a maga helyén. Ha így működünk össze, akkor eggyé forr a két front. Mi reméljük, hogy ez a nemes csele­kedett nem lesz egyedülálló, lesznek még a városban vitéz Morvay Gyulának követői. nevére figyel fel a múltak országútján emlékeket gyűjtő kutató. A XIX. század utolsó éveiben Esztergom híres fényké­pésze. A földi elmosódó, rövid lélekzésü örökkévalóság számára rögzítette képbe egy-egy röpke, dermedt pillanat élni vá­gyását, Itt-ott, féltve őrzött családi fény­képkönyvek fényt, elevenséget vesztett képei még beszélnek róla, az elmúlás bi­rodalmában már csak a hangtalan szavú betűk kopott falai mögül révedezik elő megbúvó emléke. Mellette pihen hitvese, Staudner Janka, aki egyidős urát halá­lára 30 esztendővel követte az örökké­valóság birodalmába 89 éves korában. Baloldalt újra német írás „Emmerich Staudner“ nyugvóhelyét jelzi. Alatta már magyar írás betűi sorakoznak, ami­kor ifj. Staudner Imréné 35 esztendővel sírba támolygó fiatal életéről kell jelen­tést tenniök, A gránittömb négy sarkán (apró, tornyokat helyettesítő kőkúpok emelkednek. Az oldalakon csúcsívbe futó fonatok kanyarognak, felettük csokorba kötött kőrózsák zárják a vonalak sima játékát. Fenn, az emlék tetején öntöttvas kereszt hirdeti a megváltás isteni áldo­zatát. A kőnek és a vasnak ilyen módon megvalósított szerepéről lehetne véle­ményt cserélni. Nem kell messzire távoznunk. Pár lé­pés s két egyenes vonalú, kettős tago­lású síremlék áll a sírkertet körülvevő kőkeret mellső hasábján. Vaudra Mihály szűcsmester halóporai felett őrködik. Mellette pihen életének társa : nemes Németh Mária. Két megértő lélek pihe­nőhelye. Hosszú életútjukról azt tartot­ták feljegyzésre legérdemesebbnek : 27 évig élhettek együtt boldog házasságban. Akárcsak egy régi római temetőben jár­nánk, ahol a hitvesi szeretet meginditóan szép szavaival adózik a szomorkodó férj eltávozott élettársa emlékének : Soha­sem okozott nekem fájdalmat — egyedül halálával. Árnyas bokrok oldalán Kádár István ny. kincstári tiszttartónak és ,,hű nejé­nek", Novák Amáliá-ndk vörösmárvány keresztje küzd a futó idővel s a felejtető múlandósággal. A háttér füves sírdomb­ja elárvultságról, magárahagyatottságról, panaszkodik, búslakodik. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Megalakították a mestervizs­gálóbizottságokat az ipartes­tiiietben A Győri Kereskedelmi és Iparkamara miniszteri biztosa a 30.000—1936. 1p. M. számú rendelet alapján az esztergomi mestervizsgáló bizottságok elnökeivé és alelnökeivé 3 év tartamára az alábbia­kat nevezte ki : Asztalos iparban : Elnök : Hrablik Rezső. Alelnök : Paul Béla. Cipész iparban : Elnök : Farszkv Já­nos. Alelnök : v. Selmeczy Ignác. Csizmadia iparban : Elnök : Mészáros János. Alelnök : Pásztor József. Férfiszabó iparban : Elnök : Schweit­zer Vilmos. Alelnök : Kicsindy Géza. Fodrász iparban : Elnök : Kulauzov Márton. Alelnök : Zajda Ferenc. Kovács iparban : Elnök : Ányistik La­jos. Alelnök : Micheller Márton. Lakatos iparban : Elnök : id. Rangl Antal. Alelnök : Toldy József. Mázoló iparban : Elnök : Machacsek Gusztáv. Alelnök : Székely Imre. Mészáros és hentes iparban : Elnök : Csákváry Mihály. Alelnök : Videczky Béla. Nőiszabó iparban: Elnök : Aubély József. Alelnök : Venczel Ferenc. Sütő iparban: Elnök: Einczinger Sán­dor. Alelnök : Sinkovits Lajos. Szobafestő iparban : Elnök : Székely Imre. Alelnök : Patay László, Vendéglős iparban ; Elnök : Sörös E. Alelnök : Alberti József, Villanyszerelő iparban : Elnök : Toldy József. Alelnök : Szarvas Jenő, W!BtiiiiBiiiiiBiiiiniii>iiiiiiiuiHiniinitiiaiiiiniiii!HiiiiBiiiin!iiiii A Takarékpénztár új vezetői Az Esztergomi Takarékpénztár Rész­vénytársaság f, hó 2-án tartott rend­kívüli közgyűlésében a nagyszámban egybegyűlt részvényesek, Einczinger Fe­renc eddigi igazgatósági tag, helyettes igazgatót választották meg az intézet vezető igazgatójává. A közgyűlés egyhangúlag hozott ha­tározatával elismerését nyilvánította az új igazgatónak, az intézet szolgálatában eltöltött közel négy évtizedes buzgó és sokoldalú munkásságáért. Pályáját az Ipolysági Takarékpénztárnál kezdte, it­teni működése során több évig volt ve­zetője az Esztergom-vidéki Hitelbank­nak és az ő vezetése alatt alakult meg a Dorogi Takarékpénztár. Mint lapunk régi munkatársát, mi is szívélyesen köszöntjük őt, közel 100 éves takarékpénztárunk vezetői állásá­ban. Ugyanezen rendkívüli közgyűlés vitéz Zsámbéky Pál eddigi cégvezető, főkönyv­vezetőt igazgatóhelyettes titkárrá és a társaság igazgatóságának tagjává válasz­totta. Az új igazgatóhelyettes szorgalmas és értékes munkájával méltán szolgált rá a kitüntető állás elnyeréséhez, A takarékpénztár tisztviselői karában a választások folytán Mátray Gyula cégvezető, pénztáros aligazgatói címet nyert, Rajner Ernő cégvezetőhelyettes, fökönyvvezetö, íőkönyvvezetővé, Vörös József könyvvezető pedig helyettes fő­könyvvezetővé neveztetett ki. Úgy a fel­soroltak, mint a többi tisztviselők, régi értékes munkásságuk elismeréséül fo­kozatos előléptetésben részesültek. A városi népiskolai beírások: jún. 10-, II- és 12-én Az esztergomi közs. Szt Imre, Szt. Margit, Szt. Tamás, Szt. István és Szt. György népiskolák külön-külön ható­sági intézkedésre megszűnnek és Esz­tergom város összes népiskolái az 1943— 1944. iskolai évre a Széni Imre utcai iskolaépületben egy központi tanintézet­be vonatnak össze. A jövő tanévre tehát a Szent Imre utcai iskolába iratkoznak be a város népiskoláiba járó összes gyermekek, ki­véve az eddigi Szent István iskola és a Szent György iskola I—IV. osztályú ta­nulói, akik egyrészt a Szent Anna-zár- dai, másrészt a szentgyörgymezei zárdái iskolába iratkozhatnak be. Azokat az itteni I—IV. osztályos gyermekeket azonban, akiket a szülők a távolság da­cára is a város központi iskolájába kí­vánják járatni, szintén felveszik a Szent Imre utcai iskolába. A beírás ideje : június hó 10-én, 11-én és 12-én, csütörtökön, pénteken és szom­baton délelőtt 9—12 óráig és délután 3— 6 óráig Az iskolai hatóság az egyesítésre való tekintettel nyomatékosan felhívja a szü­lőket, hogy gyermekeiket feltétlenül a most megjelölt három napon írassák be, annál is inkább, mert pótbeírás nem lesz. A beíratást elmulasztó szülők ellen eljárás indul. (Beiratkozni köteles min­den 6—15 éves gyermek, — 10 éven fe­lül természetesen azok, akik közép- vagy más iskolába nem járnak.) A Futura bevásárló háiózata az új gabonaértékesitési rend­szerben is változatlsnul foly­tatja közérdekű működését Az új termésértékesítési rendelettel kapcsolatban hírek jelenlek meg, amely szerint az országos és körzeti kereske­dői kijelölések megindultak volna. Ez­zel kapcsolatban illetékes helyről úgy értesülünk, hogy a Futura egész orszá­got felölelő bizományosi hálózatához tartozó és úgy az Országos Központi Hitelszövetkezet, illetve a Hangya kö­telékében működő gabona vásárlással foglalkozó, valamint egyéb agrárérté­kesítő szövetkezetek és magán bizomá­nyosok kijelölése ügyében a szükséges intézkedéseket a Futura központja fogja megtenni. A Futura kötelékében vagy annak megbízásából működő bizományosoknak tehát nem szükséges semmiféle egyesü­letbe tagként akár belépni, akár pedig * " JIIM» JM m Ifc mu m u. Jii 11» ikj -»n ani^.. J i lil BL. jii in iw. m l'I lif «11 ill Ufc ~aim Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXVIH. Séta a halottak városának utcáin. bármely igazolási eljárásnak magát alá­vetniük, A Futura bizományosként mű­ködő helyi kereskedők (Futura bizomá­nyosok) kijelölése ügyében kizárólag a Futura központja fog az illetékes ható­ságnál eljárni. Növénytermesztési versenyek a Kisalföldön A M. Kír, Földmívelésügyi Miniszté­rium megbízásából a Kisalföldi Mező- gazdasági Kamara kukorica-, szójabab- és napraforgotermesztési versenyt ren­dez. Jelentkezési határidő 1943. június hó 15. napja. A kukoricatermesztési versenyben csak 100 k. holdon aluli gazdák vehetnek részt, míg az olajos- magtermesztési versenyben 100 k. hol­don felüliek is résztvehetnek, külön csoportban. A növénytermesztési versenyekre je­lentkező gazdának be kell jelentenie összes szántóterületét és azt, hogy mely növénnyel, mekkora területen kíván résztvenni a versenyben. Minden jelent­kező személyi lapot kap — ez egyúttal bírálati lap is —, amelyet a gazdának pontosan kitöltve a Kamarához be kell küldenie. A kukoricaversenyben való részvétel leglényegesebb feltétele a legalább háromszori kapálás megfelelő elvégzése. A napraforgóversenynél a kacsozás elmulasztása kizáró ok. Állami birtokok és intézmények a versenyben nem vehetnek részt. A nyertesek pénz- és oklevéldíjazásban részesülnek, (Ko) HÍREK A vaskapui Mária-szobor felújításához Az üdén zöldelő virágos tavasz a jó­érzésű embert a természet gyönyörűsé­ges templomába hívja. A halálra, az elmúlásra emlékeztető tél után, jólesik a melengető tavaszi napsugár simogató szelídségét érezni és az életre törő nö­vényzet és bimbófakadás pompájában a szerves élet újjászületését, benne Isten jóságos gondviselését csodálni. Háborús aggodalmainkban és gondja­inkban hív a természet. Messzire mutató távlataiban összeolvadnak a folytonos megújulás és az örökkévalóság gondo­latai. Nincs halál, nincs enyészet és azok a drágák, azok a kiválóak, akiket a kö­telesség, a hősi helytállás közülünk el­szólított és akiket Mária hónapjának hódító gyöngyvirágos és jázminos illat­árjában oly szomorúan, de csendesen siratunk, túl mindenen csak arra figyel­meztetnek folyton, szünet nélkül, szeresd Istenedet, szeresd Hazádat, szeresd em­bertársaidat, hogy méltó lehess hozzánk, akik ezekért a szent eszmékért haltunk meg. Lehet-e nagyobb segítségünk ebben a nagy és szent kötelességben 7 Hazánk Mária országa. Őseink csatáikban kard­juk markolatán hordták a rózsafüzért, hadi lobogóikat a Nagyasszony képe dí­szítette. Minden, de minden Vele és Ál­tala lett naggyá ebben az országban Ma nehéz időket él a magyar. Soha nagyobb szükség nem volt Isten segítsé­gére, szűz Mária pártfogására .. . Az esztergomi túristák kő Mária- szobra a fővárosi Gerenday-cégnél mun­kában van, a befejezéshez azonban pénz kell. Áldozzon mindenki tehetsége sze­rint. Legyen az adományban a tehetős bankója, a szegény ember fillérje, hogy összeolvadjon legalább a szobor meg­alkotásában széthúzó társadalmunk. Le­helje ki, árassza majd magából ez a szo­bor ott a vaskapui kilátó megújított he­lyén ennek a városnak és megyének a Magyar Sionban megizmosodott igaz ke­resztény lelkületét. Hirdesse nekünk a nemes áldozatkészségnek, qz erős hitnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom