Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 66. szám

2 ■ SZTEtOOM «I VIDIKS 1943. augusztus 18 magyar földről száll üzenetünk, örü­lünk, hogy ismét hazatérhettünk a ma­gyar hon draga földjére, mely iránti szeretetünk a messze idegenben sem szűnt meg. Örülünk, mert ismét viszont­láthattuk szeretteinket, azonban ebbe a pillanatnyi örömbe belehasít a bajtársi lélek fajdalma is. Részvétté formálódik minden, amikor arra gondolunk, hogy vannak közöttünk, akiknek helye üres a honvédség nagy csaladjában, akikkel együtt indultunk el, s akik nem térhet­tek többé vissza. Róluk emlékezünk most, akiknek arca, a halállal bátrán szembenéző tekintete hiányzik közülünk, s mely nélkül árváknak érezzük magun­kat. Igen, a kemény megpróbáltatások, az emberfeletti küzdelmek testvérekké for­máltak bennünket. Ez a közvetlen kap­csolat és vallvetett munka eredmé­nyezte, tette lehetővé, hogy az orosz­földi kötelességteljesítésünk közepette, reánk, utászokra háruló feladatokat mindenkor maradék nélkül végre tudtuk hajtani. Megálltuk helyünket, kitartottunk ott, ahova a kötelesség állított. Újra látom századunk hazaérkezett részének a har­cok viharában megviselt, de egyben megedzett alakjait, amint magyarföldre való érkezésünkkor a fogadtatás ünnep­ségére felsorakoztunk. A honvéd baj- társak mellén 12 darab Magyar Kisezüst Vitézségi Erem, 4 darab fi. osztályú Német Vaskereszt, 66 darab Magyar Bronz Vitézségi Érem, 1 darab Magyar Bionz Érdemérem és 2 darab Magyar Bronz Érdemkereszt csillog a nyári napsütésben. Ugyanekkor, amikor ezt látom, egy újabb kép elevenedik meg előttem, egy lelki kép, melyben egy fe­kete drapérián 23 darab árván maradt Magyar Bronz Vitézségi Érem pihen. Ezeknek a fénye sokkal erősebb, sok­kalta nagyobb, mint a dobogó szívek felett elhelyezett érdem jeleknek. Ezek az árván maradt kitüntetések a Ti örök­ségetek messze idegenben, talán jeltelen sírokban porladó hősök, bajtársak I Harcoltatok ,,Istennel a hazáért” és ebben a harcban a legdrágábbat, az éle­tet áldoztátok a Haza oltárán. Meg­pihentetek a nagy harcban, ide lenn a földön már nem látunk viszont benne­teket, nem ölelhetjük keblünkre mind­annyiatokat, de emléketek örökké él. Az ellenség előtt tanúsított önfelál­dozó magatartástokért kapott kitünte­tésiek eredményes kötelességteljesítés­nek a jutalma. Hősök ! Baj társak ! Az imádság szár­nyán találkozunk Veletek a nagy távol­ságon túl, különben szívetek, harcos lelhetek és emléketek itt van velünk, itt él közöttünk. Dicsőséges életetek, áldozatos halá­lotok fénylő fáklya a magyar éjszaká­ban, messze világítja az utat a szebb, jobb és boldogabb jövő felé, Kihulló véretek nem lehett hiábavaló, a Hazának szentelt életetek segített, adott erőt feladataink elvégzéséhez. Most, amikor rólatok emlékezünk és a Ti emléketek­nek állítunk egy soha el nem múló oltárt, bajtársi szívünkben fogadalmat teszünk, hogy nem felejtünk benneteket. Évek, évtizedek hullámgyürűi simulhat­nak el a végtelen idők tengerén, ha a saját énünk is belevész a végtelen hul­lámzásba és jelen parányi életünk is alászáll a csillagoltó mélységbe, egy, ami még ezen túl is megmarad : ez a Ti emléketek. Nyugodjatok békében és csöndesen Ti hősök, kik idegenben haltatok meg a Hazáért, szép Magyarországért. Szeretteinknek hulló könnye és meg­sebzett szívük imádsága a mi együttes bajtársi emlékezésünkkel száll hozzátok a messze idegenbe, a Kárpátok koszo­rúján túlra. Mi akik visszajöttünk, mi állunk ide­haza maradt szeretteitek elé, mi tolmá­csoljuk utolsó üdvözletetek, melyet a halál pillanatában bocsátottatök útra a boldog otthon felé. Mi baj társak, a harcok viharában megedzett lelkűnkkel és együttérző szívvel próbáljuk letörölni a fájó köny- nyet, melyet Ti érettetek hullatnak a gyászoló szülők, testvérek, megtört szívű, árván maradt hitvesek és édes­apa nélkül maradt árvák. A megértő szeretet jegyében, egy-egy meleg kézszorítás közepette igyekszünk enyhíteni a Titeket gyászolók fájdalmát és áldottá tenni a keserűség és fájdalom könnyét. Századunkból a Hadak Útjára tért Utászbaj társak, szivünk szeretetét küld­jük felétek. Ha lanyha szellő suttog a magyar rónaságon, ennek szárnyán üze­nünk hozzátok, ha fényes csillag ragyog a magyar éjszakában, — Titeket vélünk felismerni bennük. Szülők, testvérek, hitvesek és árvák, kik e sorokon át messze idegenbe maradt szeretteiteket gyászoljátok, találjatok megnyugvást és lelki békét e szomorúság és bánat közepette. Mi soha el nem mú­ló kegyelettel gondolunk Reájuk, most is ez emlékezéssel a bajtársi szeretet ba­bérágaiból font koszorúját visszük el hozzájuk és helyezzük el a donparti Hő­sök sírján. Szeretetünk koszorújával üze­netet küldünk felétek, s ez mint egy ko­szorú gyászszalaga mindennél mai-adan­dóbban hirdeti haló poraitok felett az üzenet szavát : „Volt esztergomi 107. utászszázad hősi halottai ! — Emléketek örökké él !” Komárom, 1943. augusztus 15. Lénárt Tibor István Újabb kitüntetések a hon­védségnél A Kormányzó Ür Öfőméltósága a Szovjet elleni hadműveletek alkalmával a Magyar érdemrend Lovagkeresztjét a hadiszaiagon a kardokkal a hősi halált halt Csatar Jenő századosnak, aki hosz- szú ideig volt városunkban körzet­parancsnak. Adassék tisztelet a magyar katonaeszménynek. Üicsérö elimerése a hadiszaiag egy­idejű adományozása mellett tudtul adas­sék dr. Zágon Antal tart, orvos-főhad­nagy (Esztergom], A Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érmei Hajnal Ferenc tizedes (SárisápJ, Szalma Ferenc honvéd (Bart), és a hősi halált halt Pick János tart, c. szakaszvezető (Dorog). Adassék tisztelet a magyar katonaeszménynek. A Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érmei Galba János tart. szakaszvezető (Lábat­lan), Vas István tart. honv. (Köbölkút), Szakálas János t. tizedes (Nagyölved), Papp Károly őrvezető (Tokod). A Magyar Bronz Érdemérmet a hadi­szaiagon vitéz Revizsnei György tsz. szakaszvezető (Esztergom). A Magyar Bronz Vitézségi Érmet má­sodszor a hősi halált halt Gora János tizedes (Ebed). Adassék tisztelet a ma­gyar katonaeszménynek. A Magyar Bronz Vitézségi Érmet a hősi halait halt Szukupcsák János őr­vezető (Magyarszőgyén,, Madarász La­jos honv. (Esztergom), Szecső János honv (Búcs). Adassék tisztelet a magyar katonaeszménynek. Továbbá az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért Borovszky János tart. honvéd (Búcs), Bújna Ferenc tart. honvéd (Kesztölc), Juhász Imre tart. c. tizedes (Piszke), Nagy József szakaszvezető (Nagysáp), Horváth Béla szakaszvezető (bajna), Mucha János őrvezető (Nagyölvedj, Megyeri Pál őrvezető (Pilisszentlélek), Kiss József honvéd (Esztergom), Horváth Gál József honvéd (Esztergom), Gerendás Lajos tsz. szakaszvezető (Esz­tergom), Benkó Béla honvéd (BajtaJ, Tóth László honvéd (Bajna). A m. kir, honvéd vezérkar főnöke a Szovjet elleni hadműveletek alkalmával az ellenség előtt teljesített kitűnő szol­gálataiért Borbély Ferenc tart. honvéd, c. őrvezető (Nyergesújfalu) és Horváth Boldizsár tart. honv. c. őrvezetőt (Csév) okirati dicsérő elismerésben részesítette. Gyűlések a vármegyénél Esztergom vármegye törvényhatósági kisgyülése és közigazgatási bizottsága 1. hó 10-én, kedden délelőtt dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével gyű­lést tartott, A kisgyűlésen több Esztergom városi határozat szerepelt. így többek között jóváhagyta a kisgyűlés Babits Mihály-út burkolására vonatkozó képviselőtestületi határozatot, továbbá a városi húsvizsgá­lati szabályrendelet újjáalkotása és a Széchenyi-tér és Rákóczi-tér rendezésé­nek tervpályázata ügyében hozott hatá­rozatokat. A közigazgatási bizottsági gyűlésen az alispáni jelentés ismét megemlékezett arról, hogy a tisztviselői kar teljes oda­adással igyekszik ellátni nagy mérték­ben megnövekedett munkáját. A háborús időkben olyan nagyarányú munkatöbb­lettel kell a közigazgatási tisztviselők­nek megküzdeniök, hogy az üdülési sza­badságot vagy egyáltalán nem, vagy csak erősen csökkentett tartamban ve­hetik igénybe. Beszámolt az alispáni jelentés a pár­kányi járás jegyzőinek belügyminiszteri megerősítéséről és a községi állások be­töltéséről. Az érdekelt tisztviselők szem­pontjából egzisztenciális fontosságú probléma oldódott meg a végleges ren­dezéssel. Mindössze a bátorkeszii, duna- mocsi és garamkövesdi vezelőjegyzöi állás nincs még véglegesen betöltve, azonban remélhetőleg a közeljövőben azok betöltésével is sikerülni fog a leg­megfelelőbb megoldást biztosítani. A közellátással kapcsolatosan nem merültek fel nagyobb nehézségek. Az esztergomi járásban a zsírellátás okoz gondot. Községek állandó panasza, hogy — mert kevés vágómarhát vághatnak — a lakosság nem tud húshoz jutni, a város közönsége pedig sérelmezi, hogy a vásárlási jegyekre kiutalt szarvas- marhák — mint az alispáni jelentés mondja — igen alacsony súlyúak és soványak, minek következtében gyönge­minőségű az a kevés hús is, ami ki­árusításra kerül. Egyre súlyosabb problémát jelent elsősorban Esztergom város vezetőségé­nek a lakáskérdés. Az elmúlt júliusi hónap folyamán a városi lakáshivatal­ban 48 lakásigénylő jelentkezett 141 családtaggal és a lakáshivatal csak 14 lakást tudott kiutalni 14 családfő ré­szére 24 családtaggal, A továbbiakban bejelentette az al­ispán, hogy a vármegye közönsége nevében üdvözölte dr. Csárszky István prelátus kanonokot nagypréposti ki­nevezése alkalmából, akinek személyé­ben a törvényhatósági bizottság értékes és lelkes tagját érte a magas megbízatás. Örömmel emlékezett meg az 500 se­besült katona esztergomi látogatásáról, a leventék vizi táborozásáról és az or­szágos levente úszóversenyről, majd be­jelentette, hogy a kórházépítés befeje­zéséhez közeledik, — hacsak nem álla­nak elő a háborús beszerzési és szállí­tási nehézségek, amelyek az építkezés tempóját hátráltatják. >ai!iiimnwiiiiaiii!iiaiiíijiiiiii!fiiiiji!HiíiimiiiiiaiiiijaiiiiiHiiiiifliiíiíifbiiiiii Vaklárma zavarta szét a bí­boros hercegprímás tisztele­tére adott szerenádot Szombaton este a szokáshoz híven fél 9 órakor a Prímás-téren felvonultak a levente- és bányászzenekarok, hogy a bíboros föpásztornak az ünnep elöesté- lyén szerenádot adjanak. A szerenád megkezdődött és a zenekarok fáklyák fénye mellett egymásután játszották el szebbnél-szebb müsorszámaikat. A hang­verseny alatt egyre többen és többen gyűltek össze a varos és a vidék lakosai közül, hogy fópasztorunk iránti hódola­tuknak kiiejezést adjanak. A banyaszzenekar műsorszáma köz­ben egyszerre csak felbúgott a sziréna. A leventék fegyelmezetten másodpercek alatt eloltották a fáklyákat, a palota kivilágított ablakai elsöiétedtek, a térre sötétség borult. A közönség körében nagy riadalom támadt. Mivel a közel­ben nem volt ilyen hatalmas tömeg szá­mara óvóhely, a szülők a gyermekekkel és a felnőttek a sötétségben majdnem egymást eltiporva rohantak az elhagyott családi otthonokba. Sokan kételkedtek abban, hogy az légitámadás, mivel a sziréna csak egyszer adott üvöltő jelet. Jó tíz perc múlt el, mikor ismét fel­búgott a sziréna három lefúvása, A város felé siető közönség boldog öröm­mel vette tudomásul a légiveszély el­múlását. A légiriadó után sokan érdeklődtek a Légó-központban, ahol azt a felvilágo­sítást nyerték, hogy a légoltalmi sziré­nák megszólalása vaklárma volt. A városban ezt a könnyelműséget mindenfelé jogos felháborodással fogad­ták. Egy nappal előbb volt, hogy ellen­séges repülőgépek az ország nyugati részében repültek és ezáltal városunk is riasztva volt. Közel kb. 2 óráig tar­tott a légiriadó. A szirénák megszóla­lásakor senki sem gondolt arra, hogy ez vaklárma és mindenki a legkomolyabban vette a szirénák felbúgását. Szerencsére nem voltak olyan sokan a Prímás-téren, mint más években, de így is egy-két gyengébb idegzetű hallgatót alaposan megviselt, sőt, amikor a tömeg hirtelen oszladozni kezdett, könnyen végzetessé is válhatott volna ez a vaklárma. El­ismerés illeti a rendőrséget, amely per­cek alatt ura lett a helyzetnek és az összegyűlt hallgatóságot a riadalom fékentartásával percek alatt eloszlatták. Érdeklődésünkre a legilletékesebb he­lyen azt a felvilágosítást adták, hogy a rendőrkapitányság vezetője, mint a vá­ros légóparancsnoka megindította a nyomozást, hogy kit terhel a felelősség e nagyfokú gondatlanságért. Eddig csak annyit sikerült megtud­nunk, hogy a vakriasztást Bábszky Fe­renc 58 éves villanyszerelő követte el. Ö volt az, aki utasításra a légóközpont- ba ment és a villanykapcsoló helyett a szirénát kapcsolta be. A bűnvádi eljárás és a közigazgatási eljárás majd fényt derít a különös és a háborús időben kellemetlen esetre. Saj­nálatos, hogy a Hungária R. T. ilyen fontos kapcsoló táblához elég idős vil­lanyszerelőt küldött ki, aki talán zava­rában, idegességében még nagyobb kel­lemetlenséget is okozhatott volna. Nagyon helytelenítjük azt, hogy jó 10 percnek kellett eltelnie, míg a központ­ban eszébe jutott valakinek, hogy az okozott kellemetlenséget helyre kellene hozni és az idegizgalmakban levőket meg kellene nyugtatni. Szeretnénk hinni azt, hogy a háború kellős közepén azok az egyének, akik a felelős posztra vannak kiállítva, meg­teszik százszázalékig a kötelességüket és vigyáznak arra, hogy az embertársa­iknak amúgy is annyira túlfeszített idegállapotával ne éljenek ilyen könnyen vissza. h • i • r • e • K FOHÁSZ Ezer vész környékez, tenger baj szakadt ránk Első szent királyunk! Vérzik csonka hazánk. Magyar Sión szíve most is érted dobog, A te emlékedet őrzi és felzokog : Kénköves gázt lehel a hétfejű sárkány, Kerülget, rémítget. Mi állunk a vártán. Minden égtáj felől felhők tornyosulnak, Oltalmazd országod ! Vészmadarak zúgnak ! Itt vagy István király ? Nézd a magyar népet, Esdekel, könyörög, oltalmazd és védd meg ! Kérd a Boldogságost, adja ránk palástját, Nemzetünk, kenyerünk ne falják fel sáskák ! Tudjuk, hogy mellénk állsz. Pajzsunk az ősi vár, Kereszt a fagyverünk, a lelkünk nem sivár. Hozz új magyar hajnalt, gyújts világosságot, Judea sorsára ne jusson országod! Buchnerné Nyárasdy Ilona. Áz egyházjog új tanára a Pázmány Egyetemen. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem hit- tudományi karán dr. Baranyay Jusztin piofesszornak ugyanezen egyetem jog- tudományi karára történt tanári kineve­zésével megüresedett az egyházjogi tan­szék. Ezt a katedrát az államfő, a val­lás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére most dr. Bánk József herceg- prímási főszentszéki jegyzővel töltötte be. Az új professzor 1911 január 26-án született a hevesmegyei Adács község­ben és 1936 június 21-én szentelte pappá az esztergomi bazilikában dr. Serédi Jusztinián bíbornok hercegprímás. Fel­szentelése után még négy évig végzett rendkívüli tanulmányokat Bánk pro­fesszor a római Apollinare egyetemen. 1939-ben az esztergomi prímási irodában nyert beosztást. 1940-ben az érseki fő­szentszék jegyzője, 1942-ben pedig a hercegprímási főszentszék jegyzője lett. Az esztergomi főegyházmegyének és a papi nemzedéknek egyik legképzettebb tagja dr. Bánk, aki számos dolgozatával már eddig is mély felkészültségéről, páratlan szorgalmáról és széles látó­köréről tett tanúbizonyságot. Kineve­zése a papság legszélesebb rétegeiben keltett osztatlan örömet, munkásságának további fejlődése elé pedig nagy re­ménységgel tekinthet a tudományos világ. Iskolát neveztek el Kemenes Illésről. A tiszauj falui zárdaiskolát a nemrég el­hunyt dr. Kemenes Illés tankerületi fő­igazgatóról nevezték el. Tihanyban volt József Ferenc főherceg leányának esküvője. Augusztus hó 17-én a tihanyi ősi apátsági templomban volt vitéz József Ferenc kir. herceg és Anna kir. hercegnő elsőszülött leányának, Margit kir. hercegnőnek esküvője Erba Odescalchi Sándorral, a Monteleonei hercegi család utolsó leszármazottjával. Az esketési szertartást Kelemen Kri- zosztom pannonhalmi főapát végezte. Igazgatói kinevezés. Az esztergomi főegyházmegyei hatóság Nagy Károly jányoki róm. kát. népiskolai tanítót az ottani iskola igazgatójává nevezte ki. Orvosi hír. Dr. Berényi Zsigmond városi orvos szabadságáról megérkezett és rendelését megkezdte. Tanítói kinevezések. Az esztergomi főegyházmegyei hatóság legutóbb ezeket a tanítói kinevezéseket eszközölte : Fü- vesi Károly Dágon, Csulik József Felső- szőllősön, Pelle Erzsébet Légen, Kovács János Győrszabadiban, Simonyi Lajos Udvardon, Tóth József Endrefalván, Vándor Magdolna Leányváron, Iván Dé­nes Hontkiskéren, Némethné Bánhelyi Anna Zebegényben, Poórné Dömény Margit Magyardiószegen végleges minő­ségű rendes tanító lett. Szőke Etel Dá­gon, Bánkiné Schilly Blanka Pilismaró- ton, Loczner Ilona Bajtán helyettes tanítónő lett. Házasság. Néhai dr. Horváth Henrik egyetemi ny. c. rk. tanár, a székes- fővárosi múzeumok központi igazgatója és Kubelka Anna leánya : Anna Mária, házasságot kötött Jakab Ferenc székes- főkáptalani uradalmi intézővel, id. Ja­kab Ferenc földbirtokos és Kamenszky Anna fiával. Minden külön értesítés helyett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom