Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 29. szám
2 CSZTEROOM M VIDÉKÉ 1943. április 10 Nagy megelégedéssel vette tudomásul a bizottság az Idegenforgalmi Hivatal tevékenységét, hogy több városban szines diapozitívekkel Esztergomról propagandaelőadást tartott, A kereskedelmi minisztérium illetékes osztálya Ígéretet tett, hogy segédkezet nyújt olyképen, hogy a kiszemelt városban a szükséges intézkedések megtételére a minisztérium kéri fel az illetékes szerveket, A szines filmdiapozitivok elküldése kockázattal jár és különösen községekben nincsen arányban az elérhető eredménnyel, azért az előadó javaslatára elfogadták, hogy éghetetlen fekete-fehér diapozitiveket készít, A hivatal vezetője bejelentette, hogy tárgyal Liedl Gyula vállalkozóval, aki a képeket elkészíti, a várost csak a szöveg elkészítése terheli. Míg az ötve- nen felül eladott filmszalag után a várost 20% forgalmi érték illeti meg, Cseicsner Rezső előadó beszámolt arról, hogy a Vasúti Útmutatóban a város nevezetességeire utaló hirdetést tett közzé. Bejelentette, hogy az Országos Természetvédelmi Tanács a Budapest— Esztergom közötti dunaszakaszt tájvéTestvéreim : a boldogság örök S e tájon mind elmúló, ami jó S az élet, a szép, nagy processzió, Mely indul örvény és sírok fölött, Az égi táj felé tart csendesen S egy stációja van : a végtelen. (Juhász Gyula.) A halandó ember állandóan hallja a halál ijesztő suhanását. Ezért szívesen hall, lát mindent, ami az örökkévalóságról beszél neki s az el nem múlás képét idézi szeme elé. » Az élet állandó refrénje a halál. De sírkeresztek mögött bölcsők hasadnak és mosolyognak, s tudnunk kell, hogy a gyöngy és könny rokon ! Amióta ember tapossa a föld kátyús útjait, elmaradhatatlan kísérőtársa az elmúlás. S mégis az évezredes kövek és ércek a remény, bizalom bátorító, vigasztaló hangjait őrizték meg számunkra még a pogány lélek szomorún elesett korából is. Ez a lét nagy kérdéseiben gyámoltalanul vergődő lélek ezen a területen az élet elpusztíthatatlan érzésével, hitével, tudatával jár. A sírok virágos, vidám ápolásához menekszik. Azt hirdeti : közöttetek leszek, míg gondoltok rám, amíg megőrzitek futó emlékemet s ápolt síromra virágokat hordoztok ! A régi római szívesen temetkezik a legforgalmasabb utak mentén. Még halóporában is részese akar lenni ,,az édesen zajló életnek", amit rövid szemhatárra fogott szemlélésével legfőbb jónak tart a síri világon. Sírjában porladva is beszélni próbál az úton elhaladókkal. Rájuk szól néma hangján. Virágot könyörög tőlük. Hálából hosszú életet kíván az ajándékos emlékezőknek : Salvi cetis, salvi redeatis et vos qui me coronatis vei flores iactatis, multis annis faciatis ! Köszöntelek benneteket, kik erre jártok- keltek, S ti, akik megkoszorúztok s virágot szórtok rám, tegyétek ezt még soksok éven át ! Az ötödik telekrész szélén járunk. Kikövezett út kemény kockáin kopognak lépteink. Jobbról a régi ismerősök hallgatag sora vonul, balról szintén a megadás csendes alázatával sorakoznak egymás mellé a véget ért földi zarándoklás beszélő márványköves őrhelyei. A legjobb férj és atya, Fodor Lajos vármegyei volt mértékhitelesítő könnyekkel gyászolt emléke fölött kesereg a sírhely oszlopa, amelyet a nem felejtő feleség és árva gyermeke állíttatott a porladó test fölé. Egyszerű fakereszt búsong Neményi Károlv ny, el. isk. igazgató sírhalmának fejénél. Munkás életének még fennjáró emlékei fonnak virágtalan pihenőhelyére koszorút. Négy évtizednél hosszabb időn keresztül tanította Esztergomban a város ifjú nemzedékeit. Az iskolán kívül buzgó tevékenységet fejtett ki több helyi egyesület életében. A Belvárosi Kát. Olvasókörben 8 éven át, az Ipartestületben 25 esztendeig látta el a titkári tisztet. Az iskolától való visszavonulása után 5 esztendőt töltött nyugalomban. 71 éves korában tért a tartósabb pihenőre, melynek hangtalan csendjét földi bajok, fájó keserűségek nem zavarják. Burány János diákéveihez Esztergom iskolaügyének egyik jelentős adata ftízőr dik. A 4R-as szabadságharc után az esztergomi bencés, addig hatosztályú gimnázium, hogy megtarthassa nyilvánossági jogát, négyosztályú gimnáziummá alakult át. Süllyedt helyzetéből csak a nyolcosztályú főgimnáziummá való emelkedés menthette meg. Szcítovszky János hercegprímás s a pannonhalmi főapát nagylelkűsége 1852. oki. 4-én lehetővé tette az új főgimnázium megnyitását. A megnyidelméb# vette. Örvendetes jelenség, hogy Magyarország városai között Esztergom városának a filléres gyors és egyéb alkalom híjján az 1941. évhez viszonyítva 72%-kal emelkedett az idegen- forgalma. Megelégedéssel vette tudomásul a bizottság, hogy a kereskedelmi kormányzat jóvoltából az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség ezidén is 2000 pengővel járul hozzá propaganda kiadásainkhoz. Az összeghez a Takarékpénztár 100 pengőt adományozott. Az összegből ezévben 2.200 drb. hatszínnyomású plakátot készítenek. A plakáton a nagy- hídról felvett Bazilikát, várromokat, hercegprímási palotát a vízivárosi templommal s a kirándulókkal befutó hajóval ábrázolja. A plakát 3.400 pengőbe kerül. A plakátok kétharmadrésze „Esztergom Szent István városa" felirattal, míg egyharmad része „Esztergom", alatta „Magyarország" felirattal készül hat idegen nyelven. A külföldre szánt plakátokat az OMIH propaganda elosztója helyezi el külföldön. tás esztendejében VI.-os Burány János 1855-ben tett érettségit. így a boldog örömmel s önérzettel érettségizők első csoportjaiban szerepelhetett. Pesten végezte el jogi tanulmányait, Esztergomban folytatott ügyvédi gyakorlatot. Munkás élet után került a családi sírkert pihenést nyújtó halma alá, ahová 18 esztendővel később élete sorsának megosztó ja : Burány Jánosné Paál Mária követte. Fiuknak, Burány Ernő-nek neve is ott csillog a sziléziai márvány síma falán. Unokaöccse volt Burány Imre Gergely- nek, a csornai premontrei-rend nagy prépostjának. Maga az esztergomi érsekség javadalmainak főpénztárosi tisztségében munkálkodott. Simor János, Vaszary Kolos, Csernoch János, Serédi Jusztinián hercegprímások idejében szolgála az érsekséget. Nemes életének szép dicsérete : egész pályáján a kötelességteljesítés példaképe volt. Bizalmi állásában a hozzáférhetetlenség, a pontos és ernyedetlen munka emberét tisztelték benne felettesei, alárendeltjei. Megnyugvást Krisztusban kereső, hosszas, kínos szenvedések után tért meg Teremtőjéhez. Szilva Ignác ny. kir. járásbíró elha- nyatló alakját elevenítik fel az évek útján már igen előrekerült esztergomiak emlékezetében a fényükvesztette aranyos betűk, melyek a halott gazdán kívül Szilva Ignácné Haulik Mária s özv. Schönbeck Imréné Szilva Teri elszállott életére hívják fel a rokonok és ismerősök figyelmét. Haraszti kő súlyos lapjai nehezednek a Polusin-család síri nyugvóhelyére. A kőlapok hátsó peremén két alacsonyabb kőtömb magas, testes, fenn Krisztus-arccal ékesített márványlapot fog közre. Balodalt Polusin Mátyásné Borz Terézia, Polusin Mátyás, Esztergom jónevü papi szabómestere nyugszik. Jobbról Szölgyé- mi János, Borz György, Borz Györgyné s Králik Jánosné Borz Róza földbe visz- szatért teste elegyedik a porral, ahonnan vétettek. Vörös mészkő fakuló falán kegyeletről anúskodó sorok szerint a gyermeki nála emelt emléket a felejthetetlen jó szülőknek : Kókay Mihályné Katerer Annának s Kókai Mihály-uak, aki „szeretett felesége után sietett a sír ölébe". Legalul Krizsán András-ról vetnek emléket a sorba sorakozó, engedelmes betűk. A második sor vonalán a széltől kissé beljebb Szilva Alojzia nevét védik az idő zúzó fogai ellen az emlékezés betűkatonái. Kissé tépett kalpagban és ruhában, de állják az őrséget ! Nem úgy a sírhalom koszorúi, elnyúlt borostyánláncai, keretkövei, melyek tépedten, foszlottan, egymásra rakásba zuhantam esetten panaszolják : csak 47 esztendő vihara zúgott el felettünk s- a százados sírók sorsára jutottunk ! A Szántay-család sírhelye fölött őrt álló márványkő a kis Szántay Juliska IV. o. polg. isk. tanuló rövidre szabott életéről ejt. fájó könnyeket. Bánatos özvegy és gyermek siratja Bérei Andor m. kir. fegyverszaki tiszt- helyettest, aki 47 éves korában távozott a fegyverek földjéről az örök béke országába. A Wéber-család szép faragású süttői márványemlékén Wéber Kálmán és Wé- ber Gézáné Tóth Etel neve talált helyet a múltba visszaszálló emlékezésnek. Előtte a 82 éves Vas Borbála fake- reszlje küzd a múlandósággal. Szétesni készülő karjait és törzsét rozsdás drót laza fonala próbálja egybetartani. Mellette tömzsi kőtömb bever. Földette betűi B'zorad Nándor nevével játszanak luí- jócskát, 66 esztendő távolából integetnek. A gyász vékonyan szivárgó könnyeit sírják. Valamikor az előző, szomszédos telekrész szélén állott a Morvay-család márványköves sírhalmának helyén. Az idő emelő keze ide sodorta, hogy eldőlve, fektében keseregje a kő-Lázárok földről sose tűnő sorsát. Tarka virágok, húsos levelek fonadéka mögül ifj. Laiszky János korán, 20 esztendővel sírba hanyatlott életéről emlékeznek a vasba ágyazott sorok. A fiatal tokodi segédjegyző 1915-ben Nagybecs- kereken végezte a közigazgatási tanfolyamot. A szerb hadifoglyoktól behurcolt tífusz azonban szépen ívelő pályájának kezdő fokán elragadta reményeket tápláló életét. Esztergomba került vissza megpihenni. Mellette nyugszik édesatyja: id. Laiszky János. A nagy szorgalommal és kiváló szaktudással megáldott fiatalember 1881-ben állította fel Esztergomban a harmadik nyomdát, melyet később a kor követelményeinek megfelelően villanyerőre rendezett be. Az 1900-as évek óta szépen fejlődő nyomdásziparnak egyik legkiválóbb képviselője. Odaadó gondossággal végezte a magaszabta elsőrendű munkát, mely a magyar kultúra, a korszellem világosan látott fejlődése s a könynyomtatás minden vívmányának hűséges, lelkiismeretes szolgálatában jelentkezett. Országosan emlegetett nyomdájából, elsőrendű irodalmi művek kerültek ki, melyeknél választékos ízlés, eszményi gondosság s ritka lelkiismeretesség voltak segítő munkatársai. Tíz gyermeket nevelt fel hazájának. Élete őszén mondott fájón búcsút övéinek, hogy könnyek özö- nétől hintetten roskadjon szeretett városa földjébe, ahova 10 hónappal előbb nagyon megsiratott fia szállott le atyjának szállást készíteni. Mohos kőkeret süppedt, füves sírján keresztben kibontakozó márványemléknek lapja kis diák tragédiáját őrzi. A gimnázium III. o. t. végzett Salkház Gyulá-1 „siratja a sírig édesanyja.“ A 13 éves gimnazistát fürdés közben a Duna vize ragadta el szülőanyja mellől, hogy „rövid életét az égi honnal cserélje fel.“ (Folyt, köv.) Vértes Zoárd IIIIIIB!!IIIB!lll«llll!B!i:ilB1!liBI!!nBI[!rH!!!IIH!lliliai:!!:iH!!ll!KüUlK!!!il Kitüntetések a honvédségnél A Kormányzó Ur Öfőméltósága a Szovjet elleni hadműveletek alkalmával az ellenség előtt tanúsított vitéz maga- artásáért vitéz Hermándy—Berencz György századosnak a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét a Hadidiszítménnyel és Kardokkal adományozta. Dicsérő Elismerése a Hadisialag és a Kardok egyidejű adományozása mellett ngedte, hogy a Szovjet elleni hadműve- resznyés István psz. zászlósnak. Dicsérő Elismerés a Hadiszalag egyidejű adományozása mellett Palkovich Gábor tart. főhadnagynak. A Kormányzó Ur Öfőméltósága megengedte, hogy a Szovjet elleni ahdműve- letek alkalmával a Német Sasrend Érdemkereszt I. fokozatát a Kardokkal Baló Zoltán alezredes elfogadhassa és viselhesse. A Magyar Bronz Vitézségi Érmet a hősi halált halt Garai János honvédnek (Nagyölved). Adassék tisztelet a katonaeszménynek. • A Magyar Bronz Érdemérmet a Hadi- szalagon Moravcsik József tart. őrvezető (Garamkövesd), Rózsahegyi János tart. honvéd (Tát). A Kormányzó Ur Öfőméltósága a miniszterelnök előterjesztésére dr. nemes bánhegyesi Kulin Győző orvos-ezredesnek a Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztjét adományozta. A honvédelmi miniszter a sport terén elért kitűnő eredménye alapján a Sport Bajnoki Jelvényt adományozta Badinszky László alezredesnek. A honvédvezérkar főnöke Katula Géza tart. állatorvos főhadnagyot a Szovjet elleni hadműveletek alkalmával az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataiért okirati dicsérő elismerésben részesítette, Fájdalmas péntek búcsúja Péliföldszentkereszten Az év első búcsúját Fájdalmas Pénteken, április hó 16-án tartja Szentkereszt Az egész környékről mindig szép számmal szoktak összeseregleni a hívők, hogy a keresztfa tövében álló Fájdalmas Szűzre való emlékezésben megvigasztalódjanak, megtisztuljanak és megerősödjenek. Ennek az első búcsúnak az idén olyan mozzanatai vannak, amelyekről szükségesnek tartjuk Szentkereszt régi és új tisztelőit felvilágosítani. Április hó 15-én, csütörtökön este fél 8 órakor köztiszteletre a templom két mellékoltárán kitesszük azokat az ereklyéket, melyeket dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás kegyesen átengedett a kegyhely számára. Pénteken délelőtt 9 órakor Váraljai József esztergomtábori szalézi igazgató ünnepélyesen helyezi el őket a Szent Vendel kápolna új oltárán. Ugyanaznap délelőtt 10 órakor Pintér László nagyváradi kanonok, felsőházi ta£ megáldja a kápolna új üvegablakait, amelyek Rabenseifer Alfréd sárisápi esperes-plébános és az esztergomtábori Szalézi Intézet nagylelkű adományai folytán gazdagítják a vármegye ősrégi kegyhelyét. Ezúton is hálás köszönetét mond a kegyhely vezetősége mindkét jótevőnek. A rövid szertartás után, ha az időjárás megengedi, az egybegyült hívősereggel Pintér László nagyváradi kanonok a papsággal az élen, a művészi kálvárián engesztelő keresztutat jár, majd az új Golgotán az ünnepélyes szentmiseáldozatot mutat be. hírei A közellátás életünk tengelylépésévé lépett elő. A jó közellátáson, csak a közellátás körültekintő szervezettségén, a közellátás igazságán, a közellátási igazgatás kifogástalanságán múlik a belső front biztonsága és erőssége Tagadhatatlan, hogy minden jó magyar ember őszintén kívánja és elvárja azt, hogy a mai válságos időkben a közellátás jó és igazságos legyen. Ismerjük a háborús nehézségeket és tudjuk jól, hogy nem rendelkezünk a közszükségleti cikkekből a kellő mennyiséggel, — de azt is tudjuk, hogy nem a mennyiség a fő, hanem az, hogy a rendelkezésre álló mennyiségekből mindenkinek egyformán jusson. Éppen ezért megnyugvással és helyesléssel vette tudomásul a közvélemény azokat a fontos rendeleteket, amelyek a közellátásügyi igazgatás szabályozását szolgálják. Az egyik rendelet előírja, hogy a közellátásra vonatkozó kormányintézkedések végrehajtásának ellenőrzését, mint közellátási kormánybiztosok a főispánok végzik. A főispán a helyi hatóságok által hozott közellátási határozatokat megsemmisítheti, ha azokat sérelmesnek találja és a közellátás érdekében saját hatáskörében intézkedhetik. A főispán mint közellátási kormány- biztos a közellátási ügykörben működő tisztviselőkkel és alkalmazottakkal, sőt a községi elöljáróságok tagjaival is közvetlenül rendelkezik. Felfüggesztheti azt az alkalmazottat, aki rendelkezését késedelmesen, vagy nem teljesíti. Ha pedig az alkalmazott nem alkalmas a közellátási teendők végzésére, a szolgálat alól azonnali hatállyal felmenthető. Intézkedik a rendelet a jegyek, utalványok, vásárlási könyvek kiosztásáról, a kereskedők, iparosok elszámoltatásáról, amely a közs. elöljáróság, illetve a polgármester feladata A legnagyobb érdeklődést keltő intézkedés azonban a közellátási felügyelőségek és bizottságok alakítása. A közellátási miniszter rendelete szerint ugyanis a beszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a hatóságok mellett a közellátásügyi felügyelőségek látják el a kormánybiztos ellenőrzése és irányítása mellett. Továbbá minden törvény- hatóságban 12 tagú közellátási bizottságot kell alakítani a kormánybiztos elnöklésével. A tagok nagy részét a köz- ellátásügyí kormánybiztos nevezi ki a gazdálkodók, iparosok, kereskedők, az érdekképviseletek tagjai közül. A bizottságok feladata a véleménynyilvánítás és a rábízott feladatok ellátása. A közellátási bizottságot minden községben és minden városban meg kell alakítani. A városban a bizottság elnöke a polgármester, aki a tagokat is kiD 0V0Z1* A közellátási bizottság megalakulásával, amelynek még e hó folyamán meg kell történnie, a kormányzat kiterjeszti a felelősségviselést a közellátási kérdésekben. A legfontosabb az, hogy azok, akik a bizottság tagjaivá neveztetnek ki. nemcsak hozzáértő, hanem lel kiismeretes, gazságszerető férfiak is legyenek, és főként olyanok, akik a bizalmat buják és a bizalomnak meg is tudnak felelni. Kinevezés. A Kormányzó úr Ofő- méltósága a magyar királyi közellá- tásiigvi tárcanélküli miniszter előterjesztésére a magyar királyi közellátási hivatal fogalmazási tisztviselőinek létszámában dr. tasnádi Beér Gyula Esztergom-vármegye alispánját miniszteri osztálytanácsossá kinevezte. Adomány Altspach Lajos száza- oos 36 darab ivópoharat ajándékozott a Vörös-Keresztes hadikórház részéi e. Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái meiiől. XXII. Séta a halottak városának utcáin. v.
