Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 21. szám
HATVANNEGYEDIK ÉVF. 21. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi SZOMBAT, 1943. MÁRCIUS 13 Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér Felhívás a Gazdaközönséghez! A nyersanyaghiány miatt mindig nehezebbé váló textilellátás megkönnyítése céljából célszerűnek mutatkozik a háziállatok (szarvasmarha, ló, kecske, disznó) kefélése és nyírása folytán lehulló szőr összegyűjtése. Ez az értéktelennek látszó és mindeddig veszendőbe menő anyag, kellő feldolgozás útján sok téren pótolni tudná a mind ritkábbá váló fontos használati cikkeket. A kefélés folytán kihulló állati szőr összegyűjtése főleg most volna időszerű, amikor a meginduló vedlés folytán nagyobb eredményre van kilátás. Az összegyűjtendő szőrt állatfajonként külön kell kezelni, sőt a lónál külön választandó a farok és sörény szőr, a testi szőrtől. Az összegyűjtött szőrt a Hangya a megállapított áron veszi át. Külön is felkérem a nagyobb birtokosokat és uradalmakat, akik az össze- gyüjtendő szőr ellenértékére bizonyára nem fognak számot tartani, hogy utasítsák az állataikat kezelő gazdasági alkalmazottakat az állati szőrök szorgos gyűjtésére, amit bizonyára szívesen fognak tenni, ha annak ellenértékét a tulajdonosok részükre átengedik. Kérem a Gazdaközönséget, hogy e fontos ténykedéstől ne kímélje a fáradságot és ne nézze annak pusztán anyagi oldalát, hanem gondoljon arra, hogy az általa összegyűjtendő állati szőrből a harctéren küzdő fiaink és testvéreink részére fognak értékes, meleg takarók készülni. Késmárki Frey Vilmos s. k. főispán, közellátási kormánybiztos. A város vezetősége március idusának megünneplésére az alábbi felhívást bocsátotta ki : Magyar Testvérek ! Magyar Levente Ifjúság ! Ránk köszöntött ismét március 15-ike, a magyar szabadság és élniakarás nemzeti ünnepe. A második világháború vérzivataros napjaiban sem feledkezhetünk meg a 48-as hősökről, — hívunk Titeket Magyar Testvéreim, csak egy órára, hogy emlékezzünk, — erőt és bizakodást merítsen lelkünk a magyar szabadságünnep eszméiből. Március ven, döbbenetes vihar száguld végig Európán és a kicsattanó tavaszban most is és mindig Petőfi hangját halljuk : „Félre kislekűek, akik mostan is még kételkedni tudtok a jövő felett...“ A nemzeti ünnep évfordulóján, március 15-én délelőtt 9 órakor a belvárosi kegyúri plébánia templomban és a felekezetek templomaiban ünnepi istentisztelet lesz, melyre, valamint délelőtt 10 órakor a Hősök-terén (rossz idő esetén a Fürdő szálló nagytermében) tartandó hazafias ünnepségre a szab. kir. megyei város hatóságait, egyesületeit, intézeteit és hazafias közönségét tisztelettel meghívom. Gyülekezés 3/4 10 órakor a Hősök-terén. Rossz idő esetén az ünnepélyt a Fürdő szálló nagytermében tartjuk meg. Délelőtt 10 órakor a Hősök-terén tartandó ünnepély sorrendje : 9. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Bády István városi tanácsnok. 10. Hiszekegy. Játssza a Levente Zenekar. 11. Díszmenef a Hősök-szobra előtt. Délután 1 órakor zenés őrségváltás az Országzászlónál. Délután 4 órakor a vármegyeház nagytermében a Nemzetvédelmi Keresztek ünnepélyes átadása. Március 15-én este 7 órakor a Polgári Egyesület a Magyar Király szálloda Esztergomban néhány nap óta honvéd hadikórhaz működik, A sebesültek febr. hó 28-án, vasárnap este érkeztek városunkba. A sebesültek fogadására megjelent dr. Késmárki Frey Vilmos főispán és neje, dr. tasnádi Beér Gyula alispán, dr. vitéz Onódy-Jánoskúti József vm, főjegyző, dr. Etter Jenő polgármester és neje. A társadalom csak annyit tud erről az intézményről, hogy már hosszú hetek óta gyökeres átalakítás folyik a vízivárosi zárda dunaparti épületrészében, de ezzel azután le is zárult a többség ismeretmennyiségé a témát illetőleg. A fiatalabb generáció még nem látott hadikórházat, csak az idősebbek emlékeznek vissza a világháborús élményekre. A hadikórház kérdése pedig nagy probléma, s milyensége, működésé sarkalatos tétele a háborús apparátusnak. Az esztergomi hadikórház mosi vizsgázik. Minden lokálpatriótát érdekel, hogyan működik ta mi intézményünk? Hogyan érzik magukat az ország minden részéből hozzánk kerülő sebesültek ? Az első szó és elismerés a vízivárosi zárda vezetőségének és tagjainak szól, akik lemondtak a kényelmes otthonukról és helyet adtak azoknak, akik életüket tették még nem régen kockára értük. Tették mindezt szerzetesi szerénységgel, szent hivatásuk teljes tudatában, A tanuló ifjúságot nem éri károsodás, mert az öszeszoritott helyen a beosztás módosítása biztosítja a tanítás zavartalan menetét. A kórház felállításakor ezernyi gondja volt a helyi Vöröskereszt vezetőségének. Erről tudomást szerezhettünk mikor újságunk hasábjain a felhívásokat olvastuk. De a magyar társadalom és a magyar szív lelkesedése mindezt legyőzte. Az első gond a tolipárna kérdése volt, amit a Szent Margit elemi leényiskola, leány- gimnázium, polgári leányiskola és a tani- tónőképző-intézet növendékei oly lelkesedéssel oldottak meg, hogy bámulatba ejtő volt. Gyermekkezek gyűjtötték, az iskolába fosztották és szeretetükkel még puhábbá tették, hogy harcok viharában szenvedett magyar honvéd puha helyen feküdjék. A város megmozdulására felfigyelt a falu is, a hivó szózat eljutott hozzájuk is. Bény község lelkes plébánosa Kubis István 42 kg. tollat gyűjtött, ösz- sze. Ezek az apró dolgok oly meghatóak és annyi szeretetet és önfeláldozást árulnak el, amennyi csak a magyar szívben van. Megoldódott az evőeszközgyűjtés, a tá- nyérgyüjtés kérdése is, ha nem egészen teljesen, de a vezetőség bízik a megértő szivek lelkesedésében és tudja, hogy rövidesen teljes lesz, Nagy hiány van a törlő, felmosó rongyokban, amelvre ezúton hívjuk fel a nemesszivü adakozók figyelmét. Jóval több és hatalmasabb volt az a gond, amelyet a parancsnokságnak kellett megoldani az átalakitással, a berendezési tárgyak beszerzésével. Ha boldog békeidő lenne, akkor nem volna gond, de most háború van és anyaghiánnyal kell megküzdeni. Még igy is hetek alatt elkészült a hadikórház, legyen e helyen elismerés az ott dolgozó esztergomi iparosoknak. A hadikórházat a sebesültek első bevonulása után a kora reggeli órákban kis- sebb különítmény kereste fel dr. Késmárki Frey Vilmosáé vöröskeresztes elnökasznagytermében tartja ünnepi összejövetelét, melynek ünnepi beszédét a Kossuth- serleggel dr. Jámbor Mike bencés gimnáziumi igazgató fogja mondani. Felkérem a háztulajdonosokat, hogy házaikat e napon lobogózzák fel. Magyar Testvérek ! Március 15-én találkozunk: ! Esztergom, 1943. március 9. Dr. Marczell Árpád Dr. Elfér Jenő Levente Egyesület elnöke. po'gármester. szony vezetésével, akik megszemlélték a hadikórház kórtermeit és meggyőződtek arról, hogy a sebesülteknek otthoni kényelmet sikerült varázsolni az iskola helyiségében. A hadikórházban megindult az élet, folyik a gyógyitás, életkedvet öntenek a hazáért vérzett, szenvedett honvédekbe. Körséta a hadikórházban. Az esztergomi hadikórházba a Cser- noch Janos-útról jutunk be. Az ajtó felett vöröskeresztek között olvassuk: ,,M kir. 222-es hadikórház": Belépünk. Az első impresszió a sürgő-forgó lépcsőházban a ragyogó tisztaság, csend, rend, fegyelem, céltudatos gyors intézkedés, a következő pedig az, hogy maga a modern, levegős, tágas épület kiválóan alkalmas kórház céljaira. Derűs folyosói, még derűsebb, szinte üvegfalú iskolatermei, ideális kórtermekké alakultak, s megadják az alapfeltételét a jó kórháznak. A kórház parancsnoka dr. Bozán Zoltán orvos-százados, aki a kórház teljhatalmú vezetője és életrehívója, az ő vállán nyugszik nemcsak a betegek gyógyítása, hanem a kórház teljes ellátása, Jelenleg csak 103 honvédet ápolnak a kórházban, de lehet mire e sorok napvilágot látnak, talán már mind a háromszáz fekvőhelyen ápolást nyernek a messzi orosz mezőkről ide hozott katonák, A bejárat mellett van a parancsnoki szoba, ahol ismerős arcok fogadnak. Itt látjuk Bezemek Béla százados, r. felügyelőt, Magos Dezső gyógyszerész hadnagyot és Marx Elemért, akik a parancsnok mellett intézik a hadikórház sorsát. A kórtermek megtekintése előtt a műtőbe és a kötözőbe nézünk szét, amely már teljesen át van alakítva a rendeltetésének megfelelően, nem is gondolná senki, hogy itt hetekkel ezelőtt tanterem volt. Három műtőasztal, a falon üveg- szekrények, árnyékmentes lámpák, a régi deszkapadló helyett tisztára mosható kőlapok. Ez a hely az emberi életnek a megmentőhelye. Kívánjuk, hogy minél kevesebbet kelljen használni. Kívánjuk, hogy katonáink egészsége minél simábban álljon helyre és mielőbb munkálkodjanak a nemzet építése érdekében. Az orvosi karon kívül ez a hely a kedves Iványi Gabi vizsgázott önkéntes vöröskeresztes ápolónő birodalma. Innen tágas nyolc, tíz, tizenöt és a hetvenkét ágyas termekbe lépünk és szinte vakít a fehérség. Hófehér falak új és hófehér berendezés, a legmodernebb higiéniai elvek szerint. Azután virág, zöld levél mindenütt. A napsütötte ablakok mindegyikén bemosolyog az erőt adó tavaszi napsugár. A legszebb kép az ágyakról tekint le ránk. Mosolygó ember- csoport köszönt a kórházágyakrról felénk. Ha nem látnánk a kötéseket, a pólyákat, talán megkérdeznénk: hol vannak a sebesültek? Derűs, harmonikus, nyugodt arcok minden ágyon, a jó közérzet letagadhatatlan jeleivel, valóban csak a külsőségek árulják el, hogy sebesültekkel állunk szemben. Az Esztergomba érkezettek nagyrésze már gyógyulóban van, inkább lábadozók. Nagyrésze még az őszi. és a téli harcok során sebesült meg vagy fagytak meg a lábai. Ide hozzánk csak utókúrára jöttek. Lelkileg valamennyinek nagy megnyugvás, hogy a sok átmeneti intézmény után, Esztergomba, e békés dunaparti városba érkeztek és nyugodt atmoszférába kerültek. Beszélgetés a sebesültekkel. Megindul a beszélgetés Török János somogyi bakával, aki Libickozmánál sebesült meg és az aknaszilánkok tönkretették a lágyékját. Ágyban fekszik, levelet ir messze Somogyországba övéinek. A sebesüléséről nem tragikusan beszél, pedig elég komoly volt. A sebesülés után, mikor kocsira tették, azt gondoltam, hogy jobb volna, ha nem élnék, de most már az ilyen gondolatok távol vannak tőlem. Beszél, boldog megelégedéssel. Mellette Kiss Jenő szatmárökörirtói baka sóvárogva mondja, hogy fagyása már annyira javulóban van, hogy nemsokára már elhagyhatja a kórházat. Ha megkérdezzük bármelyik honvédet, azok kórusban felelik, hogy nagyon jó itt, de jobb volna egy kicsit haza is látogatni, vagy jobb volna újból a harctérre menni. Ez a magyar lelkűiét, ez tett nagy- gyá bennünket, itt a nyugat kapujában és ez adott kitartást a további küzdelmekhez. A raktártermek a földszinten vannak. Szakszerű raktározással sorakoznak elsősorban a berendezés kellékei, illetve íz utánpótlás, A vásznaktól az edényekig, minden rendben sorakozik, katonai pontossággal, a következő termek pedig az élelmiszer tárolásáról beszélnek ékesen. Befőtt hadsereg és minden egyéb, ami egy ilyen nagy üzemhez szükséges. Mindez a sok élelmiszer feldolgozása az alagsorban elhelyezett konyhában tör-, téni'k. A konyhában két hatalmas tűzhelyen és két üstön nemcsak az ápolószemélyzet embereinek, hanem a háromszáz sebesültnek is főznek. Kétféle főzés történik: rendes és diétás. A konyha méretei tehát elképzelhetőek. Külön látványosság a hatalmas méretű edények, amelyekben 120 liter leves fő és 120 liter főzelék. A falon pedig, mint a katonai pontosság mintaképe, a tájékoztatótábla: hány embernek, mit, miből, mennyit stb. A konyhába érve megint ismerős arc fogad, itt van Tatár József gh. főnök, éppen a másnapi (vasárnapi) utasításokat adja ki. Holnap az ebéd húsleves, kirántott hús, törtburgonya céklával és bukta. Ugyancsak az alagsorban van még a fürdő is, ahol 3 kád és 5 zuhany áll a sebesültek rendelkezésére. Orvosi kar és az ápolók. Hogy pedig az orvosi kar milyen, arról könnyen fogalmunk lehet. Az orvosi kar közül két helyi és két vidék:, mind kitűnő sebész. Az egyik szobában egy beteg mondta el, hogy német kórházból került ide. A diagnózist, valamint a gyógyulási módot nem árulta el, s bizonyos kíváncsisággal várta, vájjon a hazai gyógykezelés őszintén szólva áll-e majd a német színvonalon? ... És kellemes meglepetésképen a gyanakodó páciens az esztergomi hadikórház orvosaitól ugyanazt a diagnózist, s utána pedig ugyanazt a gyógykezelést kapta, amit előbb a német orvosok alkalmaztak. Tehát a kezelés elsőrendű. így vélekednek a betegek... A vélekedés nem is alaptalan, mert az orvosok és ápolók megadnak mindent azért az önzetlen hazaszeretetért. De külön kell megemlékeznünk a kórház ápolónőiről, a vöröskeresztes nővérekről, akik dr. Késmárki Frey Vilmosáé Jőispán neje vezetésével és felügyeletével a kórházrendezés nagy munkáját és az ápolást végzik. A hadikórházban jelenleg 15 fizetett önkéntes vöröskeresztes ápolónő és 30 önkéntes ápolónő dolgozik, akik csak délelőtt vagy délután ügybuz- góságból és a sebesültek iránt érzett szerétéiből dolgoznak. A fehérfátyolos ápolónők arcán visszatükröződik az a felelősségtudat, amelyet az ügy szolgálatába lépve vállaltak. Őszinte megnyilatkozások a honvédeknél. A hadikórház felállításáról írva már megemlékeztünk arról a lelkesedésről, amely Esztergom társadalmát áthatotta a sebesült honvédek iránt, de még nagyobb a lelkesedés, mióta itt vannak, 1. Erkel : Himnusz. Játssza a Levente Zenekar. 2. Kormányzói szózat a magyar ifjúsághoz. Felolvassa Fazzy Hugó városi gimnáziumi tanár. 3. Szózat. Játssza a Levente Zenekar. 4. Petőfi : Nemzeti dal. Szavalja Szabó Attila levente, városi gimn. tanuló. 5. Alkalmi beszéd. Mondja Eidenpencz György levente, bencés gimn. tanuló. 6. Erkel : A honfi imája. Énekli az Érseki Líceum és Tanítóképző énekkara. 7. Dalmady Győző : Feltámadunk. Szavalja Kálóczy Jenő levente, ferences gimn. tanuló. 8. Pécsi József : Kossuth dal. Játsza a Levente Zenekar. "kW** w*. VfcVfrvt. ' Sebesült honvédek között a 222-es számú hadikórházban Március 15-ének megünneplése
