Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 8. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. . ___ Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Meg jelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér Adakozz katonáink családjainak S A honvéúcsaládok támogatására adott minden fillér az eljövendő Magyarország záloga. A tehetősektől ezreket és százakat, a szegényebbektől fil­léreket, de mindenkitől kérünk! /rar­Miért szükséges a népfőiskola ? HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A Rábca folyót hajózhatóvá te­szik. —- Száz holdon aluli ceglédi zsidó birtokokat az állam átvette. — Személyi lapot kapnak a tuber- kulotikus betegek. — 282.831 ag- legény van Magyarországon. — 62 ezer mázsa vadat lőnek évente Ma­gyarországon. — Gömbös Gyula fia vaskeresztet kapott. — Négy nagv dunai hajót rendelt Bulgária Ma­gyarországon. — Nagyszabású auto- utat terveznek Budapest és Trieszt között. K ü L Ft) L D Törökországban a zsidó üzleteket zár alá helyezték. -- Északamerikát és Északafrikát az elhomokosodás veszélye fenyegeti. — Szaporítják a humanisztikus gimnáziumokat Né­metországban. — Téloszlatták Hor­vátországban az usztasa szerveze­teit. — Röosevelt negyedszer is fel­lép az elnökválasztáson. — A ki­ürített Tripoliszt megszállták az an­golok. — Chilében a tengelyállamok összes alattvalóit ellenőrzés alá he­lyezték. — Lezuhant három nagy amerikai utasszállító repülőgép. — Kievben megnyitották a német ta­nítóképzőt. — Svájcban adót vetnek ki az ékszerekre. — Megkezdik Lon­don polgári kiürítését. — Amerika eddig 626 hajót veszített. — Terv­szerűen visszavonulnak a németek Kaukázusban. — Bolgár csapatok nem vesznek részt Franciaország megszállásában. — A pápa 500'va tikáni munkást ebédetet naponta. — Anglia nem ismeri el a vOlto- zott viszonyokat Tangerben. — A genfi Vöröskereszt 20 millió levelet küldött a hadifoglyoknak. — Finn­ország kiszolgáltatja Spanyolország­nak az elfogott spanyol kommunis takat. — Rommel a tuniszi hegyekbe vonult vissza. — India egyes kör­zeteiben 'elrendelték az élelmiszerek adagolását. — 115.000 rádióelőfize­tője van Szlovákiának: -- Kétszere­sére emelték a cukor árát Horvát­országban. — Nem szabad újabb narancsligeteket ültetni Spanyolor szagban. — Franciaország vissza­hívta brazíliai, csilléi és perül kö­- veteit. — Több francia személyiség­től megvonták az állampolgárságot. — Tíz éve annak, hogy Hitler át­vette Németország irányítását. — Több mint tízezer adónemíizetŐt kényszermunkára Ítéltek Törökor­szágban. — Eiszászban érvényét vesztette a francia polgári törvény- könyv. — Bevézették az általános munkakötelezettséget Franciaország­ban. — Közelharcok vannak Sztá­lingrádnál szuronnyal és kézigrá­náttal. Nagv-LÖndon lakossága '9 millióra szaporodott' 13- millió néger él az Egyesült-Államokban. — Szabadlábra ^helyezték ;az oslói egyetem volt rektorát. — Cőjander volt finn miniszterelnök meghalt. - Repülőszerencsétlenség áldozata lett .'az Afrikába vezényelt Johnson ame­rikai megbízott. — A német hadve zetés új állásokat épit a keleti harc téren. — Olaszországban feltalálták a kormányozható ejtőernyőt. Vármegyénk egyes részeiben a földmí­ves lakossággal nehéz a helyzet. Ugyanis a múlt, de különösen a jelen adottságai folytán egy részük erősen polgáiarsuit. igényeik tehát jóval nagyobbak a rendes falusi átlagnál, A falusi élet pedig épen olyan súlyos, mint az ország egyéb ré­szein. Elveszíti vonzó erejét előttük a szép mezei munka, mert nehezebb a sors és csábítólag hat a nagyobb kereset, a szabályozott munkaidő, a szórakozá­sok és a kényelem. Az ilyen parasztság nál megszűnik a föld szeretete. Öntuda­tuk alig van, a falu közössége lassan megszűnik, sőt népi műveltsége is az el­múlás felé halad. Kivetkőzik ősi népvi­seletéből. Mivel megélhetési lehetősége sem kielégítő, lelke már nem köti többé a földhöz és egyre nagyobb tömegekben tódulnak a városokba. Sajnos a paraszt­ság legértékesebb része vándorol el munkásnak, vasutasnak, rendőrnek, stb. Ezzel a falu elveszíti azokat, akik hivat­va lennének vezetni, így megismerve a falu viszonyait, cé­lunk az, hogy megállítsuk a falu kiürü­lésének folyamatát és a falu problémá­ját megoldjuk a faluban. Ennek a célnak szolgálatára nyílik meg a közeljövőben vármegyénkben a le- lédi szövetkezeti házban az első nép­főiskolánk. A népfőiskola tananyaga felöleli a gazdasági és az alapismereti részeken kí­vül a nemzetnevelést és a keresztény vi­lágnézet kifejlesztését. A napi 8 órai foglalkozásból négy óra elméleti, négy- óra gyakorlati foglalkozás és tanulmá­nyi kirándulások. Nevelni kell a falu népét, öntudatot kell önteni beléjük, mert sajnos, ez ma népünknél nincs meg. Nemcsak kulturá­lis szintjét akarjuk emelni a falunak, ha­nem a gazdaságit is, hogy emberhez mél­tóan élhessen. Megismertetjük vele a ha­ladó gazdát és a többtermelés áldásait. Legyen büszke a paraszt paraszti mivol­tára és rázza le magáról a kicsinyes­séget. Megláttatjuk velük saját hibáikat, a falvak, széthúzásának okait. Eszméljenek rá végre, hogy csak úgy érhetnek el eredményeket, ha összetartanak és szö­vetkeznek. Azzal, hogy a gazda és a zsellér egymást marják, csak rosszabbít- ják helyzetüket. Beléjük oltjuk, hogy a mai életük nem méltó hozzájuk, ezért ezen változtam kell. A faluból való menekülés legfel­jebb csak az egyes ember sorsán javít­hat, de a többség ráfizet. Az új környe- .zetben egyedül maradnak. Az aszfalton pedig nehéz gyökeret verni. Jellemüket is nevelni' fogjuk, hogy ge­rinces, meg nem alkuvó férfiak legye­nek, akikre minden időben biztosan szá­míthat a közösség. Kötelessége a. közös­séggel törődni és mások igazságáért is kíallaní. Meg kell ismerniök értékeinket, hogy látókörük, tudásuk bővüljön. . Tájéközódniok kell' a mai élet kérdé­seiről és az őket érintő konkrét helyzet­ről. Azonban mindez nem elegendő, mert ha felébresztjük az emberekben a jobb -élet, utáni vágyat, akkor növekszik ben- _nük az elégedetlenség sorsuk iránt. Ha .pedig vísszaeresztjük őket régi körülmé­nyeik közé anélkül, hogy semmi lehető­séget sem tudunk nyújtani arra, hogy helyzetükön javíthassunk, ez kész vesze­delem lenne. Mert a nevelés, ha nem ad lehetőséget a tanultak gyakorlati téren való megvalósítására, sokkal többet ront, mint használ, Ezért a népfőiskolának karöltve kell működni a szövetkezetekkel, A juttatá­sok elsősorban azoknak joga, akik pél­dát tudnak mutatni minden téren a falu közösségének. Az igazi munka csak a tanfolyam be­végzése után indul meg. Addig, amíg gyakorlati eredmények nincsenek, bírála­tot sem mondhatunk a nevelés ráhatásá­ról. Az bizonyos, hogy ahol tettek nem mutatkoznak, olt a nevelés hiábavaló volt. A népfőiskola nevelésén keresztülment ember érti meg, a szövetkezetek célkitű­zéseit. Tehát a szövetkezeteknek szüksé­ge van a népfőiskolára, mert ez termeli munkájükhöz az embert. A népfőiskola és a szövetkezetek vállvetve a legered­ményesebb munkát végezhetik, de külön- külön nem. A népfőiskola ráhatása nem szűnik meg a tanfolyam elvégzésével. Továbbra is fenntartja összeköttetését volt hallga­tóival, mert a szellemi ösztönzést to­vábbra is innen kapják. Évenként talál­kozókat fog rendezni a népfőiskola, hogy a különböző időkben végzett hallgatók megismerhessék egymást és baráti kö­zösségbe kapcsolódhassanak, A falu felemeléséhez vezető út tehát a népfőiskolán át vezet. Öntudatos', jelle- mes, széleslátókörű faluvezetőket aka­runk adni a falvaknak, akik kiegyenlít­hessék az ellentéteket és a vidék ma­gyarságának összefogását munkálják. Ragadják meg tehát a falvak becsületes gondolkodású lakói az alkalmat és küld­jék fiaikat a népfőiskola tanfolyamaira, mert ha megfelelő számban lesznek min­den községben ilyen képzett faluvezetők, akkor elérjük azt, hogy elöljáró csak az lehet, aki népfőiskolát végzett, így elkövetkezik majd az az idő, hogy újból felhangzik a falu akácos útjain a gondtalan boldog magyar dal és népünk egész leikével ragaszkodni fog a kenye­ret adó áldott magyar földhöz. Horváth Itzset vm. népművelési titkár. A töbMerntelésről A többtermelés, így a termelésünk fo­kozása nemzetgazdasági szempontból a népek közötti kapcsolatok, valamint az általános országos jólét, mint a gazdasá­gi forrásból eredő részesség, egyedül a termelőink produktummunkája az, amely nagyrabecsülést és elismerést érdemel. Az ilyen sikert egyedül a célirányosan megalapozott és a mindig idejében vég­zett talajelőkészítés és kellő talajjavítás­sal tudjuk elérni. Ha az eddig itt megjelent, erre vonat­kozó közléseket figyelemmel kísérjük és' azokat idejében be is tártjuk, így mente­sítve leszünk a később már felszaporo­dott, felesleges gazírtási költségektől, egyben a drága védekezőszerek anyagpa­zarlását egyaránt. Az ilyen előrelátó ígyekvés a termelő­nek bővebb, jobb, szebb, egészséges és értékállóbb termést biztosít. Rendkívüli időket élünk, belesodród­tunk egy pusztító világégésbe, ez magá­tól értetődően sok munkaerőt von el a mezőgazdasági termeléstől és így az ez­zel járó napszámbéremelkedés megdrá­gítja a termelést és így megokolva látják állandó áremelkedését. Ez okból igyekez­nünk kell kevesebb munkaerővel a jól be­vált időszakonként termelési idénymun­kát mindig idejében elvégezni, ami. elvi­selhetőbbé, illetve olcsóbbá teszi a min­denkori gazdasági üzemköltségeket. Vonatkozik ez különösen a tél beállta előtti mélyszántásra, a kertgazdaságban pedig a mély ásással kapcsolatos talaj- porhanyításokra és okszerű talajjavítás­ra, mint ahogy erre előzőleg itt meg­jelent közlésünkben már reámutattam. Tudva van, hogyha a tél beállta előtt a talajbuktatással járó földporhanyítást elmulasztottuk, akkor a talaj nyáron gyorsan kiszárad, mert a téli nedvesség és a hóié az ilyen kemény talajban nem tud lehatolni, mint a puha, porhanyított földben, így a nedvességet nem tudja tar­talékolni, mintegy elraktározni, másrészt a beázott porhanyított talaj, száraz nyár esetén is megóvja növényeinket a kiszá­radástól és különöstn a föld felületén képződő vékony hajszálcsövecskék kelet­kezését, ha néha-néha kapálással, darabo­lással leromboljuk, akkor a nedvesség to­vábbi elpárolgását meggátoljuk. Az ilyen aszályos nyáron végzett kapálás felér egy esővel. Megfigyelhettük még, hogy az ilyen porhanyított földréteg, a nyári éj­jeleken a levegőből sok vízpárát vonz ma gához, ellentétben a száraz, kemény ta­lajjal. Most rátérünk a folytatólagos és a nyugalmi időben teljesítendő időszaki munkák további végzésére. Ha az itt közölt és a tél beállta előtti védekező és t/alajjavításra vonatkozó te­endőket már befejeztük, most a kihordott és kihordandó trágya széjjel teregetésére, ez a legalkalmasabb időszak, mind a ta­vasziak alá, mind a szőlőben és gyümöl­csösben egyaránt. Azonban tudva van, hogy az egyolda­lú istálló-, illetve szerves trágya alkal­mazása nem mindig célravezető. Szemmel látható példa ez a gyümölcsfáknál, ame­lyek már kitermelték a földből mindazo­kat az alkatrészeket, amelyekre a gyü­mölcsnek kifejlődésére szükség van ; azok soha egyöntetű termést nem hoznak, vagy ha hoznak is, azt idő előtt lehullatják. Az ilyen tünetek származhatnak talaj- szegénység, talajuntság, taiajkimerültség, téves kezelés, valamint metszési hibákból is. Az ilyen gyümölcsfáknak tehát a szük­séges tápanyagokat pótolni kell, vegy­szerekkel : műtrágyával. B. Kmoskó Sándor (Folytlatjuk.) Közjegyzői kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Divéky Ist­ván m. kir. kormányfőtanácsos, ny. vm. főügyészt esztergomi közjegy­zővé nevezte ki, ki hivatalos mű­ködését f. évi január hó 14-éveI már meg is kezdte. Gyászmise Kemenes Illésért. A bencés gimnázium volt igazgató­jának, Kemenes Illés tanker. kir. fő­igazgatónak elhunyta alkalmából febr. 1-én (hétfőn) 8 órakor a fe­rencesek templomában gyászmisét tart. Kitüntetések. A Kormányzó úr Őfőméltóságától az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó ma­gatartásukért a következők kaptak kitüntetést: Dicsérő Elismerése a Hadiszalag és a kardok egyidejű adományozása mellett Nemere Fe­renc tsz. psz. zászlós (Köbölkút). A Magyar Bronz Vitézségi Érmet a hősi halált halt Nágel Béla honvéd (Magyarszőgyén). Adassék tisztelet dicső emlékének! Az ellenség előtt tanúsított magatartásáért: Pataki Ferenc tart. tizedes (Dorog), Nemes István póttart őrvezető (Párkány), Deli Gábor honvéd (Kesztölc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom