Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 25. szám
HATVANNEGYEDIK ÉVF. 25. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1943. MÁRCIUS 27 Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér Ä Kát. Legényegylet 80 éves jubileuma HETI ESEMÉNYEK •ELFOLD Bulgária 80 millió leváért no- niusfajtájú lovakat vásárol Magyar- országon. — Több mint 6000 bába van Magyarországon. — Hajózhatóvá teszik a Bodrog folyót. — A pápa kihallgatáson fogadta Schlachta Margit fonöknőt. — A képviselőház április első felében megkezdi munkásságát. — 40.000 példányban kelt el Zilahy Lajos „Két fogoly“ eímű regénye Svédországban. KÜLFÖLD Németországban bombabiztos, földalatti hajógyárat építenek a tengerparti sziklákba. — 4C0 európai fémgyár szállít kész alkatrészeket a német gyáraknak. — Amerika nagyvárosaiban a leghitványabb zugforgalom alakult ki. — Törökországban új nagy műtrágyagyárakat létesítenek. — Bevezetik Portugáliában is az élelmiszerjegyeket. — Húshiány mutatkozik az északamerikai piacokon. — Beszüntették a rózsaolajki- vitelt Bulgáriában. — Amerika elutasította Churchill tervét, a nagyhatalmak diktatúrájának rendszerét. — Rommel tábornagy német-olasz csapatai részben közelharcokban visz- szaverték Afrikában az angolok minden támadását. — Olaszország, Spanyolország és Franciaország lemondott pekingi kiváltságairól. — Madridban katonai pompával temették az elhunyt német nagykövetet. — Manszur Duad egyiptomi herceg két fiával és feleségével Rómába érkezett. — Többezer partizán elesett a Karszt-hegység fennsíkján vívott harcokban. — Irán két tartományában fellázadt a lakosság a megszálló csapatok ellen — Fegyverben tartja Chile a legfiatalabb korosztályt. — Erős japán védővonal épült a búr- mai arcvonalon. — De Gaulletól is és Giraudtól is kapott kormányzót Francia-Guyana. — Az angol flotta kisegítő repülőgépanyahajót kapott Amerikától. — Bánátban bevezették a kötelező munkaszolgálatot. — 827 személyt internáltak Romániában tiltott politikai tevékenység miatt. —■ Emléket állítottak a német ejtőernyős vadászoknak Kréta-szigetén. — Csökkent a csokoládégyártás a cukorhiány miatt Svájcban. — Százezer tonpa ezüst van az Egyesült- Államok birtokában. — Kizárták a zsidókat a szófiai egyetemről. — Súlyos harcok folynak Tuniszban. — Megkezdődött a németek nagy tavaszi búvárnaszád támadása. — XII. Pius pápa influenzában megbetegedett. — Német győzelemmel lezárult az oreli elhárító csata. — Több mint 12.000 szovjet páncélos pusz tűit el négy hónap alatt. — Anglia feltartóztathatatlanul csúszik le a tengereket uraló helyzetéről. — A hármasszövetség hatalmai értekezletet tartottak Tokióban. — A pontatlan török adófizetőt internáló táborba szállítják. — A dán választásokon emelkedett a szociáldemokrata szavazatok száma. — Elrendelték az általános mozgósítást Ciprus szigetén. — Naponta egy tengeralattjárót épít Németország. Kállay kormány megbízatásának egy éves fordulója Most van egy esztendeje annak, hogy Kállay Miklós és kormánya Kormányzó Urunk bizalmából átvette a nemzet egyik legválságosabb korszakában sorsunk irányítását. Rendkívüli feladatokat vállalt Kállay Miklós az elmúlt év márciusában a kormányelnöki megbízatással, hiszen a magyarság akkor mar erősen kivette részét a bolsevizmus elleni harcokból s anyagi és erkölcsi erőinek teljes laiba- vetésével állott szövetségeseinek oldalán. Az elmúlt egy esztendő minden tekintetben azt igazolta, hogy Magyarország Kormányzója Kállay Miklós személyében valóban a legalkalmasabb férfiút választotta ki a nemzetnek e sorsdöntő óráiban a rendkívül súlyos feladatok megoldására. A miniszterelnök, mint az egyik legrégibb magyar család sarja egész egyénisegveben a magyar lélek, a magyar természet legősibb tulajdonságait: az őszinteséget, a becsületességet és a tántoríthatatlan hűséget hordozza magában. Kétségtelen, hogy államférfiúi képességein kívül éppen ez a lelke legmélyén gyökerező ősi magyarság tette alkalmassá arra a miniszterelnököt, hogy nemzetünket ennek a világot rengető háborúnak útvesztőiben éles szemmel és biztos kézzel irányítsa. Amikor Kállay Miklós egy évvel ezelőtt a parlamentben bemutatkozott és azóta többízben is hangsúlyozta, hogy Gömbös Gyula politikájának törhetetlen híve és az egészséges reformoknak, a népi és szociális Magyarország kiépítésének azt a munkáját kívánja folytatni, amelyet Gömbös Gyula és kiváló munkatársai — közöttük Kállay Miklós, mint földmívelés- ügyi miniszter — egy évtizeddel ezelőtt megkezdettek. Ma már megállapíthatjuk az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján, hogy Kállay Miklós tényleg magyar lelkének teljes hűségével tartott ki a Gömbös-program mellett és kormányelnökségének rövid tizenkét hónapja folyamán szociális téren többet alkotott, mint amennyit a boldog béke korszakának évtizedei fel tudtak mutatni. Gondoljunk csak a Kállay kormány birtokpolitikai intézkedéseire, a zsidó birtokok igénybevételére, a széles népi rétegek életszínvonalának emelése érdekében hozott intézkedésekre, a kereskedelem magyarrá tételere és vegyük figyelembe azt, hogy mindezek a reformok egy nagy háború kellős közepén születtek meg, akkor, amikor a nemzetnek és a kormánynak egyaránt erejének legjavát e háborús feladatok megoldására, elsősorban honvédségünk megerősítésére és a hadviselés pénzügyi alátámasztására, a belső arcvonal biztosítására, a közellátás szabályozására kellett fordítani. Ennek ellenére Kállay Miklós és kormánya már a háború idején olyan szociális reformoknak indította el az útját, amelyeknek jelentőségét csak a háború utáni nyugodt években tudjuk maid felmérni. Külpolitikai térén is a nemzet érdekei szempontjából egyetlen helyes utat választotta Kállay Miklós, amikor kormányra lépése alkalmával hangsúlyozta, hogy a kormányzat vitelében beállott személyi változás Magyarország külpolitikájában egy vonalnyi elhajlást sem eredményezhet. Ez a külpolitika tehát a régi és megingathatatlan hűséget jelentette és jelenti ma is szövetségeseink iránt, az igaz barátságot pedig barátainkkal szemben. Ugyónókkor azonban határainkon belül a Kállay kormány az öncélú magyar nemzeti politikáját valósította meg, amely kizárólag a magyar szempontokat, a magyar függetlenséget, a magyar érdekeket tartja szem előtt. Egy év közös gondjai és együttes munkája után a magyar nemzet bizalommal és szeretettel veszi körül a miniszterelnököt és munkatársait, abban a szilárd meggyőződésben, hogy ezekben az évtizedekre, esetleg évszázadokra kiható jelentőségű időkben hivatott kezekben van az ország kormánya, amely el fogja vezetni nemzetünket az országépítö béke nyugodt révébe. Az. elmúlt vasárnap ünnepet ült a Katolikus Legényegylet, ritkaszép jubileumi ünnepet : lennállásának 80-ik éves jubileumát. Az emberi életben gyönyörű idő nyolcvan év, de egy egyesület életében is igen tekintélyes, jelentős a nyolc évtized. Az Egyesület tagjai délelőtt a belvárosi plébániatemplomban hálaadó szentmisén vettek részt. A szentmisén megjelentek a jelenlegi és a régi tagok igen szép számban. Az ünnepi szentmisét dr. Meszlényi Zoltán c, sinopei püspök mondotta. A szentmise után a tagok és a város testvér-egyesületei zászlók alatt vonultak fel a Legényegylet székházaba. A Legényegylet előtt felsorakozott a Levente Egyesület egyik szakasza és a Levente Zenekar. Délelőtt 11 órakor díszes és nagyszámú közönség gyülekezett az Egyesület hatalmas dísztermében a díszközgyűlésre. A teremben már mindenki eliog- lalta a helyét, amikor iá székház előtt megjelent dr. Serédi Jusztinián, akit a kivonult levente díszszázad és a Levente Zenekar fogadott. A bejáratnál dr. Felber Gyula tb. kanonok, plébános, elnök fogadta az egyesület vezetőségének élén a bíboros főpasztort, majd a fogadás után a tagok sorfala között és lelkes éljenzés közben vonult a hercegprímás a feldíszített terembe. A megjelentek élén ott voltak : dr. Meszlényi Zoltán c. sinopei püspök, dr. Drahos János ált. érs. helynök, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, dr. Lépőid Antal, dr. Mertán János, Jeszenszky Kálmán, dr. Csárszky István protonotarius kanonokok, vitéz Szívós-Waldvogel József ny. vezérőrnagy, dr. vitéz Onody- Jánoskúti József vm. főjegyző, dr. Etter Jenő polgármester, Pintér József, az Országos Katolikus Legényegylet elnöke, dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos, Má- téfty Viktor prépost-plébános, ország- gyűlési képviselő, Maros Antal főszolgabíró, Balló Zoltán ezredes, a József nádor harckocsi zászlóalj tisztikara élén, Koffler Gyula alezredes, járási leventeparancsnok, dr. Jámbor Mike, dr. Mar- czell Árpád, Blaskovics Piacid és Hajnali Kálmán intézeti igazgatók, Serédi Sándor, dr. Kubinyi László, az OTI ügyvezetője, Reusz Ferenc takarékpénztári igazgató, dr. Hóka Imre, érseki tanácsos, bá nyaplébános, dr. Bády István városi tanácsos, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, az egyesület volt elnöke, Váraljai József szalézi intézeti igazgató és azonkívül igen sokan a megye és a város vezető rérfiai közül. A díszgyűlést az egylet dalárdája nyitotta meg a Magyar Hiszekegy eléneklé- sével, majd dr. Felber Gyula elnök üdvözölte a megjelent vendégeket és elmondta tartalmas elnöki megnyitóját. Az elnöki megnyitó után Stang Lajos szavalta el ez alkalomra írt saját ódáját. A közgyűlés egyik kiemelkedő pontja volt a 80 év történetének Merényi Gyula egyesületi titkár összeállításában. A nagy gondossággal összeállított beszámolót mindvégig érdeklődéssel hallgatta a közönség és meleg ünneplésben részesítette a szorgalmas titkárt. A részletes ismertetésre még visszatérünk. A dalárda és az iparostanoncok üdvözlése után Schveitzer Vilmos világi elnök a 30—35 éves tagok nevében üdvözölte az egyesületet, mely után dr. Felber Gyula tb. kanonok az egylet új ifjú tagjait felvette a rendes tagok sorába. A tagavatás után dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a Katoíklus Legény- egylet fővédnöke mondott főpásztori beszédet az iparosokhoz. — Ennek a díszgyűlésnek folyamán visszatekintettünk a múltba és épültünk azokon ia vezetőkön és azokon a tagokon, akik ezt az utat kidolgozták, a jövőt kitervezték és lehetővé tették a jelent. — Az iparosságnak akkor is, mikor még ilyen egyesületek nem voltak, az volt a feladata, hogy becsületes keresztény, katolikus életet éljen és becsületes munkát végezzen és ezzel a kettős becsülettel egyéni célokat is elért, amelyet mindig a haza javára szalgáltatott. Az egyik célja az iparosságnak az Yolt, hogy a magyar hazában elősegítse a városok kialakulását, s valóban, a magyar városok lakosságának a legnagyobb része a kezdet kezdetén iparos volt. Az iparosok kiváltképen, akik városokban laktak, hamar megtalálták a módját annak, hogy bejuthassanak a magasabb osztályokba, mikor a városokban kialakultak a különböző iskolák, mert a városokban élő különböző iparosok ép úgy odaküldhették gyermekeiket, mint ezt a tisztviselők megtették. E tekintetben megelőzték a mi földmíveseinket, akik csak nehezen szánták magukat arra, hogy gyermekeiket magasabb iskolába járassák. Ma, hála az Istennek, sokan látják ennek szükségességét és most már mintegy versenyeznek az iparosokkal és iparkodnak gyermekeiknek minél magasabb műveltséget biztosítani. Ilyenformán az iparosok előmozdították a társadalmi kiegyenlítődést. — Ha visszagondolunk arra, hogy nálunk hány főpap és prímás volt iparosok gyermeke és ha visszagondolunk arra, hogy mennyien vannak az ország vezetői között, akiknek ősei szintén iparosok voltak, akkor megértjük, hogy igazat mondtam. így volt ez mindenfelé. A legutolsó évszázadok pápái között is sokan vannak, akiknek ősei szintén iparosok voltak. XVI. Gergely pápának ősei kalaposok voltak és a szentéletű X. Pius pápának az ősei szabók voltak. Ezt a kiegyenlítő munkát végezték az iparosok amellett, hogy a tisztes ipart folytatták, mert a legfőbb hivatásuk éppen az volt, hogy tisztes ipart űzzenek. A régi világban a céhek gondoskodtak róla, hogy az iparosok mindig becsületes munkát végezzenek, mert akik nem végeztek becsületes munkát, azt kitették a céhből. Azután, hogy a céhrendszer megszűnt, más ilyen szervezetet kellett létrehozni, s ezek közé tartozik elsősorban a legényegylet, de idetartozik a kamara és más olyan szervezetek, amelyeknek célja mindig az, hogy az iparosok minél jobb és minél becsületesebb munkát végezzenek. — Én, aki eléggé sokat jártam külföldön, anélkül, hogy lebecsülném a diplomaták munkáját, mert hiszen ez igen fontos dolog, azt tapasztaltam, hogy az ő munkájuk sokkal kevesebb eredményre vezetett volna, ha őket nem segítette volna a magyar iparosnak a becsülete. Nekem rendkívül jól esett, hogy például Olaszországban az én ruhámat, mikor meglátták, hát igen elcsodálkoztak és kérdezték, hogy hol készült ez a ruha, hol készült ez a cipő, mert érezték rajta a becsületes munkát. A miagyar becsületességet. Még a gomblyukak szép kidolgozása sem kerülte el a figyelmüket s ezeken keresztül látták meg a magyar iparosok becsületét. Franciaországban iannyira megbecsülték a magyar iparost, hogy a mostani háború kitörése előtt, amikor már ez előreláthatóvá vált, kiüldözték a külföldről odakerült munkásokat és iparosokat, akkor a munkaadók közül igen sokan, még a hazugság fegyverét is igénybe vették, hogy a magyar iparost ott tarthassák és azt állították, hogy francia állampolgárok, pedig magyar állampolgárok voltak. — Amerikában szintén nagy becsületet szerzett a magyar névnek a magyar ipar. És ha tovább megyünk Európában, különösen Romániában, a kisipar legnagyobb része ma is magyar kézen van. —• Mindezek nemcsak a múltnak a dícséretét hirdetik, hanem rámutatnak a jövőre is. Hogyha a mi iparosaink a tanoncoktól kezdve a mesterekig abban a szellemben dolgoznak tovább, mint amilyen szellemben az esztergomi iparosok is dolgoznak, akkor meg vagyok győződve, hogy az iparosság jövőjét is ki tudjuk alakítani nemcsak magunk számára, hanem a magyar haza számára is. Hogy ez így legyen, erre szándékra adom főpásztori áldásomat. A főpásztor áldása után a Himnusz cl- , éneklésével ért véget az ünnepély.
