Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 14. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény, politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér Megnyílt a vármegyei népfőiskola Leléden HETI ESEMÉNYEK KÜLFÖLD 2600 éves alapítási évfordulóját ünnepelte Japán, — Faabroncsos kerekeket használnak gummihiány miatt Bulgáriában a teherautókon, — Törökországban megváltoztatták a hónapok elnevezéseit. — Az angol kormány felszólította fiigyárakat, hogy takarékoskodjanak a celluloidanyaggal. — Sztrájkba léptek Pitts- bürg amerikai város tanítói. — Hatmilliós dollárpanamára jöttek rá egv amerikai repülőgépgyárban. — Rosz- tovot és Vorosilovgrádot a németek kiürítették. — Lukov volt bolgár hadügyminisztert meggyilkolták. Amerika már kezd félni a szovjet veszélytől. — Már a 300 milliárdot is elérte az Egyesült Államok állam- adóssága. — Római császári síremléket találtak Horvátországban. — 250 kilogramm aranyat termeltek tavaly Körmöcbányán. — Leleplezték a spanyol szabadkőmívesek és az angol kémszolgálat együttműködését. — Az angolok perszonáluniót terveznek Szaudi-Arábia és Szíria között. — Ellentétek merültek fel Roosevelt és Chutchill között a világ meghódítása ügyében. — 140 hadihajót és 1300 repülőgépet vesztettek az angolok és amerikaiak a Salamon szigeteknél. — Amerika el akarja törülni Japánt a föld színéről. — Behódolt Ánglía az afrikai kérdésben Amerikának. — Véres tünretések vannak Indiában Gandhi szabadonbocsatása érdekében. — Feszültség állott be Portugália és Brazília között. —Megrongálták Sarah Bernhard szobrát Párisban. — Nyolc napra bezárták a párisi mulatókat. — Rádiókészülékkel szerelik fel a svéd kereskedelmi hajók mentőcsónakjait. — Újra Rytit választották meg Finország elnökévé. — Benes rádiószózatának megtorlásául erélyes, szigorú intézkedéseket léptettek életbe a cseh védnökségben. — Többezer folyóirat megjelenését szüntettek meg Németországban. — Németországban 15—17 éves középiskolai tanulók bevonultak kiképzésre a repülőterekhez. — Bezárták Bécsben és Németországban a mulatóhelyeket. — A Szovjet felvilágosítást kért Amerikától a Törökországnak szállított hadianyagokról. — Folyik a harc a partizánok ellen Boszniában. — Rómába utazott a newyorki érsek. Négy szovjet tábornok Timosenkóval Amerikába utaztak. — A várható tavaszi olvadás holtpontra juttatja a szovjet offenzivát. — Hatvan éve halt meg Wágner Richárd Firenzében. — Hat olasz államtitkár lemondott. — Roosevelt bejelentette, hogy meg akarja szállni Eutópát. — A Keleten harcoló katonák mögött nagy német hadseregek készülnek az eljövendő támadásra. — Hollandia államvezetésébe belekapcsolódott a nemzetiszocialista mozgalom. — An- tonescu fontos megbeszélésre Ankarába utazott. — Novorosszijk kikötőjébe mesterséges köd leple alatt behatolt a szovjet ;haderő. — Nem sikerült a leningrádi szovjet kitörés. F. hó 10-én nevezetes napja volt Bajta és Leléd községeknek. A lelédi népfőiskolának ünnepélyes megnyitása e napon történt meg. A fellobogózott házak hirdették azt a szreretetet, amellyel e jó gondolkozású magyar nép várta vendégeit, a vármegye vezetőségét. Az ünnepély szentmisével kezdődött, amelyen résztvettek mindkét község felnőtt lakossága, valamint a leventék, tűzoltóegyesületek, az iskolás gyermekek és a Népfőiskola növendékei. Az ünnepi szentmisét Pollák Miklós esztergomi vízivárosi plébános mutatta be, amely alatt az iskolások gyermek- kórusa, valamint a férfikar énekelt régi egyházi énekeket. A szentmise után az ünneplő közönség a lelédi Népfőiskola épületéhez vonult. Itt várták be a vármegye előkelőségeinek érkezését. Fél 12 órakor érkezett meg dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, dr. Beér Gyula alispán, Gregorovits Lipót pro- tonotárius-kanonok, az A. C. igazgatója és dr. Etter Jenő polgármester. Az érkezettek a két község elöljárósága, élén 'a vezető jegyzővel, fogadta. Leléd község törvényhatóságának egyik tagja rövid beszéddel üdvözölte a főispánt. Azután kezdetét vette a megnyitó ünnepség. Az intézet előadótermében a lelédi iskola növendékei a magyar Hiszekegy eléneklése után kedves üdvözlő jelenetet mutattak be. Utána a férfikar régi magyar dalt énekelt, majd a vármegye alispánja, dr. Beér Gyula átvette a kultúrházat és megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a Népfőiskola mily nagy jelentőséggel bír a magyar közösségi élet megnyilvánulásaiban. — Mert mi magyarok csak akkor tudunk kiharcolni a sorstól jövőnket, ha ebbe a harcba belevetjük minden erőnket, a testit éppen úgy, mint a szellemit, vagy gazdaságit. Ez annyit jelent, hogy minden magyar embernek alá kell rendelni életét a közösségnek. A közösség érdeke pedig magyar érdek. Azonban, hogy valaki érezze, hogy mit követel tőle a közösség érdeke, ahhoz szükséges is, hogy érezze a közösséget, amiben él és ismerje a közösség célját, amelyért élnie kell. Ezeket az ismereteket csak kitartó munkával lehet elsajátítani, mert olyan sokoldalú mint maga az élet. Ehhez a munkához járul hozzá a népfőiskola, amikor a falusi legények műveltsége színvonalának emelésén keresztül, ki akarja formálni a tudatos közösségi gondolkozást, amelyre az örök magyar célok érdekében szükség van. Ebben az intézetben foglalkozni fognak a falu problémáival, amelyek mind sürgős megoldásra várnak. Meg kell szűnni a faluból való elvándorlásnak, meg kell szeretni az ősi rögöt, amely adja az Istenáldotta magyar kenyeret. Ezen gondolatok jegyében nyitotta még a Népfőiskolát. A megnyitó szavak elhangzása után az iskolásgyermekek egy kedves kis irredenta jelenetet mutattak be, majd a lelédi férfikar magyar dalokat énekelt. Azután dr. Késmárki Frey Vilmos főispán intézett szeretetteljes szavakat a hallgatósághoz. Beszédében foglalkozott a mai háborús helyzettel. Kifejtette azt, hogy a mai háború két világnézet háborúja, melyben ha kétezer kilométer távolságra van is a harctér, teljesíteni kell a magyar honvédnek kötelességét, mert ez a háború sorsdöntő lesz nemcsak miránk magyarokra, vagy hatalmas baráti szomszédainkra, hanem egész Európára és nyugat műveltségére is. Éppen ezért ez a háború nagy áldozatokat és teljes embereket kíván. Akik a hazaszeretet szent tüzétől eltelve, a legnagyobb áldozatokra és lemondásokra is képesek. Örömmel fogadja a Népfőiskola léte- sülését, mert tudatában van annak, hogy ez az iskola nevelési szellemével úgy a tiszta, keresztény világnézetet, mint a hazasz#ratetet és a magyar összetartás eszméit fogja hirdetni és arra törekszik, hogy ebben az országban, illetve ebben a vármegyében még a legkisebb helységében is tudatos faluvezetők legyenek, akik életpéldájukkal fogják megmutatni a cselékvő vallás és hazaszeretetei. A főispán beszéde után a szalagos népi táncjátékot mutatta be a felnőtt leányokból álló csoport. A férfikar éneke után pedig Szölgyé- my József bajta-lelédi plébános, a Népfőiskola igazgatója megköszönte egyházhatóságunk és vármegyénk vezetőinek megjelenését és átvette a Népfőiskolát azzal, hogy, mint ennek az intézetnek igazgatója, a köréje csoportosult lelkes igaz magyarszívű előadókkal együtt arra fog törekedni, hogy az ideküldött hallgatók leikébe megvalósítsa azokat a magasztos célokat, amit a Népfőiskola azért tűzött ki maga elé, hogy általa erősítse és öntudatossá tegye a magyar falu közösségi életét és áldozatot hozni tudó vallását és hazáját szerető igaz polgárokat neveljen. A megnyitó ünnepség a Himnusz szavaival záródott be, E lélekemelő ünnepségen megjelentek még : dr. vitéz Únody-Jánoskúti József várm. főjegyző, Borz Lajos tanügyi főtanácsos, Gerstner Helga szoc. előadónő, Szabadi István, a Közjóléti Szövetkezet igazgatója, dr. Bukovszky László körorvos, Gérecz Géza közgyám, Horváth József, várm, népm. titkár, Németh István körjegyző, Heinrich J. párkányjárás leventeparancsnoka, Venczel Margit városi szociális előadó és Kertai Valéria gondozónő, A szép megnyitó ünnepély rendezése Szölgyémy József bajtai plébános, az ü- gyes kisérőműsor összeállítása Forgács Mihályné lelédi tanítónő és az énekkarok szép szereplése Érdy Sándor bajtai rk. kántortanító lelkes* munkájának köszönhető. Leventéink második kultúr- délutánja A magyar ifjúság nem olyan fából van fából van faragva, amely megelégszik a lűséges kötelességteljesítéssel és feladatának elvégzése után napirendre tér felette. A magyar ifjú, amint tudomására jut valami hazafias, vagy kultúrális megmozdulás, vagy fajtájának érdekében indított jótékony lépés, nyomban porondra lép és fiatal szivének egész tü- zével áll a nemes ügy, a kifejtendő cselekvés szolgálatába. Erre mutat az Esztergomi Levente Egyesületnek második nívós kultúr- délutánja és táncestélye. A műsoros esten megjelentek dr. Jámbor Mike és dr. Marczell Árpád igazgatók, a leventeparancsnokok és szakaszparancsnokok teljes számban. A terem zsúfolásig megtelt leventékkel és hozzátartozóikkal. A nagyszerű műsort Csajkovszky : Fe- dora nyitánya vezette be, amelyet Sze- redi Károly vezényelt, A szépen kidolgozott művel a zenekar márciusban a Székesfehérváron szerepel a művészi héten, A zenekari szám után igen hatásosan szavalta el Kassai Béla Mécs László : Véd- és vádbeszéd című költeményét. Ezután a Levente Egyesület keretébe tartozó 810, sz. Bottyán János iparoscsapat adott elő szebbnél szebb műsorszámokat. A műsor keretében bemutatták a tábor egy napi életének munkáját, tábortüzét és ezernyi vidámságát. Nagyon kellemes és vidám perceket szerzett a hallgatóságnak a Rádióebéd c. egyfelvo- násos cserkészmóka. A szereplők sok tapsot kaptak. A cserkészszámok után dr. Monsberger Ulrik bencéstanár, cserkészparancsnok mondott ünnepi beszédet a cserkészet fennállásának harmincéves jubileumáról. Alig három évtizede száz lelkes ifjúval megrendezték Kralovától Komáromig az azóta legendáshírűvé vált vági tutajutat. A katolikus vezetők valamennyien azt hitték akkor, hogy vállalkozásukat később, mint forradalmi megmozdulást fogják aposztrofálni. A nagyközönség kezdetben csak mulatságos különcséget látott a furcsa kalapos fiúk mozgalmában. A szellemi hegemóniájukat féltő liberális vezetők észrevették azonban, hogy itt ennél sokkal több van. Igyekeztek az új megmozdulást saját kezelésbe venni és ezáltal ártalmatlanná tenni. Hálát kell adnunk az Istennek, a cserkészet akkor már az egészséges új szellem képviselőinek a kezében volt. Ma pedig a pedagógiának nélkülözhetetlen eszköze. A világháború és az azt követő nemzeti összeomlás a századvég tespedt irányelveit teljesen kompromitálta. Az új szellem diadalmasan tört előre. Rövid évek alatt az egész országban visszhangzott a cserkészinduló, miközben emelt fővel meneteltek a fiúk, hogy az '„emberebb emberekké és magyarabb magyarokká" fejlődés csendes feltűnés nélküli harca mellett nyilvánosan is hitet tegyenek. Beszéde végén a magyar cserkészet belföldi és külföldi sikereiről beszélt, kiemelve azt, hogy a cserkészek voltak azok, akik eredményeikkel a világ közvéleményének figyelmét a magyar nemzetre felhívták. A szívből jövő szavak után „András meg az adó" c. vidám parasztkomédiában Sámson Boldizsár és Schmidt József leventék kacagtatták meg könnyekig a közönséget. Lehoczky Imre keresk. tanf. levente palócdalokat adott elő szünninem- akaró tapsvihar közepette. A műsor befejezéséül a kereskedelmi tanfolyam leventék vonósnégyese adott elő több magyar nótát és műdalt. A kitűnő műsor után a leventék hangulatosan, de az idők komolyságához mérten szórakoztak. HÍREK Kinevezés. Dr. Fodor Frigyes főhadnagyot a belügyminiszter m. kir. segédfogalmazóvá kinevezte és az esztergomi rendőrkapitánysághoz osztotta be szolgálattételre. Tanári kinevezés. Fütty Imrét a tanítóképző internátusának gondnokát, tanítóképző-intézeti helyettes tanárt, rendes tanárrá nevezték ki. Kitüntetés. A kormányzó dr. Marczell Árpád gimn. c. igazgatónak és Krizsán Ferenc gazdálkodónak (Párkány,) a Nemzetvédelmi Keresztet adományozta. Kormányzói elismerés. A kormányzó úr őfőméltósága elrendelte, hogy dicsérő elismerését a hadiszalag és a kardok egyidejű adományozása mellett újólag tudtul adják Andréka Ödön tart. főhadnagynak, országgyűlési képviselőnek az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó bácsinkat, Lattyák Nándor piliscsabai esperesplébánost utolsó útjára elkísérték, ravatalára koszorút helyeztek, fogadják őszinte és hálás köszönetünket. Különös hálával köszönjük Őeminen ciájának a biboros-hercegprimás urnák a temetésen való kitüntető megjelenését, továbbá a székesfehérvári kegyelmes Püspök úrnak, ki megboldogult bácsink temetési szertartását kegyes volt elvégezni, valamint kegyelmes Meszlényi Zoltán esztergomi püspök úrnak, ki őt betegségében többször kegyes volt meglátogatni és utolsó útjára is elkísérni.
