Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 12. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fiilé Megjelenik minden szerdán és szombaton. ** Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér Börtönbe a rémhirterjesztőkkel! HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Baranyai Lipót megvált a Magyar Nemzeti Bank elnökségétől. — Tiz éve, hogy meghalt gróf Apponyi Albert. — 7209 könyv jelent meg Budapesten a múlt évben. — Öt- milliárd pengővel emelkedett 15 év alatt a magyar részvénytársaságok tőkeereje. — Huszonnégy új felsőházi tagot nevezett ki a kormányzó. — Közel 30 millió pengő Újpest ingatlan vagyona. — Kecskemét városa három finn hadiárva nevelését vállalta. KÜLFÖLD Mussolini átalakította kormányát— A Szovjet minden elérhető tartalékát a küzdelembe vetette. — 47.000 sebesült katonát mentettek ki a német repülők Sztálingrádból. — Megrongálták Lenin mellszobrát Londonban. — Amerika egyre kevesebb élelmiszert küld Angliának. — Sztálingrád hősei emlékére Németországban zárva voltak az ösz- szes szórakozóhelyek. — Németországban beszüntetnek minden olyan üzemet, mely nem a hadigazdálkodás céljait szolgálja. — A német munkafront mozgósításával 300.000 új munkaerőt nyertek. — Hollandiában nemzetiszocialista kormányt alakítanak. — Hazatérnek az ausztráliai csapatok Japán elleni védeke- kezésre. — Százezernél több üzletet zártak be Németországban a totális háború miatt. — Tilos a pálinkafélék készítése Olaszországban. — Sztálingrád miatt Horvátországban is bezárták 3 napra a szórakozóhelyeket. — Korlátozták a vasúti forgalmat Olaszországban. — Ciano grófot vatikáni nagykövetté nevezték ki. — Bevezették a sajtócenzu- rát Bolíviában is. — Novorosszijszk- nál partraszálltak a szovjet csapatok, de megsemmisítették őket. — Japán kijelentette, hogy semmiféle területi szándéka nincs Indiában. — Közel 9 millió nőt hívtak be Angliában katonai szolgálatra. — Londonban értekezletre ülnek össze a semleges államok. — Olaszországban is elrendelték a totális mozgósítást. — A zsidók visszakapták minden előjogukat Észak-Afrikában. — A német nemzeti jövedelem 45 milliárdról 105 milliárd márkára emelkedett. — Berlinben van a vi lág legnagyobb konyhája, mely napi 60.000 adagot termel. — Dániában a szivacsot megeszik az emberek. — Merényletet terveztek Nogues főkormányzó ellen. — Olaszországban naponta csak 4 órát szabad trafikot árulni. — Amerika kötelezte Belga- Kongót, hogy nyersanyagot szállítson. — Amerika nagy propagandát fejt ki Spanyolországban. — A római Szent Péter templom alatt templomot építenek. — Churchill 15.000 km-es repülőút után hazatért Londonba. — Feloszlatták az idegenlégiókat a Francia-Afrikában. — Az angolokat nagyon aggasztja az indiai éhínség. — Spanyol munkások nagyobb számban utaznak. Németországba. — Giraud ellen tüntettek z afrikai mohamedánok. A magyar miniszterelnök minapi egyik beszédében a rémhírterjesztők megfékezéséről beszélt. De vájjon van-e okunk félni bármely oldalról jövő rémhírterjesztéstől, ha nyitott szemmel figyeljük az eseményeket? Háborúban élünk és jól tudjuk, hogy ott nem mindig egyformán áll a hadiszerencse, ez azonban még semmi esetre sem jelenti azt, hogy akár az egyik fél végleges győzelemre, akár a másik végveszélyre gondolna, mert végül is az a sereg viszi el a győzelmi pálmát, amely a legkitartóbban, legösszeszedet- tebben viselkedik. Csak a hisztérikusok maradnak alul. A libabőrözők, a szepegve aggodalmaskodók persze rögtön vesztett csatától zokognak és ezt a maguk számára el is érik álmukban, mert az úgy szokott lenni, hogy a nappali töprengéseket éjjelre az álomporral adja be nekik a vigyorgó Lucifer. . . A magyar embernek azonban nem kenyere a gyávaság. Örök szégyen volna reánk nézve, ha az istentelenek jutnának győzelemre velünk szemben, akiknek Krisztus van a szívünkben és az ajkunkon ! Nem szégyenük magukat azok, akik a rémhírterjesztők ugrasztásai- nak felülnek? Nem pirulnak el, ha hallják, hogy a bolseviki hadak, amelyeknek se istenük, se családi otthonuk, kitartanak minden elképesztő veszteségeik ellenére is? Nem bújnak a föld alá ezek a sápítozók, hogy a bolsevikiek az eddig elszenvedett óriási veszteségeik és minden értéket magukban foglaló területeik elvesztése után sem tették le fegyvereiket, hanem tovább harcolnak az elveiknek, vagy legalább annak a sáros, mocsaras rögnek a megmentéséért, amelyen a lábukat ezideig még megvethetik? Nálunk meg a legkisebb megpróbáltatásra is már végveszedelemről óbégatnak? Mi kezdtük ezt a háborút? Vagy egyáltalában akartuk-e ? Érdekünkben volt-e bármilyen hadműveletbe fogni másért, mint ősi földünknek, szeretteinknek megvédéséért? Nem azért ragadtunk-e fegyvert, hogy az Ázsiából összeszedett hordák szeny- nyes áradatától, a szovjetmundérba bújtatott ázsiai félvad tatárcsordától megkíméljük hazánkat? És most akadna bárki ebben az országban, aki gyáva megfutamodást „javasolna“ ?! Magyarok, legyetek ébren! Ne hagyjá'ok magatokat félrevezettetni lelkiismeretlen gonosztevőktől! Nem gyáva rémület, hanem egyakarat kell most nekünk. Egység az akaratban, egység a győzelmi hitben és egység a további lemondásban mindaddig, míg a végső győzelmet ki nem vívtuk. Nem vagyunk korántsem legyűrve, sehol sem maradtunk alul, ezután se fogunk maradni. A frontoknak néhol való józan kiigazítása még nem veszteség, hanem a higgadt hadvezérek okos. taktikája. Amit a szovjethadak most véghez- visznek, az már a végső kétségbeesés vak küzdelme. Az elmúlt év telén is elértek némi területnyereséget. Akkor is hallottuk a szükölő- ket, a reszkető inakkal vonyítókat. A rémhírterjesztőkkel szemben immár megszűnt a kesztyűs kéz politikája! Nem fognak szuggerálni bennünket! A mi katonáink ott messzi frontokon nem rettennek meg a közvetlen veszedelmektől, golyótól, bombától és 30 fokos fagyoktól, — itthon sem fogjuk engedni, hogy a gyávák telenyivákolják a levegőt! A magyar ember ma már tudja, hogy elődei a történelem folyamán mindig csak akkor vesztettek csatákat, ha megfeledkeztek kötelességeikről, ha ellanyhult az összetartás, és ha Krisztust háttérbe szorították. Ulászló királyunk várnai csatája örökké emlékezetesen vesztett csa- tája"marad történelmünk — éppen ennél az oknál fogva ... A tatárjárás, a mohácsi vész és sok más vesztett háború mind az összetartás és egyakarat hiánya miatt okozta romlásunkat. Az első világháborút követő szégyenteljes összeomlás sem következhetett volna be, ha nem lettek voina, akik a rémhírterjesztek, az előzetes puhítok, az elerőt- lenítésre utazó sajtó és ügynökök szószátyárkodásaira hallgattak. Ezt nem felejtjük el soha, és főleg nem engedjük megismétlődni többé ! (Ky.) Hány féle adó van? Az adóstatisztika tanúsága szerint a fő adónemek a következők : Egyenesadók, forgalmiadók, illetékek, fogyasztási adók, vámok, állami egyedárúságok, ezenkívül tekintélyes terhet rónak a társadalomra az OTI, MABI és Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek fizetett járulékok is. A legnagyobb adóterhet természetesen az úgynevezett egyenesadók jelentik, amelyekből 1939-ben 54,74 P, 1940- ben pedig 62,63 P terhelte átlagban az ország minden egyes lakosát. Az egyenesadók között a legnagyobb fej átlag a házadóra esik, amely egyénenként 7.94 P, utána közvetlenül a községi pótadók következnek, fejenként 7.79 P átlaggal, Az egyéb adónemek közül az állam legnagyobb bevétele a forgalmiadókból tevődik össze, amelyek közül az általános forgalmiadó 31 pengő 34 fillér terhet ró minden lélekre. A mindennapi életet terhelik a különböző fogyasztási adók fejenként 15,54 P-vel, de még ennél is drágábbak a mindennapi élvezeti cikkek (szesz, dohány), amelyek fejenként 26.59 pengőt juttatnak a kincstárnak. Az egyes adónemek gyűjtőfogalma alatt természetesen a legkülönbözőbb című közterhek szerepelnek. így az egyenesadók 24 félék, a forgalmiadófélék száma 4, illetékek 8, fogyasztási adók 16, vámok 7, jövedékek 5, biztosítási járulékok 3 különböző tételből tevődnek össze. Érdekes megállapítani, hogy az 1,947.793.000 pengőt kitevő összes közterhekből 1 milliárd 69.734.000 pengő jut az államkincstárnak, 'a többi pedig megoszlik a vármegyék, városok, községek és egyéb közjogi társulatok között. Utóbbiak a vizitársulatok, kereskedelmi és iparkamarák, mezőgazdasági kamarák, egyházak, stb. A vármegyék összes jövedelme a közterhekből 68.051.000 P, Budapest székesfővárosra jut 144,694.000 pengő, a törvényhatósági jogú városokra 41 millió 546.000, a megyei városokra 51 millió 40.000, a községekre 90,712.000, egyéb intézményekre 52,362.000 pengő. A biztosító intézetekre 142,756.000 pengő jut, (amiből az OTI-járulék 111 millió 991.000 pengő.) Érdekes megemlíteni, hogy a 22 millió 580.000 pengőt kitevő útadót majdnem teljes összegben a vármegyék, városok és községek kapják, mert ebből mindössze 323,000 pengő jut az államkincstárnak. Hogy az emberi szenvedélyek milyen jelentős mértékben járulnak hozzá az államgépezet fenntartásához, bizonyítja a dohányjövedék 153,776.000 pengős tiszta jövedelme, A játékszenvedély sem egészen rossz üzlet & kincstárnak, bár a sorsjáték jelentékeny forgalma mellett eltörpül annak tiszta jövedelme, amely 2.903.000 pengőt jelentett. t\ népszámlálás eredménye A népszámlálás eredménye szerint Magyarországon — beleértve a visszacsatolt területeket is — 13.63 millió a lakosság száma. Nagy haladás ez úgy erőben mint tekintélyben. Húsz évvel ezelőtt Csonka-Magyaror- szágnak csak 7.99 millió lakosa volt. A mai létszámból 2.33 millió lélek él a törvényhatósági városokban és 1.65 millió lakos a megyei városokban, A vármegyékben élő lakosság összesen 11.3 millió lélekre rúg. Feltűnő körülmény, hogy a megyék lakossága csak 6.4 százalékkal szaporodott, miközben a városok lakóinak létszáma 12,2 százalékkal nőtt meg tiz esztendő alatt. Az országos szaporodási százalék 7,3. Erőteljesen megduzzadtak vezető városaink Nagy-Budapest 1.7 millió lakossal szerepel. A legnagyobbak : Szeged 135.959, Debrecen 125.789, Kolozsvár 110.369, Nagyvárad 92.797, Kecskemét 87.381, Miskolc 77,290, Pestszenterzsébet 76.000, Újpest 76.000, Pécs 72.500 lakossal. 25 olyan települése van Magyarországnak, amelynek lélekszáma meghaladja a negyvenezret. Örvendetes, hogy az egész országban hozzávetőlegesen 11 millió főre rúg a magyar anyanyelvűek száma, ami 80 százaléknak felel meg. Figyelemreméltó, hogy míg a községekben 9.65 millió lélek él, a városok lakossága már 4 millióra rúg. Ez olyan aránytalanul nagy szám, aminek szociális következményeit az ország társadalmi és gazdasági megszervezésénél figyelembe kell venni. Gyászhir. Kottra Ferencné szül. Tihláry Gizella f. hó 8-én életének 68-ik, házasságának 53-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 11-én fél 5 órakor lesz a szentgyörgymezei temetőben. Korlátozták a mezőgazdasági termények ipari feldolgozását. A kormány rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy babot, borsót, lencsét, mákot, őszi borsót és tavaszi bükkönymagot csak a közellátás- ügyi miniszternek a földmívelésügyi és az iparügyi miniszterrel, hajdinát, kölest, lóbabot, cirokmagot, muharmagot, csillagfürtöt és szárított cukorrépát pedig ezenkívül a pénzügyminiszterrel is egyetértve megadott engedélyével szabad ipari úton feldolgozni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a borsó hajdina, köles és cirokmag hántolására. Az engedély iránti kérvényt a m. kir Közellátási Hivatalhoz (V., Széchenyi- rakpart 6) kell benyújtani.
