Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 101. szám

2 1943. december 25 szehangolódása dissonanciák nélkül tör­ténjék, mert nemcsak az idejöttnek kell új környezetéhez hozzáalakulnia, hanem vice versa is szükség van erre. Uj ember mindig új ideákat, új mód­szereket hoz, amelyek közül az életre­valóknak mint hiábavaló akarásoknak és igyekezeteknek nem szabad eltünniök. Bízom abban, hogy ez az áthasonulás mindenféle akadály és nehézség nélkül hamarosan teljessé is fog válhatni. Milyen gazdasági és szociális problémá­kat oldott meg a háború ellenére. S mik a jövő tervei ! Lokális jellegű gazdasági és szociális olyan problémák, melyek a mai rendkí­vüli viszonyok mellett megoldásra vár­nak, tulajdonképen nincsenek. Ma csak országos ilyen problémák vannak, illetve lehetnek. Csak az országos célkitűzések keretében jelentkezhetík ugyanis egy-egy kérdés, mely lokális jelleggel kerülhet megvalósulásra. Ma boldogoknak kell lennünk, h.a az egész ország, az egész magyarság érdekében feltétlenül megol­dandó problémákat a teljesülés felé vi­hetjük, mert ezzel tulajdonképen már a helyi problémákat is megoldottuk. Ma a feltétlenül megvalósítandó feladat — és ez tulajdonképen az egyetlen fenntartása. Ebben a célban, illetve ennek a célnak keretében kell gondoskodnunk arról, hogy a gazdasági helyzet állandóan ja­vuljon és hogy a szociális kérdést is nyugvópontra juttassuk. Most, mikor a szigorúan vett adminisz- rativ átrendezés ügyével már nagyjaban- egészében végeztem, fogok hozzákezdeni ahhoz a munkához, amelynek a célja a többet termelés és az állattenyésztés fel­karolása és a fejlődés útjára vezetése. A szociális szempontokat eddig sem hagy­tam figyelmen kívül, ezeket minden in­tézkedésemben eddig is észrevehettek, akik azt figyelemmel kísérték. Sajnos azonban, a mai korlátolt lehetőségek erő­sen megkötik az ember kezét és külön­ben is az e téren végzett munkának csak később jelentkezik az eredménye. A jövőre nézve nagy átfogó tervekkel alig lehet jönni, mert az úíon-útfélen je­lentkező akadályokkal megküzdeni úgyis igen gyakran meghaladja az ember ere­jét. A viszonyok különben is állandóan változnak s ma az egyetlen járható út a magasabb célokat nem feledve, gyorsan alkalmazkodni az adottságokhoz és lehe­tőségekhez. Ilyen kérdés a közellátás kérdése is, Itt is csak u. n. mozaikmunkát lehet vé­gezni, állandóan figyelemmel kisérni a pillanatnyi helyzetet es javítani ott, ahol epen lehet. A jövő kilátásai ebben az ágazatban is nagyban függenek a viszo­nyok változásától. Ma a helyzet az, hogy a közellátási illetően különös aggodalom­ra semmiféle ok nincsen s ha textili ik- ban és cipőben vagy bőrben nem is bő­velkedünk, a nehézségeket az ellátás kö­rül valahogyan mégis át fogjuk hidalni é< a mai e tekintetben igen nehéz időket át fogjuk vészelni. 4SZTERS31! «I VIDIK1 Természetes az is, hogy a vármegyé­ben a jövő évben nagyobb beruházások nem lesznek végezhetők, mert semmiféle nyersanyag sem áll oly mértékben ren­delkezésünkre, hogy az igényeknek meg felelően építkezhetnénk. A fejlődésnek mellőzhetetlen követelményeit azonban nem fogjuk figyelmen kivül hagyni és ameddig mód és lehetőség van reá, min­den alkalmat meg fogunk ragadni, hogy a közüíetek vagyonát ne csak átmentsük a jobb időkre, hanem azt nagyobbitsuk is. * * * A városháza polgármesteri hivatalá­ban kerestük fel dr. Etter Jenő polgár- mestert, hogy nagy és sokirányú elfog­laltsága melleit a közelgő ünnepek alkal­mából nyilatkozzon az elmúlt év esemé­nyeiről és a jövő év terveiről. Tájékoz­tassa az újság hasábjain keresztül a vá­ros polgárságát a városháza belső életé­ről, tervekről és nehézségekről, amellyel ma a város vezetőségének is meg kell küzdeni. A kérésnek a legnagyobb kész­séggel tett eleget és az alábbiakban tá­jékoztatja a lap olvasóit. Átfogó nagy íervek, beruházások dr. Eíler Jenő nyilatkozatában. — Készséggel teszek eleget — kezdte nyilatkozatát •—- a közelgő ünnepek al­kalmából, hogy néhány szóval vázoljam a városi közigazgatás elmúlt évi működé­sét és a jövő évi terveit. Az magától ér­tetődő, hogy .az 1943. év már teljesen magán viseli a háború negyedik évének minden nyomát. Üres állások, tisztvise­lői bevonulások, gyakorlatlan segédmun­kaerők az egyik oldalon, a másik olda­lon hatványozott munkatöbblet, valóban nehéz feladatok elé állította a város ve­zetőségéi. Nyugodt lelkiismerettel mond­hatom, minden egyes tisztviselő iparko­dott tudásának és szorgalmának legjavát adni, hogy megfeszített sőt kétszeres munkával megfelelhessen a beléje helye­zett bizalomnak. Nem a tisztviselői kar munkásságának, vagy a város vezetősé­gének előre nem látásának tudható be az a körülmény, ha esetleg egyes kérdések­nél valami nehézség támadt (pl. közélel­mezésnél), hanem kizárólag a háború negyedik éve okozta anyaghiánynak és körülményeinek. Kórházépítés, jéggyár, cigányis­kola, városrendezés, vágóhid- épiíés a megvalósítandó tervek — Az 1943. év sem múlt el a város felett anélkül, hogy valami haladásról be ne számolhatnánk. Fia a város építkezé­sét nézzük, ebben az évben építettük át .a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által két ízben nyújtott segítséggel a vá­rosi iskolák tornatermét, modernizáltuk a kczélelmezés terén nagy szerepet játszó Sándor-májőri vágóhidat és tejelosztói. A városnak igen csekély megterhelése mellett közvetlenül befejezés előtt áll a Szent István városrészi elemi iskolának emelettel való kibővítése. Bizonyos te­jkintetben ide sorolhatjuk azt a pompás csónakházat is, melyet a honvédelmi mi­nisztérium segítségével a városi leventék részére a Levente Egyesület épített. — Nagy jelentőségű a város életében a már két év előtt megkezdett kórház- építés is, amely ez évben készült el kis- sebb hiányoktól eltekintve, úgy ,hogy ma már minden új osztálya megnyílt. Az új pavillonok használatban vannak. Ez a nagyarányú kórházbővités lehetővé tette az ágylétszámnak 326-ra való felemelé­sét. Ez jelentős tényező egyrészt a vá­ros forgalmában, másrészt abban a tekin­tetben is, hogy ezzel a 'kórházunk első osztályú kórházzá lesz kifejleszthető. — A város képviselőtestülete hozott azonban olyan határozatokat is, amelye­ket különböző okok miatt nem valósít­hattunk meg. Reméljük, hogy az 1944-es év sem fog még nehezebb helyzetet te­remteni, mint amilyenben idáig éltünk és ezek egyrésze talán a jövő évben fog megvalósulni. — Az elmúlt évben határozta el a vá­ros a közegészségügy és általános higié­nia emelésére a városi jéggyár létesítését, amelyhez szükséges gépeket a város már meg is vásárolta, de a jéggyárat még a fennálló nehézségek miatt felállítani nem tudta. — Ilyen függőben maradt ügy a már évtizedek óta megbeszélés és tárgyalás anyagát képező cigányiskola megnyitása. Az épület (a volt lőporraktár) ki is van szemelve, de .annak átalakítása anyagi nehézségek miatt ezideig nem volt ke­resztülvihető. Most folyik a honvédelmi minisztérium által elrendelt tervek alap­ján a légoltalmi központ átépítése is. ■—• Legnagyobb jelentőségű kérdés az 1943. évben a honvéd kincstárnak a vá­ros ellen folyamatba tett kisajátítási ügye volt. Hosszú tárgyalások után a város el­fogadta a honvédelmi minisztérium aján­latát, mely szerint kétmillióötszáezer P-i és kamatait ajánlotta fel, illetve szabta meg .a kisajátítás áraiként. Ehhez azonban — tekintve az időközi áreltolódásokra, — a város még 30 százalék pótlékot kért. —- Jelenleg ez a kérdés a belügymi­nisztériumban van és miniszterközi tár­gyalás fogja eldönteni, vájjon megkap- ja-e a város a kért felárat. A képviselő- tesíület az elmúlt évben arra az állás­pontra helyezkedett hogy ebből az ösz- szegbol a város központját fogja rendez­ni, mert soha sem lesz a jövőben abban a helyzetben, hogy ezt a nagy összeget igénylő rendezést végrehajtsa. Ezért a képviselőtestület a város központjának szabályozási tervére egy pályázatot írt ki, amelyik várakozáson felül sikerült, amennyiben 14 szebbnél-szebb terv érke­zett be. Az iparügyi minisztérium kikül­dötte részvételével folyt le a pályázat elbírálása, mikor is a bizottság Borsos Károly műépítész tervének ítélte oda az első dijat. Ezenkívül még két dijat adott ki és öt tervet megvásárolt. Most már ezekből a tervekből kell elkészíteni a vá­rosközpont végleges szabályozásának ter­vét, melyet ha az illetékes minisztériu­mok jóváhagynak, akkor juthat a város vezetősége abba a helyzetbe, hogy vég­rehajtsa a közgyűlésnek határozatát. — Ennek a nagy, a város életében fel sem mérhető jelentőséggel bíró tervnek megvalósítása az 1944. év legelső és leg­fontosabb programmpontja. — Az elmúlt évben lekerült ugyan na­pirendről a fennforgó anyagi nehézségek miatt — azonban mégis állandó nyilván­tartásban maradt és igy esetleg a jövő év­ben megvalósiiandó feladatot képez a vá­rosi közvágóhíd létesítése. Régi és el nem | intézett kérdése ez a városnak, melyet I az első lehetséges alkalommal meg kell j oldani. Elsősorban a város polgárai, de az érdekelt iparosság érdekében is. — Az elmúlt évben a belügyminiszter úr nagyobb összegű (15.000 P-t) kamat­mentes hosszúlejáratú államkölcsönt utalt ki a csatornázási tervek elkészíté­sére is. Ma az a körülmény, hogy a vá­rosnak 34.5 km. hosszú vízvezetéki há­lózata mellett mindössze csak 6 km-es a csatornahálózata, nyilvánvalóvá teszi, hogy a csatornákat a jövőben nagy mér­tékben ki kell építeni. Ez fontos azért is, mert Esztergom csatornarendszere meglehetősen összekúszált, van a város­i nak még olyan csatornája is, mely való­színűleg a török időkben készült. — A légvédelmi kérdés fontossága j szükségessé teszi a tűzoltó laktanya fej­lesztését is. Az elmúlt évben határozta el ' a város képviselőtestülete, a tüzoltólak- ; tanya kibővítését, a szükséges épületek­nek kisajátítását. Ennek kivitele az 1944. év feladatát fogja képezni, Szent István városrész fejlesztése és útépítés j —- A városhoz kapcsolt Szent István városrész az elmúlt 1943. évben nagy ha­ladást mutatott fel. A már említett nagy­arányú iskolabővítéseken kivül ebben az évben fejezték be a városrész templo­mát, amelyet Őeminenciája f. év júniusá­ban áldott meg fényes és lélekemelő ün- I népségek keretében. A város közönségé- ' nek tekintélyes anyagi áldozata lehetővé tette a templom mellé elhelyezett lel­készség szervezését is, amelynek első lel­készét ugyancsak az elmúlt évben nevez­tek ki. Ezzel kapcsolatos és ugyancsak a jövő évben kerül megvalósításra a kép­viselőtestületnek az az elhatározása, hogy e városrésznek temetőhelyet adományoz és nyit meg. — Az elmúlt évnek a város gazdasági életében nagyobb jelentőséggel bíró ese­ménye volt a f. év július 1-én az állam állal életbeléptetett nagyarányú adó és illetékemelés, amelyből a város^ igen te­kintélyes bevételhez jutott, úgy, hogy a háborús kiadások emelkedésének ellené­re is a város háztartása szinte kedvezőbb képet mutat, mint a korábbi években. Emellett a központi államhatalom jóin­dulatát különböző rendkívüli segélyek alakjában több Ízben élvezte a város, amelyből lehetővé válik a korábban el­határozott útépítési programmunknak az 1944. évre való erőteljesebb keresztülvi­Karácspnyfát Csak egy karácsonyfái kér im tőled máma szenvedők öisben jajongó sok árva ... Csak kis karácsonyfái dísztelenül dísszel fán egy yyeüyaiénr.yel száz meíefj reménnyel. Csak egy k:s morzsával segítene! rajtuk, hogy mosoly: angyali} sugározna arcuk ... s abban látnád magad s lelked égi fényben ... Nem is kincs kellene nem is dús ajándék ... csak... egy édes szócska szűz gyermeki szándék. A szóban lesnie : Élei s betlehemi gyermek hol barmok bőségében szívfüzek ébrednek • ■. Mégis egy világot adnál a szegénynek ... Világtalan szívnek gyószfátyo.os reménynek ... Csak egy szói és elég száz gyökere támad csak ma : Meybocsájtás hagyja el a : üzádaf és csak ‘!y tényezőmnél gyújtsd meg : Karácsonyfádat ! és mondd ei nagy imádat hogy : Lazádért őrt állnak ! Fodor Ödön A pénz Minden halandó emberi törekvése, vágyálma a pénz. Az elnevezést ott ta­láljuk már a Vedák könyvében, fáraók idejében a Bibliában és a Koránban. A pénz története az ember őskorához nyú­lik vissza. A gazdaságilag egym: srautalt területek lakói hajdanában évezredeken át, mikor még a cserekereskedés dívott, olyan javakkal fejezték ki a tárgyak és szolgáltatáson értékét, amelyek ott álta­li nos szükségletek voltak. így szerepel­tek állatok, "bőrök, termények, ásványok, ércek és házi eszközök. A ,,marha'1 szó a régi magyaroknál is kincset, értéket jelentett, innen a latinban is a pecus, pecunía. A fejletlen kultúra és szervezetlen állami élpt korában általános érvényű fi­zetési és csere -zhez nem volt. A kultúra magasabb fokain : lló népeknél már ilyen értékmérő, fizetési és csereeszköz lett a pénz. Az évezredeken át fejlődő gazda­sági élet csereeszköze a pénz formáját korszakonkint, földrészenkint és vidé­kenként sűrűn változtatta és az ércpénz­ben, főleg arany és ezüst pénzhen nyerte kiteljesedését. Mai kor eszemvilágúnak irány jelzői a pénz és arany, A nemes ér­ceket és fémeket kezdetben rudakban baszni iták s csak a fejlődő élet vezetett az ércpénzek veréséhez. A mi földünkön a kelták már K. e. a VI. században ver­tek pénzt, A régi görögök obulusa vas­ból készült, Egyptomban gyürűpénz is volt. A fémlapoknak pénzzé verése fejlet­tebb idején bizonyos jelet, bélyeget al­kalmaztak, ez a moneta volt mai pén­zünk őse, franciáknál monnaie, angolok­nál money és a németeknél Münze. A. legrégibb vertarany pénz Kisázsiában született meg. Első ércpénz K. e. a VII. században Lídiából ismeretes, Perzsiá­ban a kincses Dárius király bocsáj tolta ki az első aranypénzt, Az új hazát talált magyaroknak még nem volt saját pénzük, a vándor keres­kedők ismertették meg velük a bizánci ezüst és arany pénzeket, melyek ekkor a Kelet fizetési eszközei voltak. A X— XI, században, mikor őseink már az arab zereskedelem körén kivül mai hazánkban laktak, az e korból származó sírokban byzznei aranyak voltak, ez volt akkor a penna, a megmért aranypénz. Első magyar pénzt, az első magyar "ki­rály, István verette, ezt a kezdetleges ezüst pénzt féldenár vagy obulusnak hív­tok, poncolí bélyegzővel vert kőirata Stephanus rex volt, hátlapon, Regia Cívi- tas felirattal, kettős belső körben négy­ágú kis csillagdisszel, betűi a rovásírásra emlékeztetnek. Ezüst finomsága 0.86, át- | tag súlya 0.768 gr. Ezek mintául szolgál- í tak la Balti-tenger vidékén vert pénzek­nek. Folytatólag már minden árpádházi ki­rálynak külön pénze volt. Ez a pénz kicsi apró ezüstlap, mai értelemben azonban nem volt még általános, csiak féltve rej­tegetett ritkaság. IV. István idejében je­lű ■ t meg, mint történelmi ritkaság az első magyar bizánci mintára vert réz­pénz, de hosszú századokig utánzója nem volt. Törvényes pénzláb szerint elsőnek Ká­roly király bocsáj tott lei ezüst és arany pénzt, utóbbit ia florentini arany mintá­jára, mely a későbbi forint őse lett. III. Béla dénárján megtaláljuk címere orosz­lánjai, Nagy Lajos alkalmazta elsőizben pénzein a magyar címert, IV. Béla a ket­tős keresztet, Mátyás király aranyai mél­tók voltak az ország dicsőséges fényéhez, mely után hosszú időre mind rosszabb lett a magyar pénz. Szent István után az obulusokiat köny- n-yobb pénzek váltják fel, különben ké­sőbb a XII. században Európaszerte si­lány volt, A pénz azért romlott általá­ban, mert rontottak az új kibocsájfásak­kal, amint romlik és gyengül a bor is, ha felvizezik. Hihető azonban, hogy az ilyen értelmes meghatározás nem lehet tudo­mányos álláspont. Országunkban 1211 előtt csak egyféle királyi pénz létezett, a főpénzverőhely Esztergom, sőt gyakran a kamaraispán is esztergomi polgár volt. Szabad községi szervezetben éltek, külön utcájuk és vá­lasztott bírájuk is volt. Még a XIV. szá- adban is a budavári pénzverőházban esztergomi pénzverők dolgoztak. A pénzverés jövedelmének tizede az i öben az esztergomi érseket illette meg. A pénzverőhely a XII. század végén és a XIII. század elején egyedül Esztergom volt s később mikor már másutt is ver­tek pénzt, az esztergomi kamara maradt a fő, központi szerv. Tizedjoga folytán az összes kamarák feletti ellenőrzés joga az érseket illette meg. III. Béla idején az érseknek a királyi udvartól, 6000 már­ka jövedelme és külön pénzverője volt, ki a részére járó tized egy részét verte ki új királyi pénzben. Az esztergomi m árka súlya 245 és fél gramm, melyet 1730-ban a királyi pénzverés alapsúllyá telt. A pénz minden filozófia szerint egy­magában még nem boldogít, mert vannak fontossabb emberi értékek, krisztusi eré­nyek, lelki javak, melyek nélkül a pénz csak hideg csillogó és üres káprázat. De uralma áll s hogy mikor bukik ereje — az új csodás jelek Ígérete szerint — a semmibe, nincs képzelőerő, mely felele­tet adhatna. Einczinger Ferenc 444­Karácsony szent éjjelén... . És mondá nekik az angyal : Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, mely lészen az egész népnek, minthogy ma született nektek az Üdvö­zítő, ki az Ur Krisztus ..(Luk. 2., 1—14.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom