Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 100. szám
2 É S ZTIIG OR «• VI DIRI 1943. december 18 zárkózottan és közömbösen áll szemben a magyar sorsdöntő nagy kérdéseivel — de hogy ellenkezően minden magyar szív és lélek ég, fáj, szenved, lelkesedik, akar és cselekszik a közösségért és javára — ennek az aktiv magyar léleknek a kimunkálásában való közreműködés lesz az első és legfontosabb feladata annak a társadalmi munkaközösségnek, amely a mai napon a Magyar Sión e szent helyén megalakult. A társadalmi különbség nélkül nagyszámban megjelent közönség mindvégig lelkes tetszésnyilvánításokkal kisérte a nagyhatású beszédet Az ülés dr. Mar- czell Árpád elnök záró- és köszönőszavaival ért véget. Mikor követ el a munkavállaló árdrágítást? Amidőn a maga teljesítményéért a megengedettnél, illetőleg méltányosnál magasabb ellenszolgáltatást követel, köt ki, vagy fogad el. De hogy a minimálisnál vagy általában a szokásosnál alacsonyabb munkabér fizetése árdrágítás, az első pillanatra ellentmondásnak látszik, mert hiszen ennek következtében az előállított termék értéke nem magasabb, hanem ellenkezőleg, alacsonyabb lesz. A kérdést azonban ez esetben nem a munkateljesítmény útján előállított termék, vagy termeivény áralakulása szempontjából kell vizsgálni, hanem tisztán a munkaadó és munkavállaló viszonyát szabad csak szem előtt tartani. Ebben a vonatkozásban pedig kétség- teelen, hogy a munkaadó az általa fizetett munkabérért aránytalanul magas ellenszolgáltatást, azaz munkateljesítményt követelt, tehát a munkabéruzsora és igy az árdrágító visszaélés ' vétségét elkövette. A munkabéruzsora fennforgása szempontjából közömbös, hogy a felek a szolgáltatábsan, illetőleg az ellenszolgáltatás mértékében előre megálla- podtak-e. Munkabéruzsorát követ el az iparos, ha a megrendelőtől, aki az iparos tisztességében bízva, az ellenértéket előre nem kötötte ki, túlzott árat követel, azaz hogy nem fizetés esetén az iparcikket másnak adja el. Természetesen a munkabér uzsora értelmezése tárgyában sem lehet teljesen merev szabályokat felállítani, de mindig irányadóul szolgálhat a kereskedelmi szokás, az üzleti tisztesség és a közszükségleti cikk fogalmával kapcsolatban kialakult üzleti és bírói gyakorlat, A közigazgatás egyszerűsítése mellett a gyámügyi törvényt is alkalmazni kell az élethez Az egyszerűség, úgy látszik, nem olyan könnyű dolog. Mert minek valamit egyszerűen elintézni, amikor azt bonyolítani is lehet. Ez az elv érvényesül legtöbbször a hivatali életben, különösen az egyes igazgatási ágazatokban. A fejlődésnek bizonyos fokán kellett átmenni hogy eljussunk a dolgok minél simább, minél egyszerűbb módon való elintézéséhez. Az a fárasztó nagy kerülő, amelyet hivatalnokainknak és a közönségnek meg kell tenni, amig egy ügy eljut odáig, hogy elintéződik, annyi időt vesz igénybe, annyi erőt őröl fel, hogy azt ember is, ügy is megsínyli. A magyar ügyek intézői már régen fölismerték ennek a túlságosan bonyolulttá fejlődött igazgatásnak hátrányait és nehézségeit, de évek folyamán már annyira mélyre hatolunk, hogy máról-holnapra meg sem lehetne szüntetni, hanem csak lépésről- lépésre haladva lehetséges az elkerült egyszerűség felé közeledni. Most a föld- mivelési igazgatás terén történt jelentős lépés az egyszerűsítés érdekében. Egyes ügyeket a földmivelésügyi miniszter elintézés végett kitessékelt a minisztériumból s az illetékes vidéki szervekhez utalt. A kultuszkormány részéről is történtek az ügyek kihelyezésére intézkedések a tankerületi főigazgatóságok hatáskörének bővítésével. De mindezek a kezdeményezések csak tapogatózó lépéA kisegítő szolgálatra bevonultak hozzátartozóira is kiterjesztették a hadisegélyt A hivatalos lap közli a honvédelmi miniszter 83.000 sz. körrendeletét. Ennek értelmében a folyó év április 9-én 23.000 szám alatt megjelent körrendelet intézkedései vonatkoznak azokra a személyekre, illetőleg hozzátartozóikra is, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor kisegítő szolgálatot teljesítenek és a szolgálatukra 1942. november 25. előtt vonultak be. E rendelkezés 1943. julius hó 1 -tői kezdődően visszamenő hatállyal kell az alábbiak szerint alkalmazni. Azokat a hadisegélyeket, amelyeket a közigazgatási hatóságok a bevonultak hozzátartozói részére a honvédelmi miniszternek esetenként kiadott rendeletére utaltak ki, ez év december 1-től az Április 9-én megállapított összegeknek megfelelően felemelve kell továbbfolyósítani, illetőleg a már kifizetett hadise- gély-összegek beszámítása mellett július 1-ig visszamenően is kiutalni. Az április 9-i körrendelet a hadisegélyben részesithetők körét és rászorultság mértékét kedvezőbben állapítja meg. Ezért a közigazgatási hatóságok kötelesek mindazoknak az 1943. évi december 1. napja után kisegítő szolgálatot teljesitőknek hadisegélyügyét újból hivatalból elbírálni, akiknek kérelmét a honvédelmi miniszter elutasította. Ugyancsak igy kell eljárni az emlitett hatóságnak a hadisegélyben részesülő személyek olyan hozzátartozó hadise- gélyügyével kapcsolatban is, akiknek igényjogosultsága a mai rendelet alapján nyílt meg. Azoknak a bevonultaknak, illetőleg hozzátartozóiknak hadisegélykérelmét, amelyet a honvédelmi miniszter érdemben el nem birálva a felterjeszthető hatóságoknak kiegészités végett visszaküldött, a közigazgatási hatóságoknak a sek, amelyeket soron kell követni a köz- igazgatásban, az igazságügyi, az ipari, kereskedelmi igazgatásban életbeléptetendő egyszerűsítési eljárásoknak. Nagyon sok törvényünk az idők haladásával az élet fejlődésével, ha nem is avult el, de az élet meggyorsult üteméhez igazodó modósitásra szorul. Ezek között szerepel a gyámügyi törvény, amely még 1877-ből való és ma is érvényes intézkedéseket tartalmaz. A gyakorlati élet ezzel kapcsolatban valóságos regényekkel szolgál. Ezért minden újítást, amely az egyszerűsítést szolgálja, általános örömmel fogad a magyar közönség. Az ügyek egyszerűsítése időben, munkában való megtakarítást jelent. A vidéki hatósági szerveknek nagyobb hatáskörrel való felruházása meggyorsítja az elintézést, sok fölösleges munkától mentesíti a minisztériumokat és a túlzott központosításnak arányos levezetése a vidékre semmi mást nem igényel, mint a hatáskör kiterjesztésével a felelősség ki- terjesztését is. önálló, de felelős intézkedés az ügyek egyszerűsítésének legegyszerűbb módja. Az igazgatás bonyolult útvesztőin a gépek és a gyorsaság korszakában már elérkeztünk ahhoz, hogy az ügyek elintézését ne bonyolítsuk, amikor egyszerűsíteni is lehet ! mai rendelet értelmében kell elintézni, A rendelet intézkedései nem vonatkoznak azokra a személyekre, illetőleg hozzátartozóikra, akiket 1943. november hó 30-ig tartósan szabadságoltak. g. anm uk au in iir uning ■ au ni ük. -au m iig m Jelentős mértékben felemelték a dohány beváltási árát A pénzügyminiszter közzétette azokat a szabályokat, amelyek a kincstár részére az idén engedély mellett, a dohányjövedék által kiosztott, magból termelt nyersdohánylevelek átvételénél az irányadók, valamint azokat az árakat, amelyeket az idei termésű dohánylevelekért az átvételkor a kincstár a termelőknek fizet. Az idei beváltási árak tehát a következők. A nagylevelű dohányok közül a szn- loki fajta la 562, Ib 511, Ic 412, II. 275, III. 166, szabolcsi fajta Ib 511, c világos 474, Ic barna 327, Ha 318, IIb 196, Illa 189, 111b 105, debreceni és szegedi fajta Ib 476, Ic világos 442, Ic barna 304 Ha 297, IIb 182, Illa 77, Illb 99, tiszai fajta Ic világos 364, Ic barna 260, Ha 245, IIb 158, Illa 136, 11Ib 78, Virginia dohány mesterségesen szárított sárga 560, barna és zöld 114, sárga hulladék 137, barna hulladék 47, finom kerti levelek I. 850 ,11. 646, III. 442, középfinom kerti levelek I. 610, II, 423, III. 253, közönséges kerti levelek I. 211, II. 122, III. 80, muskotálydohány szentandrási I. világos 673, I. barna 540, II. világos 458, II. barna 346, III. világos 260, III. barna 203, közönséges muskotály I. 196, II. 133, III, 78, kapadohány I, 186, II. 140, III. 70, valamennyi dohányfajtába tartozó kihányás a Virginia fajta kivételével 42, valamennyi dohányfajtába tartozó csomózatlan levél és tiszta hulladék 8 pengő mázsánként. A fuvarpótlék öt kilométernél nagyobb távolságra kilométerenként minden tiszta súlyú 100 kg. dohánylevél után 10 fillér, A dohány beváltási ára az előző évhez képest jelentékeny mértékben emelkedett, különösen a finomabb dohányfajtáknál. A múlt esztendőben például a szuloki la dohány beváltási ára 312, a szabolcsié 292, a debreceni és szegedi Ib beváltási ára 280, a Virginia dohányé 295, a finom kerti dohány beváltási ára 500 pengő volt mázsánkint. A katonai érdemekért engedélyezett kegyelem kiterjesztése A hivatalos lap egyik utolsó száma közli a Kormányzó Úr 1943 december 6-án kelt legfelsőbb elhatározását az 1942 október 21-én kiadott legfelsőbb elhatározással katonai érdemekért engedélyezett kegyelem kiterjesztése tárgyában. A haza szolgálatában hozott áldozatok méltánylásával — így kezdődik a legfelsőbb elhatározás — az 1942 október 21-ik napján kelt elhatározásomban engedélyezett kegyelmet kiterjeszteni kívánom és az ott meghatározott kereteken túlmenően is kegyelmet kívánok gyakorolni mindazokkal a jogerősen elitéit vagy bűncselekményekkel terhelt egyénekkel szemben, akik katonai érdemeik alapján a gyegyelemben részesítésre méltónak mutatkoznak. Az elhatározás ezután részletesen felsorolja, kik részesülnek kegyelemben és kik azok, akik nem részesülnek kegyelemben. A hivatalos lap egyúttal közli az igaz- ságügyminiszter 87.200—1943. I. M. cz. rendeletét és a belügyminiszter 9400— 1943. B. M, kih. számú rendeletét a legfelsőbb kegyelmi elhatározásnak a polgári büntetőbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, illetőleg a rendőri büntető- bíróság hatáskörébe tartozó kihágások körében a végrehajtási utasítást. A hadviselő államok állam- adósságai Noha a népszövetség, mint politikai szervezet, már a múlté, egyes erősen összevont alosztályai bizonyos általános érdekű feladatokat változatlanul betöltenek. így csak a nemrég jelntette meg a pénzügyi, gazdasági és szállitmányi bizottság a népszövetség statisztikai évkönyvének tizenhatodik évfolyamát, tele érdekes számadatokkal, A kimutatások egy része az 1941, év végéig tartó időszakot öleli fel, de számos adat kiterjed az 1942. évre, sőt az 1943. év első felére. A jól begyakorolt nemzetközi kapcsolatok és az anyagi támogatás, amelyet ez az alosztály még a háborúban is minden oldalról élvezett, lehetővé tette, hogy dacára az egyre növekvő nehézségeknek és a mindinkább elharapódzó állami el- ködösitési műveleteknek, e kiadvány értékes felvilágosításokkal szolgáljon. Az évkönyv népesedési mozgalmakról, foglalkoztatásokról és munkanélküliségről, mezőgazdasági, bányászati, ipari és kereskedelmi termelő számokról, árakról, általános pénzügyi kérdésekről stb. ad áttekintést. Röviden az évkönyv táblázatos formában az egész világ legújabb demagráfiai, szociális gazdasági és pénzügyi természetű adatait tartalamazza. A 15 és 55 év közötti férfilakosság : a hadseregek „nyersanyaga“ — az államok emberi háborús potentialja. Ez a szám az 1939., illetve 1940. évi számadatok szerint az Egyesült Államokban 39.5, Oroszországban 37.2, Németországban 23.7, Japánban 18.3, Nagy-Britanniában 12.6, Olaszországban és Franciaországban egyenként 11.3 millióra rúgott. Ezek változatlan sorszerü számok. Más számos demográfiai táblázatból az tűnik ki, hogy több hadieseményektől különlegesen sújtott államtól eltekintve, a hadiévek a népek életenergiáját bámulatos módon felkorbácsolták. A születési számok emelkedtek és a halálozási szám sem magasabb. A gyermekhalandóság egyes országokban sohasem volt olyan alacsony, mint most. E tekintetben múlt év végén valóságos rekordszámokat mutatnak fel az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Svédország és Svájc. Németországban és Olaszországban a születések száma az 1940. évi szokatlan magasság után visszaesett, ezekben az államokban a gyermekhalandóság is 1939. évhez képest tiz százalékkal süllyedt. E számadatokkal kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy a hadviselő államokban a fegyverben álló férfilakosság halálozási számaránya nem szerepel. Az első világháború az egyes földrészeken és a földrészek között gazdasági természetű eltolódásokat eredményezett, amelyek Európára végzetesen hatottak. Érdemes bepillantani az évkönyvnek az államadósságokról szóló számadataiba, amelyek elképzelhetetlenül magasak. Az Egyesült Államok államadóssága az 1939 évben 45.9 milliárdra rúgott, 1943 júniusában 140 milliárdra. Németország államadóssága 1939. márciusában 30.8 milliárd, 1943. márciusában 197 milliárd, márka. Anglia államadóssága 1939-ben 8.3 milliárd font, 1943. júniusában 17.7 milliárd font. Japán államadóssága 1939 márciusában 17.8 milliárd jen. A nem hadviselő államok közül például Svájc államadóssága 1939 végén 3.8 milliárd, 1942 végén 5.8 milliárd. Miután egészséges pénzügyi helyzet csak kiegyenlített államháztartásokkal érhető el, ezeknek viszont alapja a nemzetközi kereskedelem, nyilvánvaló, hogy ameddig ez nem áll helyre, az államadósságok mindenütt ijesztő mértékben csak szaporodni fognak, fiiüiniiiiiiBniiHiiimiiiimmiiiiiHiniHiiinHnimiiiimimHJuwii» Szerezzünk örömet a kisdedeknek! Közeleg a béke és szeretet ünnepe, amikor a gyermekek kicsi szivét apró ajándékokkal szoktuk megörvendeztetni. A belvárosi kisdedóvó hölgyblzottsága szeretettel kéri mindazokat, akik a kis gyermekek ünnepét akár ruhanemű, használt játék, sütemény, cukorka, gyümölcsfélék vagy pénz felajánlásával melegebbé és örvendetesebbé kívánják tenni, hogy adományaikat vagy a belvárosi óvodába, vagy alulírotthoz küldeni szíveskedjék. A hölgybizottság nevében : vitéz Szivós-Waldvogel Józsefné H ® I ® R • E • K Közömbösség' Közömbösnek lenni valamivel szemben azt jelenti, hogy hiába történik bármi körülöttem, az engem nem érdekel, elhaladok a tények és események mellett úgy mint amelyek távol állnak érdeklődésem körétől. A lélek nagyobbfokú elfá- sultságát jelenti a közömbösség, akkor, ha olyan esetekben észlelhető, amikor ég a ház a fejünk felett s nincs lelki erő ahhoz, hogy a tűz oltásába kezdjünk. Magyarország bíboros hercegprímása a napokban hosszasan nyilatkozott a közömbösségről s ez a nyilatkozata intő, figyelmeztető szó volt a mai kor magyarságának. Senki sem tagadhatja, de mindannyian érezzük és világosan látjuk, hogy nemzeti életünk és történelmünk sorsfordulatánál állunk, olyan idők megpróbáltatásait kell vállalnunk, amilyeneket csak ritka generációk érhetnek meg. Ezekhez olyan lelkületre van szükség, amelyben a nemzetnek úgyszólván minden tagja összeforrott akarással mutatkozik meg, vállalva a nehéz idők minden kívánalmát. A bíboros hercegprímás, amikor a közömbösségről beszélt s a magyar lelki alkatot végigvezette az élet különböző fázisain történelmünkbe is messze beletekintett, feltárva olyan vészes idők lelki alkatát, melyekben a közömbösség évszázadokra eldöntötte a következő nemzedékek sorsát. Ehhez még azt is fel kell hoznunk, hogy azokban a történelmi időkben egy nagyhatalmi állású Magyar- ország népe — nemzetiségileg kevésbé megosztottan, mint most — állt szemben az eseményekkel, s mégis a közömbösség súlyos, messze időkre kiható sorscsapásait kellett elszenvednie. Ma az elmúlt világháború következményeiből még alig életre kapott magyarságnak kell kialakítania életerős lelki akaratát. Nem egy nagyhatalmi Magyar- ország, hanem a trianoni sorsból kivergődött Magyarország, fejlődésben különösen gazdasági prosperitásban nem túlságosan napsütötte oldalon élő népének kell felvérteznie magát lelkileg a jelenlegi és bekövetkezhető eseményekkel szemben. Ha most sorainkban észlelhető volna a közömbösségnek a legkisebb foka is, ennek következménye felmérhetetlen veszedelmet jelentene. Nem szabad, hogy ez a pusztító lelkűiét megnyilatkozzék akár az egyénben, akár pedig egyetlen családban, társadalmi osztályban, hitfe- lekezetben, foglalkozási vagy gazdasági ágban. Nem mehetünk el közömbös érzéssel embertársaink sorsa mellett sem, de főként nem lehet a nemzet egyetlen tagjában sem közömbös érzés aziránt, hogy mi lesz velünk. Késő bánat volna az, ha a közömbösségből fakadható következményeket utólag kellene megbánnunk. A bíboros hercegprímás rendkívüli hatású és nagyjelentőségű figyelmeztető szava bizonnyára megrázóan hatott mindannyiunkra, hogy ne engedjük sorainkban lábra kapni a közömbösség érzetét, mert tudjuk a magunk kis egyéni életéből, hogy embertársaink részéről még a haragot és az indulatot is el lehet viselni, de tűrhetetlen érzés a közömbösség. Lapunk legközelebbi száma a karácsonyi ünnepekre való tekintettel, bővebb tartalommal f. hó 14-én, pénteken |ejenlk meg.
