Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 90. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztén; politikai ÓS társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. Harminc évvel ezelőtt telepedtek le Magyarországra a szaléziak HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD fíóman Bálint lett újabb hat évre a Nemzeti Muzeum elnöke. — Ezer szövetkezeti asszonycsoport dolgozik Magyarországon. — Egyhangú mandátumot kapott Bornemissza miniszter Ózdon. — A magyar diákság memorandumban tiltakozott a románok által bezárt délerdélyi magyar középiskolák miatt. — Ingyen cipőt ad Miskolc városa a szegény gyermekeknek. KÜLFÖLD Nagykiterjedésű leplezett kórházfalvakat építenek Németországban. — Svédország cáfolja, hogy közve tít Finnország és a Szovjet között. — Törökország követeli Perzsia önállóságát. — Teltétel nélkül nem teszi le a fegyvert Finnország. — Lélolaszországban a tüntető fasisztákra a kanadai katonaság sortüzet adott. 143 halott. — Kommunista tevékenység miatt elitéltek Londonban egy angol századost. — Hitler Németország 1. számú ellenségének nevezte a Szovjetuniót. — Albánia nem hadviselő államnak jelentette ki magát. — Kanada emigráns hivatalt létesített Liszabonban. — Péter szerb király még novemberben megtartja esküvőjét Alexandra görög hercegnővel. — Gibraltárba oldalra dőlve vontatták be a Wars- pite angol csatahajót. — A szovjet koncentrációs táborokban 17—18 millió ember van internálva. — Re- pülőhalált halt egy japán altábornagy. — A fasiszták behívták már az 1924-es korosztályt is. — Hollandia tiltakozására a kis nemzetek is bekerültek a szövetségesek segélynyújtó szervezetébe. — Az angol bankjegyforgalom meghaladta az egymilliárd fontot. — Amerikában be akarják vezetni a munkaszolgálati kötelezettséget. — Az indiai kongresszus leszavazta a britindiai kormányt. — Angol hadihajók megjelentek török vizeken. — Hitler nagy beszédet mondott Münchenben. Elvesztették a krimi csapatok összeköttetésüket a szárazfölddel. — Németország és Horvátország határán megtörtént a lakosságcsere. — Pál jugoszláv hercegei nem szolgáltatják ki az angolok a jugoszláv kormánynak. — Különbi- róság elé állítják a fasiszták Ciano grófot — A németek Dániában nagyfontosságú biztonsági intézkedéseket tettek. — A szövetségesek még a tavasz előtt meg akarják indítani az európai inváziót. — Nagy angol bombatámadás volt Turin el len. — A bolgár miniszterelnök és külügyminiszter fontos tanácskozásokat tartott Hitlerrel. — Anglia szerint a görög nemzet maga fogja eldönteni, hogy királyság marad-e, vagy köztársaság lesz. — A jinn szociáldemokratapárt a szabadság és függetlenség biztosítását tekinti háborús megegyezésnek. — Churchill szerint a jövő év az európai háború csúcspontja lesz. — Giraud tábornok lemondott a francia szakadár bizottság elnökségéről. — Az új német repülőgépek 130 katonát tudnak szállítani. — Az angolok a szuezi csatornát nemzetközivé akarják tenni. — Nem kívánja Anglia Törökország harcbalépését. — A Vatikán jegyzéket nyújtott át az angol követnek, hogy állapítsák meg azt, hogy milyen repülőgépek sértették meg Vatikán légiterét.- '4 Majd a háború után Ezt a mondatot sokféle vonatkozásban, sokfelé halljuk. Nem célunk politikai értekezésbe bocsájtkozni, hanem ezt a „majd a háború után“-t a legeslegmindennapibb, legkispolgáribb értelemben akarjuk letárgyalni. „Majd a háború után“, ezt igen gyakran hallani ma a vevőközönségtől. Oly gyakran, hogy a napilapok valósággal rovatot tartanak fenn azoknak a panaszoknak, melyek a vevők részéről beérkeznek és azzal végződnek, hogy megjegyzik maguknak a sértőmodorú, udvariatlan kereskedőt és iparost és „majd a háború után“ messze el fogják kerülni őket. Nehéz az élet és a nehézségeket, ha nem is áthidalni, de lényegesen megkönnyíteni lehet azzal, hogy udvariasak vagyunk egymáshoz. Szó sincs róla, a vevő sem egy álom sokszor. De aki pult, vagy szerszámasztal mellett áll, az egy kicsit katona is, a békeévek katonája és a gazdasági front van rábízva, ami nem kicsi dolog. A vevő nem angyal, jó legyen úgy. De az eladónak kétszeresen tapintatosnak kell lennie, mert soha nem a vevőtől, hanem igenis az eladótól függ az adásvétel mezején sok minden. Elsősorban a saját exisztenciájaMert a vevő mind gyakrabban mondja azt, hogy „majd a háború után“. Majd a háború után nem fog az udvariatlan kereskedőhöz járni. Majd a háború után köszönhet neki a rendelőkre szoruló iparos, észre sem fogja venni. Kicsinyes dolog a bosszú, de emberi természet és mit csináljon a szegény vevő, aki most drága keservesen szerzett pénzével úgy áll a pultok előtt, mint egy alamizsnára váró koldus. Ezerszer szalad gáltatják, pedig nincs ideje. Jöjjön máskor, mondják neki pedig kenyér után kell szaladgálnia. Nem fontos, hogy idejárjon vágják a fejéhez uriasszonyoknak nem egy esetben, vagy egész egyszerűen azt mondják, hogy : nincs ! A vevő keserűen hazamegy és mit tehet egyebet ? Összeszoritja a fogát, újra elmegy az eladóhoz, de azt gondolja magában : „majd a háború után“. Igen kedves olvasó. A háború után egynémely üzlet bámulni fog. Elmaradnak a vevői. Nem lesz elég megrendelő. Ezt pedig kereskedő és iparos zsebe fogja megérezni. Nem fogja tudni megérteni, miért hagyták őt ott, mikor pedig ő éppen úgy érti a dolgát, mint azelőtt. Itt a tévedés. Nem értette jól a dolgát, kalkulációjába hiba csúszott, nem számította bele az üzletmenetbe, hogy egyszer vége lesz a háborúnak. Nem eszközölt idejében egy kitűnő befektetést: az udvariasságot. Pedig ez nem is kerül semmibe. Igenis. Az udvariasság jó befektetés. Az élet egész vonalán. Egy-két ostoba jószóval sok mindent el lehet érni, erre példát mindenki tud a saját életéből. Egy semmibe nem kerülő, de jó helyen kimondott udvarias szó csodákra képes és sok nehézséget oldott már meg. Ne álljunk titkos bosszúval a szivünkben egymás előtt. Ne azért várjuk a „majd a háború után -t, hogy visszaüssünk. De ne is legyen miért visszaütni, kicsinyes, emberi gyarlóságainkat felkavarni. Iszonyúan egymásra vagyunk utalva, egymás nélkül nem élhetnek az emberek és ha ez az egymásra utaltság néha — háborúban — egy kicsit abnormális arányokat vesz fel, az még nem jelenti azt, hogy ezeket az abnormális jelenségeket arra kell használni, hogy egymásnak kellemetlenségeket okozzunk. „Majd a háború után“ — ez legyen egy kellemes jelszó, Ígérete annak, hogy megint minden szép lesz és jó lesz. De addig is, legyünk jók egymáshoz, ha valami, ez biztosan meghozza a kama- I tokát. A háborús világégés közepette csendes jubileumot ültek Péliföldszent- kereszten, Esztergomtáborban és Nyergesújfalun a szalézi-rend tagjai. Harminc évvel ezelőtt, 1943. november 6-án jöttek Magyarországra, hogy az elhagyott, züllésnek indult gyermekek nevelését és lelki vezetését átvegyék. Szinte az isteni gondviselésnek egy előrelátó bölcs intézkedése volt ez, mert az alig egy évre rá meginduló világháború nagyon megnövelte a jó szalézi atyák védőszárnyai alá adandó gyermekek számát. Az eltelt harminc esztendő eléggé tele volt küzdelemmel, tövises utakkal, de eredményekben gazdag volt. Ahol megvetették a lábukat, ott Don Bascó-i vidám és szeretetteljes nevelői lelkűiét csakhamar éreztette áldásos hatását. 1913. november 6. ködös őszi délutánján érkezett az a lelkes csapat a nyergesújfalui állomásra, akiknek szemében a lelkesedés tüze izzott. Messze földről, Olaszországból jöttek elöljáróikkal kitűzni az árvák atyjának zászlóját Dunántúlon. Lelkesedésüket nem fokozta le az, hogy új fészküket az erdő közepén találták, kopott zsindelytető alatt, egy omladozó templom és egy rozzant csárda mellett. Az isteni gondviselés segített az új honfoglalókon. Iskolát nyitottak. Magángimnáziumot. A magángimnázium első három osztálya nyílott meg ebben az esztemdöben 36 növendékkel. A tanítást négy szalézi pap, a felügyeletet négy kispap látta el. A világháború alatt már számos növendékük volt, úgyhogy szűknek bizonyult a jelenlegi otthon, a vezetők új otthon építési tervét forgatták agyukban, de a háborús nehézségek ebben megakadályozták, csupán Mogyorósbányán béreltek otthont a kispapok és noviciu- sok számára. Két év után nagylelkű jótevők adományából megvették a nyergesújfalui házat, ahová beköltözni csak a kommunizmus után tudtak. A páriskörnyéki békediktátumok után hazánk koldusszegény lett. A fejlődés, a nagy tervek csak lassan tudtak kibontakozni és elindulni Szent István országában hódító útjukra. A rend egy ideig az osztrák tartományhoz tartozik. 1929-ben pedig önálló magyarországi tartomány lett Szent István védnöksége alatt. Az első provinciális Plywaczky Szaniszló lett, aki sokat végzett a fejlődés nagy munkájában. A belső fejlődéssel, a hivatások megsokszorozódásával és fokozatos kiképzésével lépést tart a külső fejlődés is. Hat intézet nyílik meg ebben az évtizedben : Rákospalota (1924), Esztergom- tábor (1925), Újpest (1927), Visegrád (1927), Szombathely (1929), Gyula (1932). Egyre többen indultak Don Bosco magyar fiai közül a távoli missziókba is. Olaszországban pedig néhány nemeslelkű magyar nő (közülük egy esztergomi) a Segítő Szűz leányainak fátylát vette fel. Ebben az időszakban halt meg a sza- léziakat magyar földre telepítő herceg- prímás, dr. Csernoch János esztergomi érsek (1927), x majd tíz évi rendfőnöksége után Rinaldi Fülöp (1931), Don Bosconak harmadik utóda, aki 1925-ben meglátogatta a magyar intézeteket és Don Bosco egyenruhájába öltöztette az akkori noviciusokat Szentkereszten. Az 1933-as év egyre erősebben hozta felszínre a békés revízió gondolatát. Ismét új rendfőnökkel találkozunk. Rinaldi Fülöpöt Rialdone Péter váltotta fel. A lengyel tartomány élére kerülő Plywaczky Szaniszló a magyar kormány által érdemkereszttel elismert 19 éves magyarhoni tevékenysége után Antal Jánosnak adja át a tartomány kormányzását. Ebben az évtizedben is örvendetes fejlődés képét rajzolhatjuk meg. Öt új intézet létesül ; Balassagyarmat (1934), Magyaróvár (1934), Mezőnyarád (1937), Pestszentlőrinc (1939), Borsodnádasd (1939). Muraköz visszatérte a mura- szombati intézettel gyarapítja a tartományt. Ilymódon 15 a magyar szalézi intézetek száma, amelyből egy ötöd Esztergom vármegyében van. A 30 évet alapul véve, tehát minden második évre jut egy intézet. A Segítő Szűz Leányai a vasmegyei Ólad községben telepedtek le (1937), de innen az idén Tényőre (Győr vm.), illetve a szabolcsmegyei Mándokra vonultak át, ahol a kisdedóvót és az iskolát vezetik. Az utolsó évek nem szegények jelentős eseményekben : megáldják a Szent Alajos Ház Bécsi-úti Segítő Szűz kápolnáját (1933), a balassagyarmati Don Bosco templomot (1935) és rendházat, (1937) , a szombathelyi Szent Quirinuss templomot ünnepélyesen felszentelik (1938) , benedikálják a magyaróvári Segítő Szűz kápolnát (1940) s az újjáépített lurdi barlangot (1937) és golgotát Péliföldszentkereszten (1942), Egy új intézet felépítésére alapkövet helyeztek el Nyergesújfalun (1933) és modern zarándokház tető alá hozására Péliföldszentkereszten (1943). Orgonát kapott a szentkereszti kegy- (1937) és a balassagyarmati Don Bosco templom (1941), Mindezt a szalézi jótevők áldozatkészségéből. A teológiai főiskola Esztergomtábor- ból végleg első megtelepülési helyre költözött (1936), innen pedig a novi- ciátüs és a bölcseleti studentátum Me- zőnyárádra. A nehéz idők viharában virradt a három évtizedes munka jubileuma az Esztergom vármegyei szalézi intézetekre. Boldog tudat tölti ez az esztergomiakat, hegy elsők voltak az országban, akik hajlékot adtunk Don Bosco fiainak, hogy áldásos munkájuk nyomán egy más, újabb, becsületesebb és vallásosabb ifjúság lépjen a haza szolgálatába, Alispáni jelentés a vármegye közellátásáról Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével kedden, f, hó 9-én délelőtt gyűlést tartott, amelyen az alispán előterjesztette október havi jelentését. Az alispáni jelentés szerint az általános közigazgatási ügymenetben a mindjobban tornyosuló nehézségek ellenére zavart okozó fennakadás nem volt. Beszámolt arról, hogy a belügyminiszter az üresedésben lévő vármegyei másod- főjegyzői állásra dr. Pékh Gyula tb. főszolgabírót, — továbbá a nyergesújfalui vezető jegyzői állásra Szoláry János bajóti vezetőjegyzőt nevezte ki. Kielégítő volt a közrend és a köznyugalom is az elmúlt hónapban a vármegye helységeiben. A közellátás terén, az élelmiszereket illetően vidékenként más és más panaszok merültek fel. Esztergom városban a lisztellátásnál egyáltalán nem mutatkoztak zavarok az elmúlt hónapban. A marhahúsellátás terén is javulás volt észlelhető és annak ellenére, hogy a sertéshúsellátás gyenge volt, a város vezetősége a jogosultak zsírellátását zsírszalonnával tudta biztosítani. Nehézségek állottak elő — mondja az alispáni jelentés a város közönségének tejellátásával kapcsolatosan, aminek részben a takarmányhiány miatt bekövetkezett tejcsökkenés, részben pedig a szállításhoz szükséges kannák hiánya az oka. ai . *-i Ami a zsírellátást illeti, a párkányi, főleg az esztergomi járás községeiben mutatkoztak nehézségek. A hidegebb idő beálltával mind több a panasz a lábbeliellátás elégtelensége miatt. A felhasználásra kiadott lábbeliutalványok a szükségletnek csak egész kis hányadát tudják kielégíteni.
