Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 82. szám
2 Az esztergomi belvárosi temető slrlámpáí mellől. XL. Séta a haiottak városának utcáin. Az ONCsA-telep műkedvelőinek előadása 4 S ZT IROOKff «• VIDIKI 1943. október 13 A sor szélén szélesraeilü vörös márvány hadakozik az állandóan tamadó idővel, ülőre dől, mintüa a kezéből kihullott vivóíegyvert akarna lelszeani a lóidról új harcokra, lei nem hagyott küzdelmekre. A veterán harcosok „csuk azúrt is ' akarasa tüzeli megvanyaclt tagjait. Lu- cséretes kiállással védi regi posztján halott gazdaja emlékét : Hier ruhet der in Gott entsciilaiene Anton Speih. Gestorben den 29-ten Jänner 18dl, Im 41-ten Jahre seines Lebens. Ungvergesslich den beinen. (A halott polgárok jegyzeke „ci- vis smigmaior -nak, szappaniozomester- nek nevezi.) itt helyüket megálló, arra kidőlt íake- resztek, elárvult, megsüppedt sírok után száraz iü szönyegezte nagyobb haiom pu- posodik elő, Egyik végén strazsa-hegyi kő szolgáltatta kereszt iuidoklik izmos, tömzsi testével a rahullott omló iöldhanyas- ban. Csak leje és csonka karja emelkedik ki úgy-ahogy az elnyelő hantok Hullámaiból. Ledig bizonyara régmúlt idők foszlányait rejtegeti az emlék elmerült, hallgatásra kenyszerített száj a. A hom- lokmezö Krisztus-teste, a faragás modora a XV11I. század utolsó évtizedeire s a XIX. század kezdő éveire utal. Azokra a kőkeresztekre, melyekkel már csak elvétve, ritkán találkozhatunk a halottak kidőlt őreinek sorában. A mindig szívesen segítő temetőgondnok izmos keze takarítja a íöidomladé- kot, vagja éles kerté-szkése a kő köré fonódó gyökereket, hogy végre szemébe nézhessünk a kimentett áldozatnak. Az eredmény megfizeti fáradozásunkat. A legrégibb emlékek egyikével köthetünk ismeretséget. Nem könnyű a névnek ki- betüzgetése. A szép metszésű, máshol még elő nem került betűíormák eltömőd- tek, eliankadtak a kő zöldesre színezett mellén. A temető nyilvántartó könyve néhány betűvel kísérletezik, A belvárosi plébánia gondos lelkiismeretességgel vezetett halottaskönyvének egybevetésével a napvilág sötétséget oszlató fényére kerül a név : Hír ruhet Adam Hirschkom. Alt 25 Jakr. Gestorben den 29-ten Jänner 1809. A kiszabadított emlék nem mond többet gazdájáról. A belvárosi plébánia halottaskönyve sem szolgál alaposabban eligazító személyi vonatkozásokkal. Bizonyos, a nemes vonalú, szép faragású kő módos polgárra mutat, Azonkívül az emlegetett erős kiharango- zás, a „hárompapos temetés“ Esztergom nem holmi „gyütt-ment" polgárának, akárki fiának juthatott osztályrészéül. De azért csak öt is elfeledték ! A kő pár szavával a föld alól suttogja el az ismeretlen ismerős érzékkel épenhogy felfogható halotti búcsúztatóját. Kőemlékek, időfeketítette fej fák hosz- szabb során át Táky Gyula sírkeresztje a vizsgálódó figyelés marasztaló állomása. A telekrész szélén dombosodik pihenője, ennek mélyén nyugszik a ráfordított göröngyök vastag fedele alatt. Az út szalagja fut el mellette. Erre vonulnak a feketeruhás halottasmenetek. Porrá esett szíve talán megmoccan, felérez, ha a sirató zsoltárok Éghez könyörgő esdeklése száll el szemfedője felett. Hiszen a hang művésze volt ! Érccsengésű énekével huszonkét esztendőn keresztül ő siratta az örök béke hazájába költözőiteket. — Korábban a pécsi székesegyház karnagyhelyettes tisztében szaladt végig bűvös ujja az orgona fehér billentyűin, hogy hangcsodák szakadjanak ki a búgó sípokon. — 1902-ben lett az esztergomi belvárosi templom karnagya, Ennek falai itták öblöszengésü énekét. — Értett a magával ragadó jókedv, a kacagtató tréfa hangneméhez is. A visszahozhatatlanul letűnt békevilág nevetéstől könnyes farsangi alakításai emlékezetessé tették nevét, alakját a mosoly, a szélesszájú nevetés országában. De a hangversenydobogók közönsége sem fukarkodott megdördülő tapsaival. — Hosszas, kínzó betegség után sírt fel felette a búcsúztató ének. — Ha valakinek, neki elsősorban szól a temető zenéje, mikor rügyek pattanásakor madárdaltól zeng a domboldal I Ki tudja ? Csengő torkuk ezüst esője talán eljut koporsója széléig 1 Haraszti kő simított falán arannyal itatott betűk ragyognak. Dr. Szabó Gyula kúriai bíró emlékét idézik. Esztergom szülötte. Szabó Alajos járásbíró fia, Szabó Gézának, az esztergomi székeskáptalan javadalmai főszámvevőjének ikertestvére. Szülővárosában tanult. Innen került az egyetem tudománynak szentelt csarnokába. A magyar bírói kar tekintélyes, jelentős tagjainak sorába jutott. Az ország több városában szolgálta az igazság bekötöttszemü istenasszonyát. Pályája végén, egyben delelőjén a szekszárdi törvényszék elnöki székében ítélkezett. Munkás élete jutalmául I, Ferenc József a Lipót-rend Lovagkeresztjével tüntette ki. Ekkor vonult vissza a dajkáló földre, amelyet annyira szeretett, s ahol fiatal korában a varos tarsas élete színvonalának emeléséért dr. tíorösy Lászlóval, a megértő tarsakkal annyit küzdött, annyit lara- úott. A iöldi pihenés rövid, ot hónapig tartó nyugalmat a temető hosszabb inéig tartó pilienesevei cserélte tel. Mellette nyugszik életének parja ; Vimmer irma is, A köhasabok izmos karja összeiogta sirdomb hatan szikiarózsak tömőit sorú serege táboroz., buresziogú palrany levelén. hajladoznak középén, tavaszi almaikra gondoló, elnyúlt iboiyaievelek noreben. Panaszos beszedet suttognak : búcsút keil mondanunk mindennek, ami egykor szép és ielejthetetlen volt 1 ouru bokrok árnyas ernyője borul Lames Lajos szaiezi papnövendék sírkeresztjének köiaiara. Nem a lármás világ szolgalatara készült. Ezért neve, mintha meg haloporaban is kerülné a lurkésző tekintetet, a magány megbúvó révét választotta. Hosszú, széles dombhát húzódik a közelben. A gyász sötétszínu bokrai sorakoznak fel egymás után, egymás mellett. Hat síremlék igyekszik hol gyengébb, hol erősebb hangon áttörni a leiedes palánkjan. — Egyszerű fakereszc vállalkozik a seregbontasra. Badoglap pajzsával védi nevét a pusztító ieleúés- töl borús Adolf. A teiiér festék foszlott teste már több helyen eltűnt a lekete alap örvényében. Nem sok esztendő keli ahhoz, hogy a megsarcolt belük teljesen lekopjanak. Pedig a gondolat testet öltött katonái érdekes személy pihenőhelye felett őrködnek. Az első világháború előtti évtizedek Esztergomanak képéhez erősen meghúzott vonallal tartozik hozzá az elköltözött személye. Csehországból kerül az Árpádok földjére, Akkor még Borovicska Adolf-nak hívták. A 26, gy. ezr. zenekarában szolgait. Bosznia meghódítása után itL vert szállást a huszonhatosokkal. A síró-jaj- gató szárazta művészének ismerték, aki szép hangjával az ének rajongóit is bűvölte, igezte. A bazilika és az Eszter- gomi Dalarda énekkarában tündöklött a hangok versenyén Feigler Károllyal, az énekkar másik csillagával együtt. Mindkettőt a Dalárda fülemüléjének nevezték. — Mikor a 26. gy. ezr.-et Bécsbe s más helyekre osztottak szét, kilépett a zenekarból, s itt maradt Esztergomban. Ettől kezdve állandó tagja a bazilika kórusának, zenekarának. Most már mint magánember működik a zene múzsájának szolgálatában, Hegedűleckek adásával sokszorozza meg életének anyagi feltételeit. Még erősebb szálak kötözik az ősi városhoz élete társának kiválasztásakor. Azóta Szerencsés Mihály leányával, Sz. Karoliná-val járta földi pályájának hol felleges, hol napos útjait. —• Borús-ra változtatott neve egyáltalában nem fedte egyéniségének természetét. Értette a tréfát. Alkalmak adtán maga is meg- meglendült a nevettetés hintáján. Aranyos kedélyéért mindenfelé szerették, — Második hazájának nyelvén nem az Akadémia megszabta szabályok szerint beszélt. Szavakat, jelentéseket, szerkesztéseket sokszor alaposan megtornáztatott. A feltörő nevetést nem vette zokon. Mulattatásnak szánta. A jószívű emberek hamiskás mosolyával tűrte. Több éven keresztül vállalta az énekoktatást a bencés gimnáziumban. Itt különösen elemében volt. A verhetetlen jókedv derűjében, a kacagás szakadó záporában gyakran fürdött, s fürdette tanítványait. A legszebb ajándékkal, szeretetükkel hálálkodtak érte. — Élete napjának leáldozásával itt kapott révbe ért teste csendes, békés pihenőt. Lelke az örök harmóniák hazájába szállott. Apósa első feleségének sírja fölé állították a szomszédos kőemléket. A zsámbéki kő anyagából kifaragott oldalsó oszlopok oszlopfői csúcsíves modorban kiképzett apró tornyocskákban folytatódnak. A középső mezőt a román hajlású boltív fölött csúcsíves, barokkos, renaissance-os figurális faragások díszítik. Mintha bizonytalan révedezéssel a később jelentkező secessio stílusról próbálnának álmodni valamit. Hatalmas vörös márványlap vágódik bele a kő kifejtett testébe. Kacskaringós, finom metszésű betűk kapcsolódnak egybe rajta. Emlékeznek a gyászoló férj parancsára : A legjobb nőnek Szerentsés Neszler Jozefá-nak 1848. dec. 27-én életének 42. évében történt elhunytával. Kedves emlékét e gyászos szent jellel „keseregve örökéti" hű férje. (Folyt, köv.) Vérles Zoárd IMiUVMiVVVrtUVWlVSUiUWmUM kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Az esztergomi ONCsA telep lakói vasárnap a Legényegyletben színrehozták Közi Horváth József Szivárvány cimű 3 felvonásos színművét. Az előadást nagy érdeklődés előzte meg, mert olyan városrész lakói szerepeltek, akikről eddig a városban nem a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Ezzel az előadással, annak megrendezésével sok kételyt oszlattak el és meggyőzték a jelenlévőket arról, hogy a gyermekek, akik a telepen laknak, szeretnek művelődni, magasabb célokért dolgozni. Nagy lelkesedéssel, heteken át való fáradságos munkával dolgoztak azon, hogy ezt bemutassák a város megértő közönségének, de sajnos, azok valamennyien távol tartották magukat és közönyösen tudomást sem vettek a telep munkájáról, Pedig amit produkáltak, az a műkedvelői előadások között igen magas színvonalon mozgott, Az előadásra került szinmű mély hazafias érzésről tanúskodott, a szereplők a tudásuk legjavát adták, bátran mondhatjuk, műkedvelői szempontból művészit produkáltak. A díszletek szépek voltak sőt, meglátszott rajtuk az aprólékos gondosság. A darab szereplői Sebák Klári és Irén, Drigala Margit, Nyitrai József, Debnárik István, Tóth József, Engelbrecht József, Deák Károly, Nyitrai Karcsika voltak. A darabot betanította Duha Árpád, a Legényegylet dékánja nagy ügybuzgalommal és szakértelemmel. Az előadás és a távoli jövő kultúrháza gondolatának felvetése 1Venczel Margit szociális gondozómő érdeme, aki a hivatalos munkán túl szeretetből és szeretettel foglalkozik a telep lakosaival és mi hisszük, azt szeretné, ha a sokgyermekes családok között megindulna olyan kultúráiét, melynek gyümölcseiben a város polgárai büszkén osztoznának. Katonai kitüntetések A Kormányzó úr Öfőméltósága Röder Jenő idt. ny. vezérőrnagynak a tényleges szolgálatból való kiválása alkalmával a Magyar Érdemrend Középkeresztjét adományozta. A Kormányzó a Szovjet elleni hadműveletek alkalmával Lljszászy György századosnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét a hadiszalagon a kardokkal adományozta. A Kormányzó a m. kir, honvédelmi miniszter előterjesztésére a II—A osztályú szolgálati jelet adományozta vitéz nemes immenburgi Peinlich Béla ezredesnek, Mike Ernő ezredesnek, Pápay László ezredesnek, Jókay Sándor ezredesnek, Nagy-Józsa Kálmán ezredesnek, Szilvássy Emil őrnagynak, Szántó Endre őrnagynak. A m. kir. honvédelmi miniszter a sport terén elért kiváló eredmények alapján a Nagy Honvéd Sportügyességi jelvényt adományozta Baló Zoltán ezredesnek. H»i»RoE»K Gyászhir. Jezierski Mihályné szül. Keleti Ilona f. hó 14-én, életének 55-ik, boldog házasságának 35-ik évében hosz- szas szenvedés után elhalt. Temetése f. hó 16-án d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Külügyi est a Fürdőben. A Magyar Külügyi Társaság f. hó 24-én, vasárnap este 6 órai kezdettel a Fürdő szálló nagytermében külügyi estet rendez. Előadást tartanak : dr. Eöttevényi Olivér m. kir. udvari tanácsos, ny. főispán „Magyarorzság világpolitikai helyzete" és dr. Danilovics Pál ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter „Közérdekű külügyi közigazgatási kérdések’ címmel. Halálozás. Tatarek Béla esperes-plébános életének 60-ik, áldozópapságának 38-ik, nagykőrösi plébánosságának 10-ik évében f. hó 10-én váratlanul elhunyt. Temetése f, hó 13-án volt a nagykőrösi temetőben óriási részvát mellett. Az elhunytban Tatár József könyvkereskedő testvérbátyát gyászolja. A KLOSz jelenti, hogy a legutóbbi gyűlésükön énekórát tartottak. F. hó 17-én ismét gyűlés lesz, amelyen dr. Vajda József theológiai tanár tart előadást „A személyiség méltósága és jogai"-ról. Esküvő. Kneiszel István és Budavári Ilonka f. hó 17-én, vasárnap délután fél 5 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébáida-templomban. Fokozatos MOVE lövészsikerek. A MOVE Esztergomi Szent István Lövészszakosztály ismét szép sikereket könyvelhet el, A MOVE Kispesti TSE által f, hó 2—3-án rendezett Ratkóczy emlékversenyen egy csapattal 5 fő indult és a csapat majdnem minden tagja helyezést ért el az egyéni számokban is. A IV—VI, oszt. lövészek csapatversenyében első helyezést nyertek 1302 köregységgel. Az egyéni számokban első helyezett értek el : Huszár Anni a hölgy egyéni versenyben 254, dr. Abonyi Géza az V. o. versenyzők között 260, Gupka Károly a VI, o, versenyzők között 253 köregységgel, míg Szabó Ferenc a IV. o, versenyzők között második helyezett lett 263 köregységgel, Az újabb sikerekhez örömmel gratulálunk. Kísérleti műsor külön hullámhosszon, külön hivójeilei a magyar rádióban. A magyar rádió október 11-től kezdve a 418 méteres hullámhosszon kísérleti célokra műsort sugároz. A.z új adóállomásnak külön nívójele van. Műsorán túlnyomórészt szórakoztató jellegű zeneszamok szerepelnek, Az új adó 17 óra 30 perctől 18 óra 55 percig működik. Halálozás. Sándor Vince ny. MaV segédtiszt i. hó 15-én, 63 éves korában, házasságának 22-ik évében elhunyt. Temetése t. hó 17-én, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. A Magyar Mickiewicz Társaság Esztergomban t. hó 17-én d. e. fél 12 órakor a Széchenyi Kaszinó termében vándorülést tart. Az ülés előadói ; dr. Lukács György v. b. t. t. ny. miniszter, dr. Etter Jenő Esztergom szab, kir. város polgár- mestere, dr. Kertész János író, dr. Kovács Karap Ernő v. országgyűlési képviselő, az Ipolyszalkai Lengyel Tábor Énekkara és az Esztergomi Dalárda. Belépés díjtalan. Korlátozás a hajóforgalomban. Kis vízállás és az előrehaladt idényre való tekintettel a MFTR a Budapestről Esztergomba 7.30-kor és onnan vissza 17 órakor induló hajót október hó 17-e után csak vasár- és ünnepnapokon fogja járatni, Békéscsabán fényszóró mellett etetik a sertéseket. Békéscsabán van Magyarország legnagyobb sertéshizlalója, ahol évenként 26.000 sertést hizlalnak fel. Hogy a sertéseknek a kora reggeli és késő esti órákban jobb étvágyuk legyen, fényszóró mellett etetik. Megfigyelték ugyanis, hogy fényszóró mellett a sertések jobban esznek és gyarapodnak, mint ha félhomályban vagy sötétben kapnák meg élelmüket. Vadőri tanfolyam iesz Gödöllőn. A vadászterületek védelme és a vadtenyésztés előmozdítása érdekében a földművelésügyi minisztérium a gödöllői m. kir. Vadászati Hivatal felügyelete alatt 1944. évi január—március hónapok folyamán vadőri taniolyamot rendez, amelynek végén a jelöltek szakvizsgát tehetnek. A szaktanfolyamra olyan 20. életévüket betöltött magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik 3 éves hívatásos vadőri (erdőőrí) gyakorlattal rendelkeznek és legalább az elemi iskola négy osztályát elvégezték. A felvétel iránti kérvényeket a földmívelésügyi minisztérium vadászati osztályához november hó 15-ig kell eljuttatni. A kérvényhez csatolni kell a folyamodó születési anyakönyvi kivonatát és iskolai végzettségét igazoló bizonyítványát, továbbá hatósági erkölcsi bizonyítványt, a vadőri (erdőőri) szolgálatot igazoló bizonyítványt és végül hatósági orvosi bizonyítványt. A vizsgadíj 30 pengő, a tanfolyamon való részvétel és az elszállásolás díjmentes, az élelmezés önköltségi árát azonban meg kell téríteni. Csak rongy beszolgáltatása ellenében adnak textilanyagot. A napokban érdekes előadás hangzott el a rádióban. Az előadó bejelentette, hogy a textilhulladék országos gyűjtése terén életbeléptetik azt az intézkedést, hogy textilárú beszerzésére csak az tarthat igényt, aki megfelelő mennyiségű rongyot, vagy más textilhulladékot szolgáltat be. Az előadáshoz illetékes helyen hozzáfűzték, hogy nem nagy mennyiségről van szó, csupán annyiról, amennyit minden háztartásban könnyen előteremthetnek. Az uj rendszer kipróbálására az illetékes szervek Sopront jelölték ki.
