Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 65. szám
mm(M „71mf HATVANNEGYEDIK ÉVF. 65. SZ. SZOMBAT, 1943. AUGUSZTUS 14 Szerkesztőség°és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi Íá^ísri- Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Több mint egy millió pengőt kerestek az egri gazdák az idei cseresznyén. — Budapesten emelkedett a születés és a halálozások száma, mig a házasságkötések csökkentek. — Forgalomba kerülnek a 120 km sebességgel robogó gázturbinás vasúti mozdonyok. — 1942-ben naponta átlag 25.000 jármű haladt át a fővárosi Berlini-téren. — A háborús körülmények között is gyarapodik Budapest fürdőváros vendég- forgalma. KÜLFÖLD Megváltoztatták Olaszországban a fassistákról nevezett utcákat. — Megszüntették a dalmáciai kormányzóságot. — Hadfelszerelési minisztériumot létesítettek Romániában. — Rövidesen japánul is megjelenik Madách Ember tragédiája. — Az angol kormány még mindig ragaszkodik Olaszország feltétel nélküli megadásához. — Az angol kormány a szakszervezetek támogatására kényszeríti a vállalatokat. — Franciaországban erősen csökkent az alkoholizmus. — Sztálin titkos parancsában a proletariátus világdiktatu- ráját jelölte meg a Szovjet háborús céljának. — Svédország mindenáron távol akar maradni a háborútól. — A római török követség titkárának feleségét véletlenül agyonlőtték. — Hatalmas árvíz pusztított Indiában. Közel 10.000 ember életét vesztette. — A csendesoceáni Kiska szigetnél az amerikai hadihajók a nagy ködr ben egymásra tüzeltek. — Svájc és Törökország fenntartja menedékjogot a politikai menekültek részére. — A politikai foglyokra szóló amnesztia nem érvényes Dalmáciára. — Megszűnt a dalmáciai kormányzóság. — Különleges olasz rohamcsónakok betörtek Gibraltár kikötő jébe s ott nagy károkat okoztak. — A pápa békeimára hívta fel a világot. — A japán nagykövetség visszaköltözött Moszkvába. — Támogatást kapnak a román kőolajvidék bombázástól sújtott személyei és vállalatai. — A pápa részvétét nyilvánította a bombázástól sújtott nápolyi lakosságnak. — Az olasz bankjegyekről eltűnik a vesszőnyaláb fasiszta-jelvény. — Munkaszabadságot kapnak az amerikai fegyencek. ha mezőgazdasági munkát vállalnak. — Péter menekült szerb király értekezletre hívta össze Londonban az emigráns szerb, horvát és szlovén politikusokat. — Newyorkban majdnem megszűnt az autóforgalom az anyagkimélés miatt. — Sztálin nem kötelezi le magát szövetségeseinek. — Olaszországban megszüntették az állami gazdasági beavatkozást. — Amerika szerint a Szovjetnek joga van részt venni Olaszország megszállásában. — Egyes norvég kikötőket éjszakára elzárnak a németek. — Temesvár egész területe katonai övezet lett. — Csangkaisek több mint három millió katonával rendelkezik. — Németországban hadifogoly felügyelőséget állítottak fel. A szövetségesek lemondanak Olasz ország feltétel nélküli megadásáról. — Elhagyta az amerikai követ Argentínát. — Finn építészek nyerték a háború utáni lakások terpályáza- tát Amerikában. — Svájcba egymillió postacsomag érkezett a német- országi hadifoglyok számára. — Beoltják tífusz ellen Románia lakosságát. — Bevezették a monopóliumot a tankönyvekre Romániában. — A szovjetbarát londoni sajtó tanácskormányt kér Olaszország számára. — A fascista párt vagyonát ideiglenesen az olasz pénzügyigazgatóságok vették birtokukba. — Az angolszászok a casablancai határozatokat revízió alá veszik. — Churchill már hatszor találkozott Roo- sevelttei. — Csalódást keltett, hogy Stalin megin távolmaradt a találkozóról. Boldogasszony Anyánk! Az egyház és a magyar haza sors- közösségének és testvériségének legszebb, legkifejezőbb ünnepe Nagyboldogasszony napja. Mária országának eszméjét ünnepli ezen a napon a magyar és alázatos szívvel fohászkodik a Nagyasszonyhoz, kinek első szent királyunk felajánlott minket. Felbúg az esztergomi bazilika nagyharangja, hívó szavával békét és ünnepet hirdet a messze tájak felett és mi hálával fordulunk az ég felé, hogy csodálatosképpen még élünk és vagyunk, imádkozhatunk és énekelhetünk, egyenkint és összesen, ma még a béke boldog ölelésében szolgálhatjuk szent eszményeinket, imádhatjuk Istenünket, szerethetjük hazánkat, becsülhetjük magyarságunkat és történelmünket, mindezek mellett, vagy mindezek alapján pedig munkálhatjuk emberi és közösségi jogaink tiszteletben tartásával javunkat, üdvösségünket és boldogságunkat. Hálával fordulunk az ég felé, ahol ezen a napon talán még tündöklőbben ragyog fel a Nagyboldogasszony hitet, reményt és vigasztalást nyújtó alakja. Védő palástja alatt nem egyszer ialált végső menedékre a nemzet és nem egyszer talált rá a történelem dicsőséges útjaira őseink buzgósága révén. Fejünket mélyen meghajtva, legtisztább gondolatainkba merülve, szívünket legtisztább, legszentebb érzelmeinkkel telítve, magunkat, családunkat, szeretteinket, hazánkat Istennek és a Boldog- ságos Szűznek ajánlva mélységes alázattal ünnepelünk. Ki tudja, mit hoz a holnap! Mit hoz a holnap, amely elé bizalommal és bátorsággal tekintünk ugyan, amennyiben hitünkért és hazánkért életünkkel felelünk mindannyian, de amely mégis tele van aggódással és félelemmel, ha szent ügyünk veszedelmére gondolunk. Isten dicsőségére, a Boldogasszony és a szentek magasztalására emelt dómok pusztulnak el a háború kegyetlen, gyűlöletes viharában. Az emberi lélek ég felé törő reprezentáns, imával szentelt, évszázados műveit és kincseit, a halhatatlan művészet csodás alkotásait rombolják a háború fúriái, — a lerombolt templomok körül pedig a családi tűzhelyek ezrei és százezrei, a szorgalmas ember munkájának eredményei lesznek egyik óráról a másikra a tűz- bombák áldozataivá. Mi a gondviselés szándéka az ember, a bűnösök és az ártatlanok mérhetetlen szenvedéseivel, a tengernyi könnyel, kínnal, fájdalommal és sírással ? Isten terveit az emberi ész és értelem nem érheti fel. A magyar nemzet nem egy szörnyű megpróbáltatást élt át történelme folyamán. Volt idő, amikor a tatár hordák nyilai szegezték földre a magyart„ ártatlant és bűnöst egyaránt, — s nem veszett el az ország. Volt idő, amikor a török pusztított végig a viruló hazán és az Európa ellen kiinduló pogány letarolta a magyar életet. A gondviselés akkor sem engedte elpusztulni a népet, amelynek hite, erénye nem veszett el. A mai megpróbáltatások idején, amikor ismét háborús vész tört Európára és amikor a magyar ismét hivatást tölt be a művelt Nyugat kapujában, eszünkbe jut Zrínyi Miklós jellemző írása a Szigeti Veszedelemből: ,,De ha hozzám térnek, megbánván bűnöket, Halálont életre ismég hozom űket, — Jaj, török néked, haragom vesszejének, — Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek." Hinnünk kell, hogy Isten haragjának vesszeje sújt, csapdos most a bűnös világ felett és nem szabad kétségbe eshegyek végződésének völgykatlanában festői szépségben húzódik meg Garam- kövesd község. A régi kurucdombokról áttekint városunkra az 1734-ben Esztcr- házy prímás által épített templom, amelyet az 1763. évi földrengés nem tudott elpusztítani, azután Barkóczy és Kopácsi hercegprímások újították meg. A templom tövében húzódnak meg az egyszerű kis falusi házak, amelyeknek áldozatkész lakói a barokkstílű templomukat újra festették. Az elmúlt vasárnapon volt az újonan festett plébánia templom megáldása nagyszabású ünnepség keretében. A falun már a kora reggeli órákban meglátszott az az öröm és boldogság, amely ilyen kimagasló ünnepséggel jár. Boldogok voltak Garamkövesd lakosai azért, mert ennek a templomnak 100 év óta ez volt az első újjáfestése. A bepiszkolódott falak a község agilis plébánosának, dr. Horváth Rudolfnak kezdeményezésére születtek újjá. A megindított gyűjtésnek lett az eredménye az, hogy a templomfestésre szükséges 10.000 pengő rövid idő alatt összegyűlt. Kétszeres érdem ennek a templomnak a rendbehozása, mert a háborús nehézségek és az anyaghiány szinte leküzdhetetlen akadályokat gördítettek a vállalkozás elé, de Isten segítségével sikerült e nagy munkát elvégezni és a régi, elhanyagolt templom valósággal újjászületett. A megáldási ünnepségen megjelent a község vezetősége és lakossága teljes számban. A május hónap óta az iskola helyiségében elhelyezett Oltáriszentséget ünnepélyes körmenetben vitték a templomba, ezután a templom megáldásának szertartását Monsberger Ferenc nagymarosi esperesplébános nagy papi segédlettel végezte. A megáldás után beszédet intézett a hívekhez, Örömének adott kifejezést, hogy most, mikor a világban az istentelenek Krisztus hajlékait döntik romba, akkor a község lakóinak áldozatkészségéből a templom megszépül, új fényben hirdeti az Isten dicsőségét és a magyar falu törhetetlen hitét. A megáldási szertartás után P. Haja Libor ferencrendi szerzetes ünnepi nagymisét mondott. A szentmise alatt beszédet intézett a hívekhez, amelyben kifejtette azt, hogy aki a mai nehéz időkben Isten dicsőségére áldoz, azt neki az százszorosán megfizeti. Ez a templom őrködik a falu felett, vigyáz az ott jelenlévő Krisztus a híveire és nem hagyja el azokat, akik az ő hajlékát fel- ékesitették, megújították és a lelkek gyönyörködtetésére széppé tették. A felemelő ünnepség végén a templomban megállva gyönyörködtünk annak szépségében. A templom barokk stílusú, amelyben szerencsés megoldást nyernek a magyaros elemek. A templom eredeti festésében a magyar lélek alapvonásait kell keresni, a magyar fantázia és művészi elképzelés sajátságait kell felismerni. A templomban valósággal zsúfolva vannak a barokk szobrocskák. Az oltárokon valósággal tömve vannak a barokk szentek és angyalok, szinte drámai cselekvés látnünk a jövőt illetően. Haragjának vesz- szejét végre is eltöri és eldobja az Úr. Az emberiségnek meg kell térni jobbik leikéhez, hiszen az emberi élet célja a béke és boldogság és ennek nem állhat örökké útjában a tank, a gépfegyver és a bombázógép. Kis nép vagyunk ugyan és nem szólhatunk bele a világ sorsának intézésébe hatalmi szóval, de hiszünk a magyar hivatás szentségében és nagyságában, amelyet nem nélkülözhet a keresztény kultúrvilág és civilizáció, ha élni akar. Szórongattatásunk idején bízva fordítjuk arcunkat a mennyei fényesség felé : Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pat- ronánk ! szik meg az egyes szoborcsoportokon, de megtöltötte őket a kor művésze áhítattal. A templom díszítésén ott érezzük azt a gazdag erőforrást, amely mindezt létrehozta.. Ez a barokk stílus határozza meg a templom képét, amelyet szemben a városok barokk templomaival szerencsés megvilágításba helyezett a művész, mert a templom nem sötét, hanem világos, ahol a szobrok és a festés áttekinthetősége ízléses és a festészet a szobrászattal elválaszthatatlan egységbe forr, A templom a régi adott szépségei mellett igen elhanyagolt állapotban volt. A művészit az elhanyagoltságból valósággal tudatosan fel kellett keresni és a templom eredeti szépségébe, stílusába állítani. Erre a munkára vállalkozott Varsányi András tehetséges festő és mázolómester, aki rövid három hónap alatt a templomot a régi stílusnak megfelelően átalakította. A barokk stílus dekoratív szempontjait a vallásos stílusnak megfelelően alkalmazza, a mennyezet festése a színek nagyszerű összhangba hozása mesteri munka. Az oltárok átfestése és aranyozása a templomfestéssel összhangban van. Az oltárt díszítő oszlopok és a főfal oszlopainak márványozása az eredetiségig sikerült, A templom színhatása nagyszerű, hihetetlen finom tónusmenetek (sárgásfehér, homokbarna-szürke) a kirívóan merész szinellenlétekkel (lazacvörös és világos lila) váltakoznak és olyan ötletes gazdagságban, hogy a szó nem tudja követni őket. Ebben a fényittas szinzuhatag- ban a templomban és az oltárokon légiessé válik minden. Varsányi András e templomon végzett munkájával megmutatta azt, hogy van művészi érzéke és tud a stílusnak és a kornak megfelelő munkát alkotni. A hajó mennyezete fölé négy freskót festett Magasi Németh Gábor. A freskó- képek a magyar szenteket Szent István, Szent Erzsébet és Szent Margit alakjait ábrázolják. Magasi Németh Gábornak e képei is ragyogó példái az ő őszinte művészetének. A képeken a szépség a történelmi hűséggel párosul. A kórus fölé festett három zenélő angyal csupa mozgás, báj, és nagyszerűen illik bele a templom barokk hangulatába. Általában a tervezése, alkotó képzelete a legegyszerűbb, legmindennapíbb motívumot is költői és zenei varázzsal ruházza fel, amint ezt festői és képszerkesztői művészete világosan igazolja. A templomfestéssel kapcsolatban még kisebb munkákat nagy áldozatkészséggel végzett Párkánszky István asztalosmester és Drapák János, akik falujuk temp- lomszeretetétől indíttatva dolgoztak, se- gitkeztek a nagy munkában. A templomban megállva, annak művészetében gyönyörködve, meg kell látnunk azt, hogy a nagy küzdelmekben, amelyet a magyarság a fennmaradásáért viv, ez egy állomás, ez egy bizonyíték arra, hogy nemzeti művészetünknek nem a külsőségeiben, hanem a lényegében kell meglátni a szépet és a nemzetit. Ez az átrestaurált templom megkapóan és lebilin- cselően kifejezi a magyarság szent akarásait a művészet nyelvén, amely mindenkit meggyőz és magával ragad. Garamkövesd katolikus lakossága nagy áldozatkészségéből újoaaa festették a plébánia-templomot A Duna túlsó partján, a Börzsönyi-
