Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 58. szám
HATVANNEGYEDIK ÉVF. 58. SZ. SZERDA, 1943. JULIUS 21 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér Köszőntjflk az országos úszóversenyen résztvevő ifjúságot HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A Ganz-gyár hatmillió pengőt fordított a múlt évben szociális célokra. — Tíz év alatt 50 százalékkal emelkedett a balesetek száma. — Hetvenezer zsidóbirtok kerül az erdélyi magyarság kezébe. — Szegeden 17.000 adóköteles kutya van. KÜLFÖLD Spanyolországban aluminiumgyá- rat létesítenek. — A Szovjet élet- fontosságú területeket követel Finnországtól. — Römer lett az új lengyel külügyminiszter. — A japánok meghiúsították az amerikaiaknak Uj- Georgiba való partraszállását. — Forrongást okozott egy párisi leány- liceumban a harisnya kötelező viseleté. — A pápai futár XII. Piusnak a Roosevelt-üzenétre adott válaszával elutazott Amerikába. — 25 éve gyilkolták meg a cári családot. — 50 százalékkal kevesebb gyapjú termett az idén Fgyiptomban. — London és Moszkva között állandó repülőjáratot létesítettek Afrikán és Közelkeleten keresztül. — Júniusban 201 polgári lakos halt még Angliában légitámadás következtében. — Újabb politikai gyilkosságok történtek Bulgáriában és Franciaországban. — Egy fiatal francia mérnök feltalálta az elektromos orgonát. — De Gaulle nyugdíjazta Giraud híveit. — Bulgária újabb területeket kapott Balkánon. — Moszkva tüntetőén hallgat az angolszász partraszállás jelentőségéről. — Az olasz nép ellenáll Churchill és Roosevelt csábításainak. — Hitler a vaskereszt lovagkeresztjét adományozta Ribben- trop fiának. — A pápa üzenetet küldött a német püspökök értekezletéhez. — Két hét alatt 300.000 tonna angolszász hajótér süllyedt el a Földközi-tengeren. — Közel 4000 páncélost vesztett eddig a Szovjet a mostani ütközetekben. — Török katonai személyek nem tarthatják magukkal családtagjaikat tengerparti helyőrségekben. — A német bíborosok tájékoztatták a pápát a bombatámadások okozta károkról. — Görögország 35 tonna élelmiszert és gyógyszert kapott Svédországtól. — A román állam birtokba veszi az idegen részvénytöbbségű társaságok részvényeit. — Amerikának 7 és fél millió tonna gabonafeleslege van. — Angolszász repülőgépek sok bombát dobtak Róma külvárosaira és nagy károkat okoztak. — Catániát állandóan lövik az angol hadihajók. — Egyre nagyobb légicsaták vannak a Salamon-szigetek felett. — Az új lengyel külügyminiszter nem tesz lépéseket a Szovjettel való kapcsolatok felvételére — Amerika Palesztinát angol domíniummá akarja tenni. — Martinique szigetén benzinhiány miatt rummal hajtották az autókat. — Hálom Hohenzollern herceg halt hősi halált eddig. — II. Vilmos volt német császár hét unokája harcol különböző frontokon. — Eddig kétmilliárd lírát fordítottak óvóhelyek építésére az olaszok. — Liechtenstein hercegségben nia- csenek adók és háborús korlátozások. Az ősmagyarok legnagyobbrészt háborúskodással voltak elfoglalva, szabad idejükben u. n. tornákat és lovas harci- játékokat rendeztek. Ebből azt láthatjuk, már közöttük is meg volt a versengés, vagy a dicsőségnek elnyerésére való vágy. A győzelem dija az ezüstszalagos cserfakoszorú volt. Mondhatjuk, hogy ez volt a magyarnak az éltetője, ettől vi- dult, ettől éledt harci kedve, vitézsége, Harcaik lecsendesedése után jött az újjáéledés, az alkotó munka, mely a sportot is lassú tempóban fejlesztette. Amikor a régi öregek iskolába jártak, haszontalan időtöltésnek tartották a sportot, amely elvonja a diákot a tanulástól, a segédet (legényt) és inast a mesterségtől. Azóta rájöttek arra, hogy a sport épp oly fontos, mint a tanulás, avagy a segédnek, inasnak munkája, mert a sport egészséges férfiakat nevel. A világháború befejezése óta a nemzetek megmozdultak és fegyverkeznek a sportban. A kísportolt, erős nemzetek szívós kitartással vívják ma óráról-órára a legnehezebb küzdelmüket. A nehéz küzdelemre és a kitartó munkára a sport ad nekik erőt. Mi magyarok tudjuk mi a sport, mert húsz év elnyomatása alatt az ifjúság katonai nevelését a sporttal pótoltuk és erre állítottuk az egész katonás nevelést, a leventekiképzést. Tudtuk és éreztük azt, hogy a sportifjú ép teste a szétdarabolt hazának nemzeti reménysége. Büszke öntudat töltött el bennünket 1936- ban a berlini olimpiászon, mikor nagy nemzetek között mi magyarok is az elsők közé küzdöttük fel magunkat és azoknak a nemzeteknek, akik nem akartak tudomást szerezni rólunk, el kellett ísmerniök, hogy létezünk. A felszabadulás évei után nem csekély reménnyel nyúltunk a sporthoz, amely ma igen fejleszti az ifjúság sportszerete- tét, vetélkedési és küzdeni vágyását. Ma az ifjúság a sportokban nemcsak az elsőségért és a dicsőségért küzd, hanem a hazáért, annak fennmaradásáért. A bajnoki cim ma azt jelenti, hogy meg kell állni a helyét ügyesen mind a belső, mind a külső fronton, mert kisportolt, ügyes ifjúság menti meg a hazát, az képes minden küzdelemre és az vívja ki a végső győzelmet. Mi esztergomiak szeretettel köszöntjük az ország minden hadtest leventeparancsnokság székhelyéről és Budapest székesfőváros területéről városunkba érkező fiatalságot, akik a hadtest válogató versenyek után az ősi város falai között, a világot meghódított rómaiak forrás vizében akarják elnyerni a bajnoki címet. Mi hisszük, hogy ez az ősi városban, mely annyi vetélkedésnek, küzdelemnek volt a színhelye, ahol a magyar erő és a fiatalság küzdelme, oly sok babért hozott a magyar dicsőségnek a múltban, az ide sereglett versenyzők is megtöltekeznek az ősök küzdelmes szellemével és elnyerik a versenyen a dicsőség babérjait : az országos bajnoki címet. Az Esztergomi Levente Egyesület vezetősége a járási leventeparancsnoksággal karöltve kérelemmel fordul a város polgáraihoz, hogy július hó 24. és 25.-én lobogózza fel a vasúttól a Szent István- fürdő felé vezető útvonalat, amelyen a versenyzők és a versenyre érkező előkelőségek elvonulnak. A versenyen vegyünk részt mindannyian, hogy az ország minden részéből idesereglett ifjúság lássa, hogy a város lakossága érdeklődik az ifjúság versenye és vetélkedése iránt. F. hó 24 .-én, szombaton délelőtt és délután lesznek az elődöntők, vasárnap délelőtt vallásfelekezetek szerint istentiszteleten vesznek részt, utána a Hősök-szobrához vonulnak, ahol , ünnepség és a Hősi-szobor megkoszorúzása lesz. A Hősök-szob- ránál az ünnepség kb. d. e. 10 órakor lesz. 25-én, vasárnap d. u. 3 órakor az országos levente bajnoki címért mintegy 15 versenyszámban úszómérkőzés lesz, mely után bonyolítják le az izgalmasnak ígérkező Budapest és vidék vizipóló mérkőzését. A versenyre eddig, mintegy 400 versenyző nevezett be. A verseny részletes programmj át a következő számunkban közöljük. A rendezőség kéri az érdeklődőket, a versennyel kapcsolatos bármilyen ügyben telefonon (132) vagy személyesen forduljon a levente irodához (Esztergom, Kossuth Lajos-utca 65. sz.) hol készséggel megkapja a felvilágosítást. A versenyre belépőjegyek nincsenek, ellenben a műsor megváltása kötelező. A műsor ára 40 fillértől 2 pengőig. Az arató- és cséplőrész kiadása és annak beszámítása Kenyérgabonából a gazdálkodó a szerződés szerint járó arató- és cséplőrészt, cséplőmunkásrészt és gépkeresetet természetben kiadhatja az új rendelet szerint. Az új rendelet úgy módosítja a korábban megjelent rendeletet, hogy a kenyérgabonából kiadott cséplőrészt akkor is be kell számítani a beszolgáltatásí kötelesség teljesítésébe, ha a gazdálkodó szántóterülete a 20 kát, holdat meg nem haladja ; a kenyérgabonából kiadott aratórészt pedig a 20 kát, holdnál kisebb szántóterületen gazdálkodónál is be kell számítani a beszolgáltatásí kötelesség teljesítésébe, akkor, ha a gazdálkodó igazolja, hogy az aratási munkálatokat maga és családtagjai tartós munkaképtelenség, vagy háborús katonai szolgálat miatt nem végezhették el, valamint akkor, ha a gazdálkodó munkaképtelen hadirokkant, vagy hadiözvegy. A gazdálkodó, aki az aratórész és cséplésmunkásrész címén kiadott kenyérgabonának a kenyérgabonabeszol- gáltatási kötelesség teljesítésébe való beszámítását igényelheti, köteles. az ilyen kenyérgabona kiszolgáltatását 3 napon belül a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak írásban bejelenteni. A cséplőrészből a bércséplést végző cséplőgépbirtokosnak járó kenyérgabona átvételét a cséplőgép felelős vezetője a cséplési eredmény- lapon aláírásával köteles igazolni. A gépkeresetből a cséplőgép vezetője az általa alkalmazott munkásoknak a szerződés szerint járó részt természetben kiszolgáltathatja. Ha a cséplőmunkásokat nam a gazdálkodó, hanem a bércséplést végző cséplőgép tulajdonosa, vagy bérlője alkalmazta, a gazdálkodó a gépkereseten kívül a cséplőmunkásrészt is a cséplőgép felelős vezetőjének köteles kiadni. A cséplőgép vezetője az alkalmazott gépész, fűtő, etető és cséplőmunkások részére munkabér címén természetben kiszolgáltatott kenyérgabonára vonatkozóan köteles bejelentést tenni az illetékes hatóságnál. A bércséplést végző cséplőgép tulajdonosa a gépkeresetből legfeljebb 10 q kenyérgabonát saját háztartási szükségletére megtarthat. Abban az esetben, ha a cséplőgép többek tulajdonában van, a tulajdonos és a bérlő együttesen sem tarthatnak meg többet, mint 10 q kenyérgabonát. Az a cséplőgéptulajdonos is csupán 10 q kenyérgabonát tarthat meg saját szükségletére, akinek tulajdonában, vagy bérletében több cséplőgép van. A cséplőgép tulajdonosa köteles a gépkeresetének a megtartandó mennyiség levonása után fennmaradó részét vajamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek hetenként megvételre felajánlani és a gépkereset felhasználásáról a Gabonaforgalmi Központnál október 31- íg elszámolni. Árpából, kölesből és hajdinából a kereskedő a szerződés szerint járó arató- és cséplőrészt, cséplőmunkarészt és gépkeresetet természetben kiszolgáltathatja, amelyet a beszolgáltatásí kötelesség teljesítésébe nem lehet beszámítani, kivéve, ha a gazdálkodó a kenyérgabonabeszolgáltatási kötelesség teljesítéséül árpát is beszolgáltathat, mely ebben az esetben szintén beszámíthat a gazdálkodó kenyérgabonabeszolgáltatási kötelességének teljesítésébe, Zabból az arató é; cséplőrészt nem szabad természetben kiszolgáltatni. A ki nem szolgáltatott arató és cséplőrész címén a gazdálkodó köteles zabtermésének 15%-át a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt valamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek megvételre felajánlani. A zabból ki nem szolgáltatható arató és cséplő- munkásrész helyett a hatóság által megállapított termelői árakkal számított megfelelő értékű gabonafélét köteles kiszolgáltatni. Az így kiadott terményt azonban a gazdálkodó beszolgáltatásí kötelességteljesítésébe nem lehet beszámítani. A zabcséplőrészből a bércséplőnek járó gépkereset ellenértékét a hatóságilag megállapított termelési áion pénzben 'kell befizetni. Egyéb természetbeni szolgáltatások és azok beszámítása. A rendelet szerint a szerződéses mezőgazdasági idénymunkásoknak (sommásoknak) munkajárandóság címén természetben kiszolgáltatott kenyérgabonára nézve a munkaadó gazdálkodó köteles az illetékes hatóságnak a bejelentést megtenni. A haszonbérlő a haszonbérbeadónak kenyérgabonából a haszonbérbeadó háztartásához tartozó minden személy után legfeljebb 240 kg-ot szolgáltathat ki abban az esetben, ha a haszon- bérbeadó igazolja, hogy ö és háztartásához tartozók a megfelelő időre lemondtak a kenyér- és lisztjegyjogosultságuk- ról. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerint ennél több gabona szolgáltatására van kötelezve, a többlet értékét a hatóság által megállapított termelői áron pénzben köteles kifizetni. A már korábban kiadott rendelet úgy módosul, hogy a haszonbérbeadó háztartásához tartozó minden olyan személy után, aki kenyér- és lisztjogosultságáról lemondott, 240 kg kenyérgabonát kell a haszonbérlő be- szolgáltatási kötelességének teljesítésébe beszámítani. A beszámifásra vonatkozó egyéb rendelkezések. A sörárpára megállapított búzaegység- számba azt az árpát számítják be a gazdálkodó beszolgáltatásí kötelességének teljesítésébe, amelynek e za minősége a vételijegyen fel van tüntetve. Az ilyen árpát csak a szabad választású terményekre és tenmékekre megállapított be- szolgáltatási kötelesség teljesítésébe lehet beszámítani. Fontos intézkedése a rendeletnek az, hogy a kenyérgabona és zsírbeszolgáltatásával is lehet teljesíteni. Ez az intézkedés vonatkozik arra a mennyiségre is,, amelyet a gazdálkodó a 15°/o-os beszolgáltatás címén teljesített. H«I*R*E*K Esküvő. Nagy Ilonka és Czibik Ferenc f. hó 17-én délelőtt 11 órakor tartották esküvőjüket a helybeli református templomban. (Minden külön értesítés helyett) Kinevezés. A m. kír. belügyminiszter dr. Hajdú György ideiglenes hatállyal kinevezett vármegyei aljegyzőt, Esztergom vármegye törvényhatóságához vármegyei aljegyzővé kinevezte, Gyászhir. Dr. Dobsa László az Országos Iparügyi Tanács tagja és előadója 71 éves korában elhunyt. Szombaton délután temették el Budapesten a kerepesí-uti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyre. Felemelték a cukrászsütemények árait. Az új süteményárak a következők : teasütemények kg-kint 14, 13, 12 pengő, kis sütemények : 36, 34, 28, nagy sütemények 60, 54, 50 fillér darabonkint. Halálozás. Morvái Ödön vendéglős ma szerdán reggel 6 órakor hirtelen elhunyt. Temetéséről lapunk zártáig még nem történt intézkedés,
