Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 5. szám

HATVANNEGYEDIK ÉVF. 5. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi lap. 1943. SZOMBAT, JANUÁR 16 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér Gondoljunk katonáinkra, akiknek fegyvereit megacélozza, bátorságát és hősiességét fokozza az a tudat, hogy itthon mindenki részt vállal csa­ládjuk gondjaiból! A honvédcsaládok javára megindított gyűjtésre adakozni elsőrendű hazafias kötelesség! Országos gyűjtés a honvédcsaládokért! «TTHTB36-TO ^CTgpgEg=3E3CT^^ Kemény tél, lágy szív HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Díszes albumot küldött Szany köz­ség a pápának. —Göring megkapta a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztjét a hadiszalagon kardokkal díszítve. — A magyar csapatok súlyos veszte­ségeket okoztak a Don mentén tá madó bolsevistáknak. — A kormány­zó államfői csapatzászló szalagot adományozott a 3. honvéd felderítő zászlóaljnak. KÜLFÖLD fiomokviharok akadályozzák az af­rikai harcokat. — Peru légügyi mi­nisztériumot létesít. — Anglia és Amerika lemondtak területekivüli- ségről Chinában. — A szovjetszál­lítások elsőbbséget élveznek Ameri­kában. — Az egyiptomi miniszterel­nök letartóztatta politikai ellenfeleit. — Amerika be akarja szüntetni a ha­jókaraván-rendszert. — A Szovjet nagyszámban állít fel női zászlóal­jakat. — A mohamedánok körmene tét betiltották Indiában. — Lelőttek egy antifasiszta munkásvezért New- yorkban. — Álcázott, hosszútávú felderítők figyelik az amerikai par­tokról Afrikába induló hajókaravá- nokat. — 109 milliárdos hadi költ­ségvetést terjesztett elő Roosevelt. — Újabb letartóztatások történtek Afrikában Darlan tengernagy meg­gyilkolása miatt. — Németország­ban eddig 5.800.000 külföldi mun­kás dolgozik. — Mohamedán hit­község alakult Bécsben. — Chilében népszavazást követelnek a külpoli­tika megváltoztatása előtt. — Ang­liában decemberben 109 ember esett áldozatul a légitámadásoknak. — Tengeralattjáró elleni offenzivát kö­vetei az angol sajtó. — A Szovjet féligkész tankokat használ a mos­tani offenzivában. — A francia fog­orvosok nem kapnak arany- és ezüstvásárlási engedélyt — Hatal­mas páncéloscsaták vannak a szov­jet fronton. — Török termelési bi­zottság érkezett Londonija. — Na­ponta közel száz harcikocsit veszít a Szovjet. — Cyprus szigetét meg­szállták az amerikai csapatok. — Amerikába szállították a lengyel ál­lam aranyát. — Másfélmillió len­gyel tűnt el a szovjet fogolytábo­rokban. — De Gaullehoz csatlakoz­tak a francia kommunisták. — A japánok partraszálItak Uj-Gueniában. — Titka lemondott a fiiinka párt elnökségéről. — Trancia királypárti összeesküvést lepleztek le Algírban. — Antonescu megjelent Hitlernél a főhadiszálláson. — A Szovjet kísér­leteket tesz Leningrád felszabadítá­sára. — További 10 százalékkal csökkentették a lapok terjedelmét Amerikában. — Nagy az idegesség Amerikában az afrikai helyzet miatt. — Válság tört ki a csunkingi kor­mány körében. — fíúszfokos hideg­ben támadnak a szovjet csapatok Sztálingrádnál. — Több angliai üzem bevezette szovjet mintára a szta- chonvizmust. — Angliában behívják háborús szolgálatra a 19 éves leá­nyokat. — Bolíviában újból kitört a bányásztrájk. Mondogatják, hogy az idei tél is olyan szigorú lesz, amilyenek az elmúlt telek voltak. A szigorú télben ember, állat sokat fog szenvedni. Akár igaz ez a szóbeszéd, akár nem, amint a szólásmondás tartja : „A telet nem eszi meg a kutya", tehát ennek a télnek is meg lesz a maga szigorúsága és a velejáró szenvedés. A szigorú tél ellen mi itthoniak köny- nyen megtaláljuk a védekezést. Egy pil­lanatra arra gondolunk, hogy a nemzet­nek sok tizezernyi fia a keleti harctér végtelen hómezöin tölti dermesztő, fa­gyasztó hidegben az éjt, a nappalt és áll őrt a mi életünkért. Ha gondolatunkat a front felé irányítjuk, akkor még a leg- dermesztöbb hidegben is meleget érzünk és elfelejtjük azt, hogy künn a levegő jóval a fagypont alá szállt és a szobában nincs olyan meleg, mint máskor szokott lenni. Jó érzés ilyenkor a lakás is és nem olyan zord a tél sem. Azonban a szegények, a nincstelenek, a hadbavonultak hozzátartozói, Ez már más. Pókhálószerű ruha, rongyos cipő, zsírtalan, vagy semilyen táplálkozás, fűtetlen, vagy semilyen lakás. A fűtet- len szobában az egyedüli dísz az ablak befagyott hóvirágja. Itt nincs szó öröm­ről, hanem mérhetetlen szenvedésről. Mi segít ezeknek a baján ? Mi oldja fel lel­kűknek és lakásuknak melegét ? Mi vi­szi őket vissza a társadalomba ? A téli hideg idő pórbára teszi sok di­dergő, Ínséges ember türelmét. Ilyenkor tél idején, akinek az Isten adott és szí­vében van szeretet, megértés, csínjával és kétszeresen türelemmel bánjon a szegényekkel. Éljen és cselekedjen állandóan a sze­retet. A melegséget adó szeretet. A cso­dákat tenni tudó szeretet. A szeretet, amely érezteti, hogy a szenvedő felbará­tunk ugyanúgy van az Isten képére és hasonlatosságért teremtve, mint jó ma­gunk. A szeretet, amely azt súgja, hogy mi is lehettünk volna az életnek épp oly elesettjei, mint a tél zordságától száz­szorosán, ezerszeresen szenvedő ember­társaink, A szeretet tevőerejében nem tudja megakadályozni azt, hogy a szegény sa­ját hibájából került ilyen szerencsétlen helyzetbe. Ha száz szegény közül kilenc­venkilenc akad, aki tékozlófiúhoz ha­sonlóan eltékozolja vagyonkáját és most a sertések eledeléből sem kap eleget, az az egy igaz a száz közül az emberi észjárás szerint megérdemli szánalmun­kat. Gyakorolnunk kell a szeretetparan- csolta irgalmasságot, mert ez az Isten akarata, mert ez a szerető szivünk kény­szerítő parancsa. Mert az emberi együtt­élés biztos alapja. Mert ez az emberi nagyságnak, általában iaz emberiségnek a mértéke. Mert ez a társadalomnak legfőbb szabályozója. Cselekedjünk & háborús télben szün­telen jót úgy, ahogyan az írás mondja : „Ne tudja a te balkezed, amit cselek­szik a jobb." Cselekedjünk jót fitogta- tás nélkül és úgy, hogy a szegények és boldogtalanok lelke ebben ne a maguk szenvedését és megalázását lássák, ha­nem felebarátaik szeretetének melegét érezzék. A szó magasabb értelmében gyakorolt, a szívből eredett önzetlen jó tettnek rendkívül nemesítő hatása van arra, aki cselekszí és kibékítő, felemelő hatása van arra, akit ért. Ellenben az a jótett, amely fitogtatva történik, amely­nek reklámra-számítás la ruhája, soha­sem lehet erkölcsileg olyan nemesítő, felemelő és kibékítő hatással sem arra, akitől jő, sem arra akit ér. Ma újra adományt kér tőlünk a Fő­méltóságú Asszony az orosz hómezők vérzivatarában küzdő, a nyomor küszö­bén álló katonák hozzátartozói számá­ra. Ö a magyarság valóságos segítő an­gyala. Mindig akkor kelti fel szavát, ha baj van. Óriási nemeslelkü szervezetei­nek ezreivel ott és akkor segít, mikor kell. Ne próbáljon a téli irgalmasság gya­korlása elől senki kitérni azzal, hogy magának nincs miből adnia. Nnics az a kis kenyér, amelyikből egy faltat ne jut­na a szegénynek. Nincs az a kevés ruha, amiből egy darab nem kerülne az arra rászorulónak. Akik átérzik, mi ‘a harcmező, akik megjárták annak kálváriáját, 'azok tud­ják, mi a segítés, mi a kötelességük. Azok érzik, hogy hogyan kell a szere­Az esztergomi Széchenyi Kaszinó f. hó 12-én tartotta meg a tagok élénk rész­vétele mellett a 106-ik évi rendes köz­gyűlését. A közgyűlésen megjelent dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér ny. alispán, dr. Gróh József és Reusz Ferenc pénzintézeti igazgatók, dr. Onody-Jánoskuti József vm. főjegyző, Maros Antal főszolgabíró, dr. Etter Jenő polgármester, Szilvássy Emil őrnagy az állomásparancsnokság képviseletében, dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató-főor­vos, dr. Marczell Árpád c. gimn. igaz­gató és igen sokan a Kaszinó tagjai kö­zül. A közgyűlést dr. Késmárki Frey Vil­mos főispán nyitotta meg. Őszinte öröm­mel állapította meg, hogy a tagok igen szép számban jelentek meg a mai köz­gyűlésen. Beszédében vázolta a mai há­borús viszonyokat, amelyek nem alkal­masak arra, hogy egyesületi életet él­jünk. Ma a háború és az azzal járó ezer­nyi gondok igen lekötik a tagok minden idejét, A Kaszinóban büszkén állapíthat­juk meg, mégis volt élet, mert a háború nehéz gondjai közepette is voltak lelkes vezetők és tagok, akik arra törekedtek, hogy a kaszinói élet felvirágozzon. Be­széde befejezésében köszönetét mondott mind a vezetőségnek, mind a tagoknak azért a lelkes munkáért, amit a Kaszinó kebelében végeztek. A megnyitó beszéd után dr. Etter Kál­mán titkár tartotta meg beszámolóját. — Elmúlt egy év — mondotta —, em­lékezzünk. Emlékezzünk, sirassunk, ne­vessünk, örüljünk, hogy elmúlt ami rossz és reméljük a jobb jövőt. — Emlékezzünk azokról, akik már nin­csenek. Övéké az elsőség. Három Ízben lengett gyászlobogó Kaszinónkon az el­múlt évben is. Fazekas Kálmán oki. épí­tész, Körmendy Károly ny. erdőfelü­gyelő és dr. Mike Lajos kir. közjegyző szeretett tagtársaink költöztek el az öröklét honába. Hisszük, hogy onnan már mosolyogva nézik a mi gondjainkat, bajainkat. Milyen semmiségek ezek az Ö szemükben, kik már túl vannak a földi élet te'rhén, itthagyva a földi örömöket és bánatokat. — Emlékezzünk azokról, akik élnek. tettel minden megfagyott szivet meg­mozgatni, Akik éltek a hideg lövészár­kokban, a mérhetetlen sárban és hóten- gerben, azok tudják, hogyan szárnyalt a sokat szenvedett lelkűk az itthon lévő családok felé és hogyan próbálta a lé­lek szeretetének átsugárzásával — nem törődve saját bajával — hozzátarto­zóiknak szenvedését eltüntetni. Igen ak­kor nagyon szerettünk, mert nagyon szenvedtünk. Mert akik szenvednek, azok megértenek, azok szeretnek, azok együvé tartozónak érzik magukat. A meleg érzés akkor hiányzik az emberek­ből, ha az irigység, a keményszivűség válik úrrá felettünk. Ha a szegény irigykedve nézi a jómódban lévőnek a szerencséjét. Ha a gazdag érzéketlen az ugyanazon istenképre alkotott felebarát­jának szenvedése iránt. Ilyenkor meg­szűnik a társadalmi egyensúly. Ilyenkor eltűnik a szeretet. Osztályharc, kenyér- harc lép a szeretet helyébe és akkor nincsen adomány, akkor nincsen békes­ség, mert békéjük csak a jóakaratú em­bereknek van. Háború van és az itthon békében élők­höz kopogtatnak be, hogy adjatok ! ,,A tehetősek ezreket és százakat, a szegé­nyek filléreket, de mindenki adjon I“ Adományainkkal azt akarjuk, hogy meg legyen a belső fronton a béke és a sze­retet, mert akkor boldog, büszke és erős lesz a külső front. A kemény télben az eddigieknél jobban lágyítsuk meg a szi­vünket, mondjunk le olyan dolgokról, amelyek a kényelmünket szolgálták, a- melyek a jólétünket mozdították elő. Adjunk és segítsünk a győzelem kivívá­sáig, hogy azután annál nagyobb legyen a kivívott győzelemben és szeretőiben az örömünk. És nemcsak élnek, hanem életük minden erejével hazánk, vallásunk, családunk fennmaradásáért küzdenek messze sok ezer kilométerre tőlünk, a távoli orosz síkságokon, Isten segítse, erősítse őket, a sok szenvedés, nélkülözés ne legyen hiábavaló és mielőbb győztesen újra kö­rünkben üdvözölhessük őket. — Kaszinónk életét a háború nyo­masztó súlya hatotta át. A szokásos ka­szinónapok : hétfő és péntek, végig az egész évben látogatottak voltak, de ál­talában nem a gondtalan szórakozni aka­rás jellemezte összejöveteleinket, hanem a háborús nehézségek, hol a győzedel­mes, hol a veszteségekről beszámoló új­sághírek megbeszélése, a harctéren küz­dő tagtársainkért aggódó gondok tola­kodtak és parancsolólag helyt kértek tagjaink beszédtémáiban. — Az elmúlt évben választmányi gyű­lést csak egyet tartottunk a gyűléstila­lom miatt. A Kaszinó ügyeit a tisztikar az elnök úrral megbeszélve saját hatás­körében intézte el. Az elmúlt év február 14-én tartotta meg Kaszinónk a szokásos bálját, a háborús időkhöz mérten sze­rény táncestély formában. A szeptember 4-íki orosz bombatámadás óta a kedd és péntek esti hölgyek részére rendezett ősze jövetelek, melyek igen látogatottak voltak, szeptember óta a légvédelmi el­sötétítés miatt elmaradtak. Az idén a Széchenyi-emlékvacsorát a fennálló ban- kettilalom miatt nem tudtuk megtartani. — A Kaszinó tisztikarában is változá­sok történtek. így dr. Mattyasovszky Béla, Kaszinónk ügyésze ezen tisztségé­ről lemondott, amelyet 25 éve látott el nagy ügybuzgósággal. Ugyancsak lemon­dott vitéz Onódy-Jánoskúti József vm, főjegyző jegyzői tisztéről, melyet 8 év óta látott el. A megüresedett ügyészi ál­lásra dr. Etter Kálmánt, az így megüre­sedett titkári állásra dr. Szöllősy István vm. aljekyzőt választotta meg. A jegyzői tisztet későbbi időben fogja betölteni. — Áttérve a taghullámzásra, jelentem, hogy az 1942. év elején volt 8 alapító ta­gunk, 155 rendes tagunk és 34 vidéki ta­gunk, összesen 197 tag, azonkívül a kato­nai csapattestek tisztikara. Az év folya­mán kilépett, elköltözött, meghalt, töröl­Sz. Ä Széchenyi Kaszinó 105-ik évi közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom