Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 47. szám
FffTTRftftH „/TfKf Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. • Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Rövidesen nagyobb mennyiségű bútort szállítunk ki Svájcba. — Nagyobb mennyiségű bőr érkezett Bulgáriából cipőellátásunk biztosítására. — Magyar repülők ismét eredményesen bombáztak szovjet hadállásokat. — Meghalt Bárczy István, Budapest nagy polgármestere. — A debreceni diáklányok házat vettek egy hatgyermekes hadirokkantnak — Budapest fürdőinek a múlt évben öt és fél millió látogatója volt — Ötszázezer kilométer utat építettek Magyarországon 1925. óta. KÜLFÖLD Három lázadó tábornok vette át Argentína kormányzását. — Castillo volt argentin államelnököt letartóztatták. - Petain francia államfő súlyosan megbélyegezte az angol repülők légi terrorját. — Anglia és Amerika élesebb magatartást tanúsítanak a semleges államok ellen. — A védtelen olasz néppel szemben a legészszei űtlenebb kegyetlenséggel viselik a háborút az angolszászok. — Spanyolország békefelhívással fordult a hadviselő felekhez. — Májusban 350 angolszász és 1213 szovjet repülőgép pusztult el. — ötven zsákmányolt angol és amerikai hajót állítanak Japán szolgálatába. — Indiának csaknem min den tartományában éhínség pusztít. — Olaszországban elbocsátják azokat a tisztviselőket, akik a légiveszély miatt elhagyják szolgálati helyüket. — Kötelező a szerb rádió hírszolgálatának hallgatása nyilvános helyeken. — Londonban és Washingtonban hidegen fogadták Spanyolország békeközvetítő javaslatát. — Horvátországban tilos az újkrumpli fogyasztása. — Az angolok rajtaütésszerűen megtámadták Lam- pedusa olasz szigetet a szicíliai csatornában, de megsemmisítették őket. — Rendkívül rossz termés lesz az idén őzovjetoroszországban. — Ismételten kicseréltek 9000 francia ha difoglyot szakmunkásokkal. — A németek újfajta fegyvereket vetettek harcba a szovjet fronton. — Sza- badonbocsátják az angolok a Palesztinába internált olasz papokat és apácákat. — Az uj argentin kormány harcot hirdet a kommunisták ellen. — Bevezették a cenzúrát a belső angol postaíorgalomban. — Olaszországban egymillió gyermeket szállítottak el a veszélyeztetett helyekről. — Három japán légitámadás történt eddig Amerika nyugati partvidékén. — A francia hadihajók csatlakoztak az angol hajóhadhoz. — A szerb partizánbandák feldúltak 92 albán községet. — Az angolok vesztesége eddig félmillió fő. — Montenegróban és Hercegovinában a partizánok egy része beszüntette a harcot. — A cseh kommunisták Benes ellen fordultak. — Az olasz hadsereg új vezérkari főnököt kapott. — Meghalt György bajor herceg, a római Szent Péter templom kanonokja. — Moszkva követeli, hogy az érdekköréhez tartozó emigráns kormányok Moszkvába költözzenek. A FÖNKÖSD1 T Vannak emberek és nem kevesen, akik meg vannak győződve arról, hatalmas írásokkal, cikkekkel, tudományos vitákkal és előadásokkal meg lehet újítani, változtatni a földet, hogy újjá lehet alakítani az embert, hogy meg lehet tisztítani a lelkeket. Mily nagy tévedésben van az, aki igy gondolkozik. így csak pillanatnyi és érzelmi hatásokat lehet elérni, amelyek azonban nem hatolnak le egészen a szív mélyébe, már pedig ha ott nem következik be az újjáalakulás, az egész nem egyéb, mint külsőség. Megéljenezzük a szépen felépített szónoki beszédet, megítéljük a jól megírt vezércikket, megbíráljuk a tudományos vitákat, de ezek hatása nagy ritkán jut el szívünk mélyébe, mert ezek inkább az észhez, mint a szívhez szólnak, de legtöbb esetben az észhez sem igen jutnak el, pedig ma nemcsak az észhez, hanem inkább a szívhez kell közelebb jutni minden igaznak. Ezek hatása legtöbbször nyomtalanul múlik el, ép úgy, mint a rohanó autók fényvetései, de utánuk még nagyobb a sötétség. A szíveket egyedül a pünkösdi tűz fénye hathatja és alakíthatja át épúgy, mint tette az Apostolok szívével, akik félénk emberekből egyszerre bátran indultak a világ meghódítására. Mi, emberek senkit sem tudunk jobbá tenni, ha ő maga nem akarja, ha akaratával ellenszegül ; az akaratot pedig a Szentlélek indítja a jóra, a javulásra, a komoly magábaszállásra. Csak az érdektelen szeretetből eredő erők képesek az emberi elmét és szívet a tévedésektől megóvni, csak a nagy és magasztos eszmékért való lelkesedés ad erőt a sok kicsiség leküzdésére. Ha összeegyeztettük a tudományt a vallással, a hittel, akkor minden sikerül, mert hisz' úgy a természetes ésszel megismert, valamint a kinyilatkoztatott igazságnak egy és ugyanaz a forrása : az Isten, így tehát ellentét nincs a kettő között, ezt csak az áltudósok állítgatják, ma már ugyan elég gyéren. Ha a krisztusi eszmék és erkölcsök a gyakorlati életben is érvényesülnének, és nem csupán az alkalmi szónoklatokban hallanánk azok szükségességének voltát, akkor ezek oly hatóerőkké válnának, és betöltenék evangéliumi élettel mind az egyéneket, mind az egész társadalmat. A mai Magyarország is, mint volt a régi Pannónia, virágos kert lenne. Egyedül az igazi erkölcsi értékek vezetnék a mai szegény világot, a magyar föld tele lenne hatalmas és minden viharral dacoló magas tölgyekkel és nem vékonyszálú, minden kis fuvallat előtt méghaj ló apró nádszálakkal. Szavalunk és írunk testvériségről, beszélünk a most vajúdó világot megújító erőkről, de ha lehet, nagyon szívesen kivonjuk magunkat a közös munkából. Európa új játeremtéséhez nem szónoklatok, nem tervek, nem lelkesedés, hanem erő és akarat kell, mely erőt a pünkösdi Lélek adja még ma is, mert egyedül ö képes megújítani a föld szinét. A világ ma ép oly anyagias, mirt volt az Apostolok idején, mint volt a régi római világ. Azt az anyagias és mindent csak aranyértékkel mérő világot az apostolok lelkülete és a Szentlélek tüze úgy átalakította, hogy annak az átalakulásnak hatása alól a mai kor embere sem vonhatja ki magát. Akkor is élethalálra ment a harc a régi és a születendő új világ eszmeáramlatai között, de az apostolok győztek, nekünk is győznünk kell az anyagelvüség felett, mert mint az apostolok tudtak meghalni, nekünk is meg kell tudni halni igazunkért, mert mondva van : Die Soldaten werden siegen, wenn man Sie lehrnt zu sterben, und nicht am leben zu bleiben ! Azok a katonák fognak győzni, akiket megtanítanak, hogyan kell meghalni és nem azok, akiket arra tanítanak, hogyan kell életben maradni ! Erre tesz minket is képesekké a pünkösdi tűz. Óriási baj, hogy a lelkiségek ma is elsikkadtak az anyag rétege alatt, ma 1 is lelki apály idejét éljük, ma is a meddőség, a terméketlenség korszaka nyomja a világot. Meg kell jelennie ma is az Úr Lelkének a vadvizek felett, mint ott lebegett az ősvizek felett a teremtés pillanatában, hogy a mai világot is termékennyé és életet adóvá alakítsa. Adjon tüzet és világosságot a vezetőknek, engedelmes és meleg szívet a vezetetteknek. Nagy váltságok láza gyötri az egész világot, ismeretlen, de hatalmas erők emelgetik az anyagréteget, hogy felszínre jussanak. Nagy erőre, a Szentiélektől származó erőre van szükség, hogy azokat meg lehessen fékezni. Mily sajnálatos, hogy sokan az élet célját egyedül itt a földön az anyagiakban látják, épen ma, amikor oly sok alkalma volna az anyag fölé emelkedni- ök, amikor látják, hogy ennek az életnek és még inkább az anyagnak semmi értéke nincs. Az anyagi jólét valóságos hályoga a lélek szemeinek, hogy csak azt tekintjük értéknek és csak azzal törődünk, ami anyag és amit meg tudunk fogni ; az anyag lefelé húzza az embert, míg a lelkiség felfelé emelné. Ebből az állapotból csak a Szentlélek pünkösdi tüze képes az anyag között vergődő és fuldokló embert kiemelni. így történt meg, hogy céllá lett az, ami pedig csak eszköz volna. Sokaknak eszükbe sem jut, hogy sem a test és annak szépsége, sem a földi I jólét, sem az egészség nem lehet életcél, mert mindez csak ideig-óráig tartó valami, aminek egykor és nem is sokára úgy nyoma vész, mint a levegőt szelő madárnak, vagy a tenger vizét oly nagy robajjal hasító hatalmas óceánjáró hajónak. Hányán nem veszik észre, vagy inkább nem akarják észrevenni, hogy a temető kapujánál ezek mind cserben hagynak bennünket, hogy csak négy darab vékony deszka az, ami még a földbe is követ minket, de pár év leforgása alatt az is elkorhad velünk együtt. Mily nehéz dolgok ezek ! Ezeket csak a pünkösdi Lélek tüzében tudjuk kellőképen megérteni ! Az ember mindig ragaszkodott az anyaghoz, de talán soha nem volt oly nagy gazdagodási láz, mint ma. Panaszkodunk, hogy semmit sem lehet kapni és talán ma egyesek éléstára jobban meg van telve, mint valaha, mert mint a mai kor szülte szó mondja ; feketén Áldozócsütörtökön d. e. fél 11 órakor az esztergomi vitézek majdnem teljes számban felsorakoztak a Városháza előtt, ahonnan a belvárosi plébániatemplomba mentek és ott istentiszteleten vettek részt. Az istentisztelet után a vitézek díszmenetben vonultak el vitéz Szivós- Waldvogel József ny. tábornok előtt. A szentmise után d. e, 11 órakor tartották meg a Városháza nagytermében a vitézi értekezletet. A magyarruhás vitézek élén ott láttuk vitéz Boronkay Rudolf ny. vezérőrnagyot, vitéz Bánomy Antal városi főjegyzőt, vitéz Sághy Antal gyárigazgatót, vitéz dr. Csiby László alezredes, székkapitányt, a vármegye vitézeit teljes számban és az elesett hősök hozzátartozóit, A Magyar Hiszekegy elmondása után vitéz Sághy Antal gyárigazgató, járási hadnagy nyitotta meg az értekezletet. A jelenlevők gondolatát a végtelen orosz síkság felé irányította, ahol két esztergomi vitéz alussza örök álmát : vitéz Magyar András és vitéz Pásztor József. A két vitéz elköltözött az élők sorából, de szellemük itt jár még ma is közöttünk és figyelmeztetnek minket is a legfelsőbb Hadúr kezeibe letett esküre : „Becsülettel élünk és ha kell halunk." Ezután megemlékezett az itthon halottairól, a nemrég elhúnyt két vitézről, akiket a szorgalmas és becsületes munka mezejéről szólított magához a legfelsőbb Bíró, így mindent lehet kapni. Aki feketén vesz, az bűnös, de bűnös az is, aki feketén ad, mert mint régi mondás tartja : a vásár mindig kettőn múlik, ha nem volna feketén vásárló, nem volna feketén adó sem, A baj az, hogy aki feketén vesz, nem akar lemondani olyasmiről, amit megszokott, aki pedig elad, kihasználja embertársa helyzetét, hogy anyagilag gyarapodjék. A hatóság szinte tehetetlen, hiába hivatkozik az áldozatra, a józan észre, hiába a fenyegetőzés és sajnos hiába a súlyos Ítéletek is. Az anyagelvű ember nem érti meg a lelki dolgokat. Harácsolni, kihasználni szegényebb és megszorult embertársaink nyomorát, ez ma az elv, ez a parancs egyesek számára. Nem érzik, hogy kezükhöz tapad a szegény ember vére, nem érzik annak kibírhatatlan szagát, nem látják, hogy a föld, ha egyszer megremeg, legelőször őket fogja romjai alá temetni. Itt a Szentlélek fényére van szükség, hogy elhomályosodott szemükről is, mint egykor Szent Pál apostol szeméről, lehulljon a hályog ! Az emberi lélek a lemondások között válik erőssé és képessé a legnagyobb áldozatokra. Talán nem volt édes Hazánk történetében egy kor sem, amely oly alkalmas volt arra, hogy úgy a messze harctereken küzdő apák és fiúk, valamint az itthon dolgozó milliók hősökké legyenek, mint a mai idők. Sokszor hallunk beszélni a magyar nemzet erényeiről, itt az ideje, hogy azok most csillogjanak teljességükben, hogy mutassuk meg az egész világ előtt, hogy ki és mi a magyar, félre a féltéglával mellüket veregető magyarokkal, ma áldozatra van szükség minden magyar részéről, mert most igazán lenni, vagy nem lenni között kell választani. Ha valamikor igaz volt Arany János szava, úgy ma százszorta igazabb : Ha minket elfúj az idők zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja I Szükség van ugyan lelkesedésre is, de necsak lelkesedjünk, de tudjunk lemondani, tudjunk áldozatot is hozni magyarságunkért, mert ezzel többet használunk a köznek, mint a legreme- kebb módon felépített szónoki beszéddel, vagy esetleg a legtudományosabb vitával. Kevesebbet éljenezzünk ée többet cselekedjünk. Dr. Czuczor János. vitéz Rónay Aladárról és vitéz Bélay Jenőről, akiknek temetésén képviseltette magát az esztergomi Vitézi Székkapitányság. A megnyitó szavak után vitéz dr. C»i‘ by László alezredes, székkapitány szólt a jelenlevőkhöz : Az Istenházából jöttünk, ahol hálát adtunk az egek Urának, hogy az ezernyi veszély közepette megtartotta a magyart és annak fiai méltó hősök és vitézek a múlt nagyjaihoz. Akik itt jelen vagyunk vitézek, nekünk csak múltúnk vám, de büszkén mondhatom, hogy ez a múlt mo- csoktalan és a vitézi élethez méltó. A múlt mellett hirdetem, hogy van jövőnk is, mert vitézi várományosaink hűen követni fogják azt az utat, melyet őseink mutattak nekik. — Alázattal olvassuk fel — mondotta — az itt elhunyt hősök neveit és adjuk át nekik a kitüntetéseiket, mert ők megtették a kötelességüket. Mi vitézek lélekben mindig velük vagyunk, mert mi valljuk, hogy nincs dicsőbb és szebb cselekedet, mint hősiesen harcolni a hazáért és a legszentebbet, az életet adni érte. A magyar történelem lapjai tele vannak vitézi tettekkel és vitézi élettel. Amíg magyar történelem lesz, addig lesznek vitézek és hősi halottak. — A hősök hozzátartozóihoz fordulok ezután. Anyák, apák, fiúk és árvák ne csüggedjetek, az ő vérük nem hullott Vitézek értekezletén adták át az elesett hősök hozzátartozóinak a kitüntetéseket
