Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 47. szám

FffTTRftftH „/TfKf Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. • Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Rövidesen nagyobb mennyiségű bútort szállítunk ki Svájcba. — Na­gyobb mennyiségű bőr érkezett Bul­gáriából cipőellátásunk biztosítására. — Magyar repülők ismét eredmé­nyesen bombáztak szovjet hadállá­sokat. — Meghalt Bárczy István, Budapest nagy polgármestere. — A debreceni diáklányok házat vettek egy hatgyermekes hadirokkantnak — Budapest fürdőinek a múlt év­ben öt és fél millió látogatója volt — Ötszázezer kilométer utat épí­tettek Magyarországon 1925. óta. KÜLFÖLD Három lázadó tábornok vette át Argentína kormányzását. — Castillo volt argentin államelnököt letartóz­tatták. - Petain francia államfő sú­lyosan megbélyegezte az angol re­pülők légi terrorját. — Anglia és Amerika élesebb magatartást tanú­sítanak a semleges államok ellen. — A védtelen olasz néppel szem­ben a legészszei űtlenebb kegyetlen­séggel viselik a háborút az angol­szászok. — Spanyolország békefel­hívással fordult a hadviselő felek­hez. — Májusban 350 angolszász és 1213 szovjet repülőgép pusztult el. — ötven zsákmányolt angol és amerikai hajót állítanak Japán szol­gálatába. — Indiának csaknem min den tartományában éhínség pusztít. — Olaszországban elbocsátják azo­kat a tisztviselőket, akik a légive­szély miatt elhagyják szolgálati he­lyüket. — Kötelező a szerb rádió hírszolgálatának hallgatása nyilvá­nos helyeken. — Londonban és Was­hingtonban hidegen fogadták Spa­nyolország békeközvetítő javaslatát. — Horvátországban tilos az új­krumpli fogyasztása. — Az angolok rajtaütésszerűen megtámadták Lam- pedusa olasz szigetet a szicíliai csa­tornában, de megsemmisítették őket. — Rendkívül rossz termés lesz az idén őzovjetoroszországban. — Is­mételten kicseréltek 9000 francia ha difoglyot szakmunkásokkal. — A németek újfajta fegyvereket vetettek harcba a szovjet fronton. — Sza- badonbocsátják az angolok a Palesz­tinába internált olasz papokat és apácákat. — Az uj argentin kor­mány harcot hirdet a kommunisták ellen. — Bevezették a cenzúrát a belső angol postaíorgalomban. — Olaszországban egymillió gyerme­ket szállítottak el a veszélyeztetett helyekről. — Három japán légitá­madás történt eddig Amerika nyu­gati partvidékén. — A francia ha­dihajók csatlakoztak az angol ha­jóhadhoz. — A szerb partizánban­dák feldúltak 92 albán községet. — Az angolok vesztesége eddig fél­millió fő. — Montenegróban és Her­cegovinában a partizánok egy része beszüntette a harcot. — A cseh kommunisták Benes ellen fordultak. — Az olasz hadsereg új vezérkari főnököt kapott. — Meghalt György bajor herceg, a római Szent Péter templom kanonokja. — Moszkva követeli, hogy az érdekköréhez tar­tozó emigráns kormányok Moszk­vába költözzenek. A FÖNKÖSD1 T Vannak emberek és nem kevesen, akik meg vannak győződve arról, hatalmas írásokkal, cikkekkel, tudományos viták­kal és előadásokkal meg lehet újítani, változtatni a földet, hogy újjá lehet alakítani az embert, hogy meg lehet tisztítani a lelkeket. Mily nagy tévedés­ben van az, aki igy gondolkozik. így csak pillanatnyi és érzelmi hatásokat lehet elérni, amelyek azonban nem ha­tolnak le egészen a szív mélyébe, már pedig ha ott nem következik be az újjá­alakulás, az egész nem egyéb, mint külsőség. Megéljenezzük a szépen fel­épített szónoki beszédet, megítéljük a jól megírt vezércikket, megbíráljuk a tudományos vitákat, de ezek hatása nagy ritkán jut el szívünk mélyébe, mert ezek inkább az észhez, mint a szív­hez szólnak, de legtöbb esetben az ész­hez sem igen jutnak el, pedig ma nem­csak az észhez, hanem inkább a szívhez kell közelebb jutni minden igaznak. Ezek hatása legtöbbször nyomtalanul múlik el, ép úgy, mint a rohanó autók fényvetései, de utánuk még nagyobb a sötétség. A szíveket egyedül a pünkösdi tűz fénye hathatja és alakíthatja át épúgy, mint tette az Apostolok szívével, akik félénk emberekből egyszerre bátran indultak a világ meghódítására. Mi, emberek senkit sem tudunk jobbá tenni, ha ő maga nem akarja, ha akaratával ellenszegül ; az akaratot pedig a Szent­lélek indítja a jóra, a javulásra, a ko­moly magábaszállásra. Csak az érdek­telen szeretetből eredő erők képesek az emberi elmét és szívet a tévedésektől megóvni, csak a nagy és magasztos eszmékért való lelkesedés ad erőt a sok kicsiség leküzdésére. Ha össze­egyeztettük a tudományt a vallással, a hittel, akkor minden sikerül, mert hisz' úgy a természetes ésszel megismert, valamint a kinyilatkoztatott igazságnak egy és ugyanaz a forrása : az Isten, így tehát ellentét nincs a kettő között, ezt csak az áltudósok állítgatják, ma már ugyan elég gyéren. Ha a krisztusi eszmék és erkölcsök a gyakorlati életben is érvényesülnének, és nem csupán az alkalmi szónoklatok­ban hallanánk azok szükségességének voltát, akkor ezek oly hatóerőkké vál­nának, és betöltenék evangéliumi élettel mind az egyéneket, mind az egész tár­sadalmat. A mai Magyarország is, mint volt a régi Pannónia, virágos kert lenne. Egyedül az igazi erkölcsi értékek ve­zetnék a mai szegény világot, a magyar föld tele lenne hatalmas és minden vi­harral dacoló magas tölgyekkel és nem vékonyszálú, minden kis fuvallat előtt méghaj ló apró nádszálakkal. Szavalunk és írunk testvériségről, be­szélünk a most vajúdó világot megújító erőkről, de ha lehet, nagyon szívesen kivonjuk magunkat a közös munkából. Európa új játeremtéséhez nem szónokla­tok, nem tervek, nem lelkesedés, hanem erő és akarat kell, mely erőt a pünkösdi Lélek adja még ma is, mert egyedül ö képes megújítani a föld szinét. A világ ma ép oly anyagias, mirt volt az Apostolok idején, mint volt a régi római világ. Azt az anyagias és mindent csak aranyértékkel mérő világot az apostolok lelkülete és a Szentlélek tüze úgy átalakította, hogy annak az átala­kulásnak hatása alól a mai kor embere sem vonhatja ki magát. Akkor is élet­halálra ment a harc a régi és a szüle­tendő új világ eszmeáramlatai között, de az apostolok győztek, nekünk is győznünk kell az anyagelvüség felett, mert mint az apostolok tudtak meghalni, nekünk is meg kell tudni halni igazun­kért, mert mondva van : Die Soldaten werden siegen, wenn man Sie lehrnt zu sterben, und nicht am leben zu bleiben ! Azok a katonák fognak győzni, akiket megtanítanak, hogyan kell meghalni és nem azok, akiket arra tanítanak, hogyan kell életben maradni ! Erre tesz minket is képesekké a pünkösdi tűz. Óriási baj, hogy a lelkiségek ma is elsikkadtak az anyag rétege alatt, ma 1 is lelki apály idejét éljük, ma is a meddőség, a terméketlenség korszaka nyomja a világot. Meg kell jelennie ma is az Úr Lelkének a vadvizek felett, mint ott lebegett az ősvizek felett a teremtés pillanatában, hogy a mai vilá­got is termékennyé és életet adóvá ala­kítsa. Adjon tüzet és világosságot a vezetőknek, engedelmes és meleg szívet a vezetetteknek. Nagy váltságok láza gyötri az egész világot, ismeretlen, de hatalmas erők emelgetik az anyagréte­get, hogy felszínre jussanak. Nagy erőre, a Szentiélektől származó erőre van szükség, hogy azokat meg lehessen fékezni. Mily sajnálatos, hogy sokan az élet célját egyedül itt a földön az anyagiak­ban látják, épen ma, amikor oly sok alkalma volna az anyag fölé emelkedni- ök, amikor látják, hogy ennek az életnek és még inkább az anyagnak semmi értéke nincs. Az anyagi jólét valóságos hályoga a lélek szemeinek, hogy csak azt tekint­jük értéknek és csak azzal törődünk, ami anyag és amit meg tudunk fogni ; az anyag lefelé húzza az embert, míg a lelkiség felfelé emelné. Ebből az állapot­ból csak a Szentlélek pünkösdi tüze képes az anyag között vergődő és ful­dokló embert kiemelni. így történt meg, hogy céllá lett az, ami pedig csak esz­köz volna. Sokaknak eszükbe sem jut, hogy sem a test és annak szépsége, sem a földi I jólét, sem az egészség nem lehet élet­cél, mert mindez csak ideig-óráig tartó valami, aminek egykor és nem is sokára úgy nyoma vész, mint a levegőt szelő madárnak, vagy a tenger vizét oly nagy robajjal hasító hatalmas óceánjáró hajó­nak. Hányán nem veszik észre, vagy inkább nem akarják észrevenni, hogy a temető kapujánál ezek mind cserben hagynak bennünket, hogy csak négy darab vékony deszka az, ami még a földbe is követ minket, de pár év le­forgása alatt az is elkorhad velünk együtt. Mily nehéz dolgok ezek ! Ezeket csak a pünkösdi Lélek tüzében tudjuk kellőképen megérteni ! Az ember mindig ragaszkodott az anyaghoz, de talán soha nem volt oly nagy gazdagodási láz, mint ma. Panasz­kodunk, hogy semmit sem lehet kapni és talán ma egyesek éléstára jobban meg van telve, mint valaha, mert mint a mai kor szülte szó mondja ; feketén Áldozócsütörtökön d. e. fél 11 órakor az esztergomi vitézek majdnem teljes számban felsorakoztak a Városháza előtt, ahonnan a belvárosi plébániatemplomba mentek és ott istentiszteleten vettek részt. Az istentisztelet után a vitézek díszmenetben vonultak el vitéz Szivós- Waldvogel József ny. tábornok előtt. A szentmise után d. e, 11 órakor tar­tották meg a Városháza nagytermében a vitézi értekezletet. A magyarruhás vitézek élén ott láttuk vitéz Boronkay Rudolf ny. vezérőrnagyot, vitéz Bánomy Antal városi főjegyzőt, vitéz Sághy Antal gyárigazgatót, vitéz dr. Csiby László alezredes, székkapitányt, a vármegye vitézeit teljes számban és az elesett hősök hozzátartozóit, A Magyar Hiszekegy elmondása után vitéz Sághy Antal gyárigazgató, járási hadnagy nyitotta meg az értekezletet. A jelenlevők gondolatát a végtelen orosz síkság felé irányította, ahol két eszter­gomi vitéz alussza örök álmát : vitéz Magyar András és vitéz Pásztor József. A két vitéz elköltözött az élők sorából, de szellemük itt jár még ma is közöttünk és figyelmeztetnek minket is a legfelsőbb Hadúr kezeibe letett esküre : „Becsülettel élünk és ha kell halunk." Ezután meg­emlékezett az itthon halottairól, a nem­rég elhúnyt két vitézről, akiket a szor­galmas és becsületes munka mezejéről szólított magához a legfelsőbb Bíró, így mindent lehet kapni. Aki feketén vesz, az bűnös, de bűnös az is, aki feketén ad, mert mint régi mondás tartja : a vásár mindig kettőn múlik, ha nem volna fe­ketén vásárló, nem volna feketén adó sem, A baj az, hogy aki feketén vesz, nem akar lemondani olyasmiről, amit megszokott, aki pedig elad, kihasználja embertársa helyzetét, hogy anyagilag gyarapodjék. A hatóság szinte tehetet­len, hiába hivatkozik az áldozatra, a józan észre, hiába a fenyegetőzés és sajnos hiába a súlyos Ítéletek is. Az anyagelvű ember nem érti meg a lelki dolgokat. Harácsolni, kihasználni szegé­nyebb és megszorult embertársaink nyo­morát, ez ma az elv, ez a parancs egye­sek számára. Nem érzik, hogy kezükhöz tapad a szegény ember vére, nem érzik annak kibírhatatlan szagát, nem látják, hogy a föld, ha egyszer megremeg, leg­először őket fogja romjai alá temetni. Itt a Szentlélek fényére van szükség, hogy elhomályosodott szemükről is, mint egykor Szent Pál apostol szeméről, le­hulljon a hályog ! Az emberi lélek a lemondások között válik erőssé és képessé a legnagyobb áldozatokra. Talán nem volt édes Ha­zánk történetében egy kor sem, amely oly alkalmas volt arra, hogy úgy a messze harctereken küzdő apák és fiúk, valamint az itthon dolgozó milliók hő­sökké legyenek, mint a mai idők. Sok­szor hallunk beszélni a magyar nemzet erényeiről, itt az ideje, hogy azok most csillogjanak teljességükben, hogy mu­tassuk meg az egész világ előtt, hogy ki és mi a magyar, félre a féltéglával mellüket veregető magyarokkal, ma ál­dozatra van szükség minden magyar részéről, mert most igazán lenni, vagy nem lenni között kell választani. Ha valamikor igaz volt Arany János szava, úgy ma százszorta igazabb : Ha minket elfúj az idők zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több ma­gyarja I Szükség van ugyan lelkesedésre is, de necsak lelkesedjünk, de tudjunk le­mondani, tudjunk áldozatot is hozni magyarságunkért, mert ezzel többet használunk a köznek, mint a legreme- kebb módon felépített szónoki beszéd­del, vagy esetleg a legtudományosabb vitával. Kevesebbet éljenezzünk ée töb­bet cselekedjünk. Dr. Czuczor János. vitéz Rónay Aladárról és vitéz Bélay Jenőről, akiknek temetésén képviseltette magát az esztergomi Vitézi Székkapi­tányság. A megnyitó szavak után vitéz dr. C»i‘ by László alezredes, székkapitány szólt a jelenlevőkhöz : Az Istenházából jöttünk, ahol hálát adtunk az egek Urának, hogy az ezernyi veszély közepette megtartotta a magyart és annak fiai méltó hősök és vitézek a múlt nagyjaihoz. Akik itt jelen vagyunk vitézek, nekünk csak múltúnk vám, de büszkén mondhatom, hogy ez a múlt mo- csoktalan és a vitézi élethez méltó. A múlt mellett hirdetem, hogy van jövőnk is, mert vitézi várományosaink hűen kö­vetni fogják azt az utat, melyet őseink mutattak nekik. — Alázattal olvassuk fel — mondotta — az itt elhunyt hősök neveit és adjuk át nekik a kitüntetéseiket, mert ők meg­tették a kötelességüket. Mi vitézek lélek­ben mindig velük vagyunk, mert mi vall­juk, hogy nincs dicsőbb és szebb csele­kedet, mint hősiesen harcolni a hazáért és a legszentebbet, az életet adni érte. A magyar történelem lapjai tele vannak vitézi tettekkel és vitézi élettel. Amíg magyar történelem lesz, addig lesznek vitézek és hősi halottak. — A hősök hozzátartozóihoz fordulok ezután. Anyák, apák, fiúk és árvák ne csüggedjetek, az ő vérük nem hullott Vitézek értekezletén adták át az elesett hősök hozzátartozóinak a kitüntetéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom