Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 46. szám

HATVANNEGYEDIK ÉVF. 46. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi lap. SZERDA, 1943. JUNIUS 9 dán 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér Uj borszak Esztergom Legutóbbi lapszámunkban foglalkoz­tunk a városi népiskolák összevonásával. Lz ügyben felkerestük Borz Lajos tan­ügyi tanácsost, vármegyénk királyi tan­felügyelőjét és felkértük arra, hogy el­gondolásairól lapunk útján a nagyközön­séget tájékoztatni szíveskedjék. A kir. tanfelügyelő kérésünknek a legnagyobb előzékenységgel téve eleget, az alabbi tájékoztatást nyújtja : Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy Esztergom város jövőbeni nép­oktatásáról e helyen tájékoztassam az iskoláztató szülőket, akik azt hiszem, az új helyzetet örömmel fogják fogadni, mert sokaknak régi vágya teljesül vele, A folyó tanév végével megszűnnek a régi beiskolázási körzetek, minthogy megszűnnek az összes községi népisko­lák is és valamennyit egy központi, 19 lanerős, teljesen osztott népiskolává vo­nom össze, a Szent Imre utcai községi iskolaépületben, ahol a 2 tanácsterem igénybevételével 18 tanterem fog ren­delkezésünkre állani, az iskolaigazgató­nak pedig a tanítás alóli felmentése iránt a miniszter úrhoz megfelelő elő­terjesztést tettem. Ugyanekkor gondoskodni kell a ci­gányiskola tanítójáról is, mert ez az iskola az 1943—44-ik tanév elejével szintén megnyílik. A miniszteri rendelet szerint oda a 20-ik tanító volna be­osztandó, — a 20-ik tanító azonban f. évi április elején meghalt, így most, tekintettel az alacsony tanulólétszámra, külön kell engedélyt kérni az állás be­töltéséhez, amit remélem, meg is fogok kapni. Ha azonban ez a fennálló nagy tanítóhiány miatt mégsem történnék meg, úgy nagy sajnálatomra bár, de a mostani tanítók közül lennék kénytelen egyet oda kirendelni. Hogy ki lenne az, nem tudom. Önként jelentkező híjján talán sorshúzással döntenénk, — de egyenlőre várjunk, talán nem is fog erre sor kerülni. Itt állunk az időközben kiadott mi­niszteri rendelet értelmében az iskolai beiratások küszöbén, amelyeket június hó 10, 11 és 12-én, azaz szerdán, csü­törtökön és pénteken kell lebonyolíta­nunk. Ezen beíratásoknál irányadó a következő legyen. A volt Szent Tamás, Szent Imre és Szent Margit községi népiskolák összes tanulói és a volt Szent György és Szent István községi népiskolák V—VIII. osz­tályú tanulói, valamint a szintén meg­szűnt vízivárosi zárdái I—IV. osztályok azon tanulói, akiket a fejlesztés alatt álló gyakorlóiskola felvenni nem tud. A Szent Anna zárdában iratandók be ezen iskolának eddigi leánytanulóanya­ga, ezeken kívül a volt Szent István iskolába eső I—IV. osztályú fiútanulók. A szentgyörgymezőí zárdába pedig elsősorban szintén a régi leánytanuló­anyag, azonkívül a megszűnő Szent György községi népiskola I—IV osz­tályú fiútanulói. Ez utóbbiaknak a központi közs. nép­iskolába való további beiratkozásához csak nagyon indokolt és kivételes eset­ben fogok engedélyt adni, mert teljesen céltalannak, sőt a tanuló egészségére sok esetben károsnak is látom, hogy a szülő téli, zimankós, locskos időben, hosszú utat járasson kisgyermekével akkor, amikor annak beiskolázására a közelben lévő kitűnő zárdái népiskolák rendelkezésre állanak. A 10 éven felüli, tehát V—VIII-ik osztályok fiútanulóinak viszont a na­gyobb gyaloglás nem jelent számottevő távolságot, éppen ezért ezeket a köz­ponti közs. népiskolába való további beiratkozásra kötelezem. Most ezután tehát, a sok részben osztott és kevésbbé életképes népiskola helyett erős központi, teljesen osztott községi és két állandóan fejlődő, erő­södő zárdái népiskola, valamint a két gyakorlóiskola fog a tankötelesek be­iskolázására szolgálni. Az összevonás áldásos hatásait a ta­nulmányi eredményben is éreztetni fogja, mert a községi népiskolában min­város népoktatásában den tanító 1-1 osztályt fog vezetni, te­hát a munkateher arányosan fog meg- oszlani a tanítók között, így a műit sok sajnálatos súrlódása is eltűnik. A két zárdái népiskola, szerzetes­tanítóhiány miatt egyenlőre még nem lehet osztott, de a tanköteleslétszám emelkedésével ez is be fog következni és kir. tanfelügyelői működésem koro­nája volna, ha még hátralevő, már nem túl hosszú hivatali időm alatt a teljesen osztottá tételt sikerülne elérnem. Igaz nagyrabecsüléssel és szeretettel viseltetem azokkal a világi tanítókkal szemben, akik sok-sok házi gondjaik mellett egész lelkűket belevitték hiva­tásukba. Ugyanolyan nagyrabecsüléssel és sze­retettel gondolok az apácákra is, akik viszont szerzetesi fogadalmukból ki- iolyólag zárdái életet élnek, minden anyagi gond híjján egyedül és kizárólag hivatásuknak szentelhetik minden pilla­natukat. Támogatom tehát őket is tel­jes erőmmel és minden rendelkezésemre álló módon, hogy felemelő hivatásukat annál könnyebben és eredményesebben teljesíthessék. Igen olcsó és hangya- szorgalmú munkásai ők a kultúrának, akik minden megbecsülést, elismerést és támogatást megérdemelnek, sajnálom azonban, ha ezt a támogatást egyesek úgy magyaráznák, mintha ez a családos emberek érdekei ellen való antiszociális politika lenne. Nekem ily nagy horderejű tervek ki­vitelénél, magasabb szempontokra kell figyelemmel lenni, ezért kénytelen va­gyok inkább az esztergomi községi is­kolába pályázgató 1—2 családos tan­erőnek, vagy hajadon tanítónőnek csa­lódást, tálán kis fájdalmat is okozni, minthogy egész tervem, elgondolásaim, amik egyedül és kizárólag a népoktatás érdekeit, állandó javítását, jobbátételét célozzák, kockáztassam. Azt hiszem, ez egyenes és világos iskolapolitika, amitől a jószándékot el­vitatni nem lehet. A községi népiskolák összevonásával megszűntek azok igazgatóinak adott igazgatói megbízatások is. Most tehát, amikor az esztergomi nép­iskolák megerősödve, felfrissítve fognak hozzá nagy, nehéz, de következményei­ben messze kiható nemzetvédelmi kul- túrális működésükhöz, őszinte elismerés és köszönet hangján kell megemlékez­nem mindazokról, akik intencióim meg­értve az előzetes tárgyalásokon és után is támogattak. Elsősorban az egyházi Főhatóságról, a város polgármesteréről és közvetlen munkatársairól, a községi iskolaszékről és a város képviselőtes­tületéről. Hálás köszönetem száll a tankerületi kir. főigazgató úr, valamint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium magas­rangú főtisztvíselői felé is, akik minden elgondolásomat magukévá tették. Köszönetét mondok e helyen vitéz Szivós-Waldvogel József ny. vezérőr­nagy úrnak is, aki mint iskolaszéki al- elnök a cigányiskola kérdését állandóan napirenden tartotta, akinek az elgondo­lásait átvéve, most meg is valósítottam. Végül e helyen egy kérelemmel for­dulok a polgármester úrhoz és a város közgyűléséhez. Merem állítani, még egyik hivatali elődöm sem viselte annyira szívén Esz­tergom város anyagi érdekeit, mint én, ugyancsak a városnak szülötte és rajon­gója, aki már három ízben mehettem volna nagyobb vármegyék népoktatá­sának vezetésére, mégis ittmaradtam, mert itt élnem-halnom kell. Most ismét mentesítem a várost 150 — 200.000 pengős kiadás alól, mert leg­alább is ennyibe került volna egy pol­gári iskola építése, ha én nem szabadí­tom fel a Szent István elemiiskola épü­letét egyéb kultúrális célokra. Más kir. tanfelügyelő görcsösen ragaszkodott volna ehhez az épülethez és a világért sem engedte volna ki az épületet kezé­ből, én a város anyagi érdekeit és egye­temes kultúrális célokat tartva szem előtt, tiszta, nyugodt lelkiismerettel, sőt, felemelő érzéssel adom át ezt az épületet polgári iskola céljaira, ugyan­akkor azonban egy kivánságszerű kére­lemmel állok elő. Hat tanterem van ebben az épületben. Ebből a polgári iskolának egyenlőre még csak 3 tanteremre lesz szüksége. Itt van a szépen virágzó kereskedelmi szaktanfolyamunk, amelyet most, mi­után már megtisztult, nyugodt légkör­ben működik, örömmel vallhatunk ma­gunkénak Miért nem férhetne el leg­alább átmenetileg a polgári iskola és a kereskedelmi szaktanfolyam egyik cso­portja egy fedél alatt ? Talán még a zeneiskolának is jutna egy terem. így legalább valódi kultúrpalota lenne ez az épület, az, aminek a felszabadítás előtt magam is szántam. Kérem tehát a polgármester urat, hogy fentieket megfontolni és a közgyű­lés elé vezérelni szíveskedjék. Ezekben nyújtottam rövid tájékozta­tást elgondolásaimról, iskolapolitikám­ról. A Mindemható Isten adjon első­sorban mielőbbi dicsőséges békét, va­lamint erőt, egészséget a továbbiak kiviteléhez. A szív ünnepe Nyergesújfalun Bensőséges szeretettel ünnepelte Nyer- gesujfalu áll. elemi iskola tantestülete és a község, érdemes tanítójának, Weigel Antal körzeti iskolafelügyelőhelyettes­nek nyugalomba vonulását. Önzetlen munkálkodásban eltöltött 40 éven át keze alatt nőtt fel Nyergesujfalu ifjúsága. Úgy ismerte őt mindenki, mint az ifjúság atyját és lelkes nevelőjét. Igaz megbecsülést különösen az első vi­lágháború után fellángolt viharokban ví­vott ki magának. Bölcs és megértő sze­retettel állt növendékei mellett, akiknek nemcsak a tudományokat tanította, ha­nem az élnitudást, a rendíthetetlen ma­gyar élniakarást is. Nem kis mértékben járult hozzá munkája ahhoz, hogy Nyer­gesujfalu a háború utáni nagy felfordu­lásból, mint rossz álomból felébredt és megtalálta az utat a szebb magyar jövő felé. Jubileuma a szív ünnepe volt. Mosoly­gó iskolás fiúkat és leányokat láttunk ott, csillogó szemeket üde gyermekarco­kon. Szerették őt növendékei. Megsze­rette őt mindenki, akivel csak kapcso­lata volt. Az pedig sok volt, mert a köz­élet terén is kivette részét a munkából. Az ő nevéhez fűződik a Hangya szövet­kezet felvirágzása, melynek most is el­nöke. Iskolai munkásságáért Mihalovics Gyula igazgató mondott meleghangú kö­szönetét és méltatta érdemeit. Az ünnepségen megjelent Maros An­tal főszolgabíró, a község elöljárósága, Zsitvay József vezető főjegyzővel az élén, aki az ünnepeltnek közéleti tevé­kenységét köszönte meg. Ott volt az áll. iskolai gondnokság dr. Luncz János plé­bános, szentszéki tanácsos, gondnoksági elnök vezetésével, megjelentek továbbá a szalézi gimnázium részéről Mészáros Lajos igazgató, a polgári leányiskola ré­széről Kozma M. Alicia igazgató, a róm. kát. ovoda részéről Gábor M. Judit nő­vér, ott volt a Viscosa-gyár képviseleté­ben dr. Hazslinszky István, az Eternit­gyár képviseletében pedig vitéz Szilágyi István mérnök. Ezenkívül igen sokan je­lentek meg a község polgárai közül és mind szeretettel köszöntötték az ünne­peltet. Ünnepe valóban a szív ünnepe volt. A városi népiskolai beírások: jún.-lO-, 11- és 12-én ^ Az esztergomi községi Szent Imre, Szent Margit, Szent Tamás, Szent Ist­ván és Szent György népiskolák a val­lás- és közoktatásügyi miniszter úr ren­deletére, mint külön iskolaegységek a f. tanév végével megszűnnek és az 1943—44. tanévtől kezdődőleg a Szent Imre-utcai iskolaépületben egy központi tanintézetben vonatnak össze. A jövő tanévre tehát a Szent Imre- utcai központi községi népiskolába irat­koznak be a volt Szent Imre, Szent Ta­más és Szent Margit községi népiskolák összes tanulói, a volt Szent György és Szent István népiskolák V—Vili. osz­tályú tanulói, valamint a megszűnő ví­zivárosi zárdái leány népiskola azon I—IV. osztályú leánytanulói, akiket a fejlesztés alatt álló gyakorlóiskola már nem tud felvenni. A Szent Anna zárdába iratkoznak be ezen leánynépiskola eddigi összes leány­tanulói, valamint a megszűnő Szent Ist­ván községi népiskola I—IV. osztályos fiútanulói. A szentgyörgymezőí zárdába iratkoz­nak be ezen leánynépiskola eddigi ösx-i szes leánytanulói, valamint a megszűnő Szent György községi népiskola I—IV. osztályos fiútanulói. Ezen két utóbbi megszűnő népiskola I—IV. osztályos fiútanulói kivételesen és csakis külön méltánylást érdemlő in­dokok alapján csak akkor vehetők fel a központi népiskolába, ha erre a kir. tan- felügyelő külön engedélyt ad, mert cél­talan, hogy eme gyermekek télen lucs­kos, zord időben 1—2 kilométert gya­logoljanak akkor, amikor lakásukhoz közel kitűnő népiskolák a rendelkezésre állanak. A beírás időpontja : junius hó 10., 11. és 12.-én, csütörtökön, pénteken és szombaton délelőtt 9—12 óráig és d. u. 3—6 óráig. Az iskolai hatóság nyomatékosan fel­hívja a szülőket, hogy gyermekeiket a jelzett napokon és iskolákba feltétlenül írassák be annál is inkább, mert szep­tember elején pótbeírás nem lesz. A beírást elmulasztó szülők ellen el­járás indul, (Az elemi népiskolába be­iratkozni tartozik minden 6—15 éves gyermek, kivéve azokat, akik közép­vagy középfokú iskolába járnak.) HÍREK Beírások a városi Szent Imre- gimnáziumba. Június 12-én, szom­baton lesznek a beírások d. e. 8— ig és d. u. 3—6-ig. Az I. osztályba jelentkezők, valamint más iskolák­ból jövők, bemutatják előző összes bizonyítványukat, áll. születési anya­könyvi kivonatukat s újraoltási bizonyítványukat. Minden tanuló beírás előtt befizeti a pedellusnál kapható csekklapon a felvételi stb. díjakat, a filmdíjat és Horthy-ösz- töndíjjárulékot készpénzben. Ismét­lők csak szeptemberben iratkozhat­nak. Biztos jövőt óhajt gyermekének? Adja gyakorlati pályára! Tovább akarja taníttatni gyermekét a ke­reskedelmi középiskolában ? írassa be a kétéves fiú és női kereske­delmi szaktanfolyamra! Ma min­denütt nagy az elhelyezkedési le­hetőség. Az érseki Boldog Margit leány­gimnáziumban, az 1943—44. iskolai évre a beiratás június 12-én lesz d. e. 8-tól 1-ig. Az I. osztályba, vagy iskolaváltoztatás esetén első alkalommal iratkozó tanuló szülője, esetleg felnitt megbízott kíséreté­ben köteles megjelenni. Szükséges iratok: születési anyakönyvi kivo­nat, keresztlevél, iskolai bizonyít­vány, újraoltási bizonyítvány, a szülők és nagyszülők keresztény származásának igazolása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom