Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 43. szám

HATVANNEGYEDIK ÉVF. 43. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi SZOMBAT, 1943. MÁJUS 29 lap^^l^l^^zerdán 14 fillér, szombaton 20 fiHér Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Losoncra 40 kárpátaljai családot telepítettek. — Újból József főher­ceget választották meg a Légoltalmi Liga elnökévé. — Autóút készül Bu­dapest és Trieszt közötf. KÜLFÖLD A lengyelek tiltakoztak az angol cenzúra miatt. — Több mint ezer ellenséges hajót zsákmányoltak ed­dig a japánok. — Felállítják az al­bán hadsereget. — Eltávolítják a gyermekeket a francia tengerpartról. — Német csapatok megszállták Szar dinia szigetét. — Roosevelt a kö­zeljövőben Kanadába utazik. — Ki­lakoltatják a zsidólakosságot Szó­fiából. — A szovjet az egész né­met népet az elpusztított orosz vi­dékre akarja hurcolni. — Tömege­sen szöknek át a vörös hadsereg katonái a németekhez. — Súlyos zavargások törtek ki Indiában. — fíadiállapotba helyezték Szicília és Szardínia munkásait. — Megkezd­ték Berlinben az ócska ruha és ci­pők összegyűjtését. — Agyonlőtték a svájci határőrezred parancsnokát. — Feloszlik és a munkáspártba ol­vad az angol kommunistapárt. — A lengyel érdekeket Ausztrália védi a Szovjetunióban. — Az angolszá­szok maguk között osztják fel Fran- cia-Eszak-Afrikát. - Posztót rekvi- ráltat a Szovjet Iránban. — Nem tudták felállítani az osztrák zászló­aljat az amerikai hadseregben. — Benes Csikágóban. a japánok legyő­zését sürgette: — Sztálinhoz ké­szül Moszkvába Benes. — Az an­goloknak hadiipari szolgálatra kell jelentkezni. — Tuka szlovák mi­niszterelnök éles beszédet mondott a Szovjet ellen. — Tömeges áttele­pítéseket tervez Amerika a háború után. — Nemzetközi élelmiszerköz­pont feiállítását tervezik. - - Fran­ciaországnak 40 millió lakossága van. — Tengerbe süllyedt Norvé­giában 20.000 négyzetméternyi meg­művelt szántóföld. — Német állam- polgárságot kapnak a fegyveres szervezetekben szolgáló német szár­mazású külföldiek. — Angol mun­káspárti küldöttség indul Sztálin meghívására Moszkvába. — Eddig 807.000 külföldi németet telepítet­tek át Németországba. — Nagy ha­jóösszevonások történtek Gibraltár­ban. — Spanyolországban légvédel­mi óvóhelyeket építenek. — Rómá­ból elköltöztetnek három egyetemet és a bíróságokat. — A munkáspárt államosítani akarja az Angol Ban­kot. — Elrendelték a katonai össze­írást Szlovákiában. — A Szovjet több hadosztállyal áttörést kísérelt meg Kubánnál. — Újabb ameiikai csapatok mennek Iránba. — A Szov­jet csapatokat vont össze az afgán határon. — 23.000zsidót telepíte­nek ki Szófiából. — Francia ellen- kormány alakult Afrikában. — Az új német bomba akeiórádiusa 800 méter átmérőjű kör. — flazaáruló tagjai miatt feloszlattak egy svájci kis pártot. — Giraud és De Gaulle francia emigráns tábornokok kibé hűlnek. A Hősök-napja megünneplésé­nek sorrendje F. hó 30-án, vasárnap d. e. 11 órakor Esztergom sz. kir. megyei város közön­sége hőseink iránti mélységes kegye­lettel fogja megünnepelni a Hősök nap­ját. Délelőtt fél 10 órakor ünnepi szent­mise lesz a belvárosi plébánia templom­ban. Délelőtt 11 órakor ünnepély a Hősök- szobránál, az alábbi sorrenddel : 1. Hiszekegy. Énekli az Esztergomi Kát. Legényegylet dalárdája. 2. Gyula diák : Boidog szunnyadókhoz. Szavalja : Forró Kamill ferences pap­növendék. 3. Révhy : Hősök napja. Előadja ; a Kát. Legényegylet dalárdája. 4. Ünnepi beszéd. Mondja : dr. Czu- czor János Szalézi Fiúnevelő Intézet igazgatója. 5. Hősök szobrának megkoszorúzása. 6. Himnusz. Énekli a nagyközönség. 7. Díszelvonulás a Hősök szobra előtt. Akik még nem hoztak áldozatot... Mindig ők a legHangosabbak, soha ki nem fogynak a panaszból. Pedig alig tudnak valamit a háborúról. Néhány kor­látozás „sújtja" őket : jegyre kapják a cukrot, a kenyeret, a cipőt, nehezebben jutnak húshoz és tüzelőhöz. Igaz, hogy cukruk, kenyerük mindig van, lábbelijük sem szakadozott, egy napig sem fáztak a télen. A „szenvedés“ sem látszik jól táplált alakjukon s egyik-másik közülük már némi vagyont gyűjtött a háborús idők konjuktúrája folytán. Családjukból még senki sem vonult hadba. Mégis panaszkodnak. Ezek a panaszkodók tu­lajdonképpen eddig nem is hoztak áldo­zatot. Nagyfokú önzésükben már a leg­csekélyebb terhet is elviselhetetlennek tartják. Sokszor még a légoltalmi elsöté­títést is személyi szabadságuk elleni me­rényletnek érzik. Élnek kényelmesen, mintha a legteljesebb béke volna a világban. Ha tudnák, hogy mi is az a „totális“ háború, amikor kivétel nélkül mindenki reggeltől estig megfeszített erővel dolgo­zik a hazáért, lemond a kényelemről, a jó ruháról, kedvenc ételeiről s emellett még külön munkát is vállal valamelyik nemzetvédelmi alakulatban. Ha meggon­dolnák, hogy ma legalább huszonöt millió ember áll fegyverben, hogy eddig tíznél több ország vérzett el és semmisült meg az ádáz küzdelemben! Ha átéreznék azoknak a millióknak sorsát, akik hon­talan földönfutókká váltak ! És végül ha megértenék, hogy könyörtelen ellenféllel állunk szemben. Hogy itt nem lehet megalkuvás, senki sem számíthat irga­lomra, mert életre-halálra folyik a viadal, amilyet még nem látott a világ! Ha mindezt tudnák és átéreznék, biztosan kevesebb volna a panasz, megszűnnének a lelkiismeretlen nyerészkedések, meg­kétszereződnének az áldozatok és a leg­szelídebb hívásra is tömegesen jelent­keznének az emberek az itthoni front küzdő helyein. A háború igazi alkalom az értékek kiválasztására. Ilyenkor válik el a hűség, a feddhetetlen tisztaság a hitvány önzés­től s a lelketlen kapzsiságtól. Felülkere­kednek a mélyen szunnyadó ösztönök is és rendkívüli károkat okoznak a közös­ség érdekeinek. Hisszük, hogy elkövet­kezik az idő például a háború alatt szer­zett vagyonok felülvizsgálására és a törvény teljes szigorával kobozzák majd el az illetéktelenül szerzett ezreket és a milliókat is. Ami pedig az egyesek magatartását illeti, már most meg kellene kezdeni a nemzet anyagi és erkölcsi ér­dekei ellen elkövetett tettek megtorlását. A magyarság történetének véres évszá­zadai alatt szerzett katonai becsülete nem tűrheti azt a rombolást, amit sza­vakkal, tettekkel, megnyilatkozásokkal oly sokan követnek el ma is. Elég a külső ellenség, nem engedhetjük meg magunk­nak azt a fényűzést, hogy belső ellen­ségek is gyengítsék az országot. Az ok nélkül zúgolódók pedig adjanak hálát az Istennek, hogy csak annyi részük volt a háborúból, amennyit eddig tapasz­taltak. L. A magyar tanulóifjúság érdekében országos mozgalom indult, A katolikus társadalom indította meg ezt a mozgal­mat. Talán éppen a legnehezebb, legvé­szesebb időben fog össze a katolikus magyar társadalom és felemeli szavát a tanulóifjúság megmentése, megtartása, gondozásának, nevelésének biztosítása érdekében. Az Actio Catholica megszer­vezi ezt a nagyszabású mozgalmat, amelyhez az ország első emberei csatla­koznak, — hiszen a pesti vígadói dísz­gyűlés után dr. Serédi Jusztinián bíbo­ros hercegprímás elnöklésével ülést tar­tott a Katolikus Diákotthon Nagybizott­sága és az ülés egyik szónoka Kállay Miklós miniszterelnök volt, aki meleg ífjúságszeretetéről már nem egyszer tett tanúságot. A magyar tanuló fiatalság helyzete megváltozott és megnehezedett az utób­bi években. Az országnagyobbodás foly­tán a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban a tanuló ifjúság száma meg­nagyobbodott, A mai élet gondjai és a nehéz iskoláztatás körülményei hátrá­nyosan befolyásolják az ifjúság életfel­fogását, szellemét, erkölcsét Nemzeti ér­dek az, hogy a magyar ifjúság életkedv­től duzzadó, tiszta erkölcsű, pozitív szellemű legyen és hogy jellemében, gondolkozásában keresztény maradjon. A tanuló ifjúságért megindult társa­dalmi akció minél gyorsabban diákott­honokat fog létesíteni, ahol minél na­gyobb számban összegyűjtik a középis­kolás, főiskolás és tanonciskolás ifjúsá­got. Ezekben a diákotthonokban külön helyet biztosítanak a hadiárváknak és a tehetséges falusi diákoknak. Nem egészen új dolog az, hogy a fő­iskolás és középiskolás diákok számára biztosítják a közös keresztény szellemű nevelést a diákotthonokban, ez inkább csak az ügy méreteiben lesz új. Uj és örvendetes dolog azonban a magyar íparostanulók országos összegyűjtése és közös nevelésének generális megszerve­zése abból a célból, hogy az íparostanu- lókat kiragadják lelkileg és társadalmi­lag is a proletársorból és lehetővé te­gyék azt, hogy mint öntudatos, képzett, művelt magyar polgárok lépjenek a kö­zös magyar élet útjára. Külön köszön­tenünk kell ezt a nagy előrelátásról és helyes szociális érzékről tanúskodó el­gondolást és szándékot, amely a főisko­lás és középiskolás diák sorsával össze­köti az iparos diák sorsát és együtt, azonos szerétéiből kiindulva gondosko­dik róluk. Esztergomot nemcsak katolikus vol­tánál fogva érdekli ez a nagyjelentőségű mozgalom, hanem azért is, mert Eszter­gom diákváros, ahonnan a magyar ta­nuló ifjúság különféle képviselőinek se­rege tekint bzíakodással a jövő felé. Gyermeknap Péliföldszent- kereszten A szent keresztfa tövében, várme­gyénk ősrégi búcsújáróhelyén május 24-én, Segítő Szűz Mária ünnepén felejthetetlenül kedves és lélekbemar­koló Gyermeknapot rendeztek a Szalézi Atyák, a szomszédos községek katoli­kus ifjúságának bevonásával. Ott láttuk Dorog, Dág, Csolnok, Sárisáp, Anna- völgy, Mogyorósbánya, Bajót, Nagysáp és Nyergesújfalu tanulóifjúságát taní­tóik, lelkészeik vezetésével. A d. e. 10 órakor a helyszínre érkező dr. Meszlényi Zoltán sinopei püspököt a rendtagok élén dr. Sellye Vince igaz­gató üdvözölte. Megható volt a lourdi barlangnál celebrált főpásztori tábori szentmise. Ezer gyermekszájból zengett a dicséret az erdő áhítatot gerjesztő csendjében az Úrhoz. Utána ünnepi műsorral hódolt a gyermekszereplők serege a Segítő Szűz Anyának. Ebéd után mókás versenyekkel tették felejthetetlenné a vendéglátó szalézi atyák az egész délutánt. A versenyző gyermekeket szép díjakkal jutalmazták. A vidám hangulatot betetézte a meg­kapó ügyességgel rendezett bábszínház és gyermekhangverseny a teológusok kitűnő szimfonikus zenekarának kísé­retében. Majd szentséges áldással vett búcsút a szent keresztfa tövétől a gyermek­zarándokok nagy serege, akik így válnak testi felüdülésük mellett lelki és szel­lemi javakkal gazdagodva minél értéke­sebb polgáraivá édes hazánknak és egyházunknak. A bencésgimnázium műsoros délutánja a hadikórházban Jól sikerült kivánsághangversenyt tar­tottak a bencés gimnázium tanulói sebe­sült katonáinknak folyó hó 19-én. A bevezetőben Huszty Tamás VII. o. t. köszöntötte a honvédeket és ő konfe­rálta be az egyes számokat. A műsor Farkas János IV, o. t. szavalatával kez­dődött, majd a vidámság és jókedv je­gyében folytatódott. A cserkészcsapat tagjaiból alakult tánccsoport a ,,Kuny“-i verbunkót mutatta be nagy sikerrel. Zene és több mókás jelenet után egy háromfelvonásos színdarab kezdődött „Theater Mucsa“ címmel. Különösen kiváltak humoros jeleneteikkel Székely Gyula VI. o. t., Holop Géza V. o. t. és Mezey Árpád szintén V, o. t., akik ál­landóan mulattatták a honvédeket. A II, felvonás szünetében és a darab után Kottler Ottó VII, o. t, játszott jazzharmonikáján. Zúgó taps fogadta és ugyanúgy köszönték meg játékát és jókedvvel énekelték vele együtt sebe­sültjeink a háborús dalokat és slágere­ket. A hosszantartó műsor csattanós mó­kákkal fejeződött be, majd a konferáló búcsúzót mondott sebesültjeinknek a viszontlátásig. Meleg szavakkal köszönték meg a sze­replők fáradságát és a fiúk azzal a jól­eső érzéssel távoztak, hogy sikerült egy ellemes estét szerezni beteg honvé- deinknek. iiiiinnniiiMiiiiHiiBiiiiHiiiiiBiiiiiMiiaiHHiaiiiBiiiniifi Szép eredmények az ifjúsági fényképkiállitáson Fényképkíállítást rendezett a községi Szent Imre gimnázium foto-köre a többi középiskolák bevonásával az iskola épü­letében. Kiállították a helybeli diákok 48 képét és a múlt évi országos diák- fotokiállítás válogatott 100 képét. A képek szépsége az ifjú műkedvelő fényképész-gárda jó felkészültségét, művészi ízlését és jó meglátását bizo­nyítja. Büszkén állapítottuk meg, hogy a mi diákjaink képei közül sok helyet foglalhatna az országos kiállítás anya­gában is, ami azt bizonyítja, hogy az iskolák foto-köreinek vezető tanárai nagy gonddal foglalkoznak az ifjúság ízlésének nevelésével is. A helybeli iskolák közül legtöbb ké­pet adott a községi gimnázium, 32 dara­bot, a többit a bencés gimnázium, a ta­nítóképző és tanítónőképző szolgáltatta. Díjat nyertek : Brossek Emil (I. díj), Fatter Imre (V. díj), Orbán Elemér (VI. díj) a községi gimnázium ; Habenricht Mária (II.) díj), a tanítónőképző ; ifj. Búkor Gyula (III. díj) a bencés gimná­zium ; Várszegi Tibor (IV, díj) a tanító­képző növendékei. A kiállítás még vasárnap, 30-án 6 óráig tekinthető meg, felnőtt amatőr­jeink is sokat tanulhatnak megtekinté­sével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom