Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 36. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A kormányzó üdvözölte a japán császárt születésnapja alkalmából. — Antal István államtitkárt titkos tanácsossá nevezték ki. — Buda­pest vagyona ma 1111 millió pengő. — A nagyobb budapesti közkönyv­tárak ötödfélmilliónyi könyvet őriz­nek. KÜLFÖLD Megtiltják Egyiptomban a keresz­tény missiók tevékenységét. — Bor­zalmas éhínség dühöng Kína egyes részein. — A husvétot megünnepel­ték Oroszország megszállott részein. — A nőket is mozgósítják Finnor­szágban. — Bensancon francia vá­ros polgármesterét meggyilkolták. — Bolsevista különítmény érkezett Gibraltárba. — Ribbentrop most töl­tötte be életének 50-ik évét. — Kor­látozták a személyforgalmat Egyip­tomban. — Vajport készítenek Ar­gentínában. — Törökországban nagy kávéhiány mutatkozik. — Földren- gés volt Albániában. — Ismeretlen repülőgép bombázott egy svéd erő­döt. — Washingtonban ellenzik a szovjet követelések teljesítését. — Kivonták az iraki lengyel csapatokat az angol kötelekből. — Feldúltak a partizánok 14 szlavóniai községet. — A svéd szakszervezetek állást foglaltak a kommunista propaganda ellen. — Tavai francia miniszterel­nök látogatást tett Hitler főhadi­szállásán. — Csökkentették Angliá bán ismét az élelmiszeradagokat. — Amerikában tengerésztiszthiány ál­lott elő. — Az angolok hadgyakor­latokat tartanak Ciprus szigetén. — Svájc honvédelme eddig 4.1 mil­liárd frankba került. — Elrendelték a népszámlálást az új bolgár tartó mányokban. — A Szovjet nem bo­csátkozik tárgyalásba a mostani lengyel kormánnyal. — Lutze né­met vezérkari főnök gépkocsisze­rencsétlenség folytán súlyosan meg­sebesült. — 503.000 bányász sztráj­kol már Amerikában. — Afrikában az angolszászok, keleten a bolse- vikiek egymásután szenvedik el sú­lyos vereségeiket. — Tizenöt angol gépet lőttek le Norvégia fölött. — Rooscvelt negyedszer is fellép el­nökjelöltnek. — Benes Roosevelthez utazott fontos megbeszélésre. — Feleskették a pápai svájci gárda újoncait. — Megszűnik a Nobel dij, ha az idén sem tudják a békedíja­kat kiosztani. — Japán nagyban készül Ausztrália megtámadására. — A tengely semmiféle megegye­zésre sem hajlandó a szovjetbarbár­sággal. — Szent Domonkos földi maradványait Bolognában bomba­biztos helyre szállították. — Ellop­ták a stockholmi nemzeti muzeum több értékes képét. — Újból csök­kentették Franciaországban az élel­miszeradagokat. — Az angolok már segédhajókat alkalmaznak repülő- lőgéphordozónak. — Eddig hét „úszó repülőteret“ pusztítottak el a német tengeralattjárók. — Amerika állami kezelésbe veszi az összes szénbányákat. — Szilárd a német védelem a kubáni hídfőnél. Zrínyi Ilona az idők végéig világító fáklyája a magyar hazaszeretetnek A magyar történelem lapjait forgatva és ott a magyar asszonyok között kutatva az emberek elé tükörképet kellene állí­tani a magyar asszonyok történelmi ga­lériájából, akkor nem utolsó helyre ke­rülne Zrínyi Ilona. Nekünk magyaroknak mindig adott az Úristen a legnagyobb veszélyben és nem­zeti gyász közepette olyan lánglelkü ve­zetőket, akik megmutatták az utat a té­velygőknek a sötét éjszakában, akik fel tudtak kelteni a hitet, hogy nincs még veszve minden és saját példájukkal, ön- feláldozásukkal, izzó hazaszeretetükkel az utókornak is örök eszményképeivé váltak. Ezek között az eszményképek között számos nőt találunk. A magyar nagyasz- szonyok sorában első hely Zrínyi Ilonát illeti meg. A lánglelkü honleánynak a ha­záért mindent feláldozni tudása, a hitves, anya végtelen szeretete, a női szépség s a harcban katonával egyaránt résztvevő hősi ereje a nagyasszonyban harmóniá­val olvadt egybe. Zrínyi Ilona 1643, május 5-én született Ozalj várában, a mai Horvátországban, az egykori Szlavónia területén. Atyja gr. Zrínyi Péter a híres törökverő, anyja Frangepán Katalin éleseszű, erőskezű ha­tározott asszony volt. Abból a Zrínyi csa­ládból származott, amely megalkuvás nél­kül a haza boldogitásán dolgozott. A szé­gyenteljes vasvári béke után (1664) az elégedetlenek élére a két Zrínyi testvér áll, majd Zrínyi Miklós gyanús körülmé­nyek között történt halála után Zrínyi Péter egyedül marad a felháborodottak élén, akinek felesége nagy szerepet ját­szik a francia követtel folytatott tárgya­lásokban. Az volt a céljuk, hogy magyar helytartót nevezzenek ki, ami által a ma­gyar nemzet megszabadul a bécsi udvar fojtó gyűrűjéből. Gróf Wesselényi Ferenc nádor felesé­gének közvetítésével nyeri el I. Rákóczi Ferenc kezét. I. Rákóczi Ferencre mély hatást tett Zrínyi Ilona bűbájos szépsége, őszintesége és mélységes hazaszeretete, A fiatalok eljegyzése alatt szorosabbá vált Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter között a barátság. A házasság első éveit Sárospatak vá­rában töltötték. A fényes udvartartás kö­zepette végtelen egyszerűségben élt a fiatal nagyasszony. A sárospataki évek voltak életének legbékésebb ideje. Sok­szor beszélgetett urával a haza szomorú sorsáról, s az a tudat, hogy férjének a meginduló nemzeti küzdelemben születé­sénél és rangjánál fogva vezetőszerep jut­hat, végtelenül boldoggá tette. Közben az elégedetlen főnemesek Wes­selényi nádorral szövetséget kötöttek. Zrínyi Ilona-, mivel lélekkel résztvett a nemzet mozgalmában, buzdította, s taná­csaival támogatta urát. A felkelés nem sikerült, férjét anyja mentette meg 400.000 aranytallér váltságdíj árán a vér­padtól. Zrínyi Ilona az anyagi csapást nem vette figyelembe, de lelki csapás, mely családja romlásával érte, teljesen feldúl­ta lelkivilágát. A nagyasszony hős lélek kel viselte a súlyos csapásokat és járta a kálváriának köves útjait. 1672-ben le­ánykája, majd négy évre rá született a várva-várt örökös, a későbbi nagy feje­delem, II. Rákóczi Ferenc. A nagy öröm hamarosan gyásszá vált, mert közben meghalt férje, I. Rákóczi Ferenc, Nemsokára Erdély felől diadalmasan tör elő a nemzeti felkelés, gróf Thököly Imrével az élen. Megismerkedik Thököly- lyel és 1682-ben Munkács várában meg­tartják a menyegzőt, ahol a Rákóczi vá­rak is hűséget tesznek Thökölynek. Nem sokáig tart a boldogság, mert Thö- kölyt is harcba szólítja vezéri kötelessé­ge, aki egymásután foglalja el a Felvi­dék várait, városait. A szerencse azonban fcrgandó, a török nem bir segítséget adni Thökölynek, akitől egymásután foglalják vissza a császáriak a várakat. A török kétkulacsossággal vádolja Thökölyt és kez*sség»t kivin hüsógár». Az ifjú vezér nevelt fiát, a vele táborozó II. Rákóczi Ferencet szeretné küldeni kezesnek a tö­rök szultánhoz. A Rákóczi név és az óri­ási vagyon elég biztosítékot nyújtana a töröknek. Ez a terv azonban megdől Zrí­nyi Ilona ellenzésén, Ez volt az egyetlen eset a nagyasszony életében, mikor ellen­kezésbe került imádott férjével. Thököly megértette hitvesének gyermeke iránt ér­zett aggódásait és egyedül indul útnak. Nagyváradon a pasa elfogatta, láncra verve elhurcolta. A kuruc vezérek és hadak német párt­ra szegődnek, az osztrákok a Rákóczi ár­vák minden kincsét Bécsbe hurcolják. Közben Caparara tábornok támadja meg Munkács várát, de nem sikerül neki be­venni, mert a nagyasszony és kurucaí hű­ségesen védik a várat, úgy, hogy Capa­rara tábornok 1686 januártól április 28-ig tartó küzdelem után szégyenteljesen ta­karodik el a vár alól. Férje közben ki­szabadul, de nem tudott segítséget nyúj­tani. A császáriak ismét megtámadják a vá­rat, amelyet árulás után elfoglalnak. Zrí­nyi Ilonát gyermekeivel Ausztriába hur­colják, majd onnan csak akkor szabadul ki ismét, mikor Thökölynek felragyog a csillaga. A zentai csata után Konstanti- nápolyba, majd a katonai békekötés után Níkápolyba költöznek. Zrínyi Ilonának egészségét teljesen felőrölte a sok kese­rűség és a kór. Sorvadás emészti tesét és lelkét. Eljut még hozzá a hir, hogy fia méltó maradt a Zrínyi—Rákóczi ősökhöz, de látni nem láthatta többé. Í703, febr. 18-án elhunyt. Zrínyi Ilonáról, a hőslelkű magyar nő eszményének legtökéletesebb megsze­mélyesítő j érői emlékezünk születése 300 éves évfordulója alkalmából. Ma, mikor a ránk kényszerített küzdelemben a ma­gyarság minden egyes tagjának közösségi érzése és hű kötelesség-vállalása a döntő a magyar jövő szempontjából, időszerű, hogy nagyjainkhoz menjünk, előszedjük a nemzet életképeit, hogy iá múlt emlékei­ből példát vegyünk, tanítást kapjunk, erőt nyerjünk. A nagy magyar asszonyok sorában legelső helyen áll Zrínyi Ilona, aki mindenkor igaz feleség, tehát jóban rosszban osztályosa volt férje sorsának, valóban szerető gondos és áldozatos anya volt és mindenekfelett hőslelkű magyar asszony, aki a barbárság elleni küzdelem­ben még a legádázabb véres harcok fo­lyamán is az elsők között harcolt a nem­zet fennmaradásáért. Nagy idők nagy asszonya: Zrínyi Ilona, mély tisztelettel és hálás kegyelettel hó­dolunk íenkölt emléked előtt. Légy az idők végéig világitó fáklya, a magyar nők előtt példaképe az anyai szeretetnek, a hitvesi hűségnek és az áldozatkészség­nek, il katonai szolgálathalasztá­sok újabb szabályozása A honvédelmi miniszternek a hivata­los lap egyik utolsó ozámában megjelent rendelete értelmében a besorozott had­kötelesek részére szolgálathalasztás — akár kar paszomány os, illetőleg kisegítő szolgálatra kötelezett — legfeljebb csak annak az évnek általános bevonulási idő­pontjáig engedé'vezhető, amelyben a besorozott huszonnegyedik életévét be­tölti. Szolgálathalasztásban kizárólag csak azok részesíthetők, — mindig csak egy év tartamára — akik tanulmányaikat valamely felsőbb tanintézetben folytat­ják, tanulmányainak megkezdése tekin­tetében késedelemben nincsenek, tanul­mányaikban nem maradtak el és a hu­szonnégy éves korig előreláthatólag fő­iskolai oklevelet szerezhetnek. Akik csak a halasztás kérelmezése után akar­ják főiskolai tanulmányaikat megkezdeni, nem részesíthetők szolgálathalasztásban. Azok, akik már valamilyen főiskolai ok­levéllel rendelkeznek, nem kaphatnak szolgálathalasztást. Kivételt képeznek az általános kor­határ alól azok a karpaszományosok, akiknek a tartalékos orvosi, állatorvosi vagy gyógyszerészképzésre való jelent­kezése elfogadható. A huszonnégy éves korhatáron túl is szolgálathalasztásban részesültnek tekintendők azok a mérnöki tanulmányt folytatók, ha a mérnöki ok­levelet előreláthatólag megszerezhetik annak az évnek október 1-éig, amelyben huszonnyolcadik életévüket betöltik. A családfenntartói kedvezményben való részesítés helyett lehetővé tett szolgálat- halasztást ez a rendelet semmiben sem korlátozza. Szolgálathalasztás engedé- délyezhető azon középiskolai tanulók ré­szére is, akik a tartalékos tiszti kikép­zésre való jelentkezésük elfogadásához megkívánt végzettséget eddig önhibáju­kon kívül nem szerezhették meg és pedig ennek a végzettségnek megszerzéséig. A rendelet ezután részletesen intéz­kedik arról, hogy miképpen kell igazolni a tanulmányok folytatásán nyugvó jog­címet. A szolgálathalasztási kérelmek előterjesztésének végső határideje min­dig június 30. A rendelet végül részlete­sen állapítja meg a hatáskört, illetékes­ségi és eljárási szabályokat. Hogyan keil bejelenteni a lé­gitámadások okozta károkat A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a légitámadások által okozott károk jelentésének szabályozásáról. A légitámadások által okozott károkat a légoltalmi parancsnokok, a hadtest szék­helyén szolgáló városok légoltalmi pa­rancsnokai kivételével, a károk számba­vétele után azonnal, de legkésőbben a légiveszély elmúltával számított 12 órán belül, állami táviratban kötelesek jelen­teni a honvédelmi minisztérium 35. osztályának, valamint egyidejűleg a te­rületileg illetékes hadtest légvédelmi parancsnokának a hadtestek székhelyére. A honvédelmi minisztérium 35. osztályá­nak távirati címe : „Légoltalom, Buda­pest". A hadtestszékhelyül szolgáló városok légoltalmi parancsnokai az azonnal köz­lendő kár jelentésüket élőszóval, táv­beszélőn vagy írásban közvetlenül a hadtest légoltalmi parancsnokhoz juttat­ják, aki géptávírón továbbítja azokat a honvédelmi minisztérium 35. osztályá­hoz. A távirati kár jelentések szövege egyszerű, rövid és csak a lényegre ki­terjedő legyen. Tartalmazza : a támadás pontos idejét és a ledobott bombák számát ; az okozott károk természetét (rombolások, tüzek stb.) ; a halottak és sebesültek számát, továbbá a még szük­ségesnek tartott fontosabb közölni­valókat. A légitámadást követő három napon belül a kárt szenvedett város vagy köz­ség légoltalmi parancsnoka kárjelentést küld egyrészt a honvédelmi minisztérium 35. osztályának (Budapest, I., Palota-út 4.), másrészt a területileg illetékes had­test légvédelmi parancsnokának. Az írásbeli kár jelentés a távirati kár jelen­tés kiegészítésére szolgál. MIMIK Az új alispán kinevezése. A m. kir. belügyminiszter a megüresedett esztergomvármegvei alispáni állásra dr. Igaz Lajos Gömör-Kishont vár­megye főjegyzőjét nevezte ki. A ki­nevezett alispán csütörtökön látogat el városunkba Az ünnepélyes be­iktatás f. hó 11-én, kedden rendkí­vüli közgyűlés keretében lesz. Adomány. Einczinger Ferenc ta­karékpénztári igazgató koszorúmeg­váltás címén 20 P-t adományozott a szenttamási Napközi Otthon ré­szére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom