Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 35. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. ' Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér A bíboros-hercegprímás húsvéti beszéde HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Érsekújváron is bevezetik a húsjegyet — A magyar honos volt jugoszláv hadifoglyokat hazaszállítják Németországból. — Február vé gén 3.5 milliárd pengő volt a takarékbetétek összege. — Feloszlatták a Budapesti Ügetőverseny Egyesületet. — Minden nagyobb városba és községbe állami állatorvosokat neveznek ki. KÜLFÖLD Megsebesült az amerikai főparancsnok a tuniszi harcokban, üj parancsnokot kellett kinevezni. — Négy német torpedólövés hullámsírba temette Amerika utolsó 14.000 tonnás repülőgépanyahajóját. — A francia milicia központjának helyet tes vezetőjét meggyilkolták. — A török nagykövetet visszahívták Tokióból. —_ Ottavában hirtelen meghalt a connaughti herceg. — Tilos a növendékmarha levágása Boszniában. — Hazaszállítják Szomáliföld és Eritrea olasz lakosságát — Fokozódik az ostromháború Tuniszban. — A lengye ek számára kiutazási tilalmat mondott ki Szovjet. — Tovább élesedik a finn-amerikai feszültség. — Páduában helyezték el a velencei műkincseket. — Kellemetlenül érintette Angliát a szovjetlengyel szakítás ügye. — Izland köztársasággá alakul. — Moszkva ellen foglalt állást a török rádió a lengyel tisztek tömeggyilkolása miatt. — Amerika megszakítja a diplomáciai viszonyt Finnországgal. — Befejezték Rómában a capitoliumi domb átalakítását. — Anglia vállalta a közvetítést a lengyel-szovjet viszályban. — Lemondtak a Normandie francia óriáshajó kiemeléséről a newyorki kikötőben. — A spanyol államfő aranybányát kapott ajándékba. — Robinson szigete is flottatámaszpont lett. — Horvátországba akarják szállítani Zrínyi Péter és Frangepán földi maradványait Bécsújhelyről. — Agyonlőttek 20 kommunistát Zágrábban. — Az afrikai hadjáratban szerzett láz okozta a connaughti herceg halálát. — A török külügyminiszter megcáfolta a török békelőkészületekről szóló híreket. — Sztálin Sikorski helyett kommunistákból akar lengyel kormányt. — A szovjet nyilvánosságra akarja hozni területi követeléseit. — Hitler főhadiszállásán fogadta a hor- vát államfőt. — Mexikó mezőgazdasági gépeket kap az Egyesült-Államoktól. — Újból templom lett a raktárrá alakított kievi Vladimir székesegyházból. — Költözködik már a moszkvai lengyel követség. — A vörös hadsereg vezérkari főnökét kivégezték. — 2,700.000 főből áll a csunkingi kínai hadsereg. — Eddig 260.000 halott és 120.000 fogoly a kínai hadsereg vesztesége. —- Aromán költségvetés jövő évi előirányzata 374 milliárd lei. — 182 francia éttermet zártak be büntetésből. Moszkva nem tekinti véglegesnek a szakítást Lengyelországgal. — Az angol miniszterek a lengyel krízis miatt Roosevelthez repültek. Husvét vasárnapján Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás ünnepi magy- nisét pontiíikált az esztergomi főszékesegyházban, utána pápai áldást osztott, majd szentbeszédet mondott. Krisztus feltámadásának nagy hitbeli jelentőségére mutatott rá beszéde bevezető részében a biboros főpásztor. Krisztus feltámadása hitünk legei ősebb bizo- nyitéka és túlvilági boldogságunkra vonatkozó reménységünk záloga. Ha Krisztus nem támadt volna fel, hiába lett volna tanítása, hiába hinnénk és remélnénk. Csakhogy Krisztus feltámadt és így vele új életet nyer mindenki, aki benne hisz és tanítása szerint él. Erről az új életről szólott ezután a hercegprímás, Milyen lesz ez az új élet, amely a Krisztussal feltámadó igaz emberre vár és hogyan lehet részese az ember ? ! Az új élet hasonló lesz a feltámadó Istenember életéhez, — mondotta a biboros főpásztor. Az új élet a tökéletes boldogság élete lesz, amelyben a test is részesedik. Istennel, a legfőbb jósággal, igazsággal és tökéletességgel való boldog egyesülés lesz ez az új élet. Olyan élet lesz ez, amelyet soha el nem veszíthetünk, amely minden sebet meggyógyít, minden jócselekedetet megjutalmaz. Ezt az új életet pedig úgy szerezhetjük meg, ahogyan maga Krisztus megszerezte. Részesei lehetünk az új életnek, ha Krisztus segítségével legyőzzük a bűnt, ha mi is kivesszük részünket a szenvedésekből, mert mi is a szenvedések és a keresztút révén jutunk új életre. Krisztus saját testét és vérét adta az emberiség életéért : ,,Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete leszen I“ — Sajnos — folytatta ia hercegprímás — manapság az emberek nem szeretik ezt a két szót : bűnbánat és szenvedés. Pedig aki nem bánja bűnét és nem viseli türelemmel a szenvedést, nem lehet a krisztusi élet részese, mert annak nincs hite és nincs megalapozott reménye az új életet illetően. — Az Isten és ember jogainak letiprása után bünbánat és jóvátétel nélkül nem remélhetjük a jutalmat, amit Isten hűséges szolgáinak készített. Ezt az igazságot hirdeti az egyház csaknem kétezer év óta : bűnbánat nélkül nincs megbocsátás, megbocsátás nélkül nincs kegyelem, a szenvedések elviselése nélkül nincs feltámadás. A nagy tragédia véget ért. Krisztus meghalt, eltemették. Ellenségei azt hitték, hogy örökre megszabadultak a gyűlölt Názáretítől és hogy ezentúl már csak a lepecsételt és erősen őrzött sír hirdeti még egy ideig emlékét, hogy lassan minden a feledés homályába merüljön. Krisztus feltámadt és mint Isten-Ember ma is él Ítélkezve az egész világ felett. Mi lett ellenségeivel ? Mi lett azokkal, akik üldözték őt mint Gyermeket, akik elgáncsolták művét, akik halálra vitték őt, akik üldözték Öt Egyházában, híveiben ? Az Isten malmai lassan őrölnek, de mnidíg biztosan. Egyszer mindenki az Isten malmainak őrlőkövei közé kerül, odakerülnek az egyes emberek és egész nemzetek, az Isten malmából vagy mint tiszta lisztláng kerül ki, vagy csak mint közönséges korpa ! Krisztus, aki a veséket vizsgálja, mindig igazságosan ítélkezik és ítélete megfellebbezhetetlen. Nem mindig látjuk Ítéletének következményeit itt a földön, de amikor nagy bűnök megtorlásáról, amikor az isteni jog érvényesítéséről van szó, sok esetben már itt a földön szinte kézzelfoghatólag látjuk bebizonyosodni, hogy a világ sorsát egy igazságos Isten intézi. A betlehemi gyermekgyilkos Heródes, amikor már belefáradt a gyilkolásba, amikor megölette gyermekeit, barátjait és mindenkit, aki neki a legkedvesebb volt és látta, hogy azzel nem hosszabbítAmit pedig elméletben hirdet és prédikál, azt az egyház szentjei és vértanúi a gyakorlatban is megmutatták. Vajha legalább manapság megfontolnák ezt az igazságot a nemzetek és az emberek — folytatta a hercegprimás — amikor nyilván érezzük, hogy bűneink miatt bocsátotta ránk Isten büntető karját. Vajha elfogadnánk Isten kezéből- a szenvedéseket, amiket senki el nem kerülhet. Hányszor halljuk azt, hogy bárcsak vége volna már a vérengzésnek és bárcsak vége volna a háború miatt beállott általános bizonytalanságnak, amely már nemcsak egyesek, hanem népek és nemzetek életét veszélyezteti, és hogy legalább mi magyarok megmenekednénk a végzetes veszedelmektől ! De azt nem halljuk, hogy tartsunk bűnbánatot, viseljük el a szenvedéseket és hogy tegyünk erős fogadást, hogy egyéni és közéletünkben szüntessük meg bűnös hajlamainkat, szokásainkat, szüntessük meg azokat a törvényeket, amelyek nem egyeznek Isten akaratával! Pedig nem volna értelme életünknek, ha szembeszállnánk Istennel és ha nem akarnánk jóvátenni gazdasági és szociális életünk igazságtalanságait és ha nem igyekeznénk arra, hogy embertársainknak fájdalmat ne okozzunk és ha nem Ígérnénk meg, hogy egész életünkben híven követni akarjuk a tanítást, amelyet Krisztus adott nekünk és amelyet buzgó őseink életükkel is megvalósítottak. Első szent királyunk — folytatta a hercegprimás — a trónörökös Szent Imre halálakor a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta fel birodalmát és ezzel országát és hitét is megmentette. Ha nem is ilyen okból, de hasonló veszedelemben forog ma is a nemzet. Milyen szép volna, ha alázatos lélekkel odatérdelnénk mi is a Magyarok Nagyaszonya Fiának, Krisztusnak trónja elé és neki ajánlanánk fel hitünket, hazánkat 1 Milyen jó és szép lenne, ha hivatalosan is megújitanánk a felajánlást, amelyet Szent István király végzett. Ezért tartsunk ki az egyház tanítása mellett mind egyéni, mind közösségi életünkben legalább mi, magyar katolikusok — mondotta beszéde befejező részében a bíboros főpásztor — és a gyakorlati életben is valósítsuk meg Krisztus tanítását, hogy ezzel megmentsük hitünket, hazánkat és mi is a feltámadás dicsőségének és az új, boldog életnek! Irta : dr. Czuczor János. hatja meg önéletét, átkozott életének vége felé olyan rettenetes betegségbe esett, hogy szinte élve rothadt meg, mert beleit férgek emésztették és oly kibírhatatlan bűzt gerjesztett, hogy környezete a legnagyobb undorral fordult el tőle. Önkezével akart megválni az élettől. Hozzátartozói megakadályozták ebben. Utolsó óráiban még kivégeztette fiát, Antipatert, Hatvan éves korában jelent meg az Isten itélőszéke előtt. Pontosan negyven évvel Krisztus halála után, husvét napján a római seregek elfoglalják a szent várost és azt a földdel teszik egyenlővé. Magát a templomot, a zsidók legszentebb helyét is felgyújtják és az elhamvad minden kincsével és drágaságaival. Haszontalan és hiábavaló lett később minden emberi okosság, hogy a templomot romjaiból ismét felépítsék, meg akarván hazudtolni az Ur szavát, hogy ott kő kövön nem fog maradni. A volt választott nép így ma is templom és oltár nélkül van. A város falai körül, ott, ahol Krisztust felfeszítették, a győztes hadvezér a zsidók ezreit feszíttette keresztre. A katonák már belefáradtak a kivégzésbe, de kegyetlenségük azért nem csökkent, Már nem találtak fát, hogy keresztet ácsoljanak, kettesével kötözték a kereszthez a szerencsétleneket, de még így sem győzték a kivégzést, akkor vad dühtől hajtva kardélre hányták a még kivégzen- dőkat. Az erősebbeket rabszíjra fűzve vitték a rabszolgavásárokra, a szebbeket pedig Rómába hajtották, ahol Titusz diadalmenetében vettek részt. Egymillió háromszázezer ember fejére hullott naint átok a megfeszített Messiás vére. A bűnös népet nem kevésbé bűnös vezetők ingerelték az istengyilkolásra. Ha Annás főpap még tovább élt volna, láthatta volna családjának végpusztulását. Láthatta volna, hogy egyik fia, aki apja nevét viselte, miképen halt meg a gyilkosok tőre által, miután ő is legyilkolta többi testvéreit. A sors úgy hozta, hogy Annás fiát egy magát Jézusnak mondó álprófétával együtt végezték ki. Magát Annást Krisztus halála után megfosztották főpapi méltóságától. Heródest feleségének nagy kevélysége és mérhetetlen uralomvágya Rómába küldte, hogy ott királyi méltóságot kérjen magának. Ehelyett Caligula, a császár, mert nagyon jól ismerte Heródes viselt dolgait, örökös száműzetésbe küldte őt a messze Galliába, ahol a legnagyobb nyomorban fejezte be életét, Pilátust az igazságtalan és gerinctelen bírót is utolérte Isten keze már itt a földön. Krisztust csak azért Ítélte halálra, mert a főpapok azzal fenyegették meg, hogy nem a császár barátja, ha a Názá- retít szabadon engedi. Inkább feláldozta és megtagadta az igazságot és cselekedett meggyőződése és lelkiísmerete ellen, nehogy esetleg elveszítse a császár barátságát. Nemsokára Krisztus halála után fellázadtak a szamariabeliek. Pilátus olyan kegyetlen módon állott bosszút, hogy bevadolták őt Vitelliusznál, aki akkor Szíria kormányzója volt és így Pilátus felett állott. Vitelliusz nem tudott Ítéletet hozni az ügyben, áttette az egészet Rómába a császárhoz. Pilátus itt sem tudta magát igazolni és tisztázni az ellene felhozott súlyos vádak alól. Caligula száműzetésre ítélte. így veszítette el Pilátus annak a császárnak kegyét, melynek megtartásáért Krisztust elitélte. A néphagyomány még Pilátus száműzetésének helyét is tudni véli. Egy svájci néphagyomány szerint Pilátus a luzerni tó környékén élt az ott lévő 2142 méter magas hegy közelében, melyet ma is Pilátus hegynek neveznek. Életét úgy fejezte volna be, hogy kétség- beesésében leugrott a hegyről és ott összezúzta m igát. Az ottani pásztorok időközönkint hallják Pilátus síró és kétségbeesett hangját és látják amint kijön a barlangból, A tó vizét ilyenkor hatalmas vihar korbácsolja fel és aki ott van a közelben ember és állat, menekül a tó közeléből. Tudjuk, hogy mi az értéke az ilyen népmondáknak, annyi azonban biztos, hogy Pilátus emléke a világ népei előtt mindig átkozott lesz és őmaga pedig a gyávaság klasszikus de nem követendő példája. Ha a nagy tettek emléke fennmarad évezredeken át, kell, hogy bizonyos gonoszságoké is éljen az emberek emlékezetében. Krisztus halálát előidézők között mégis a legsúlyosabban Judás vétett. Az Ur őt apostollá választotta, csodatevő hatalommal ruházta fel, ő lett az apostoli testület gondnoka. Fösvénysége és meggazdagodási vágya lett a veszte. Kevéssel a rettenetes bűn elkövetése után oly nagy lelkifurdalást érzett, hogy sehol sem lelte nyugalmát. Talán még előbb remélte, hogy a Mestert nem ítélik halálra, de amikor pénteken látta, hogy a nagytanácstól Pilátus elé viszik, biztosra vette, hogy már nincs mentség a számára. Ettől a perctől az élet elviselhetetlen teher lett. Az írás jelzi is, hogy a nagy felelősséget, mely vállait nyomta, igyekezett megosztani cinkostársaival, a főpapokkal. Látta gyalázatos tettének rettenetes következményét, érezte annak súlyát. Beismerte bűnét, de bánata nem volt őszinte. Égette lelkét a harminc ezüst sziklus, az árulás díja, elhatározta, hogy visszaviszi azoknak, akiktől kapta. Elárultam az Igaz vérét, mondja. Mi közünk hozzá, volt a rideg válasz. Eldobta magától a pénzt, az szétszóródott ott a KRISZTUS ELLENSÉGEI...
