Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 33. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE 1943. április 24 lágyi Gézáné, Skrován Béla, v. dr. Zsiga János, dr. Baranyi József, dr. Schleiffer József, dr. Mattyasóvszky Dénes, dr. Pékh Gyula,, Nádler István, Trencsik János. Ingyenes gyógyiidültetés az OTI fiatalkorú tagjainak Az Országos Társadalombiztosító Intézet a fiatalkorú biztosított tagjai részére 1943. május hó 24-től 1943. szept. 20-ig ingyenes gyógyüdültetést rendez. Az üdültetésben az Intézet csak a 18 éven aluli, fiatalkorú, öregség, rokkantság stb. esetére biztosított fiú és leánybiztosított tagjai részesülhetnek. Ezidén a háborús helyzet szinte elháríthatatlan akadályokat gördít a nagy távolságra utaztatás elé, tehát a fiatal korúak a lakhely szerint illetékes kerületi pénztárhoz legközelebb eső üdülőtelepié nyernek beutalást. Az üdülés időtartama egyénenként két hét, amely időtartam megegyezik a 30.000—1936. Ip. M. számú rendeletben a tanoncok részére biztosított fizetéses szabadság időtartamával. Az üdültetésben való részvétel semmiféle (sem üdülési, sem utazási) költséggel nem jár, a beutalt azonban két hétre szóló élelmiszer jegyeit az üdülőtábor parancsnokságának köteles leadni. Az üdültetésre 1943. évi május hó 1. napjáig bezárólag lehet jelentkezni az O. T. I. esztergomi kerületi pénztáránál (Babits Míhály-utca 2. szám, I. emelet, 12 ajtó). A Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület évi közgyűlése Az Esztergomi Páduai Szent Antial Szegénygondozó Egyesület f. hó 18-án, vasarnap délután 5 órakor tartotta meg nagy érdeklődés mellett évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Megjelent a közgyűlésen dr. Késmárki Frey Vilmos főispán feleségével, továbbá dr. Ccárszky István és Gregorovits Lipót protonotárius kanonokok, Reviczky Elemér nyug. alispán, dr. vitéz Onody-J ános- kúti József várm. főjegyző, alispánhelyettes, dr. Etter Jenő polgármester és sokan a szegényügy istápolói közül. Dr. Drahos János érseki helytartó, elnök, a keresztény szeretetről mondott szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Rámutatott arra, hogy az egyesületi beszámoló számadatai mögött a tevékeny és áldozatos szreetetet kell tekinteni, amely az egyesület célja és mozgató ereje és amelynek lényege az, hogy mindenki másoknak ad, a szegényekért áldoz s ezért nem vár köszönetét és elismerést. Majd megemlékezett a harcoló magyar honvédekről, akik a legnagyobb szeretetről tesznek tanúságot, mert a mindenki számára legdrágábbat, életüket adják oda embertársaikért. Elismeréssel szólott mindazokról, akik a szegények számára adakoznak, az egyesület jótevőiről és különösen meleg elismerését nyilvánította a szegényeket gondozó nővérek áldozatos munkájáról. Végül kegyeletes szavakkal emlékezett meg a múlt gyűlés óta elhalt özv. Késmárki Frey Ferencnéről, az egyesület tiszteletbeli elnöknőjéről és jótevőjéről. Javaslatára emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg a közgyűlés. Virágh Raymund igazgató beszámolója következett ezután, aki a szegénygondozás háborúokozta nehézségeire mutatott rá. Ettől eltekintve azonban — mint mondotta — sok kárt okoz a szegény- gondozó egyesület működésének az, hogy a vidékről is bejáró dologtalan koldú- sekat pártfogolják sokan adományaikkal és ezen a címen megtagadják az egyesület hathatósabb támogatását, — emellett természetesen növelik a dolog- talanok számát s megnehezítik az igazán rászoruló szegények jobb ellátását A titkári jelentésből, amelyet Gérecz Géza olvasott fel, megtudtuk, hogy az elmúlt nehéz esztendőben nem javult ugyan az egyesület anyagi helyzete és nem szaporodott vagyona, de ami megvolt, sikerült megtartani tehermentesen. A zárszámadás szerint laz elmúlt évben 30.730 P bevétellel szemben 29.490 P kiadás mutatkozik. A vagyoni kezelési illetően Perédy Ferenc főtanácsos, a számvizsgáló bizottság elnökének javaslatára a közgyűlés a felmentvényt megadta. 33 külső és 40 bentlakó szegényt gondoz az egyesület. A rendszeresen adakozók száma csökkeni, de az adományok végösszege növekedett. Az első adakozó a bíboros hercegprímás, aki havi 100 pengőt ad az egyesület céljaira. A hivatalos város évi 730 pengővel adakozik, A múlt évben a hercegprímás és a főkáptalan egy-egy vagon fát, vitéz Dudás László mérnök, kályhagyáros két cserépkályhát ajándékozott a szegényeknek. A szegények orvosi ellátását dr. Beré- nyi Zsigmond v. tisztiorvos és Schleiffer Mátyás dr. nyug. járási tisztiorvos végezték, — Ridly Gusztáv pedig naponta misézett a kápolnában és lelkiekkel látta el a szegény öregeket. A közgyűlés ezt is megköszönte. A tisztújítás során dr. Etter Jenő polgármester javaslatára, aki ia város közönsége nevében is köszönetét mondott az egyesület szegénygondozó munkásságáért, — egyhangú lelkesedéssel ismét dr. Drahos Jánost választották meg a közgyűlés elnöknek. A tisztikar is a régi maradt. Virágh Raymund igazgató, dr. Gróh József ügyész, dr. Be- rényi Zsigmond orvos, Perédy Ferenc számvizsgáló, Gérecz Géza titkár. Dr. Drahos János érseki helytartó, elnök a szegények további pártfogását kérő zárószavaival ért véget a krisztusi szeretet szellemében áldásosán működő egyesület közgyűlése. ♦♦♦♦♦♦ ♦«M» ♦'O' Az esztergomi Vöröskeresztes hadikórház hirei Adományok: Köbölkút község Pollák István főjegyző buzgólkodása folytán a következő adományokat juttatta sebesült katonáinknak: 2734 különböző cigaretta, 23 csomag különböző dohány, 3 doboz gyufa, 1412 tojás, 1010 kg. burgonya, 448 kg. bab, 280 kg, zöldség, 16 kg. 00-ás liszt, 47 kg. kenyérliszt, 8 kg. mák, 62 kg. vöröshagyma, 7.5 kg. füstölt hús, szalonna és kolbász, 2.5 kg. zsir, Kicsind község levente lányai fölajánlottak : 10 kenyeret, 115 húsvéti tojást, 9.5 liter tejet, 13.5 liter bort, különböző sütményeket, 5 üveg befőttet. A nagyölvedi Mária-Kongregáció, Szívgárda és a Rk. Iskola növendékei 520 tojást, 70 csomag süteményt és 280 cigarettát adományoztak. Dr. Csárszky István protonotárius kanonok 20 kötet értékes könyvet juttatott a kórház könyvtára javára. Egy fáradhatatlanul lelkes tanítószív dobbant utolsót f, hó 21-én, szerdán délután, amikor Bárdos József ny. Esztergom- városi tanító és iparostanonciskolai igazgató 71 éves korában meghalt. Bárdos József 44 évet töltött el lankadatlan, buzgó munkálkodásban a tanítói pályán. Esztergomban 1908. évi megválasztása óta működött, — élete, munkássága javát tehát szülővárosa tanításnevelésügyének áldozta. Fiatalabb korában a különféle szaktanfolyamok egész sorának elvégzésével gyarapította tudását és képességeit. Húsz évig volt az iparos- és kereskedőtanonciskola igazgatója és ezt a tanintézetet fokozatosan szakirányúvá fejlesztette. Ugyanezen idő alatt a női kereskedelmi szaktanfolyamnak is igazgatója volt. Lelkes barátja és támogatója volt a cserkészetnek és már idősebb fejjel, de fiatalos kedvvel megszervezte és vezette az iparos- és keres- kedőíanulók cserkészcsapatát is. Az egyesületi életben is tevékenykedett és minden társadalmi megmozdulásban ott volt, ahol városának, hazájának használhatott. 1934 óta nyugalomban élt és mindig mélyen vallásos hitéből merítette azt a nagy lelkierőt, amely a rámért sorscsapások és végül betegsége okozta szenvedések elviseléséhez szüksége volt. Bárdos József munkássága többször részesült elismerésben. így a magyar nyelv tanítása terén Annavölgyön elért sikereiért háromslzor részesült kitünte- ésben. 1933-ban a Magyar Tudományos Akadémia előterjesztésére elnyerte a Wodianer-díjat és ebből az alkalomból az iskolaszékkel együtt Esztergom város közönsége is meleg ünneplésben részesítette. Nyugalomba vonulásakor miniszteri elismerést kapott. Halála nemcsak pedagógiai körökben okozott igaz szomorúságot és részvétet, hanem mindenütt, ahol értékes, minden embertársát tisztelő és szerető egyéniségét ismerték és becsülték. Temetése f. hó 24-én, Nagyszombaton délelőtt 11 órakor folyt le a szentgyörgy- mezei temetőben őszinte nagy részvét mellett. A tanítóság részéről és az iparostanonciskola részéről Hajnali Kálmán iparostanonciskolai igazgató mondóit meleghangú búcsúbeszédet, Kedves előfizetőinknek, olvasóinknak, jóbarátaink- nak, ismerőseinknek, keU lemes húsvéti ünnepeket kívánunk. Érseki biztosi kinevezés. A hercegprímás dr. Gigler Károly pápai kamarás, hercegprimási irodaigazga tót az Esztergomi Érseki Tanítóképző és Leányliceum hitoktatását és val- láserkölcsi nevelését ellenőrző érseki biztossá nevezte ki. Közjegyzői áthelyezések. Dr. Vájt a Ferenc párkányi kir. közjegyzőt Csep- regre, helyébe dr. Tamásjalvi Thury Géza csepregi kir. közjegyzőt az igazságügv miniszter saját kérelmükre áthelyezte. Vitézzéavatás. Bakos Gyula ht. őrmestert az orosz harctéren való hősies magatartásáért április 18-án Kecskeméten vitézzé avatták. A főszékesegyházi ének- és zenekar húsvéti műsora, fiusvétvasár- nap: Büchner: Ecce Sacerdos IX. Introitus és Communio korál. Rü- dinger: Haec dies graduale. Victimae paschali, koráliter. Fiike: Terra tre- muit, Offertorium. Mozart: Korottá zási mise, C-dur. Prédikációra Fel támadt Krisztus, Pápai himnusz. Húsvéthétfőn: Introitus és Communio koraliter. Griesbacher: fiaec dies, graduale, Victimae paschali, koraliter. Fiike: Angelus Domini, Offertorium. Goller : Missa Steph. Proto- martyris. Katonai kitüntetés. Gerendás Boldizsár szakaszvezetönek (Esztergom) a honvéd vezérkar főnöke az orosz hadműveleti területen teljesített kiváló és eredményes szolgálataiért az Ezüst Érdemeimet a hadiszalagon adományozta. A Szent Anna plébániatemplom feltámadási körmenete, f. hó 24-én, szombaton d. u. fél 6 órakor kezdődik. A buzaszentelési körmenet f. hó 27-én, kenden reggel 7 órakor indul a templomból. Az első májusi ajtatosságot, f. hó 30-án, penteken este fel 8 órakor tartják meg. A „Szent Imre“ és „Boldog Margit“ iskoláknak ápr. 15., 16 és 17-én a Katolikus Legényegyletben közös lelkigyakorlatuk volt. Az iskolások vasárnap, azaz 18 án járultak a közös szentáldozáshoz. A gyermeklelkigyakorlatokat Fundéliusz Vilmos párkányi káplán tartotta. Meg kell emlékeznünk az előadó kedves egyéniségéről, közvetlen előadásáról és megjelenítő készségéről, mely adottságaival nemcsak élvezetessé tudta varázsolni elmélkedéseit, hanem a legelvontabb igazságokat is érthetővé tette a gyermekek számára. Isten áldása kisérje munkáját! Kis szavalóművész Kovács Tibor esztergomi kis fiú személyében értékes szavalótehetség rejtőzik. Az alig 6 eves fiúcska az esztergomi iskolák növendékei, a 202. hadikórház sebesültjei és a Kolos-korház betegei előtt szép sikerrel szavalta el Vö- rösmarthy: „Hazádnak rendületlenül“ c. költeményét, egy Szt. Erzsébet verset s több más hazafias költeményt. A kis árvát mindenütt nagy szeretettel fogadták. Kérelem a közönséghez. Felkérjük a templomba járó hívőket, hogy a templom be-, illetve kijáratát ne állják el, hanem húzódjanak beljebb a templom hajójába, mert a jelen viszonyokat tekintve, az ajtók, illetve a kijáratok eltorlaszolása élet- veszélyes lehet, A Belvárosi Katolikus Olvasókörben április 12 —17-ig bezárólag este fél 9 órakor lelkigyakorlatos előadások voltak. A lelkigyakorlatos előadó: Kiss László belvárosi káplán, Isten adta szónoki készségével és nagy lendülettel oly meggyőző erővel tolmácsolta az örökérvényű igazságokat, hogy egyrészt azok kétség- bevonhatatlanságát senki sem vitathatta, másrészt pedig dinamikus hatásként a férfi-lelkek megacélozód- tak a hitetlenség támadásai ellen és a jövő harcaival szemben. Szent meggyőződésének és hitének erejét úgy sugározta szét, hogy hallgatóit is ellenállhatatlanul ragadta magával. — Remélni merjük, hogy férfi-társadalmunk még gyakran hallja irányitó szavait! Házasság. Schrank Vera és Dietz Miklós házasságot kötöttek. (Minden külöo értesítés helyett.) Megbízás. A közjegyzői kamara dr. Divéky István kir. közjegyző állandó helyetteséül dr. Rudolf Béla ny. járásbirósági elnököt nevezte ki. Halálozás. Néhai Metz Sándor volt jónevű esztergomi kereskedő özvegye, Metz Sándorné szül. Szvo- boda Margit f. évi április hó 23-án reggel Budapesten hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése április 26-án, húsvéthétfőn d. e. fél 11 órakor lesz Budapesten a farkasréti temetőben. Kultúrest. Az Esztergomi Levente Egyesület Kultúrális szakosztálya f. hó 26-án, húsvéthétfőn fél 5 órai kezdettel kultúrestet rendez a Fürdőszálló nagytermében a „Szózat“ megírásának századik évfordulója alkalmából. Az Esztergomi Levente Egyesületnek ez a negyedik kul- túrdélutánja, amely hangulatban és sikerben méltó lesz az elmúlt kul- túrdélutánokhoz. A kultúrdélután műsora után magyaros táncmulatság lesz. Vitézség! kitüntetés. A kormányzó a Szovjet elleni hadműveletek alkalmából az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért Mancza József tart. honvédnek a Kis Ezüst Vitéz- ségi Érmet adományozta. A német hadseregparancsnokság pedig a Keleti Téli Emlékéremmel tüntette ki. A „Déli Magyar Szó“ zilahi pil- lanatfelvé*elek címen kis riportban számolt be a Szilágyság fővárosának tavaszi életéről. Többek között ezeket Írja: „A város környékén az utóbbi években szépen fellendült az almatermelés. Köhalmy László dr. városi főjegyző kezdeményezésére és lelkes buzdítására a régi temető helyén mintegy 200 drb. almafa 120 métermázsa gyümölcsöt termett. A befektetés mindössze 8500 P volt és az első szüret már 11.000 P tiszta jövedelmet hozott. Volt olyan fa, mely egymagában 5 mázsa almát termett. Határcsonkltási kísérlet Csév községben. Leányvár község lakosai helyszűke miatt nem férnek el községükben, tehát a szomszédos Csév községhez folyamodtak letelepedésért. Csév község lakossága azzal a tudattal, hogy a község ezáltal fejlődni fog, házhelyeket adott a leteli pülőknek és a 44 kát. holdat képező határsávból, mely a Bécsi-út mentén fekszik, 13 kát. holdat már át is engedett a Leányvár községbe nem férő lakosoknak. Azonban a leányváriak nem elégednek meg azzal, hogy Csév község határában letelepedhetnek, hanem követelik ezen 44 kát hold területnek Leányvár községhez való átcsatolását. F. hó 3-án Csév község képviselőtestülete e tárgyban közgyűlést tartott, amelyen Leányvár község kérését egyhangúlag elutasította azzal az indokolással, hogy nem fog megnyugodni Csév község lakossága ezen ha- tárcsonkitásba már azért sem, mert saját földjei után Leányvár községbe kellene járni adófizetés lerovása tekintetében. A leányváriak hivatkoznak a közellátási nehézségekre. A mai háborús időben a közellátás az egész vonalon nehézségekbe ütközik és ezt néma türelemmel és nyugodt temperamentummal el kell viselni minden jó magyar polgárnak.
