Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 35. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ Bánsághi Vince tárlata a Fürdő Szállóban Városunkban ismét megjelent Bánsághi Vince festőművész, ami úgy látszik annak a jele, hogy Esztergom város közönsége a művészet iránt érdeklődik és azt messzemenően támogatja. Bánsághí Vince képei, amelyeket most a Fürdő-szállóban kiállított, az élet örömeivel,a színek ragyogásával töltik meg a termet. A művész a Felvidék felszabadulása óta évről-évre ellátogat városunkba. Bánsághi Vince kiállításához, képeinek témájához az anyagot Esztergom szépségeiből és szűkebb hazája, Helembáról és az Ipoly vidékéről, továbbá a magyar nép életéből veszi, amelyek aztán olyan megkapóak, és olyan mesteriek, hogy csak az elismerés hangján lehet róluk beszélni. A színes forgatagból kiemelünk egy-két képet, amelyek a mestert mutatják be. Táj-, csendélet és arcképein megtalálta igazi hangját. Az ember szinte érzi azt az odaadó szeretetet, mely vezette a lendületes, friss ecsetvonásokat. Képei után ítélve Básághit magunkénak vallhatjuk, mert azok nagy részben Esztergomot mutatják be. A művész kiálí- tott képeiből megállapítható, hogy a múlt századvégi ragyogó francia iskolák híve s rokonságot mutat a német mesterekkel. Sokoldalú tehetség. Mindent egybevetve e kiállítás sokban hozzájárult a művészet, ről alkotott vélemény kiegészítéséhez, gazdagításához. , Képein van valami Szinnyei-Merse, Glatz, Ferenczy, Bosznai áhítatos természetszemléletéből és bájos közvetlenségéből. Ha mindezekhez még hozzávesszük Bánsághi Vince eredeti felfogását, ízlésének finomságát és technikájának férfias erejét, megkapjuk azt az értékes és különös tonalitást, ami őt oly előnyösen jellemzi. A művész egyénisége talán leginkább tájképeiben nyilatkozik meg. A felhők színes párái a „Helembai táj“-nál, a természet csendes világ az „Ipolyvölgy", az „őszi hangulat”, a „Nyári délután”, az „Ipolyrészlet” és a „Téli hangulat” című képekben magragadó. Esztergomi képei derűsek, meglepő tónusgazdagság bontakozik ki bennük. Finom leheletszerű rajzoló. Bámulatos puhán tudja érezteni a távolságot. „Naplemente Esztergomban”, „Esti hangulat Esztergomban”, „Esztergom a szigetről”, mindegyik képről városunk szép arca és a felséges szépségű Bazilika -színváltozatai megkapok. Mozgalmasságukkal, természetes előadásmódjukkal a magyar tájképfestészet méltó kiinduló pontjává váltak. Csendéleteiben az elrendezés nobilis és a színek illatos öszhangja valami különös ízt ad Bánsághi képeinek. A „Flox csendélet”, a „Cseresznye csendélet” és a „Paprika csendélet" c. képeit csodálatos halk pasztelszín, kitünően megválasztott háttér teszik derűssé és frissé. Különösen bánik a zöld színekkel és annak mély árnyalataival, Portréinál meglátszik, hogy megtanult becsületesen rajzolni. Kompozítív íze van arcképeinek, melyben a hústól való elíí- nomulás ékesszólással van visszaadva. A kiállítást szeretettel vártuk. Akik a megnyitáson és azóta is a kiállítást megtekintették, a legnagyobb elismerés hangján szóltak róla A kiállítás értéke egy pillanatig sem volt kétséges, hiszen Esztergomba csakis azok hozzák képeiket, akik komoly tehetséget reprezentálnak és Bánsághi ezek közé való. A kiállítást folyó hó 25rén dr. Lépőid Antal nyitotta meg, aki a megjelent előkelőségeknek és a művészet pártolóinak bemutatta Bánsághi Vincét, mint Esztergom rajongó művészét. Bánsághi Vince festőművész azután az érdeklődőknek bemutatta a kiállítás anyagát. A kiállítás május 4-íg lesz nyitva reggel 9 órától este 6 óráig. Julin», jimiig iirnnnr.aoDacranric Adományok katonáinknak Dr. Etter Jenő polgármester felhívása alapján honvédeink téli melog ruhagyűjtési akciójára újahban a következő adományok érkeztek : 300 P-t adtak ; a Paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek. 50 P-t adott : Némethy Jenő. 25 P-t adtak : Ámon Károly, Romanek Miklós. jP yP ac^ak : Csirszka Konrád, Nel- hiebel Antal. 15 P't adtak : Baráth Lajos, Duchs Sándor. Grósz István. 10 P-t adtak : Meggyes Károly, Lé- várdy Károly, Szabó István, Mayer János, Steiner Józsefné, Fandl János és Virág és Szántó <zég. 5 P-t adtak : Tapodi Sándor, Molnár József, Hirsch Izidor, Haick László, Schwarcz Lajos, Toldy Mária, ifj. Toldy Jánosné, Tóth Imre, Béres Benedek, özv. Rudolf Istvánné, Brunner Ferenc, N. N. 4 P-t adtak: Domonkos Sándorné, dr. Hamar Pálné, Koreánkat Józsefné, dr. . Biró Dezső, vitéz Szívós-Waldvogel József, Torma József, 3 P-t adtak : ífj. Adamcsa István, Farkas Gyula, Szeidi József, Szatzlauer Gyuia, Szabó Ferenc, Csuba János, Eckstein Lajos, dr. Berényi Zsigmond, Lindt- ner Kálmán, N, N. 2 P-t adtak : Juracsek Ferenc, Kersch- baummayer Károly, Kiinda Károlyné, gr. Sternberg Józseíne, özv. Etter Uaönné, dr. Katona Sándorné, Bauer Imre, dr. Schwarz Pal, Jancsó Dezső, Csathó Ernő, N, N., Körmendy Károiy, Nusser Bogyó, Haasz Kálmán, Geyer Magdi, N, N., IN. N,, Homor Imre, Meggyes Károiyne, Eitler József, Mátéííy Rezső, N. N., Körmendi József, Scheiber-cég, Cseh Lajos. 1.50 P-t adtad : Czirók Vince, Demény Marianne. 1 P-t adtak ; Fehér György, Schenken- gel Antal, Farnady Endre, N. N., Mihály- íi Lászlóné, Zboray Bertalan, Lehel Aranka, Birkenheuer Alajosné, Kemény Béla, Asbóth Károlyné, Meszes Gyula, Kovancsek Jenő, Szathmáry Károly, N. N., dr. Forgács Béláné, Márkus István, Török ír énke, Klement Károly, N, N., N. N., özv, Tieíenthal Gyuláné, özv. Zviüin- ger Hermanné, Sádli Lajos, Kisházi Misiké, Rosta György, N. N., Tóth János, Buri N,, Sommermann Márk. ■iiimniiiHiiijiHiiíimiiiiiBiiiumiiiiiBiiiiíaiiiiiBiiiiiiwiiiiiieiiiiiittüiiiiai,» Adatok a Szovjetunió egészségügyi üelyzeteről Charles Buizard doktor, a híres francia sebész és járványspecialista — akinek több oroszországi tanulmányút során bőségesen volt alkalma személyes tapasztalatokat is szerezni —, a „Paris Soir” hasábjain egy interjú kapcsán megdöbbentő számadatok tükrében ismerteti azt a hihetetlen közegészségügyi nyomort, amelybe a nem sok jóhoz szokott orosz népet a bolsevista felfordulás döntötte. A számadatok hitelességéhez nem férhet kétség : nagyrészt hivatalos adatok és egy részüket a szovjetkormány nép- szövetségi megbízottai bocsátották a francia tudós rendelkezésére. Az orosz egészségügyi helyzetet már a cári uralom idején is joggal lehetet hiányosnak nevezni. 19i0-ben, Buizard doktor első oroszországi tanulmányútja idején, Oroszországot rettenetes kolerajárvány pusztította végig, mely 230.000 megbetegedett közül 110.000 embert ragadott el, Buizard a következő évben az ,,L Illustration” című folyóiratban számolt be tapasztalatairól és a pusztító járvány legfőbb okait a lakások túlzsúfoltságában, az európai elképzeléseket meghaladó piszokban, a legelemibb egészségügyi intézmények teljes hiányában, az elégtelen táplálkozásban és a mindent betetőző alkoholizmusban jelölte meg. Azóta ez a hihetetlen helyzet még tetemesebben roszabbodott és ennek megfelelően súlyosbodtak a következmények is. 1918-tól 1922-ig két tífuszjárvány hárommilliónégyszázezer áldozatot követelt. A megbetegedettek száma meghaladta a 40 milliót. 1921—22-ben borzalmas éhínség tört az ellenállóképességben megfogyatkozott lakosságra. 40 millió ember bolyongott táplálék után kutatva az országutakon és négymillióra rúgott azok száma, akik nem bírták elviselni a nélkülözéseket. 1933-ban az éhínség áldozatainak száma néhány millióval ezt a megdöbbentő számot is meghaladta. Quisling kapitány, a Nemzetközi Vöröskereszt oroszországi főmegbízottja, Nansen doktornak helyettese, a borzalmas éhínség nyomában járó erkölcsi el- aljasodásról a következő jelentésben számolt be a Népszövetségnek : ,,A lakosság mindent felfal, amihez hozzáférhet : a kutyákat, macskákat, az állati tetemeket, a lószerszámok szíjait, a háztetők szalmáját, a bútorok faanyagát. Az emberevés nem tartozik a ritkaságok közé« Nyíltan beszélnek olyanokról, akik megették gyermekeiket, nővéreiket vagy testvéreiket.” Ez az egészségügyi és szociális helyzet természetesen a népességszámra sem maradhatott hatás nélkül. Az az Oroszország, amely azelőtt a magas szaporodási arányszámról volt nevezetes és ahol a lakosság száma évenként hárommillióval növekedett, 1917-től 1920-ig, azaz három év alatt, 20 millió embert vesztett. Tíz évvel a Szovjet uralomraj utása után az orosz nép szaporodási arányszáma még mindig messze elmaradt a cári Oroszország arány-száma mögött. Tarasszevícs professzor, Oroszország legképzetteb járványszakértöje 1922-ben a következő szavakkal fejezte be a Nép- szövetséghez beterjesztett jelentését : „Sajnálatosképpen az a vélemény alakult ki bennem, hogy Oroszország még szerencsésnek tarthatja magát, ha a jelenlegi válságból nem több, hanem csupán a lakosság 20 vagy 25 százalékának elvesztése árán menekülhet meg.' Sajnos, ezek a balsejtelmek még mindig túlságosan derűlátónak bizonyultak — fejezi be Buizard doktor az interjút. Esztergom szab. kir. város nagyérdemű társadalmához! A Magyar Tűzharcos Szövetség Esztergomi Főcsoportja 1942. évi május hó 10-én, vasárnap, íüsttelen napot rendez Esztergomban. A íüsttelen nap teljes bevételét a harctéren küzdő honvéd fiainknak juttattjuk. Ezen a napon a város forgalmasabb pontjain sátrakat állítunk fel, amely alatt tűzharcos bajtársaink köszönettel fogadják mind a természetben adott dohány-, szivar- és ci- garetteneműeket, mind pedig a pénzbeli adományokat. Hazafias tisztelettel kérjük fel a város nagyérdemű Társadalmát, hogy Hazánkért, igazságunkért, a szebb, boldogabb magyar jövőért, mindnyájunkért életüket és vérüket áldozó hős honvéd fiaink nehéz szolgálatait megkönnyítendő, mindenki vegye ki megillető részét az adakozásból és képességei szerint járuljon hozzá a barbár és istentelen bol- sevizmus ellen harcoló hős honvéd fiaink nehéz, nemzetmentő munkájának könnyebb elviselhetéséhez. Bízunk abban, hogy dicső múltra visz- szatekinthető városunk nagyérdemű Társadalma elgondolásunk szerint nem fog elzárkózni e nemes emberbaráti és bajtársi kötelezettség teljesítése elől s gaz magyar együttérző lélekkel rój ja le adományait fiatal hőseink részére. Minden legcsekélyebb adományt is hálás köszönettel fogadunk. Az adakozók neveit mindenütt feljegyezzük és reméljük, hogy Esztergom városának egyetlen lakója sem fog tá volmaradni a felállított sátraktól, hogy ott jó szívvel adott adományát átnyújtsa. Őszinte magyar szeretettel várjuk sátrainkban mélyen tisztelt Közönségünket, vitéz Bánomy Antal s. k. elnök. Bátky Endre s. k. főtitkár Vasúti menetrend. Érvényes 1942. évi május hó 4-től Esztergomból Budapestre; Indul : érkezik : Közlekedik. Reggel 4-52 6-47 szem. Hétköznap 5-25 7 -29 . Naponta 6-50 8-47 Délután 14'51 16-47 B » Este 19-24 21-25 . Budapestről Esztergomba : Reggel 6-56 9-04 szem. Naponta Délelőtt 1111 13-13 n Délután 14 51 1658 „ Hétköznap 16-32 18-30 „ Naponta Este 20-20 22-22 ,, EsMergombó! Dorogra : Délelőtt 10-00 ' 10-18 Csak vasár- és ünnep Délután 14-10 14-28 Munkanapokon Este 20-25 20-48 . Dorogról Esztergomba : Reggel 717 7-39 Munkanapokon. Este 23 30 23 49 » EsztergomDÓl Komáromba : Reggel 8-44 10*40 személyvonat naponta Délután 18-03 19-49 » Komáromból Esztergomba : Reggel 4'55 7'15 személyvonat naponta Délután 15"40 17'38 „ » Törvény készül a hadiköicse- nök valorizálásáról Április 28-án tárgyalta a képvíselőház a világháborús hadikölcsönök valorizálásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat megállapítja, hogy annak a tctmészeles személynek, valamint annak az egyházi, közművelődési, vagy közjóléti tevékenységet kifejtő alapítványnak és ilyen rendeltetésű más jogiszemélynek van valorizációs igénye, akinek hadikol- csökötvényeit a saját nevén és tulajdonaként látták el a magyar nosztrifikálási megjelölésre. A valorizációs törvény alkalmazásánál az eredeti kőlcsönjegyzővel, illetve kötvénytulajdonossal egy tekintet alá esik annak házastársa, vagy egyenes rokona. Az átértékelés 3 százalékkal kamatozó államadóssági címletekre való kicserélés útján történik. Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadiköl- csönkötvények névértéke az 1000 koronát meg nem haladja, a kötvényeket 100 koronánként vett 10 pengő értékarányban 10 v alatt törlesztendő államadóssági címletekre kell kicserélni. Ha ugyanannk a jogosultnak a tulajdonában álló összes ha- dikölcsönkötvények névértéke 1000 koronánál nagyobb, de 2000 koronát meg nem halad, 100 pengő névértékű, 40 év alatt törlesztendő államadóssági címleteket kel/ kiszolgáltatni. Ha a kötvények névértéke 2000 koronánál nagyobb, de 25.000 koronát meg nem halad, akkor 1000 koronánként 50 pengős értékarányban 40 év alatt törlesztendő államadóssági címletekre váltják be. 1942. május 2 HÍMEK Anyák napja : május 3. Kemény, zord, hosszú tél van mögöttünk. De mégis pattogzanak már az új rügyek, fesledeznek a bimbók, dalolnak madaraink, friss tavaszi szél bujkál a zsendülő fűszálak között, új életre, új tavaszra készül minden és mindenki. F öldanyánk virágdíszes új köntöst ölt magára és vajúdik ... Ebből . a vajúdásból teljesedjék ki a szebb, boldogabb jövendőnk, amelyért mindnyájan készek vagyunk feláldozni Anyáink megszentelt fájdalmában fogant legnagyobb ajándékát is: Életünket! Ez a tavasz az Anyák tavasza! Az anyáké, akiknek fiai, testvéreink, apáink messze keleten roppant nagy nekifeszü- léssel készítik elő az új tavaszt, az életet. Anyáink tavasza ez, akiknek a mi fájdalmunk kétszeres fájdalom, örömünk kétszeres öröm. A május 3-i Anyák napján érezze meg minden Édesanya gyermeki szeretetünk melegségét. Bármilyen csekélyke ajándékkal kedveskedjünk Anyáinknak ezen a napon, parányi jeléül örök hálánknak önfeláldozó életük előtt. Adassék hála, szeretet, tisztelet és békesség minden Anyának, most és . mindenkoron. Pápai kitüntetés. XII. Pilis pápa Stampay János ny. köbölkúti igazgató-tanítót 50 évet meghaladó kántori és egyházi tevékenységének elismeréséül a „Pro Ecclesia et Pon- tifice“ kitüntetésben részesítette. Elismerés Olajos János tanárnak. Esztergom város képviselőtestülete szerdai közgyűlésén sajnálattal vette tudomásul Olajos János városi gimnáziumi tanár Kolozsvárra távozását és több évtizedes buzgó tanári működésének elismeréséül elhatározta, hogy érdemeit jegyzőkönyvében örökíti meg s erről Olajos Jánost értesíti. A hercegprímás rendelkezése a vadházasságok kiküszöbölése érdekében. Dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás tudomására jutott, hogy a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat, illetve a vizsgálat költségei miatt némely helyeken növekszik a vadházasságok száma. Mivel e bajokon a szegény jegyesek támogatásával, vagy tanácsadással a legtöbb esetben segíteni lehet, felhívja a papság figyelmét, hogy a Karitasz, vagy más forrásból nyújtott segéllyel legyenek a je gyesek segítségére. A májusi litániák szónokai Vízivároson. Május 4-én Brinzik József szentgyörgymezei plébános, 5 én Eütty Imre tanítóképzői internátusi rektor, 6-án Portik Zoltán karkáplán, 7-én dr. Bucsi József belvárosi segédlelkész, 8-án Tarda Jenő hittanár, 9-én dr. Vajda József teoló- diai tanár. Az Esztergomi Tanítóképzőben Végzett Iskolatársak Szövetsége f. hó 2-án, szombaton délután 5 órakor összejövetelt tart a Központi kávéházban. A tagok megjelenését ezúton kéri az elnökség. Esztergom a III. lakbérojsztáiyba való sorolását kéri. Esztergom város vezetősége ismételten kérelemmel fordul a kormányzathoz a 111. akbérosztályba való sorolása érdekében. A kérelem méltányosságát indokolja az, hogy a IV. lakbérosztálynak megfelelő lakbérek nem elegendők Esztergomban megfelelő komfortos lakások bérbevételére. A magasabb lakbérosztályba való sorolás az esztergomi lakások modernizálását is maga után vonná. Az esztergomi polgári iskola költségvetése. A város legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésén szerepelt a polgári iskola 1941—42. évi költségvetésének jóváhagyása is. 3812 pengő dologi, 2168 pengő személyi kiadás van és 1710 pengő hiány fedezésére kell államsegélyt kérni.
