Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 3. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1942. január 10. gibb keletű hasonló értelmű bizonyítványára. Ha a tisztiorvos a házasuló gümőkóros voltára, vagy nemibetegségére valló gya nus tüneteket észlel, erről a házasulandót szóbelileg értesíti, sőt ezen gyanúját s emiatt a szükséges orvosi bizonyítvány kiadásának felfüggesztését írásban is tudomására hozza az érdekelteknek. Megfelelő szövegű nyomtatványt ad át neki, melynek szelvény részét az illető házasulónak alá kell írnia. / ▲ tisztiorvos mellőzheti a vizsgálatot, ha a házasuló nő, a menyasszony, a belügyminiszter által erre teljogositoii orvosnak 30 napnál nem régebbi keletű bizonyítványával igazolja, hogy sem iertözö gümökórban, sem ierlözó nemi- beteségben nem szenved. Ez tehát osupán a vizsgálat mellőzésére, de nem a megjelenés mellőzésére és csupán a házasuló nőre, a menyasszonyra vonatkozik. Kik adhatnak ilyen bizonyítványt ? A háziorvosok, az uradalmi orvosok, a lakóhely szerint illetékes városi, községi és körorvosok, a biztosító intézetek körzeti kezelőorvosai, ilyen bizonyítvány szolgáltatása esetén, ha a tisztiorvos a vizsgálatot mellőzhetőnek találja, kérdőív kitöltése nélkül kiadhatja a megfele-. lő bizonyítványt. Ha a házasulok valamelyike gümőkór- ban vagy nemibetegségben, — vagy mind a kettőben szenved, akkor a tisztiorvos megtagadja a bizonyítvány kiállítását nemcsak szóban, de írásban is A megtagadás miatt panaszt lehet tenni az illetékes királyi törvényszékhez. Mennyibe kerül a tisztiorvosi bizonyítvány ? 10.000-nél kisebb lélekszámú városokban és községekben 4, ennél nagyobb lélekszámú városokban és községekben pedig 8 pengőbe. Ezen összeget abban az esetben is előre be kell fizetni a m. kir. tisztiorvos által kiadott csekklapon, ha a Rottenbiller Fülöp emlékére Vannak többen Esztergomban, akik még emlékeznek egy magas szikár, teljesen öszbecsavarodott, mindig komoly tekintetű úri emberre, aki itt közöttünk is megfordult. Rotienbiller Fülöp volt. Akkor járt még Esztergomban, amikor mint aktiv államtitkárnak, kezébe futottak össze a magyar igazságügyi gyermeknevelés minden szálai. Igyekezett a nem kevés és nem könnyű problémákat mindig szívvel és lélekel megoldani. Tudott lelket belevinni minden paragrafusba. Tudta, hogy a rendeletek holt betűi mögé lélek kell, hogy ez szeretetröl szóljon, hogy még a szigorú végrehajtásnál sem hiányozhatik a szerető lélek. Rottenbiller Fülöp a szív embere volt. Rottenbiller Fülöp gyakorlati katolikus életet élő magyar úr volt. Nem ismert olyan fontos teendőt, amely őt vallásának gyakorlásában megakadályozhatta volna. Katolikus meggyőződését nem rejtette véka alá, még akkor sem, amikor pedig ez ránézve anyagi kárt is jelentett. Hivatali asztalán ott volt mindig Krisztus követése és hacsak pár perce is akadt, elővette és olvasott belőle. Nem volt harcos természetű, de ha kellett, katolikus érdekekért mindig síkraszállott, igazának mindig érvényt tudott szerezni. Nagy része volt az 1908 : XXXVI. te. és az ezt követő 27.200—1909. sz. 1. M. rendelet megszövegezésében. Még nagyobb azok gyakorlati végrehajtásában. Mindig hirdette és hangoztatta, hogy ennek a törvénynek a szelleme a megelőzés és semmiképpen sem a megtorlás. Amíg ő volt a vártán, így is hajtotta végre, és követelte, hogy mások is így tegyenek. Nagy szíve felismerte a veszedelmet, hogy a nemzet, melynek alapja a család és ennek hajtása a gyermek, szétesik, ha a család nem istenfélő és a gyermek nem keresztény módon nevelődik. Ezért igyekezett a szerencsételen kis emberpalántákat még kellő időben szeretettől áthatott nagyszívű pedagógusokra bízni, hogy így kevesebb anyagi áldozattal, kevesebb költséggel, de szinte biztos erkölcsi sikerrel adják vissza a magyar gyermekek ezreit a magyar nemzetnek. Neki, Kádár Leventének és még valakinek köszönheti létét az esztergomtábo- ri intézet is. Ők hárman éppen akkor állottak mellé, amikor már meghúzták felette a halálharangot, pedig az alig pár éves intézmény már is szép eredményt ért el. Akkor láttuk Rottenbiller Fülö- pöt, hogy ez a csupa-szív ember milyen erélyes is tudott lenni és Kádár Leventével elsepertek minden akadályt. Az intézmény megmaradt és még ma is él. Sok ezer gyermek és szülő szeretet- és hálavirágjait tesszük le a frissen hantolt sírra. Azt kívánjuk magunknak, hogy az vizsgálat a bizonyítvány megtagadásával jár. Ha azonban már egyszer a házasuló lerótta a díjat, akkor második vagy következő esetben nem kell leróni. Nem fizetnek díjat a hatóságilag igazolt szegények és azok sem, akiknek legfeljebb 1000 pengő értékű ingatlan vagyonuk van, vagy akiknek jövedelme vagy keresete nem haladja meg a lakóhelyén szokásos közönséges napszámot. Minden házasságkötéshez szükséges orvosi bizonyítvány illetékmentes, okmánybélyeget tehát nem kell vásárolni. niiiiBiuiiHii IIIHIU!BIIIIIH]!IIUIIllHIIIMi!í!IBIIIIIBIi!lll Az Eternit-művek 400 munkása a boisevistaeiienes kiállításon A közelmúltban figyelemreméltó példát mutatott az Eternitművek, amikor nyergesújfalui üzemének 400 munkását felhozta a fővárosba az Antibolsevista kiállítás megtekintésére. A munkásoknak természetesen utazási, valamint pesti tartózkodási költségeit is a gyár fedezte, sőt minthogy az akció a munkaidő keretében zajlott le, a munkások még munkabérüket is hiánytalanul megkapták. Mi- hálka Károly ügyvezető igazgató érdeme, hogy a gyár munkásai hozzájuthattak a kiállítás megtekintéséhez, amennyiben áz egész akció az ő kezdeményezésére jött létre. A munkásoknak vezetője egyébként Krizsanovich János gyárigazgató volt. Az Eternitművek, az Erdélyi Nyere- ménykölcsön jegyzésében is kiváló szellemről tett tanúságot. A vállalat összesen 200.000 pengő értékű nyereménykötvényt vásárolt, további 19.000 pengőt jegyeztek a gyár alkalmazottai. A.z Eternitművek egyébként meleg ünnepség keretében karácsonyi segélyben részesítette az alkalmazottait. Az ünnepi estén a vállalat vezetőin és alkalmazottain kívül megjelent Késmárki Frey Vilmos főispán is. Isten sok ilyen embert adjon a magyar közigazgatásnak, akik a görbe paragrafusok mellé szeretettől dobogó szívet állítsanak és tehetségükhöz mérten segítsenek a hozzájuk fordulókon„ A rheuma elleni küzdelem nj korszaka Esztergom szab. kir város új virilis képviselői A legtöbb adótfizetőknek 1942. évre érvényes jegyzékét a város képvíselőtestülete a december 31-iki ülésén megállapította. A virilisek névsora a következő : Dr. Serédi Jusztinián* 20.996.76 P Brutsy Jenő 9.630.32 P Dr. Boronkay Dénes* 8.939.18 P Schwach Sándor 7.006.88 P Csákváry Mihály* 3.872.60 P Nelhiebel Ferenc* 3582.02 P Nelhiebel Antal* 3.376.40 P Kókay Kálmán 3.261.49 P Vitéz Matus Gyula* 3.161.80 P Dr. Gróh József* 3.102.08 P Grósz István* 2.838.90 P Dr. Szokolay Antal* 2.761.52 P Dr. Késmárki Frey Vilmos* 2.705.36 P Kovancsek Jenő* 2.667.16 P Dr. Csik József* 2.536.26 P Einczinger Sándor 2.515.36 P Dr. Mike Lajos* 2.500.62 P Schalkház Ferenc* 2.463.98 P Sáska József* 2.463.98 P Kerschbaummayer Károly* 2.318.88 P Dr. Drahos János* 2.299.36 P Dr. Csárszky István* 2.299.36 P Dr. Fehér Gyula* 2.299.36 P Dr. Török Mihály* 2.299.36 P Dr. Meszlényi Zoltán* 2.014.94 P Dr, Lépőid Antal* 2.014.94 P Nelhiebel József 1.958.40 P Romanek Miklós* 1.950.36 P Hroba Lajos 1.898.45 P Nádler Rezső 1.822.80 P Philipp József* 1.763.08 P Dangelmayer Rafaella 1.718.05 P Dr. Kameszky Gyula* 1.699.84 P A *-gal jelzettek adója kétszeresen van számítva. MAGYAR TŰZHARCOS SZÖVETSÉG Esztergomi Főcsoportja, Kedves Bajtársak ! Január hó 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Három Szerecsen vendéglőben megbeszélést tartunk. Fényképes igazoló-jegyét érvényesítés céljából mindenki hozza magával. Pontos megjelenést kérek. Esztergom, 1942. évi január hó 5-én, Bajtársi üdvözlettel Bátky Endre s. k. főtitkár Évszázadok hosszú sora óta millió és millió ember életét keserítette meg ez a többé-kevésbbé súlyos és fájdalmas betegség, amelyet általában rheumának szoktak nevezni. Ez az igen elterjedt betegség a legkülönbözőbb alakban lép fel és kellő kezelés hiányában oly mértékben elhatalmasodhat, hogy a legkínosabb szenvedéseket okozza nemcsak a velejáró fájdalmak miatt, hanem az Ízületek kóros elváltozásai folytán nyomorékká vált végtagok használbatalansága következtében is. é-z a kínzó betegség különösen olyan vidékeken lep tel, aúol a tél és nyár, valamint a nappali és az éjjeli hőmérséklet között nagy a különbség. Nagy belo- iyassai van a betegség keletkezésére és Kifejlődésére az égnajlat, a táplálkozás, az életmód és sok, gyakran jelentéktelennek iatszó körülmény is. Ennek tulajdonítható, hogy egyes vidékeken és egyes foglalkozási agakban a rheumás megbetegedések néha ijesztő méreteket öltenek és keserves szenvedéseket okoznak a betegeknek, az orvosoknak pedig komoly gondokat, különösen a betegség előrehaladott állapotának eseteiben. A rheumás megbetegedések veszélye legfőképpen abban rejlik, hogy alattomosan támadják meg a szervezeteket. Kezdetben itt-ott bujkáló fájdalmak jelentkeznek, elmúlnak, visszatérnek, s a beteg rendszerint nem tulajdonít ezeknek a visszatérő, nem is túlságosan heves fájdalmaknak nagyobb jelentőséget, A baj azonban kellő kezelés hiányában egyre tovább terjed és annyira elhatalmasodik a szervezetben, hogy gyakran igen súlyos kóros elváltozásokat is okoz. Az ilyen elhanyagolt esetekben természetesen a legkitűnőbb gyógymódok alkalmazása mellett is igen lassú, sőt néha kétséges a kezelés eredményessége. Ezért fontos, hogy a mozgásszervi, általában rheuma néven ismeretes megbetegedések kezdő tüneteit a laikus közönség felismerje és kellő időben kérje ki kezelőorvosának tanácsát, hogy idejekorán eredményesen visszaállíthassa megtámadott egészségét. Hosszú évszázadok óta ismeretesek azok a természetes gyógymódok, amelyek enyhülést hoznak a mozgásszervi megbetegedések eseteiben. Tudjuk, hogy a budai kénes, meszessóföldes melegvizű gyógyforrások áldásos hatását már az ókorban is ismerték az ott lakó népek, a keltáknak, majd a rómaiaknak kitünően berendezett gyógyfürdőik voltak a budai hegyek lábánál, ahol sok ezer és ezer szenvedő nyerte vissza egészségét és életkedvét a vizek egyszerű használata által. A középkorban, különösen a keresztes hadjáratok idején messzeföldről vándoroltak a rheumás betegek ,,a csodatevő budai gyógyforrásokhoz“, A török hódoltság idején a budai pasák nagy gondot fordítottak a különös gyógyerejű budai hőforrások kihasználására és egyik pompás gyógyfürdőt a másik után épí- teték a rheumás betegek szenvedéseinek enyhítésére. Uj korszak nyílt meg a rheuma elleni üzdelem terén a modern orvostudomány legújabb felfedezései nyomán. A nagy gonddal végzett kutatások eredmé- nyeképen ma már megállapítható, hogy a gyógyvizek természetes gyógyítóhatását igen nagymértékben fokozni lehet célirányosan alkalmazott kiegészítő gyógymódokkal, melyeket a tudomány mai fejlett állapotában az orvos a legkitűnőbb eredménnyel alkalmaz, még súlyosan előrehaladott esetekben is, A rheuma kórtüneteínek tüzetes vizsgálatára és a betegség eredményes leküzdésére a Budapest Központi Gyógy- és Udü- helyi Bizottság külön Rheuma és Fürdőkutató intézetet létesített, melyet nagy anyagi áldozatok árán a legkorszerűbb telszerelésekkel és tudományos eszközökkel látott el és a kutató munkába az ország legkiválóbb szaktudósait vonta bele. Ez az intézet, nemcsak a rendkívül változatos és gyógyhatását tekintve, igen különböző budapesti gyógyvizek szempontjából lényeges adottságait vizsgálja és osztályozza, hanem az egyes fürdők gyógyosztályaink kezelt betegeken is állandó megfigyeléseket végez a kórtünetek megállapítása és a kezelések eredményeinek ellenőrzése céljából, A rheumás megbetegedések gyógyítása terén az utóbbi évek alatt éppen az előbb említett okoknál fogva, olyan meglepő haladás állapítható meg, amelynek híre messze túljutott az ország határain. Ismeretes, hogy a háborút közvetlenül megelőző években nemcsak a környező államokból, hanem a távoli skandináv országokból, Egyptomból és a messze tengerentúli vidékekről is ezrével keresték fel a híres budai gyógyfürdőket a szenvedéseikre enyhülést kereső betegek. Legfőbb ideje, hogy a hazai közönség is alaposan megismerje azt a csodatevő természeti kincset, amely az ország fővárosában naponta száz és száz embernek állítja helyre megtámadott egészségét, szerzi vissza életkedvét és tetterejét, ezáltal segítve elő jövő boldogulását. Rendelet a bányanyugbér áthárításáról A hivatalos lap a bányanyugbérbizto- sítás járuléktartalékhiányának fedezésére szolgáló bányanyugbérfelár megállapításáról, illetőleg áthárításáról két rendeletet közöl. Az egyik rendelet az 1942. évre 8,192,000 pengőben sommásan állapítja meg a hiány fedezésére szolgáló bányanyugbérfelár összegét, amelyet a bánya- vállalatok négy egyenlő negyedévi részletben kötelesek befizetni. A vállalatok ezt az öszeget a fogyasztóközönségre áthárítják. Ez a teher azonban csak látszólag jelentős, mert az áthárított felár a bányatermékek árának csak elenyészően csekély százalékában jelentkezik s így azok árát csak lényegtelenül emeli. A vállalatok az áthárított bányanyugbér- felárat számláikban külön tételenként kötelesek feltüntetni. A sommásan megállapított bányanyugbérfelár összegét az egyes bányavállalatok által szolgáltatott adatok alapján háromtagú tárcaközi bizottság osztja fel. A bizottság megálapításai ellen a belügyminiszterhez felszólalásnak van helye. Minthogy a bányanyugbérfelár rendszerének bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy a bányászok nyugbérbiztosí- tása helyes alapokra kerüljön, már nincs pénzügyi akadálya annak, hogy a belügyminiszter a nyugbérbiztosítást az érdekeltek évtizedes jogos kívánságainak megfelelően alakítsa át. Az erre vonatkozó rendelettervezet már készen van s azt a miniszter rövidesen ki fogja adni. Gróf Sándor-féle Hamenszky-ház — „Országos Szent Gellért Otthon Az ,,Esztergom és Vidéke" a legutóbbi nb. cikkében emlékezik meg a házról, mint ,,Gróf Sándor Antal esztergomi kastélyáról". Jóleső örömmel fogadtuk a cikkíró közlését, hogy a legmagyarabb főhercegi családunk egyik őse : József nádor feleségével Alexandra Pawlowná- val, Pál cár és Katalin cárnő leányával ezen házban, jelenleg „Országos Szent Gellért Otthon", az akkori tulajdonos gr. Sándor Antalnál vendégeskedett. E történeti tény felelevenítésekor örömmel emlékezünk meg József főherceg, tábornagyról és dr. vitéz József Ferenc főherceg lovassági ezredesről is, kiket ezen egyesület alapító főpártfogóinak tisztelhet. E történelmi múltú Szent Gellért Otthon jelentőségét emeli, hogy annak hajdani tulajdonosai gr. Sándor Antal és Móricot, a „szegények atyjának" nevezték. Hervadhatatlan érdemeik közül ez- időszerint csak Antal grófnak azt a•z áldozatosságát emeljük ki, hogy e házat Esztergom városának egy egész évre katonai célra ingyen használatra átengedte. (Lásd a levéltárunkban megőrzött 1875. dec. 8-i értesítőt és a kapu alatt elhelyezett emléktáblát.) Művészeti értékelését e háznak az Ai cheologiai Értesítő 1929. évfolyam töb számában Gabányi tábornok, történetin Osztge társelnök, dr. Horváth Henri egyetemi tanár, régész, Osztge-fövéd följegyzett véleményeiben stb. iratban te láljuk. Az Archeológiái Értesítő egyi helyén e Szent Gellért Otthonról íg szól : „Az egyetemi Pálos-templomm; szellemben és hatásban összhangzással e épületnél is érvényesül a barokk-relie szerű klasszicisztikus igazodás, a pur tán vallásos városi életnek művészi mej nyilatkozásával." E vélemény szakavt tottan foglalkozik a magas művészi kiv telű portale és virágváza barokk-kőfan gásával és semmiképen sem lát az an^ nyira korjellemző vázákban „bálványt mint azt a cikkíró írta. Az épülettel oly gyakran foglalkoz Archeológiái Értesítő behatóan ismerte azt a hasonlóságot, mely a Sándor-fé! Kamenszky-ház s az egykori Pálos-egy< térni templom, a? esztergomi vármegy< ház kapuzata s egyben a már muzeumb helyezett „Pesti kálvária” között feni forog. Végtelen hálásak vagyunk a cikkín nak közléséért, mert ez visszavezete
