Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 17. szám

2 ESZTERGOM é« VI DE KE 1942. február 25. Öt hónap a szovjetparadicsomban Esztergomi páncélos őrvezető élményei az orosz földön A harctérről érkezett, katonásan rö­vid, mégis sokatmondó írásokat olvasha­tunk napjainkban. Rövid, pár soros be­számolók ezek, amelyek az istentagadó bolsevizmus ellen fegyvert fogott szövet­séges csapatok előnyomulásáról adnak hírt. A hadijelentésekben itt-ott megcsil­lannak magyar nevek. Olyan emberek nevei, akik ott kint a harcmzőn tetteik­kel példát mutatnak nekünk. A keleti fronton öt hónapot töltött esztergomi fiú írását adjuk itt, aki je­lenleg páncélos katona, őrvezető. Harc­téri élményeit írja le, nem nagy dolgo­kat végzett el, mégis érdemes elolvasni és olvasás közben gondolkodóba ejtő, le­írásait megfigyelni és azokban gyönyör­ködni. Kárpátokon keresztül az orosz földre. Július 4-án léptük át a magyar-orosz határt. A Tatár-hágón keresztül jutot­tunk a Kárpátok oroszországi lejtőire. Teli kíváncsisággal és az ellenség iránt érzett gyűlölettel mentünk előre. Ke­gyetlen júliusi melegben vágtattunk harckocsijainkkal az új földön, mely­nek igen magas hegyeit bizony még gép­pel is elég megjárni. A határ mentén az ellenség erősen kiépített állásokban vé­dekezett. Míg a magyar előnyomulás két szárnyán, a Tatár-hágón és a Jablonkai- hágót lezáró Oporzennél a szovjetcsa­patok hamarosan megkezdték a visszavo­nulást, addig Toronyánál a Dolina felé vezető hegyi műút mentén, Viszkovnál, különösen erős ellenállást fejtettek ki, úgy, hogy a jól kiépített szovjet védőál­lás minden egyes pontját, az 1339 méter Bahonkát, az 1377 méter magas Horodis- cé.t, az 1204 méter magas Tomnatikot, mind külön-külön támadásokkal kellett elfoglalni, míg végre lejutottunk a völgybe. Drótakadályok fogadnak úton- útfélen. Az ellenség, úgylátszik, taktiká­ból hátrább vonult. Amint a szép hegy­vidék oldalán haladtunk lefelé, látjuk a fűvel benőtt világháborús lövészárkokat. Alig megyünk előre három kilométert, egy felrobbantott hidat találtunk. Az úton óriási mély árkokat robbantottak, hogy megnehezítsék az oroszok az előre haladásunkat, úgy hogy le kellett térni kocsijainkkal a szántóföldekre, mert csak ott tudtunk előre jutni. A felrobbantott hidat már hidászaink építik, az utakon az utászok dolgoznak. Az erdőben hangos favágást hallunk, az utászok és a hidá­szok vágják a Kárpátok hatalmas fenyő­fáit. Fából építenek erre mindent, mert az bőven van. Az első orosz falu. Kegyetlenül elfáradva és összetörve ér­tünk egy kis elhagyott orosz faluba, ahol a faházak ablakaiból félénk, piszkos orosz asszonyok és szakállas öreg zsidók néztek ránk. Amikor a lakásuk közelébe mentünk siránkozva mutogatták kirabolt lakásaikat. Nagyon bizalmatlanok voltak velünk szemben, úgy látszik az orosz pro­paganda annyira elrémítette a népet tő­lünk, Este éppen azért nem a lakásukba, ha­nem mivel az időjárás megengedte, a hegy oldalába feküdtünk le. A falu a hegy aljában feküdt, a hegytetőn régi időből származó hatalmas várrom. Ez még a volt Lengyelország területén volt. A parancsnok úr az esti megbeszélés­nél Oroszországról beszélt és arról, hogy iparkodjunk az orosz nyelvet elsajátítani és a népet megismerni, mert hosszú ideig leszünk itt és a nép érdekes dolgokat tart a lelkében. Nem jött álom éjjel a szememre. Fá­radtan értem meg a reggelt. Reggel indu­lás volt s vagy kétszáz kilométert men­tünk előre, közben mindenütt félénk asz- szonyok és idős emberek néztek ránk. Véletlenül sem találtunk egy közép vagy fiatal korban lévő oroszt, úgy látszik . minden embert mozgósított a szovjet. Az úton a villanypóznák kifűrészelve, a ve­zeték szétvagdosva, vagy egyáltalán nem volt látható. A frontszakasz elején még mindent összeszedtek. Kolomea város előtt lévő faluba érkez­tünk meg délután. Itt hosszabb pihenőt kaptunk és volt időm a faluban szétnéz­ni, A falu roppant elhanyagolt volt. Kis faházakban laktak ezek a szegény oro­szok, Ezek a faházak rendszerint két he­lyiségből állottak : egy konyhából és egy szobából. A konyhában voltak az állatok, a szobában pedig az emberek. Még ilyen helyet nem láttam. A bűz és a tisztáta- lanság ijesztő volt. Éjszaka vagy kemen­ce tetején, vagy a szobában elterített szalmán aludtak, ágy a szobában nem volt. Pokrócfélével takaróztak, amely nappal az állaton, éjjel rajtuk volt. Ru­házatuk elnyűtt, rongyos, mert az állami esedékes ruhát a háború miatt nem osz­tották ki. A falakon piszok, szenny volt látható. Képet egy házban sem láttam, ellenben nem volt olyan ház, ahol a szoba egyik sarkában ott ne lett volna a rádió-hang­szóró, a másik sarokban pedig a könyvek és újságok. Újságokkal és könyvekkel nagyon ellátták a szegény népet. A falu középpontjában állott a GPU emberének háza, amely abban különbö­zött a többi szegény, nádfedeles háztól, hogy bádoggal volt fedve és a lakás bel­sejében volt a rádió, ahová a község min­den hangszórója bekapcsolódott. Minden­ki csak azt hallgathatta, ami a GPU em­berének tetszett, A nép rendetlen és piszkos, nincs tisz­taságérzéke, a háza táját talán csak télen takarítja el, amikor kSskeny utat seper, vagy lapátol. Megtörtént, hogy a lakás közelében lőtték agyon a lovát, az már oszlásnak is indult, de ők még sem taka­rították el. A község kis görögkeleti templomát be­zárták, vagy a másik faluban gabonarak­tárnak használták. A falusi nép lassan melegedett fel és igen örült annak, hogy mi senkit sem bántottunk. Másnap már körülfogtak bennünket és lelkendezve tapogattak, !Látszott rajtuk, hogy örülnek nekünk. (Folyt köv.) Á városi rokkantügyi hivatal közleményei Komoly és súlyos napok következ­nek be. A m. kir. Minisztérium 940—942, M. E, sz. alatt már kiadta a bevonult hadkö­telesek családtagjai hadisegelyezésere szolgaló rendelkezést, amely szerint a hadisegély mindazoknak (elsősorban a ieleségnek és gyermekeknekJ jár, akiket a bevonulás időpontjában a hadbavonult tartott el. A bevonult a hadisegély iránti kérel mét az illetékes csapatparancsnokságnal terjeszti elő, amely azt hivatalosan iae, varos polgármesteréhez juttatja. Ennek hiányában azonban a kérelmet előter­jesztheti az érdekelt családtag is. A hadisegélyezési ügyekkel a vári közgyámi hivatal foglalkozik. Barmi történjék is a bevonulttal, a ha­disegélyezés a családnak hónapokon át mindaddig jár, míg a katonai vizsgálat vagy a sebesült gyógykezelése beíejezést nem nyer. Csak azutan kerül az ügy, to­vábbi eljárás végett, a rokkantügyi hiva­talhoz. Esztergom város képviselőtestületének 1941, év nov. 22-én hozott 299—941. szá­mú határozata alapján működő rokkant ügyi hivatal a mai naptól kezdve legin­kább a hadbavonultak és hozzátartozóik hadirokkant és hadiárva ügyeivel fog ioglalkozni. Eddig két harctéri sebesül­tünk és egy hősi halottunk van, mindhár­man nőtlenek A régebbi hadírokkantak csak fontos dolgokban forduljanak a hivatalhoz. Ré gi alapon új rokkantsági megállapításnak nincs helye. Járadék felemeléséért is, 9000—941. M. E. számú rendelet értel­mében csak akkor' folyamodjanak, ha < katonai szolgálattal egészben vagy rész ben okszerűen összefüggő fogyatkozásra legalább három évvel ezelőtt történt leg utolsó érdemi tárgyalása óta lényegesen sályoshodott. Ezt a szigorúan vett elvet látjuk érvé­nyesülni a hadiözvegyek járadékigényei­nek elbírálásánál is. A 100°/o-os és 75 u/o-os hadirokkantak feleségei, a törvény és rendelet értelmében, férjük halála után járadékos hadiözvegyekké válnak Az 50 °/o-os hadirokkantak feleségei azonban járadékban nem részesülhetnek ha a hadirokkant halála nem volt a há­borús szolgálattal összefüggésben, hanem más betegség (pl. szívizomelfajulás, tü- dőgümőkór, tifusz, agyszélhüdés, stb okozta azt. Jegyezzék meg az összes hadigondo­zottak, hogy a honvédelmi minisztérium hadigondozói osztályán az orvosii tudo­mányban és rokkantügyekben jártas or­vosi szakértő is működik, akinek a szak véleménye alapján hozzák meg az elő adók a határozataikat, amelyek ellen fel lebbezésnek helye nincsen. Magánnyomozó Iroda. Szabó Albert nyug. detektivfelügyelő m. kir, államren jőrség által eng. magánnyomozó Irodája Fsztergomban, Deák Ferenc-utca 15. az Jatt. Megfigyel, Informál, kénye» termi szetü ügyekben nyomoz, okmányokat be nerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, mind bel mind pedig külföldön. HÍREK Elismerés. A budapesti Tudo­mányegyetem Tanácsa dr. Kottler Sándor Szepesvármegye volt tb. törvhat. főorvosát az „Aranydiplo- má“-val tisztelte meg, melyet ünne­pélyes keretben vett át. A kitünte­tett Kottler László ny. in. kir. állam- pénztári igazgató testvérbátyja. Jótékonyoélú előadás. F. hó 28-án este 8 órakor a vízivárosi egyesü­letek jótékonycélú hangversenyt ren­deznek a Fürdő-szálló nagytermé­ben, melyen a megnyitó beszédet dr. Etter Jenő polgármester fogja mon­dani. Közreműködik: Pohárnok J enő, Győri „Nemzeti Hírlap“ főszer­kesztője, vitéz Barthalos Tibor és Csuvara Gyula énekesek és a Ma­gyar Waggon és Gépgyár r. t. 70 tagú arányérmes „Egyetértés“ dal­köre. Bemutatásra kerülnek: Liszt, Erkel, Bánáti Büchner, Babits, Ka- csóh-Pongrácz, Strauss és Kiss művei. A város közönségét szere­tettel meghívja és várja a rendező­ség. Gyászhir. özv. Meitner Lajosné sz. Binzberger Sarolta, volt tokodi községi főjegyző neje, f. hó 26-án 69 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 28-án délután fél 5 órakor lesz a belvá rosi temetőkápolnából. Az Esztergom-járási leventék a tatabányai sítanfolyamon és záró­versenyen. Az Esztergom-járási le­venték a II. hadtestparancsnokság áldozatkészségéből Tatabányán és a környező hegyekben 3 hetes sítan folyamon vettek részt, ahol elsajá­tították vagy tökéletesítették sítu­dásukat, hogy azután az ott nyert kiképzést és tapasztalatokat társaik között tegyék közkinccsé. A tanfo lyam végén verseny volt, amelyen a járási leventéink igen szép ered­ményeket értek el: a levente if­jak 6 km-es futóversenyén 2. lett Lugosi István 4010, 4. Dinnyés And rás 41'58 és 5. Sági Pál 42‘33 perc cél. A 750 m-es lesikló versenyben Dinnyés András 1‘2, 6. Lngosi István 114 perccel. A levente ifjak műlesikló versenyében 1. lett Diny- nyés András 54 mp-cel. Eljegyzés. Mezőji Irénkét elje gyezte Bárdost Zoltán, Pestújhelyről Olasz díszhangverseny Eszter gomban. A magyar olasz művész csere akció során két világhírű olasz művész, Dalnapiccola és Ma- terassi a jövő hét folyamán három hegedű és zongorahangversenyt ad Mégpedig kedden Budapesten a Ze neakadémián, március 5-én, csütör tökön Esztergomban, szombaton pe dig Kecskeméten. A nagyszabású nak Ígérkező, vidéki városok kultúr életében ritkán előforduló hangver senyt a Vármegyei Népművelési Bi zottság rendezi a bencésgimnázium dísztermében este fél 8 órai kéz dettel. Személyre szóló meghívót nem bocsájt ki a bizottság. Minden kit arra kér, hogy jegyét az általá nos érdeklődésre való tekintettel előre biztosítsa a titkári hivatalban (Deák Ferenc u. 3.. telefon: 260) A jegyek ára 1.50 P és 1 P. Holdanklnt 12 kiló rézgálioot kaphatnak a szőlősgazdák. A föld művelésügyi miniszter a szőlősgaz dák részére permetezésre kiszolgál ható rézgálic mennyiségét holdan kint 12 kilogrammban állapította meg. A rézgálic csak utalványra szerezhető be. Miután az egyes gazdák részére engedélyezhető réz gálic mennyisége a peronoszpora el ieni védekezésre csak kedvező idő járás esetén lesz elegendő, azért rézgálic pótlására a gazdák cinkgá licot kaphatnak, amely harmadik és negyedik permetezésnél kielégítően használható. Cinkgálicigénylést ápri lis 15-ig kell bejelenteni * Műtrá gyát, Értékesítő Rt.-nál (Budapest, V., Árpád utca 8). A cinkgálichoz utalvány nem kell. Kultúrest a Kát. Körben. Az Esz­tergomi Kát. Kör március 8-án, va­sárnap d. u. fél 6 órai kezdettel, a bencés gimnázium dísztermében Ár­pádházi Boldog Margit tiszteletére, születése 700 éves fordulójának em­lékére kultúrestet rendez az alábbi műsorral: 1. Elnöki megnyitó: dr. Csárszky István protonotárius kano­nok. 2. Hevesi M. Angelika: Margit királyleány kincsei. Szavalja: Vilmos Erzsébet, az Érseki Tanítónőképző V. é. növendéke. 3. Bárdos: Ó ékes Drágagyöngy. Énekli az Érseki Ta- nítóképző-Liceum Sz. Cecília kórusa. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Vá­rosi István teológiai tanár. 5. Hal­mos : Áldjátok Istenünket. Részlet a 65. zsoltárból. 6. Händel: Dicsőítés. Játssza az Érs. Tanítóképző-Liceum kis-zenekara. Az énekkart László M. Consilia nővér, az érseki Tanítónő- képző-Liceum ének- és zenetanár­nője vezényli. Az Esztergomi Levente Egyesfi­et folyó évi március hó 1-én, va­sárnap délután 6 órai kezdettel, a Belvárosi Olvasókör nagytermében (Simor-u.) kultúrestet rendez. Az újonnan átszervezett, leventeintéz­ményt dr. Marczell Árpád gimná­ziumi c. igazgató, leventeegyesületi elnök fogja ismertetni, az ifjak élet­korának neveléstani fontosságáról dr. Murányi István városi tiszti főorvos tart előadást. A levente­zenekar több száma és több sza­valat teszi még változatossá a kultúrest műsorát. Semmiféle be­lépődíj nincsen. Erre a kultúrestre minden leventeszülőt, munkaadót és a leventeintézmény minden fel­nőtt barátját ezúton is tisztelettel meghívjuk és szeretettel várjuk. Elnökség. Kulturest a Belvárosi Kát. Olva­sókörben. Február 22-én kultürest volt a Belvárosi Kát. Olvasókörben, melynek teljes műsorát az érs. ta­nítóképző növendékei adták. A mű­sorban szerepeltek : Mérényi László IV., Pap Sándor IV.„ Karádi Gusz­táv IV., Vadkerti Lóránt IV., Po- rubszky Lajos V., Bősz József V., Mikulai János V., Csepregi Sándor IV., Seres Béla V., Völgyesi Pál IV., Gyetvai Sándor V., Jakabovics Lász­ló V., Bódi Endre V., Cigó Tibor V., Pusztaszeri László V., Gyetvai Sán­dor V., Homoki Lajos V., Gunda Elemér V., Parraghy Zoltán IV., Po- rubszky Lajos V., Gáldi Endre V., Várbíró Ferenc IV., Hubai András IV., Vadkerti Lóránt IV., Badacsonyi Sán­dor V. é. tanítójelöltek. Az előadást a Pedagógiai Szeminárium rendezte dr. Biborka Ferenc tanár-elnök ve­zetésével. A legközelebbi s egyben utolsó kulturest március 8-án este 7 órai kezdettel lesz, amelynek elő­adói : dr. Bucsi József belvárosi káp­lán és dr. Berényi Róbert lesznek. A kisérőműsorban a tanítóképző énekkara is szerepel. Bevonjak az 5 pengős bankje gyeket. A papír 5 pengősöket feb­ruár 5-étől kezdődőleg folyó év augusztus 5-ig terjedő idő alatt a forgalomból fokozatosan bevonják. A papír 5 pengősöket 1942. augusz­tus 5-ig fizetésképp el kell fogadni. Meghalt az utolsó 48 as honvód. Kolozsváron 112 éves korában meg­halt Jób Ferenc, aki 1830-ban szü­letett és a 48-as szabadságharcban Petőfi Sándor fegyvertársa volt Bem tábornok seregében. Haláláig megő­rizte a 48-as honvédruháját és eb­ben temették el. Nlnos utánpótlás a kováoslpar- ban. Elsorvadás fenyegeti az ősi mágyar kovácsiparban való utánpót­lást. A vidéki ipartestületek az or­voslás egyik módját abban látják, ha a gazdaságokat is szakképzett kovácsiparos alkalmazására kötelseik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom