Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 12. szám
HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 12. SZÁM SZERDA, 1942. FEBRUÁR 11 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér, Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 Hóra : 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A Kereskedelmi Bank az ország betétállományának 22 százalékát kezeli és közel 7 millió pengő ezévi nyeresége. — Kataszterbe foglalják a magyar nagykereskedőket. — A fővárosban 40 nagyobb bérház építésére adtak engedélyt. — Feloszlatták Szentesen a szociáldemokrata és földmunkáspártot. — Tavaszra újra felépítik a felrobbantott újvidéki vasúti hidat. — Kolozsvárott katolikus püspöki helynökséget létesítettek. — 17.000 ember hal meg évente Magyarországon tüdővészben. — Az OTI 14 millió pengőt fordít intézmények és bérházak építésére. — Beterjesztették a kormányzóhelyettes választásáról szóló törvényjavaslatot. KÜLFÖLD Állami kézbe kerül ötven olasz filmvállalat. — Uruguay átengedte kikötőit a szovjet hadihajóknak. — Perzsia megszakította diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal. — Spanyolország kifizeti háborús adósságát Olaszországnak. — Az afrikai csapatok 750 kilométerre nyomták vissza az angolokat. — Angol fegyvercsempészést lepleztek le a spanyolok. — Olaszországban csak szombaton este, vasárnap délben és este szabad vendéglőkben húst felszolgálni. — Az olasz napilapok ezentúl csak 4 és 6 oldal terjedelemben jelenhetnek meg. — Semlegesség mellett tüntettek Argentínában. — A Svájcban tanuló egyiptomi diákok táviratban kérték a királytól az ország semlegességét. — Amerika lefoglalta a kikötőiben horgonyzó francia kereskedelmi hajókat — Egyiptom új kormánya nem tűri Anglia beavatkozását a belpolitikába. — Százmillió dollárt szavaztak meg Amerikában légoltalomra. — A japánok elfoglalták a Brit-Borneo fővárosát. — Erős japáni repülőkötelékek bombázzák Holland-InJia katonai berendezéseit. — A japániak 29 ellenséges tengeralattjárót süllyesztettek el. — Tokio lakossága 70 repülőgépet ajándékozott a hadseregnek. —*#,Megszüntették az olasz köztisztviselők katonai mentességét. — A pápai legátus meglátogatta az egyiptomi fogolytáborokat. — A burmai kormány elhagyta a fővárost. — Kínában 600.000 japán katona harcol. — Megtiltották Brazíliában a német újságok terjesztését. — Lefoglalták Amerikában két hor- vát szervezet irattárát. — A japánk megsemmisítették a hollandindiai hajóhadat. — Uj-Zeeland behívta az összes tartalékosokat. — Csökkentek a Szovjet-Unióba irányuló amerikai szállítások. — Lefejeztek Parisban egy nőt gyilkosság miatt. — Jeruzsálemben légvédelmi óvóhelyeket építenek. — Eszéken Hitlerről és Göringről teret neveztek el. — Kína egyezményt kötött a hadianyag kicserélésére. — Erősítést küldött Amerika a Fülöp-szigetekre. — Szlovákiában alkotmányozó szenátust létesítenek. — Repülőszerencsétlenség áldozata lett dr. Todt német birodalmi miniszter. — Amerikai csapatok szálltak partra Nyugat- Afrikában. — Amerikában az ösz- szes gyárakat hadiszolgáiatba állítják. — Mihály román király civilistáját évi 55 millió lejre emelték fel. — 42.000 katona őrzi a lengyel vasútvonalakat. — Ellopták a lourdési Mária-szobor nagyértékű ékszereit. — Roosevelt bevezeti a had bírósági halálbüntetést. — A bolgár hadsereg is felkészült a tavaszi nagy of- fenzivára. — Százhúsz bolsevista támadást vert vissza négy hét alatt egy német hadosztály. — Fokozódik az arabok angolellenes lázadása. — Tangerben a muzulmánok szétrombolták az angol raktárakat. A magyarokra is komoly feladat vár Az egész világ külpolitikai közvéleménye még mindig Hitler beszédének hatása alatt áll, aki szerint a birodalom tavaszra keleten olyan harcot fog folytatni, amely egykor, mint népének hőskölteménye kerül be a történelembe. Németország vezérének ez a háborús kiáltványa visszhangra talált. A tengely hatalmakhoz tartozó vezető férfiak egymás után adtak hangot és tettek őszinte bajtársi Ígéretei. Alig hangzott el a világot mozgató vezér szava, máris megszólalt és irányt rpu- tatott Bárdossy László miniszterelnök, aki a magyarság vezetőihez szólott olyan kérdésben, amely az egytemes magyarság érdekeit érinti. A magyarság a történelem folyamán ezerszer és ezerszer adta már tanujelét annak, hogy Magyarország védőbástya akart lenni azzal a veszéllyel szemben, amely az egész nyugati civilizációt felforgató vagy pusztító elárasztással fenyegette. Akármilyen súlyos csapások zúdultak is ránk, akármennyit vesztettünk is zord és kemény századokon át számokban és erőben, a nehézségeket és a megismétlődő katasztrófák földresújtó következményeit mindig le tudtuk küzdeni. A csodálatos magyar lélek a csapások nyomán, az ütések alatt csak magához tért és kitermelte azt a mentőgondolatot, amely a megsebesült magyar test legvégső erejét mozgásba tudta hozni, sőt sokszorosan fel tudta fokozni. A miniszterelnök beszédére, mint varázsütésre mozult meg az egész nemzet életösztöne. Ha kell szerény munkával, ha kell az aszkéták lemondásával, a szemlélődő bölcsek nyugodt passzivitásával, a legnagyobb hős katonának előretörésével teljesítjük azt a hivatást, amellyel nemzetünk múltjának és jövőjének tartozunk. Olyan veszedelem elhárítására hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, amelynek letiprására sorompóba állt már egész Európa. A bolsevizmussal szemben az egyetlen eszköz a népek összefogása és sorsdöntő csapása. A tengelyhatalmak háborús politikája mellett Magyarországnak a hivatása az, hogy minél nagyobb számban vegyen részt abban a küzdelemben, amely eldönti a nyugati népek sorsát és azokéban nem kevésbé a mienket. Mi magyarok nem akarunk kérkedni, talán nem is merjük megvallani, de a kívülállók, a szövetségesek, azok, akik elfogulatlanul, tárgyilagos józan szemmel nézik a mi bekapcsolódásunkat, vállvetett küzdelmünket, azt állítják a magyar harci tényekről, hogy a német katona mellett nemzetünk az elmúlt századok harci eseményeire most teszi rá a koronát, hogy azután magyarként élhessen itt Európában újabb ezeréven át. A magyar nemzetből a veszély esetén, mint gejzírből úgy tör elő az elszántság, van ereje számot vetni a sorsdöntő fordulatok idején. Fényes tehetségünk érvényre jut a nemzeti öszefogásban, amely komoly feladatok megvalósítására képes. Európa, mint már százszor, most is komoly feladatot vár tőlünk. A ma világtörténelmében helyet kap a mi nevünk is. Maroknyi népünk keleten a tengelyhatalmak vezéreinek eszméiért fog össze, hogy a háború győzedelmes befejezéséért bizton remélhesse, hogy megkapja a méltó elismerést és jutalmát. Bárdossy László miniszterelnök az ország felé nyújtotta kezét becsületes kézfogásra. Ebben a kézfogásban a megsegítés, a nemzetnek adott szava van, azok felé, akik meghozták nekünk a feltámadás éveit, a testvéri ölelést: a magyar szívnek, a magyar szívet. A mai világháború nem az, ami az 1914 —18-as volt, hanem az igazi világháború, amely a bolsevizmus leküzdésére fogott fegyvert. Nem a kapitalista tőkének az érdekháborúja, hanem a nemzeti eszméké. A mai világháború félelmetes lavinához hasonlít, amelynek útját a bolsevizmus és szövetségesei nem képesek eltorlaszolni. Minden inog, minden bizonytalan, csak egy a biztos, a technika szédületes vívmányaival párosult megértés és a kölcsönösség. Ez a tengelyhatalmak elve és nemzeten belül mint a miniszterelnök mondotta — cselekvés időszakában, mint a nemzet életének sorsdöntő fordulatában egységben fog összecsendülni a magyar szív a magyar szívvel, a magyar lélek a magyar lélekkel. A magyar nemzet ismeri a bolsevizmus pusztításait és tudja, annak milyen káros hatása van az országra. Ma már azok az államok is, _ßmelyek hallgatólagosan tám ogatták a bolsevizmust, belátják, hogy ez az eszme nem az emberiség felismerésére, hanem az állati sorba való süllyesztésére törekszik. A keresztény Európa népei a hadseregeik keletre való előnyomulása folytán látják azt a „paradicsomot", amelyet a szovjet varázsolt népeinek, amely idegen hatás alatt teljesen eltiporta, megsemmisítette a szláv akaratot és egyetértést. A nemzet és a külföld rokonszenvvel és megértéssel fogadta a miniszterelnök bejelentését, mert a beszédből látja azt, hogy vezetőférfiaink lelkűk teljes odaadásával oldják meg a rájuk váró feada- tokat és őrködnek a nemzet sorsa felett. Ki követ el adócsalást? Eltekintve attól, hogy a vonatkozó jogszabályok minden esetben előírják, hogy ki mikor és mivel követ el adócsalást, mégis úgy gondoljuk, jó szolgálatot teszünk, ha idézzük az 1940. évi 160.000—VII. számú pénzügyminiszteri rendelet 14. szakaszának egyes megállapításait annál is inkább, mivel adócsalás esetén a kiszabható szabadságvesztésen felül minden esetben a pótlólag előírt adók három-nyolcszorosa az az összeg, amit mellékbüntetésként fizetni kell. Szabálytalanság esetén a pótlólag előírt adóknak megfelelő összeg a birság. Ilyen szabálytalanságnak minősül az adóköteles eljárása : 1. ha mint háztulajdonos, a már számtalanszor ismertetett bevallási kötelezettségének a szabályos időben és módon nem tesz eleget, 2. ha mint kereseti adóköteles, az 1927. évi 300. pénzügyminiszteri rendelet 50. szakaszában előírt könyveket nem vezeti, vagy a nem törvény rendelkezésének megfelelő módon vezeti, 3. ha mint kereseti adóköteles, az adóalap megállapításához szükséges hatósági eljárást akadályozza, meghiúsítja, anyag-, árúleltár bemutatását megtagadja, 4. ha mint munkaadó, az alkalmazotti keresetiadóhoz előírt illetmény jegyzéket nem vezeti, ha vezeti, de kellő időben nem szolgáltatja be ; ha beszolgáltatja, de a másolatot nem őrzi meg, ha az alkalmazotti keresetiadó helyes lerovásának ellenőrzését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi, 5. ha mint munkaadó, a 3.600 pengőn felüli összilletményben részesülő alkalmazottjai név- és illetményjegyzékét határidőre a királyi adóhivatalnak nem szolgáltatja be, 6. ha mint autótulajdonos az előírt adó befizetése nélkül vesz részt a közúti forgalomban, stb. Az itt felsorolt szabálytalanságokért járó birságot a kiráfyí adóhivatal szabja ki és hajtja be, A kiszabott pénzbírság ellen a királyi pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni s ha a másodfokú határozattal 1.000 pengőn felüli birság állapíttatnék meg, a határozat ellen a pénzügyminisztériumhoz lehet fellebbezni, míg 1.000 pengőn aluli bírság ellen fellebbezésnek helye nincs. Kik tartoznak könyvet vezetni és milyent ! Az 1927. évi 300. számú pénzügyminiszteri rendeletnek 50. szakasza szerint mint minden keresetiadóköteles könyvet tartozik vezetni, kivéve a könyvvezetési kötelezettség alól fölmentetteket, akiket a királyi adóhivatal ment föl a 2 pengős bélyeggel ellátott kérelmük alapján részben a pénzügyminisztérium mentett fel a fent hivatkozott rendelet alapján. Kisiparos tartozik vezetni : megrendelési és pénztárkönyvet, anyagbeszerzési könyvet. Nagyiparos tartozik vezetni : pénztár- könyvet, naplót, főkönyvet folyószámlakönyvet, raktárkönyvet és leltárt. Kéményseprő csak pénztárkönyvet tartozik vezetni. Kiskereskedő tartozik vezetni : pénztárkönyvet, adósok nyilvántartását, áru- beszerzési könyvet. Nagykereskedő olyan könyveket tartozik vezetni, mint a nagyiparos. Vendéglők, éttermek, kávéházak, cukrászdák, kifőzések, büffék stb. hasonló üzletek : megrendelési könyvet, pénztár- könyvet. Szellemi és szabadfoglalkozást űzők csak pénztárkönyvet vezetnek. Azok az üzletek és üzemek, amelyek a kereskedelmi törvény rendelkezésének megfelelő könyveket úgyis vezetnek, az adózás szempontjából előírt külön könyvek vezetésére kötelezve nincsenek. Általában föl vannak mentve a könyv- vezetés kötelezettsége alól : 1. a segéd nélkül dolgozó, vagy legfeljebb három segédet foglalkoztató iparos, 2. a szatócsok, vegyeskereskedők, a vaskereskedők, az italmérők, a zöldség, a gyümölcs és élelmiszer-árusok s a do- bányárudák, ha segédet nem tartanak. HÍREK Szentségimádás a vízivárosi plébánia templomban. Az Esztergomvizivárosi plébánia-templomban szokásos 3 napos farsangzáró és engesztelő Szentségimádásra az Esztergom-Ersek-Vizivárosi Egyházközség tagjait, mint a vízivárosi plébánia híveit, továbbá Esztergom város és Párkány nagyközség valamennyi katolikus hívőjét ezennel tisztelettel meghívom és szeretettel várom. Kérem a meghívottakat, hogy a három nap minden félórájában töltsék meg a templomot, hogy az imádásra kitett 01 táriszent- ség előtt állandóan nagy tömegek térdeljenek és engeszteljék a végtelen irgalmú Istent önmaguk és az egész világ bűneiért és kiérdemeljék a várva-várt békét és drága hazánk sorsának jobbrafordulását. Szentségkitétel mind a három napon 8 órakor lesz, utána minden délelőtti órában szentmise. Szentségbetétei
