Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 11. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1942. február 7. családok megbélyegzett fiaiból adódnak. Bár nem képezik a szalézi munkaterüle­tet, de a Da mitri animas utera tolle programúiban ők is bennfoglaltatnak. Az apostoli buzgóság nem disztingvál, ha­nem segít. Pedagógusok ünnepelnek Pedagógust. Mindnyáján érezzük feladatunk fontos­ságát, jelentőségét. Ezért adózunk tisz­telettel és csodálattal Don Bosconak, aki 47 évig foglalkozott az ifjúsággal. —• Fájdalmas csak az, hogy a buda­pesti Pázmány Péter tudományegyetem pedagógiai fakultása nem veszi be szent Atyánkat a nevelők dicső galériájába. Az evilági elvektől vezérelt főiskolának jobban imponál Rousseau, aki nem ne­velt fel egy gyermeket sem, de naturális elveivel megrontott annál többet. Don Bosco nem kell a magyar pedagógiának, Ö, aki tízezer fiút neveit. És milyeneket? Az egyház bíborosai, Itália miniszterei, magasrangú dignitáriusai kerültek ki ke­ze alól, nem szólva az egyszerű becsüle­tes munkatársak névtelen ezreiről. — Don Bosco nem törődik azzal, elis­merik-e vagy sem az ő pedagógiai érté­keit. Eredményekben gazdag élete és nevelői módszere azonban garancia arra, hogy ha szelleme, elvei szerint nevelünk, növendékeink értékes polgárok lesznek az élet bármely pontján. És ez a fő. Délután akadémiai előadás volt, ame­lyen Szkalka Lajos tanítóképző-intézeti c. tanár, gyakorló iskolai tanító, mint 34 éves szalézi munkatárs beszélt az ifjú­sághoz. Beszédében Don Bosco Szent János szellemében az Oltáriszentség szeretetére hívta fel az intézet 250 nö­vendékének figyelmét, mert — mint mondotta — aki Isten hazáját, a menny­A Joeivarosi Katolikus Olvasókör va­sárnap xarxoixa meg ou eves juDiieumi ünnepségei. Az ünnepségek haiaadó ünnepi szent­misével Kezuoucek. Az ünnepi szenimisex a Deivarosi kegyúri templomoan ar. Uranos János erseia aiíaianos nelytario monuoita lenyes papi segecileuei. Az ünnepi ístenxiszteiex után a tagok testületileg átvonulták a Kör leiaisznetx szeanazaoa, amelynek dísztermet az ün­nepi közgyűlés kezüetere zsúíolasig megtöltoxte az ünneplő közönség. Különös lényt adott a díszközgyűlés­nek dr. Seredi Jusztinian biDoros-her- cegprimas megjelenese. A közönség soraiban ott láttuk dr. Késmárki trey Vilmos löíspani, dr. Meszlenyi Zoltán leiszentelt püspököt, dr, Beér Gyula alispanhelyettes, lejegy­zőt, dr. ürahos János érseki heiynokot, dr. Etter Jenő polgármestert, Gregoro- viís Lipót és vitéz Konkay Antal prelá- tus-kanonokokat, az intézmények, inté­zetek és tarsegyesületek vezetőit, stb. A díszközgyűlést a Magyar Hiszekegy nyitotta meg. Majd dr, Eelber Gyula tb. kanonok, egyesületi elnök mondotta el elnöki megnyitó beszédét. Dr. Felber Gyula visszapillantott az egyesület hatvan éves munkásságára. Rámutatott arra, hogy az egyesület munkáját .legjobban akkor lehet érté­kelni, ha összehasonlítjuk a 60 év előtti állapotokat a maival. A gazdatársada­lom akkor szervezetlenül élte életét, kul­túrához, ismeretekhez hozzá nem jutha­tott. Nem lehetett tehát csodálkozni azon, hogy nem tudott kapcsolatokat ta­lálni a többi társadalmi osztályhoz, A kör működése gyökeresen megvál­A m. kir. földművelésügyi miniszter által által engeédlyezett ebedí téli gaz­dasági tanfolyam befejezést nyert. A záróvizsgára nagy izgalommal folytak az előkészületek. A falu csendjét a csilin­gelő szánok és autótülkölések zavarták. A záróvizsgára nagy számú érdeklő­dők között ott láttuk Németh Jenő m. kir. szakoktatási igazgató és vizsgabiz­tost, dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt, dr. Beér Gyula alispánhelyetest, Tomka László vármegyei gazdasági főfelügye­lőt, Tóth Zoltán és Szappanos Rezső plébánosokat, Sipos Janosnét és Sipos János főintézőt, Payer János gazdasági felügyelőt, Kontsek Endre m. kir. gaz­dasági felügyelőt, Bodrossy Zoltánt, a párkányi „Futura" kirendeltség igazga­tóját, Néray Béla m, kir. főhadnagyot és Ruzsinszky Pál m. kir. hadnagyot, a já­rási Levente Egyesület képviseletében. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarát Friedeczky Ákos kamarai tanácsos kép­viselte. Jelen volt még dr. Szöllössy Ist­ván főispáni titkár és a párkányi járási főszolgabíró képviseletében dr. Riedl Pál szolgabíró, Hessky László községi vezetőjegyző stb. A tanfolyam vezetője Tardoskegyi- Veress Ferenc m. kir. gazdasági fel­országot megszerette, az előtte vonzóvá válik és az akar is odakerülni. A gyermekek nyelvén beszélő kiváló előadót a gyermekek érdeklődése és sze- retete kisérte végig. Az est fényét sza­valatok, jelenetek és színdarab tette vál­tozatossá. lUllimnHIIIHIIIIHIIIIIHIIIMUIIUIIIIIHIIIIHIIIHllllUlllllHIIIIHIIIIII Jutalmat kapnak az olajos­magvakat termelő gazdák A földművelésügyi kormány egyik leg­fontosabb feladatának tekinti az olajos­magvak termelésének előmozdítását. Ljabban szó van különleges prémiu­mok megállapításáról, amelyeket soron- kívül bocsátanak a gazdák rendelkezé­sére, A szóbanlévő növények, elsősorban a napraforgó, ricinus, szója s az olajlen elvetésének időpontja a tavaszi hóna­pokra tolódott át, csupán a repce az, amit nagyrészben már ősszel elvetettek. Megállapítható, hogy a repce vetésterülete ebben a gazda­sági évben nagyobb, mint az előző évben volt, míg általánosságban az őszi vetésterület az időjárási rendellenességek következté­ben országszelte csökkent. Ez a körül­mény pedig a tavaszi vetési kilátásokat az olajos növényekben kedvezőbbé teszi. Bizonyosra vehető tehát, hogy a kor­mány céltudatos, áldozattól visza nem riadó akciójának ezen a vonalon is meg­lesz a kivánatos eredménye. lozxaita ezt a helyzetet. A tagok megta­nultak egymást Decsuim es vállvetve uolgoznak a gazdaiarsaüaiom problémai­nak megolüasan. Valóságos lelki élmeny — hallottuk az elnöki megnyitóban — résztvenm az esztergomi gazüak megbe- szelesein, vagy ügyelni a löldmüves íl- jusag öntudatos elhatározásait vagy megmozdulásait. Ur. helber Gyula nagyhatású elnöki megnyitója végén meleg szavakkal kö­szöntötte a megjelent közönségét es ta­gokat, A díszközgyűlés következő számaként Homor Imre ünnepi ódáját szavalta el Pitko Józset háznagy, majd Pitkó János ti, elnök emlékezett meg az alapító ta­gokról. Őszinte örömet keltett, hogy az alapító tagok közül Szölgyémi Gyula ny. igazgató-tanító megjelent a díszközgyű­lésén, Ferenczi György nyug. plébános pedig meleg hangú levélben köszön­tötte a jubiláló egyesületet. A KALOT-ií júsag nevében Szentgáli János üdvözölte a Kört, majd a KALüt- ifjúsag éneke következett Ammer Jó­zsef vezényletével. Mészáros László egyesületi titkár 60 év történetéről írt beszámolóját — akit betegsége akadályozott a megjelenésben —• Augusztin János tanító olvasta fel. Az érdekes, minden jelentős mozzanatra kiterjedő beszámolót nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség. A Katolikus Legényegylet dalárdája Mozart : ,,Dicső az Úr" című kórusát énekelte bensőségesen Ammer József vezénylésével, majd a KALOT-induló következett, A szép díszközgyűlést a Himnusz el- éneklése fejezte be. ügyelő jelenti, hogy a tanfolyamra be­iratkozott 59 gazda és ebből a tanfolya­mot végighallgatta 58 hallgató. A tanfolyam hallgatói nagyon szép készültségről tettek tanúságot, megle­pőek voltak * rövid és sokszor tömör válaszok. Akadt azonban humoros eset is, csak név nélkül említjük meg, hogy az egyik hallgató igen leleményesen, mi­előtt a vizsgabiztos tehetett volna fel kérdéseket, maga intézett gyors egy­másutánban néhány kérdést a vizsga­biztoshoz. A hallgató nevét azért nem jegyezzük fel, nehogy az ebedi reálgim- názíumi tanulóknak eszébe jusson vizs­gájukon így szabadulni a felelés sokszor igen nehéz problémája elől. A szóbeli vizsga befejezése után sor került a hallgatók által rendezett kiállí­tásra, amelyen szembetünőek voltak Bán Dezső tanító és Bán Dezsőné taní­tónő által összeállított grafikonok és szemléltető képek. Figyelemreméltó volt még Kovács Mihály hallgató gazdag kollekciója. A k"is kiállítás tanúságot tett arról, hogy a felszabadult Ebed köz­ség gazdálkodói a gazdasági kultúrnö­vények úgyszólván minden jelentősebb fajtáit termelik. A tanfolyam előadói voltak még dr. Bukovszky László körorvos, Tury Sán­dor igazgató-tanító és Bán Dezső tanító. Az önképző gazdakör előadásai pedig igen nívósak voltak és kifejezetten gaz­dasági értékkel is bírtak. Majd sor került az ajándéktárgyak kiosztására. Az ajándéktárgyak sokasá­ga között ott láttuk a Gazdák Biztosító Intézetének nagyon remek, ezüsttalpon álló ólomkristály vázáját, melyet Bán Dezső hallgató kapott, Ajándékot ad­tak : a M. kir. Földművelésügyi Minisz­ter, Esztergom vármegye, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara, Országos Nép- és Családvédelmi Alap, Esztergomvár- megyei Gazdasági Egyesület, Futura R. T. párkányi kirendeltsége és a tanfo­lyamvezető. Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán szép beszédben üdvözölte a tanfolyam­hallgatókat, úgyszintén a Kisalföldi Me­zőgazdasági Kamara nevében felszólalt Friedeczky Ákos kamarai tanácsos és végül a vizsgabiztos szép beszéd kísére­tében avatta ezüstkalászos gazdákká a tanfolyam hallgatóit. Végül társasebéd keretében Kovács Mihály ezüstkalászos gazda köszönte meg a tanfolyamvezetőnek a fáradozá­sait és emlékül kétkötetes könyvet nyújtott át a hallgatók nevében. A Szentgyörgymezei Katolikus Olvasókor közgyűlése Február hó 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a Szentgyörgy- mezői Olvasókör 49-ik évi rendes köz­gyűlését tartotta meg. A magyar Hi­szekegy elmondása után Brinzik József plébános, elnök nyitotta meg a közgyű­lést. Beszédében az összefogásra, egy­más megbecsülésére hívta fel a tagok fi­gyelmét. Kérte, hogy a kát. eszmékért harcoló kört szeressék és támogassák. A megnyitó után Hegedűs Sándor tit­kár számolt be az egyesület egy évi mű­ködéséről. Szalva Ferenc pénztáros az egyesület vagyoni helyzetét ismertette, kifejtette, hogy a kör adóssága a hábo­rús idők ellenére is szépen fogy. A kör­nek az elmúlt évben 2416.22 pengő be­vétele és 2204.52 P kiadása volt. Ezután a tisztikar megválasztása kö­vetkezett. Elnök : Brinzik József, alel­nökök : Bartus József és Erős István, titkárok : Hegedűs Sándor és Nyári Jó­zsef, pénztáros : Szalva Ferenc, könyv­tárosok : Pusztaszeri László és Erős Sándor, háznagyok : Korentsi István és Petróczy Lajos. A gyűlés végén köszönetét mondott az elnök a vezetőségnek önzetlen és fá­radságos munkájáért. Felhívta a vezető­ség és a tagok figyelmét, hogy decem­berben lesz ötven éve annak, hogy meg­alakult a kör Szentgyörgymezőn és kér­te, hogy annak méltó megünneplésére készüljenek fel, ai!l!.'ai!im!!l!ISlllinillHI[UIHIllllBiílilH!illHIIII!B!l!!jBi!!!!l!!l]Hlll Kik részesülhetnek az Ínséges vetőmagakcióban ? A földmívelésügyi minisztérium a ter­melés minőségi és mennyiségi fokozása érdekében tavaszi minőségi vetőmagak­ciót hirdetett meg és ennek keretében ki­váló vetőmagvakat biztosított a haladó gazdák részére, azoknak is, akiknek az elmúlt gazdasági évben egyébként ter­mésük volt. Az eddigi jelentkezésekkel a minőségi vetőmagakció most már lezá­rult. Számosán vannak az országban olyan gazdák, akiknek a rendkívüli időjárás miatt termésük nem volt, ezeket az ínsé­ges vetőmagakció keretében látják el megfelelő tavaszi vetőmagvakkal. Hogy ezeket a méltányos igényeket kielégít­hessük, a földmívelésügyi minisztérium figyelmeztet mindenkit, hogy csak azok jelentkezhetnek erre az akcióra, akik elemi károk folytán saját termésükből, vagy másképpen vetőmagról gondoskod­ni egyáltalában nem tudtak. Általában véve azokat a gazdaságokat, amelyek­ben az elmúlt gazdasági évben termés volt, vetőmaggal ellátottaknak tekintik. Az ínséges vetőmagakció során árpa- és zabvetőmag kerül kiosztásra. A gazda­sági felügyelőségek erre vonatkozólag megfelelő utasításokat kaptak és az ele­mi kárt szenvedett gazdák részére, akik vetőmaggal egyáltalán nem rendelkez­nek, a megfelelő készletek biztosítva yannak. Már most felhívja a földmívelésügyi minisztérium a gazdák figyelmét arra, hogy gondoskodjanak kukoricavetőmag­ról. A gazdák saját termésükből válasz­szák ki a jól beérett kukorica-vetőmagot és ezt előzetesen feltétlenül csíráztassák. A födmívelésügyi minisztérium csak azok részére ad kukorica-vetőmagot, akiknek az elmúlt gazdasági évben be­érett kukoricájuk egyáltalán nem volt. A Hombár minden vetőmagnak alkalmas kukoricatélelt átvesz és helyett« termé­szetesen cserekukoricát ad, továbbá megfizeti a kormányhatóság által meg­állapított felárat, Hazafias kötelessége tehát minden gazdának, hogy a vetőmag­nak alkalmas kukoricát ne takarmá- nyozza fel, hanem az említett előnyös feltétellel adja át a Hombárnak. Tavaszra már egységes nö­vényvédőszerek lesznek A földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági érdekképviseletek szaka­datlan propagandája következtében ma már a kisgazdák is tudják, hogy a növé­nyi betegségek ellen hasznos dolog véde­kezni, mert az arra fordított költség bő­ségesen megtérül a több termésben. Még a tájékozottabb gazdákat is zavarja azonban, hogy a gyárak a növényvédő­szereket a legkülönbözőbb összetételben és elnevezéssel hozzák forgalomba, vi­szont hatásukat nem mindig tudják meg­bízhatóan ellenőrizni, A növénykisérleti állomások állan­dóan kipróbálják a védőszereket és nem­csak az elérhető eredményt tisztázzák, hanem azt is igyekeznek megállapítani, hogy milyen időközökben és milyen mennyiségben kell azokat használni, mert így lehet elkerülni a szerek pocsé­kolását, vagyis a fölösleges pénzkiadást. Az ilyen kísérletek eredményei nem mindig vannak kéznél, de ha utánuk is néz a gzada, a tömérdek szer és elneve­zés között csak nehezen tud eligazodni. Különösen a kisgazdák panaszkodnak és egyre élénkebben sürgetik a növény­védőszerek oly forgalmát, amely meg­könnyíti a tájékozódást és elkerülhetővé teszi a ráfizetést. Ebben az irányban már eddig is több célszerű intézkedést tettek az illetékes tényezők, de most hosszabb tárgyalás után rászorítják a gyárakat a növényvédelmi szerek egységesítésére és arra, hogy felhasználásukat úgy az árak, mint a minőség és helyes menyiség tekin­tetében gyökeresen szabályozák. Továb­bi fontos intézkedés történik oly irány­ban is, hogy a gazdáknak lehetővé te­gyék és megkönnyítsék több fontos vé­dőszer házi elkészítését, ami igen lénye­ges megtakarítást fog jelenteni. A városi rokkantügyi hivatal közleményei ,,A cselekvés időszaka következik be. Nemzetünk, otthonunk, családi tűzhe­tünk, templomaink oltalmáért és azért küzdünk, hogy magyarként élhessünk itt újabb ezer éven át" — mondotta Bár- dossy László miniszterelnök. A közös honvédelem összefogása köte­lez valamennyiünket, még a hadirok­kantakat is. A honvédelmi miniszter úr nemcsak a járadékos, hanem a járadéksegélyes és rokkantakat is osztályozta. Ezeknél is alkalmatlansági bizonyítvánnyal ellátott súlyosabb rokkantakat csak légoltalmi és munkaszolgálatra, a 25 °/o-osokat azonban katonai és csendőrségi szolgá­latra is kötelezte. Figyelmeztetnek a sorozóbizottság elé kerülő azon egyének, akik ottan kiállí­tott alkalmatlansági bizonyítvánnyal láttatnának el, hogy ezzel a városi rok­kantügyi hivatalba ráadásul pénzért ne jöjjenek, mert járadékigényre még ak­kor sem jogosultak, ha korábbi időben katonai felülvizsgálaton is lettek volna. Újabb rokkantsági megállapítás a tör­vény értelmében csak a járadékos hadi­rokkantaknál lehet, a bajuk súlyosbo­dása esetén, A mostani háború hadviseltjeinek rokkantsági megállapítása már sokkal körülményesebb, mint azelőtt volt. De az igazi hadirokkantak nagyobb mél­tánylásban is részesülnek. A honvédelemről szóló 1939. évi II. te. értelmében nemcsak a nemhivatásos állományba tartozó és most tényleges hanem a közérdekű munkaszolgálato­sok, légvédelmi munkások is a rokkant­ügyi hivatalhoz tartoznak, ha esetleg közérdekű szolgálataik közben baleset érné őket. A légvédelmi u, n. házparancsnokok és helyetteseik azonban ide nem tar­toznak. Adja Isten, hogy bombatámadás ne érje városunkat ! S. F. P. Magánnyomozó Iroda. Szabó Albert rtyug. detektivfelügyelő m. kir. államran- dörség által eng. magánnyomozó lrodá|a Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. >z. alatt. Megfigyel, informál, kényét termé­szetű ügyekben nyomoz, okmányokat be­szerez. ismeretlen helyen tartózkodó x>agy eltűnt egyéneket felkutat, mind bel-’ mind pedig külföldön. A Belvárosi Kát. Olvasókör 60 éves jubileuma Az ebedi téli gazdasági tanfolyam záróvizsgája

Next

/
Oldalképek
Tartalom