Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 9. szám

2 1942. január 31. ESZTERGOM és VIDÉKÉ balépése (1941. március 20.) időpont után történt. 3. Csakis utalvány ellenében adható át az árverési vevőnek az az utalvány­köteles és nem használt lábbeli, amely­nek zálogbaadása a fenti (1941. március 20.) időpont után történt. 4. A nem utalványköteles új lábbeli pedig, valamint minden egyéb, a fenn­álló rendelkezések szerint a vásárlási könyvbe beírandó nem használt köz­szükségleti cikk (szövetek, vásznak, harisnyák, szappan, rizs stb.) csakis az árverési vevő vásárlási könyvébe való beírás melleit adható el, illetve adható át az árverési vevőnek. Újból szabályozták a búza kiőrlését Változott a gabonaőrlés szabálya, még pedig az őröltetők javára. A változást il­letően a legilletékesebb helyről kaptuk az alábbi szakszerű magyarázatot és a rendelkezések lényegét, amelyet közlünk most olvasóinkkal. Miniszteri rendelet szabályozta a vám­őrlési fejadag időbeli felhasználását, amely szerint az egyénenkint megállapí­tott fejadag felét 1941. dec. 31-ig, további egynegyedrészét 1942. január—március, utolsó negyedrészét pedig április—június hónapokban lehet felőrölteim. Ezt mind­eddig úgy értelmezték, hogy a fejadag fe­le mennyiségéből a múlt év végéig fel nem őrölt részt január 1. után már nem lehet felőröltetni. Ebben a kérdésben most a közellátási minisztériumtól érkezett leirat tisztázta a helyzetet, illetve a félreértéseket elosz­latta és az említett rendelet 31. §-a 3. be­kezdésének a következő helyes értelme­zést adta : „A rendelkezésnek az a célja, hogy a vámőrlési fejadagnak helytelen beosztása folytán bekövetkezhető időelőtti felhasz­nálását megakadályozza. Tilos tehát a fejadagból előre többet felőröltetni — és a malomnak felőrölni —, mint amennyit a fenti rendelet lehetővé tesz. Eszerint azonban nincs akadálya annak, hogy ha valaki a gabonalapja szerint felőröltetni engedélyezett mennyiséget bármi oknál fogva nem merítette volna ki, azt a ter­melési év végéig szabadon választható időpontban őröltesse fel.“ Az őröltetö gazdaközönség részére ez az illetékes helyről származó magyará­zat lényeges tájékoztatást nyújt és a vámőrlós, illetve a most már általánossá tett vámcsereörlés ebből a szempontból akadályba már nem ütközik. Tehát min­denki becseréltetheti a fejadagjának megfelelő búzamennyiséget lisztre s kor­pára, korlátozás csupán abban van, hogy előbb nem lehet cserélni, mint a gabona­lapban előírt időszakok szerint, de az esetleg elmaradt mennyiség ez év június végéig kicserélhető. A MÁV vonatkorlátozása súlyos helyzet elé állította az Esztergomba járó diákságot A MÁV beszüntette az Esztergomból induló 13 14 perces vonatot bizonytalan időre. Nem tudjuk, mily indokolással tette ezt a MÁV, mert akkor csinálta, amikor még hóakadály nem volt. A vonat megszüntetése mérhetetlen kárt okoz a városunkba járó, mintegy 400 gim­náziumi, polgári és kereskedelmi iskolás tanuló ifjúságnak. Ezek a fiúk reggel 5—6 órakor indulnak el hazulról az értük nagy áldozatokat hozó szülők lakásáról és a vonatkorlátozás miatt csak este 18.26 órakor induló vonattal, vagyis 19—20 órára érnek újra vissza. Fáradtan, agyon­fázva, meleg étel nélkül vannak egész nap. Este későn kell nekik tenulni, hogy valami keveset készüljenek másnapra. Ezek a vidékről bejáró fiúk óriási küzde­lem és erőfeszítés árán jutnak a maga­sabb kultúrához. A vidékről í bejáró tanulók szülei nin­csenek abban a helyzetben, hogy jtt a városban 60—80 pengőért internátusba adják, ruházzák gyermekeiket és, a 150— 180 pengő tandíjat megfizessék. Es a csak még középiskolába járó gyermek mellett még a család többi tagját is fel kell ne- elni, hogy szűkösen, a mai viszonyok vözött me« tudjanak élni. Ma a vidéken kló. intelligencia vagy a gyermekét közép- é __________________________ i skolába járató többi szülő minden igé­nyéről lemondott, mert oly sokba kerül az iskoláztatás. A vonatkorlátozás miatt itt maradt ta­nulók délután az iskolában nem tudnak tanulni, az iskola vezetősége a fűtőanyag­hiány miatt nem pazarolhat. A tanulók a városban és az állomáson töltik a legér­tékesebb tanulási időt, a délutánt. Ezelőtt egy évvel az összes esztergomi érdekelt középiskolák igazgatói kérték a MÁV igazgatóságától a 13.14 perces vo­natot, a kérelmet a vármegye is támogatta és a MÁV nem adta meg. Míg végre az tán novemberben magétól beállította ezt a vonatot. Nem tudjuk elképzelni, mi vezette a MÁV igazgatóságát ebben a vonatkorlá­tozó cselekedetében, de egy bizonyos, hogy ez a vonat igen zsúfolt volt. Az esti vonat felére sem annyira zsúfolt, mint ez. A MÁV a városunkba járó diákok és az áldozatot hozó szülők érdekében és nem utolsó sorban a saját forgalma érde­kében hozza meg ezt az áldozatot, hogy visszaállítja a 13.14 perces járatot. A MÁV legyen ezen cselekedetével a kultúra tá­mogatója és a szociális helyzet javítója. tu n nr au ni i t! au m nr 1 -j.i iirme -bk i,i i«1 -várni Itt a félévi iskolai bizonyítvány Látogatás az örömnek, reménynek, büszkeségnek, fájdalomnak családi forrásánál Diákvárosunk tanulóifjúsága neveze­tes napra virradt szombaton. Iskoláink­ban most adták ki a félévi bizonyítványo­kat. Érthető az ifjúságon az iskolába me­néskor a drukk és a szorongás. A hanyag diákok valami különös balsejtelemmel mennek az iskolába a félévi bizonyítvá­nyért. A diákévben a félévi bizonyítványosz­tás a legnagyobb nap. Délben sietnek ki­pirult arccal haza, hogy minnél hama­rább megmutathassák szüleiknek az el­ért eredményt, vagy ellenkező esetben, minnél hamarabb túl legyenek a kikapá­son, szidáson. Ezekben az órákban a gyermekek átérzik, milyen keservesen nehéz a szülők helyzete, akik sokszor a szájuktól vonják meg gyermekük tanít­tatásának költségeit. S ma azután meg­mutatják, hogy a nagy áldozatot milyen szorgalommal és igyekezettel hálálták meg, Egészen véletlenül több helyen is tanúja lehettem annak, mikor a diák a bizonyítványt hazahozta. * * * * * Egy kedves ismerősömnél vagyok, ami­kor a fiatal édesanya izgatottan pillant- gat órájára, — Vár valakit ? — De még mennyire ! A fiamat. Bizo­nyítványt hoz. Csöngetnek. Kipirult arccal jön az el­sős gimnazista a szobába. A táskát gyor­san ledobja. Lobogó szőke hajjal, szóval ki nem fejezhető boldogsággal nagy tágra nyílt szemekkel mondja : — Kezitcsókolom I Ányám, tiszta egyes vagyok. Ügy örülök anyám ! — Veszi elő a táskából a bizonyítványt. — Te is örülsz, ugy-e anyám ? Mondanom sem kell, hogy mennyire örül az édesanya, mikor végigolvassa a bizonyítvány egyforma jegyeit. Össze­vissza csókolja gyermekét, sírva-nevetve mondja : — Lacikám, kis fiam, ugye te mindig csak örömet fogsz szerezni nekem... — Felém fordulva. — Mit szól hozzá ? — Őszintén nagyon örülök. Tudom azt, hogy nagyságos aszonyom és férje is ki­váló jó tanuló volt, de engedjen meg ne­kem egy-két dolgot. A fiúnál a tehetség a képesség, a „könnyén tanulás" veszélyt, a jó bizonyítvány csak múló örömet je­lenthet. Az Istentől tehetséggel és képes­séggel megáldott gyermek nevelése még talán nagyobb, körültekintőbb tervszerű­séget kíván, mint azé a gyermeké, ifjúé, akinek szerényebbek ugyan a tehetségei, de nagyobb az akaratereje, a szorgalma s csak kemény munkával és sok tanulás­sal tud bizonyítványában értéket felmu­tatni. * *i< # A másik helyen már otthon van a diák. Nagyfiú. Gimnazista. Eddig még tiszta egyes volt, az idén hogy-hogy nem, be­csúszott egy kettes latinból. Szegényke nagyon szomorú. Próbáltam vigasztalni : — Ne sírj Gyuszikám. Egy kettes még nem a világ. Hiszen azért még vastag be­tűs vagy, — Tudod mit sajnálok rettenetesen ? — Mit ? — Azt, hogy anyukáékat megszomorí- tottam. De hát most már nem lehet sem­mit csinálni. Azt hiszem, nem sikerült az utolsó dolim. Később az előszobából látom, amint Gyuszkó besompolyog anyukához a konyhába : átöleli, megcsókolja, aztán azt mondja : — Ne búsulj anyuka, majd meglátod, lesz azért nekem kormányzógyűrűm. — Besiet a szobába. Első pillanatra nem t udom, az öröm vagy a bánat könnyei csillognak az anyu­ka szemében, de megállapítom, hogy a bánat, — Margit nénim, hiszen maga látja, tudja, hogy a fia rendszeresen és szor­galmasan tanult, d olgozott s bizonyítvá­nya mégsem „tiszta egyes", az ne bántsa és gyermekének se hányja a szemére. Az egy kettes miatt nyugodt lehet, hogy a fia legjobb úton halad az élet felé. Ennél a gyermeknél a bizonyítványnak minden egyes jegye szorgalmas munka, erőfeszí­tés eredménye. Csak arra mutasson rá, hogy az egyes tantárgyak tanulására for­dított időt és erőt, mely tantárgyak terü­letére kell átvinnie azért, hogy összhang legyen. * * * Többször csengetek, nem jönnek ajtót nyitni. Ellenben meglehetősen nagy lár­ma szűrődik ki. Végre jön a cseléd. Do­hogva, dünnyögve. — Bocsásson meg, hogy későn jöttem ajtót nyitni, de a fiatal úr szobájában kellett rendet csinálni. Megbukott a fia­tal úr, nem is egyből. Azután most úgy dühöng, mintha az esze ment volna el. Az uzsonnát tálcával együtt odacsapta a földhöz és úgy szidja a tanárait, hogy szinte rossz hallgatni. Tessék csak be­menni hozzá. — A nagyságos asszony hol van ? — Az kérem migrént kapott a sok sí­rástól és fekszik. Az úr elment itthonról. Azt mondja, nem birja ezt, elég neki a robot és idegesítő munka a hivatalban. — Mi történt ? —• Jaj, ne is kérdezze, Az igazságtalan tanárok valósággal üldözik az én fiamat. Mi lesz velünk ? Oly jól kezdte az isko­lát és most itt van, háromból bukott meg. Nem gondolja, hogy ez a tanárok boszú- ja ? Pikkelnek a fiamra. —■ Nem gondolom és nagyon csodálko­zom, hogy nagyságos asszony, aki szintén tanítónői oklevéllel rendelkezik, nem tudja, hogy a tanítóknak és tanároknak legnehezebb feladata az osztályozás. Ne­kik megszabott mérték szerint kell osz- tályozniok, mint bírónak igazságot mon- daníok, teniök. A tanári lelkiismeretben nincsen ellenszenv. Ott csak egy van, még pedig a gyermek, az ifjú szeretetével párosult igazságérzet, jószándék, jóaka­rat. Sok tanárnak nagyon fáj, ha a gyer­meknek elégtelen osztályzatot kell adni. Késő délután van. Az egyik apa bará­tom óriási léptekkel siet az utcán. — Hová Imrém ? — Ne is kérdezd ... a rendőrségre. — Mi történt ? — Olvsad, Délben ezt a levelet találom az ajtóban. — Papírlapot nyújt át. Egy­forma szép zsinóírással van teleírva. — Drága Szüleim ! Ne haragudjanak rám, de négyből megbuktam és ezért nem jövök haza többé. Jóska barátom­mal, ki szintén háromból bukott meg, elhatároztuk, hogy kimegyünk az orosz frontra kis katonának. Hálásan köszö­nöm, hogy felneveltek. Gondoljanak rám, aki bizony igen rossz fiú voltam. Kézcsókkal fiuk GÉZA. Az apa idegesen állt mellettem, alig várta, hogy e pár >sort végig olvassam. — Ne menj te a rendőrségre. Fogadj velem, a fiú este otthon lesz. — Nem . . . Nem . .. okvetlen muszáj körözést leadnom... — hadarta idege­sen — mert még az éjjel összefagy vala­hol. — Azok még nem indultak el. — Csak ne lenne iskola, mert ennek, hidd el nekem, az az oka. Itt most lelki betegségről van szó. Ezek a jelenségek küdönösen a pubertász kor­ban igen gyakran előfordulnak. Itt sokat tehet a nevelés s elsősorban a szülői ne­velés. A családi életünket úgy rendezzük be, hogy gyermekeink példaadó légkör­ben nevelkedjenek. # * * Ki tudja, milyen jelenetek játszódtak le ma a családokban ? Miért ? ... Azért, mert a szülő a bizonyítványban gyermeke előhaladásának képét, lelkének rajzát látja. És a bizonyítvány az is. Életrajz, mely a félévben és tanév végén analizálva mutatja be gyermek lelkének értékeit, vagy hibáit. A bizonyítványban lévő ér­ték-mérleg kellemes vagy kellemetlen ér­zelmeket, sokszor indulatokat vált ki a szülő leikéből. A bizonyítványban a gyer­mekéről, az ő mindenéről, életének foly­tatásáról, reménységéről van szó. Arról, akiért dolgozik, akiért küzd, fárad, hogy életében minnél jobb sorsa legyen, minnél jobban boldoguljon. 10 kg. rézgálic jut holdankint a gazdáknak A háborús idők miatt — mint ismere­tes — külön nehézségek vannak a réz szállítása és beszerzése körül, ami pedig a szőlők veszedelmes betegsége, a pere- noszpora elleni védekezőszer kitűnő anyagának, a rézgálicnák alapanyaga. A múlt évben a rendes körülmények között szükségelt 25 kg. helyett 16 kg. rézgálicot tudott a magyar kormány a szőlőtermelőknek biztosítani. Úgy, ahogy megvoltak ezzel is a szőlősgaz­dák. A gyenge 1941-es bortermés nem a rézgálic hiánya, hanem az előző téli és tavaszi időjárási viszonyokban rejlő okora vezethető vissza. A rézgálic pót­lására ugyanis azok számára, akik elő­írás szerint alkalmazták, eléggé bevált pótszer a rézmészpor. Az idén nagyobb nehézségek jelent­keznek a rézgálic szükséglet biztosításá­ban. A kormány állandó gondoskodásá­nak eredményeként azonban eddig már holdanként 10 kg.-nyi mennyiséget sike­rült biztosítani. A helyzet esetleg még javulhat, de nincs kizárva, hogy ezév- ben csak ezzel a mennyiséggel kell majd a szőlőtermelőknek számolni. Ajánlatos ezért a rézmészport, mint pótszert is be­szerezni addig, amíg lehet. Könyvet kérünk a leventéknek Ismeretes az a nagy feladat, amely ma­napság minden magyar emberre vár. Isme­retes ebben a leventékre váró nagy és nehéz kötelesség. A levente-intézmény ennek minden tekintetben eleget óhajt tenni. Tudjuk, hogy Leventeegyesületünk rövid idő alatt szép munkát végzett nem­csak a különböző sportágak fejlesztése, hanem leventéink nevelése terén is. Hogy ez még eredményesebb lehessen, könyvekre van szükség. Mindenkinek^van otthon olyan elolvasott könyve, amely szó­rakoztató, nemesítő, nevelő célzatú. Min­denhol akad nékány ilyen könyv, amelyet mór nem használnak. Kérjük, adják eze­ket be a Levente Otthonba, (Kossuth La- jos-u. 65. sz.), a leventék számára, vagy küldjék oda az értesítést, hogy a köny­veket honnan vitethetjük el. Könyveket venni ma nagy kiadást jelent a Levente Egyesületnek, ennek a pénznek másutt van helye. Ha a megértő esztergomiak minPegyike csak néhány könyvvel aján­dékozza meg leventefiait, rövidesen na­gyon szép könyvtár gyűlik egybe. Kérjük a nagylelkű adakozókat, várjuk a nagylelkű adományokat, bízunk abban, hogy meghallgatásra találunk. A Levente Egyesület Elnöksége. A városi rokkantűgyi hivatal közleményei Háborús időben mindenkinek, még a hadirokkantaknak is a haza szolgálatába kell állani. Németor­szágban huszonkétezer nő helyette­síti a férfiakat a villamosoknál, va­sutaknál, postánál és rendőrségnél. Finnországban a nők harctéri szol­gálatot is teljesítenek: ők veszik gondozásba a sebesülteket, kezelik a gulyás-ágyúkat, sőt a főtt ételt a rajvonalakba is előre viszik. A magyarországi hadirokkantak négy járadékosztályba vannak so­rolva a honvédelmi miniszter úr rendeletére. Az 1. (100 %-os) hadi­rokkantak honvédelmi szolgálatot nem teljesítenek. A II. (75 %) és 111. (50%) osztályba soroltak is csak légoltalmi szolgálatra és mun­kára kötelezhetők. A IV. (25 %) osztályba soroltaknak katonai vagy csendörségi szolgálatot kell teljesí­teniük. A gondosan megőrzendő hadi- gondozási igazolványok alkalmat­lansági bizonyítvánnyal vannak el­látva. Legcélszerűbb azokat az elő­lap alsó bal részén kisalakú olcsó arcképpel is ellátni. Ily igazolványok felmutatása mel­lett a közellátási miniszter úr haj­landó a bevásárlásoknál a hadigon­dozottaknak soronkívüli előnyt biztosítani. Budapesten polgármes­teri engedéllyel azoknál a mészár­székeknél is előnyben részesülnek. Esztergomban azonban ilyen enge­délyt kiadni nem lehet. A polgár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom