Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 7. szám

HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZOMBAT, 1942, JANUÁR HÓ 24 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20, Keresztény politikai 8S társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, »zombaton 16 fillér, Megjelenik minden szerdán éa szombaton Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Tizenhét millió beszélgetést foly­tatnak Budapesten egy hónap alatt. — Budapesten ma már minden ti­zenegyedik embernek van rádiója. — Novemberben Budapesten 5.260.000- rel több levelet adtak fel, mint 1940. novemberében. — Kolozsvárott 82 zsidó ügyvéd bezárta irodáját, — 250 ébredő magyar Nemzetvédelmi Keresztet kapott. — Ellenséges ál­lamok rádiójának hallgatása miatt 15 rádiót elkoboztak Nagykanizsán. — Budapesten ezentúl csakr eggel 9 órakor nyithatják az üzleteket. KÜLFÖLD Jáva sziget ellen is megindult a japán támadás. — 20.000 főnyi angol hadsereget kerítettek be a japánok Szingapúr előtt. — Eré­lyes takarékossági intézkedéseket rendelt el a pápa a Vatikánváros- ban. — Szingapúr vízmüveit elfog­lalták a japán csapatok. — 60.000 angol katona védi Szingapúri szi­getet. — A cseh túszokat a néme­tek szabadonbocsátották. — Indiá­ban tilos a zsebkések használata és az éneklés. — A párisi rendőrség letette az esküt Petainre. — Prágá­ban új védnökség)' kormány alakult. — A portugál gyarmatok helyőrsé­geit mindenütt megerősítették. — Japán baráti érzelmekkel viseltetik a délamerikai köztársaságok iránt. — Törökországban három évre emel­ték a katonai szolgálati időt. — Belgrádban tilos este 7 órán túl az utcán járni. — Amerika tárgyal a Szovjettel Vladivosztok átengedésé­ről. — Németország, Olaszország és Japán katonai megegyezést írtak alá. — A cseh-morva protektorátusban megszüntették a kényszerintézkedé­seket. — Madridban bevezették a szén adagolását. — A németek bu za- és rozs vetőmaggal látták el a megszállt Franciaországot. — Fran­ciaországban forgalomba jött a nyúl- húsból készült marhahús-konzerv. — Áramhiány miatt 49 párisi föld­alatti villamos állomást szüntettek meg. — A horvát rádiót állami in­tézménnyé szervezték át. — Zág­rábban bevezették a húsjegyet. — Elvesztette Churchill utazás közben fontos iratokat tartalmazó irattáská­ját. — Nem sikerült Rooseveltnek kicsikarni a hadüzenetet a délame­rikai államoktól. — Amerikában 4 millió munkás maradt munka nél­kül Roosevelt fegyverkezése miatt. — Amerika angol csapatokkal sze­retné végrehajtani az inváziót Euró­pában. — Egész Romániában beve­zették a jegyrendszert. — A japá­nok elvágták az angol utánpótlási vonalakat. — Ausztráliában nagy a felháborodás Anglia tehetetlensége miatt. — Visszavonulnak Krim-fél- szigeten a szovjet csapatok. — Meg akarják szüntetni a vámhatárokat az Egyesült-Államok és Déi-Amerika között. — Liszabonban cserélik ki az ellenséges államok diplomatáit. — Betemette a hóvihar a budapest- bukaresti vonatot Romániában. — Ötvenfokos hideghullám vonult .vé­gig Svédországon. — Anglia és a Szovjet közös támadásra készültek a Dardanellák ellen. — Newyork előtt dolgoznak már a német ten­geralattjárók. — Szingapore távirat­ban kérte Londont, hogy harc nél­kül feladhassák a várost. — Japán nem gondol faji háborúra. —_ Jég­kunyhókban laknak a keleti front német katonái. — Az angolok Mau­ritius szigetre száműzik a számukra kellemetlen embereket. — Az ame­rikaiak nagy iparvárosaik álcázására készülnek, hogy megvédjék a légi­támadásoktól. — Kínában ezévben megtiltották az ópiumtermelést. — Japánul keli tanulnia az amerikai katonatisztek és katonák egy részé­nek. — 150 detektivjelöltnő tett vizs­gát Szófiában. — Angliában is gyűj­tik már a használt gumit. — Meg­engedte Ausztrália a kínaiak beván­Ismét előkelő vendége volt a magyar nemzetnek. Ciano gróf jött, az olasz ki­rályság külügyminisztere, amelyhez Szt. István óta erős kulturális kapcsolatok, mélyenszanto barátság fűzik a magyar nemzetet. Az az államférfi, aki egyrészt méltó reprezeniánsa a megfiatalodott bi­rodalomnak, másrészt, nekünk magya­roknak régi kedves barátunk. Ciano grófhoz meleg, közvetlen szálak fűzik a magyar nemzetet, nevét mindenütt isme­rik, s úgyszólván személyes ismerősük­nek tartják a legkisebb faluban is. Az előkelő vendég Magyarországi lá­togatása alkalmából újból nagyjelentő­ségű' politikai nyilatkozatok színhelye volt a szentgyörgytéri miniszterelnöksé­gi palota. Pohárköszöntók hangzottak el, amelyeknek közvetlen meleghangú, fél­reérthetetlen világossága és őszintesége messze túlszárnyalta az ilyen alkalmak esetén szokásos diplomáciai formákat. A magyar kormány, de ezen túl­menően az egész magyar nemzet nevé­ben Bárdossy László miniszterelnök- külügyminiszter mondott köszöntőt és olasz nyelven juttatta kifejezésre azokat a közös politikai irányeszméket, törté­nelmünk messzi évszázadaira vissza­nyúló kulturális kapcsolatokat, amelyek ■Magyarországot és Itáliát egymáshoz fűzték a múltban és fűzik a jelenben is. Ez a kapcsolat akkor kezdődött, ami­kor Olaszországból jött lelkipásztorok a magyarságot a keresztény hitre vezet­ték s nemcsak lelki, eszmei, gazdasági és politikai vonalon folytatódott, hanem az egymás küzdelmében való részvételt igen sokszor hősies vérontással is meg­Az újév a magyar szociálpolitikai in­tézkedések körét jelentős újítással gaz­dagította. A m. kir. belügyminiszternek a házasodási kölcsönről szóló 1.100— 1941. B. M. számú rendelete ismét ha­talmas lépést jelent annak a kormány­zati programmnak megvalósításában, melynek végcélja az alsó népréteg gaz­dasági, szellemi, erkölcsi felemelése út­ján a társadalmi egyenlőtlenségek kikü­szöbölése és a népesség szaporodásának előmozdítása. A házasodási kölcsön el­hárítja az akadályt azoknak a házasa- lóknak az útjából, akikben az egészséges házasélet fizikai és erkölcsi előfeltételei megvannak, csupán a szükséges anya­giak hiányoznak s ezzel lehetővé teszi új, életképes s a nemzet szempontjából értékes családi tűzhelyek alapítását. A statisztika azt bizonyítja, hogy ép­pen a kisjövedelmű, szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező társadalmi osz­tályból kerülnek ki azok, akik kellő idő­ben, tehát abban az életkorban kötnek dorlását. — Heti 30 deka Horvát­országban a hús-fejadag. — Ezidén már nem tartják meg a Lenin-iin- nepséget Moszkvában. — Törökor­szág újabb semleges nyilatkozatot tett. — A japánok Szingapúr vala­mennyi légi támaszpontját elpusztí­tották. — Molotov szovjet népbiz­tos Londonba megy elsimítani az ellentéteket a háború utáni tervekre vonatkozóan. — Londonban szovjet­orosz újság jelenik meg. — Chur­chill felveti a bizalmi kérdést az angol parlamentben. — Két kenyér- telen nap van hetenkint Romániá­ban. — Politikai okokból lemondott a canterburi érsek. — Letartóztattak az angolok 300 rendőrt Délafriká­ban. — A német gyárakban már eddig több mint egymillió belga munkás dolgozik. — Parisba helye­zik át a francia államtanácsot. pecsételte. Mindez azért volt, mert két nép a szabadság és függetlenség szerete- tében is egymásra talált. És ezt a vérrel és vassal megpecsételt kapcsolatot még szorosabbra fűzte az a körülmény, hogy az 1918-as világháború után halálraítélt Magyarország az olasz nemzetben talál­ta meg első barátját, a Dúcét, aki világ­gá kiáltotta az örök értékű mondatot : a békszerzöuések nem lehetnek nemze­tek koporsói. Ennek az örök igazságnak szerzett ér­vényt Olaszország, amikor Magyaror­szágot ezeréves területeinek visszaszer­zéséhez segítette s csak természetes, hogy Magyarország a. hála, a barátság, történelmi hivatástudata és jól f elfő goit nemzeti érdekeinek ismeretében ott áll ma is a küzdők sorában, hogy a keleti veszedelemmel szembeszálljon. Ciano gróf válaszát a magyar minisz­terelnök köszöntőjével azonos melegség és őszinteség hatotta át. Hangsúlyozta, hogy Olaszország a magyar-olasz ba­rátságot külpolitikája egyik sarokkövé­nek tekint s ez a barátság mindkét nép­nek történelmi szükséglete. Nem alkalmi érdeRek, hanem eszmei erő egyesítette a két népet, az az eszmei erő, amely az élet lagmagasztosabb értékeiért való munkálkodás és harc tudatából fakad. Ezek a kijelentések s általában Ciano gróf mostani látogatása mély benyomást és meleg visszhangot keltenek az egész nemzetben és mindenei feleit alkalmasak | arra, hogy az olasz-magyar barátság a j legnagyobb teher próba közepette is meg- \iendíthetetlen maradjon. házasságot, amely nemcsak egészséges új generáció életrehívására, de ezek fel­nevelésére is alkalmas. Eddig a közös életút kezdetén álló fiatal házasulok azonban legtöbbször és természetszerűen legieljebb azt a minimális keresetet tud­ták maguknak biztosítani, mely elsőren­dű életszükségleteiket szerényen fedez­te ugyan, arra azonban már nem volt elegendő, hogy a házasélethez nélkülöz­hetetlen beruházásokat is fedezze. Nagyon sokan válaszúira kerültek így- A gyengébbek, vagy alacsonyabb értelmi és erkölcsi színvonalon állók töltették magukat az isteni és emberi törvényeken : együttélésükön és annak gyümölcsein nem is lehetett áldás. Az erősebbek, magabízók, értelmesek vi­szont kénytelenek voltak házasságukat már terhes adóssággal, keresetük telje- sitöképeségét meghaladó részletfizetések vállalásával kezdeni, amely azután a gyermekáldások nem jelentéktelen anyagi terhét is számítva, súlyos anyagi nehézségekben jelentkezett és sokszor megKeseritetíe, sót telborította a családi elexet, ae legalább is arra vezetett, hogy a szülök a gyermekáldás korlátozásával igyekeztek anyagi helyzetükön javítani. házasodási kölcsönnel — amelyet ez év januar i-től lehet kérelmezni — ez a helyzet megszűnt s megszűntek azok a veszélyek is, amelyeket az anya­giak hianya erkölcsi es népszaporodasi térén magaban rejtett. Ez a kölcsön nemcsak azért nem jelent terhet a há­zasleiekre, mert kamatmentes, de azért sem, mert még a havi 1 százalékos tör­lesztést sem keli iizetniök azoknak, akik a házasság tulajdonképpeni célját fel­ismerve s a nemzet érdekeit megértve keiiő számú utódokkal ajándékozzák meg a hazat. A gyermekáldások ugyanis egyDen a kölcsön tekintélyes részének — négy gyermek születése esetén az egesz összegnek — elengedését jelentik. Ezzel az Országos Wép- és Család­védelmi Alap hatósugara — melyből a házasodási kölcsönöket is folyósítják — lényegesen bővült. Az Alap alig másfél éves iennaliása óta a sokgyermekes csa­ladok ezreinek nyújtott exisztenciát jelentő támogatást, most emellett új leiadatáva vait az, hogy életképes, egészséges és terebélyes új magyar csa- ,iadok alapítását segítse elő, tegye lehe­tővé. Éppen ez utóbbi cél indokolja a kölcsönben részesíthetők körének bizo- nyosíokú megszorítását, mert a hang­súly nem a házasságkötések számának emelésén, hanem a népszaporodás elő­mozdításán nyugszik. Ebből a szempont­ból természetszerűen elsősorban a fiatal és egészséges egyedek egybekelését kell lehetővé tenni, ezért mondja ki a rende­let feltételként mindkét házasuló félnek a 32 éves felső korhatárt, ezért állítja további előfeltételként az egészséget és a feddhetetlen erkölcsi előéletet. Kevesebb szigorral szabja meg a ren­delet a kölcsönben részesíthető házasu­lok vagyoni és jövedelmi határát, ami­kor lehetővé teszi, hogy 5.000 P értékű vagyonnal és 300 peixgős együttes havi jövedelemmel biró házasulok még része­sülhetnek a házasodási kölcsön kedvez­ményében, nyilvánvalóan azzal a célzat­tal, hogy egy kis lakóház, szerényebb állás, va^y közös kereset ne állja útját az egyébként reászorult házasulok ilyen megsegítésének. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló 1940. évi XXIII. te.-ben lefektetett célt hivatott a rendelet szolgálni továbbá azzal, hogy a mezőgazdasági népességből és sokgyere­kes családokból származó házasulóknak előnyt biztosít a kölcsön elnyerésében. Az új intézkedés tehát céljának — az egészséges népszaporodásnak — szolgá­latán felül telítve van nemcsak szociális, de fajvédelmi és erkölcsi tartalommal. A vármegyék alispánjai és városok polgármesterei a hozzájuk beérkező ké­relmek elbírálása alapján rövidesen megkezdik a kölcsönök folyósítását. Ettől az időtől kezdve megszűnik az a gyakori akadály, mely eddig olyan sok­szor útját állta a két egymásnak terem­tett emberpár egybekelésének, de egy­ben megszűnik annak lehetősége is, hogy életerős emberek anyagiak, vagy megfelelő támogatás hiányával indokol­ják terméketlen életüket és kötelesség- mulasztásukat a nemzettel szemben. Az állam segítőkezet nyújtott népünk egy jelentős rétegének, annak a népré­tegnek, amelynek szent és magasztos hi­vatása a magyar jövő, az új erős magyar nemzedék biztosítása. Soha talán na­gyobb szükség nem volt sok-sok kis ma­gyarra, soha nem függött talán nemze­tünk léte és boldogulása jobban attól, hogy tíz, húsz, vagy ötven év múlva há­nyán leszünk, mint éppen a mi időnk­ben. Hisszük, hogy a magyar anyák vala­mennyien s elsősorban azok, akiket a Nép- és Családvédelmi Alap juttat csa­ládi tűzhelyhez, magasztosan szép hiva­tásukat olyan kötelességtudással teljesí­tik, amilyen kötelességtudás a magyar asszonyoknak századokon át mindig sa­játja volt. A szabadság és függetlenség szeretete Ä népesség szaporodásának előmozdítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom