Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 43. szám

FSTTTRfiM J/WfltE HATVANHARMADIK ÉVFOLYAM 43. SZÁM SZOMBAT, 1942, MÁJUS 30 Szerkesztőség, ki adóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szomEatos 16 BUfe. Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 hóra í 1 pemgő 10 fillér, patok felett. — Túszként a Szovjet letartóztatta a török nagykövetség két tagját. — Ukrajnában bevezetik az európai házassági rendszert. — Összeomlott a szovjet védekezése a charkovi katlanban. — fiatvan mil­liárd dollár a deficit az Egyesült Államok költségvetésében. — Roo- sevelt szövetséget köt Sztálinnál. — Németországban 24 millió munkás dolgozik. — A németek körülzárták a charkovi szovjet hadsereget. — Kizárják a politikai élősdieket az olasz fascista pártból. — Gandhi az angolokat India elhagyására akar­ja birni. — Japán hadserege eddig 9000 halottat és 20.000 sebesültet vesztett. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Szent-Györgyi Albert szegedi egye­temi tanárt a páduai egyetem disz- doktorrá avatja. — Vácnak tiszta vagyona 8 és félmillió pengő és 600.000 pengője van a takarékpénz­tárban. — Telakasztottak Szegeden egy rablógyilkost. — Kétezer .orv­lövészt semmisítettek meg eddig honvédeirtk.£ KÜLFÖLD Horvátországban is betiltották a fagylalt készítését. — Kénytelen Ame­rika korlátozni a vasfogyasztást. — A szovjet harcterén 30 fokos hő­ségben tombolnak a nagy harcok. — Japánnak több repülőgépanya- hajója van, mint Angliának és Ame­rikának együttvéve. — Alkoholtila­lom alá veszik az amerikai csapa­tokat. — A németek megerősítik a norvég tengerpartot. — Amerikában inváziós hadgyakorlatokat tartottak. — Leszállították a munkanélküli se­gélyeket Amerikában. — A négerek „teljesértékű“ tagjai ezentúl az ame­rikai haditengerészetnek. — Havonta 1000 néger léphet be az amerikai haditengerészet kötelékébe. — Meg­jelölik Franciaországban is a zsidó­kat. — A Szovjet zsidósága harcra tüzeli az öt világrész hitsorsosait. — A német páncélosok gránáteső­jében tüzet fogott a szovjetkatonák egyenruhája. — Japán sürgős fel­hívást intézett India népéhez, hogy kerülje az angolok támaszponjait. — Már 350-nél több hajó süllyedt el Amerika partjainál. — A spanyol frontharcosok követelik Gibraltárt Spanyolországnak. — Timosenko szovjet tábornok döntő támadásá­ból véres vereség lett. — A néme­tek Charkovnál bekerítettek három szovjet hadsereget. — Véres ellen- forradalmi harcok vannak Iránban. — Az angolok felkérték a nyegust bizonyos reformok megvalósítására. — Kanadába helyezik át az angol pilótaképzést. — A német biroda­lomban hét tiszteletbeli tót konzu­látust szerveztek. — Gyermekek ré­szére osztották ki Dániában az utol­só tea, kávé és kakaókészletet. — 50.000 bolgárt hazatelepítenek Uk­rajnából. — Magas kitüntetést adott a marokkói kalifa Franco tábornok­nak, Spanyolország diktátorának. — Merényletek előkészítése miatt az angol sajtóattasét halálra ítélték Szófiában. — Newyork legsivárabb negyedében él összezsúfolva 45.000 magyar. — Elbocsátották állásából a Szovjet állami pénzügyeinek el­lenőrző népbiztosát. — Amerika a nemzetközi kereskedelem alapelvei­nek elismerését követeli a Szovjet­től a háború utánra. — Merénylet töitént Prágában a német birodalmi védnök ellen, ki megsebesült. — A tettes kézrekerítésére tizmillió ko­ronát tűztek ki. — Amerika igény­beveszi a mexikói vasútvonalakat. — Az olasz uralkodó szemleutat tartott a francia határon. — Inter­náltak egy román egyetemi tanárt nemzetgyalázás miatt. — Petain tá­bornagy szemlét tart a francia csa­A magyar Nagyjelentőségű törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg az ország- gyűlés. A zsidóbirtokok igénybe­vételéről szóló törvényjavaslaton keresztül a magyar föld problémái kerülnek a képviselőház elé. A magyar föld problémái, amelyek­nek tárgyalásához nemcsak szak- avatottságra, hozzáértésre van szükség, hanem mélységes komoly­ságra, megilletődöttségre és szere- tetre. A történelem nagy példái mutatják, hogy a föld és a nép egymáshoz való viszonya a leg­fontosabb nemzetfenntartó erő. Amelyik népet nem ihleti meg a föld szeretete, a mezők illata, az erdők suhogása, a hegyek bűvö­lete, az a nép nem tudja szeretni hazáját sem. Éppen ezért nem lehet pusztán célszerűségi, még kevésbé üzleti probléma az a kérdés, hogy kinek a kezén van a föld. Erő, bizton­ságérzet, századok viharain is győ­zedelmeskedő nemzeti öntudat csak olyan országokban fejlődhetik ki, ahol a föld magának az államal­kotó népnek kezében van. A most benyújtott törvényjavaslat tehát nem tulajdonjogi és nem is terme­lési probléma. A magyar földmíves- nép új honfoglalása ez, amelynek végrehajtása helyreállítja és meg­erősíti nemzeti életünknek azt a szilárd pillérét, amelyet a kiegye­zés utáni fél évszázad nemtörő­dömsége és bűnös mulasztásai ki­kezdték. A törvényjavaslat a zsidók bir­tokában lévő összes mező- és erdő- gazdasági ingatlanok mintegy 1,200.000 hold kisajátítását rendeli el s ezeket teljes egészükben a magyar földmívelő nép kezére juttatja. Teljesen faji alapokra he­lyezkedik a javaslat, eleve kizár minden kibúvót, az ellenérték meg­állapításnál mellőz minden hossza­dalmasságot és bizonyos esetekben az élő és holt felszerelést is igény­be veszi az új birtokosok javára. Teljes száz-százalékos munkát vé­gez tehát, okulva azokon a tapasz­talatokon, amelyeket az 1920-as földreform tanulságai nyújtanak. A nemzeti közvélemény osztat­lan megelégedéssel és helyesléssel fogadta a javaslatot s ez a helyes­lés bizonyára kifejezésre jut a par­lamenti tárgyalások során is. És a helyeslés nemcsak a javaslat tar­talmának és tételes intézkedéseinek, hanem létrejövetelének is szól. Kállay Miklós miniszterelnök hiva- talbalépésekor ennek a javaslatnak elkészítésére tette első Ígéretét s ki­jelentései alapján szinte boszorká­föld sorsa nyos gyorsasággal, de mégis ala­pos körültekintéssel készült el a törvényjavaslat, bizonyságul an­nak, hogy a gyorsaság nem be­folyásolja az érdemi elintézés ér­tékét. A Kállay-kormány már ez­zel az első ténykedésével bebizo­nyította, hogy az elhatározásban olyan gyorsasággal, a kivitelben olyan kemény kézzel rendelkezik, amit a mai történelmi idők az államférfiaktól követelnek. És ez biztató ígéret a jövőre is­A Szent Anna Egyházközség pápai ünnepélye Pünkösd vasárnap örömünnepet ült a város XII. Pius pápa 25. éves püspöki jubileuma alkalmából. Az ünnepség két­szeresen ünnep volt, mert XII, Pius pá­pa a szentévben városunkban járt és itt adta miránk, esztergomiakra áldását. Ezen örömünnep tele volt visszaemléke­zésekkel. Az ünnep délután 5 órakor kezdődött. Megjelent dr. Drahos János ált. érseki helytartó, dr. Lépőid Antal protonotárius kanonok, dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos, dr. Etter Jenő pol­gármester, dr. vitéz Onody-Jánoskúti József vm. főjegyző, dr. Bauer István tanügyi titkár, Schalkház Ferenc gazda­sági tanácsos, Serédi Sándor és neje, azonkivül a vármegye és a város tiszt­viselői, a Szent Anna Egyházközség tag­jai és azok, akik az egyházközségek ál­dásos munkáját figyelemmel kisérik. A színpadot középen XII. Pius pápa képe és pápai zászlók díszítették. A műsor első számát és minden szá­mot a Levente Zenekar nyitotta meg. Előadták Tshaikovszky :Theodora nyi­tányát, P. Mascagni : Intermezzo symp- honicoját és Lehár Ferenc : Vásárhelyi indulóját Szeredi Károly vezényletével a tőlük megszokott rutinnal. Az ünnepséget dr. Kaiser Ferenc plé­bános nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket és röviden ismertette a nap jelentőségét, hogy miért rendezték ezt az ünnepséget : a jó Istent dicsérni és a Szentatyát ünnepelni. Bejelentette, hogy a Szent Anna Egyházközség lelki­csokrot küldött a Szent Atyának. A fúvószenekar hangjai után dr. Lé­pőid Antal protonotárius kanonok mon­dott beszédet ez ünnepség alkalmából. Beszédében ismertette a pápa életét és püspökké szentelését, majd az isteni ke­gyet, amellyel őt 1939-ben választották meg pápának. Krisztus Urunk 262-ik földi helytartója. A személyes ünnep­ségtől — mondotta — tekintsünk el. Mi azonban XII. Pius pápát tiszteljük meg azzal, mert ő az, aki egyedül járt a pá­pák közül városunkban és hódolt szent életű István király emlékének. Milyen nagy szó az, ha a pápán keresztül Isten érintkezik az emberrel. Ez érzékileg megfogható jótállást jelent Istentől. A pápa által Isten szól. — A pápaság vallási intézmény, az em­ber végcéljának megismerésére szolgáló hatalom. Ez az intézmény nem kénysze­ren, hánem a lelkek és a szívek kíván­ságán alapul. Az isteni hatalom nem a villámlásokban és dörgésekben nyilvánul meg, hanem az eszközökben, a lágy szel­lőben, símogatásban szól az emberhez. Az Isten szabad akaratot adott, hogy az ember azt kövesse, amit jónak lát. — Az egyház élő intézmény, amely a szívből nő, valóságos élet az ö országa az emberiségben, a lélek belső életében van. Igével és kegyelemmel dolgozik. Egyetlen célja, hogy az embert örök üd­vösségre segítse. Az egyház szelleme a világi irányítást is átjárja. Láthatjuk ezt a történelmen keresztül is. Istennek nincs szüksége makacs emberekre. — Krisztus mondotta : Hirdessétek az igét, akik meghallgatják, üdvözülnek, akik nem, azok megitéltetnek... Nem kell számolni, hogy hányán vagyunk, aki hisz, az nem Krisztusnak tesz szolgála­tot, hanem saját magának tesz jót. Mind­nyájan egy atyának vagyunk a gyerme­kei és az örök életre vagyunk szánva. — Az emberek az egyház igazságát nem igen élik át, hanem keresik a földi utakat. Egyik rendszer gátolja a mási­kat és még sincs új a világon. A pá­paság sziklája ellenáll minden vihar­nak. A pápaságnak erőt ad az évenként jövő pünkösdi lélek, amely az egység csodáját hozza meg, azért tartsa meg Isten Szent Atyánkat. A rendkívül tartalmas beszéd után a Szent Anna leányelemi Liszt Ferenc : Áldd meg Isten őt és Halmos László : Minden földek c. éneket adta elő Ke­reszthegyi Gyula segédlelkész vezény­lésével. A szépen kidolgozott ének va­lósággal felülmúlta az elemiiskolás énektudást. Az énekszámok között Tóth Ilonka Mentes Mihálytól : Köszöntjük a pápát és vitéz Tarlós István Mécs Lászlótól : Példa a mustármagról c. költeményeket szavalták átérzéssel és vallásos áhítatot keltőén. Ezután a városban még eddig nyilvá­nosan nem szereplő Alerdészeti Szakis­kola férfikórusa Liszt Ferenc : Tu Pet­rus ! c. müvét adta elő Kereszthegyi Gyula segédlelkész vezetésével. Kelle­mes férfihangok szerepeltek szép kidol­gozásban és változatos dinamikával ad­ták elő az éneket. Maj.d utána a Szent Anna vegyeskar Viadana : Örvendező zsoltárt és Rossa Ernő : Hála zsoltárát, majd végül a leányelemi, alerdészek kórusa és a ve­gyeskar Bárdos Lajos : Isten áldása c. 3 szólamú kánonját énekelték. Az ének­karok Kereszthegyi Gyula segédlelkész karnaggyal együtt igen szép kultúrmun- kát végeztek. Minden éneket, kórust és kánont a legtökéletesebben dolgozták ki. Igazán örvendetes, hogy városunk­ban az énekkultura ilyen szépen virág­zik. Dicséret illeti meg Kereszthegyi Gyulát, aki önfeláldozó és fáradságot nem kimélő munkát végzett. Igen szép volt Mindszenthy Gedeon : Diadalének c. szavalókórusa, amelynek hatásos előadása sokakat szinte magá­val ragadott. Jók voltak a szavalókórus előadói : Lieszkovszky László, Szabó­Rócz Julianna, Babura Kornél és Szilaj Gizella. Az ünnepség végén a jelenlevők lel­kesen énekelték a Pápai Himnuszt. Öröm volt nézni ezt az egyházközségi megmozdulást és látni az igazán lelkes szépszámú közönséget. MAGYAR TŰZHARCOS SZÖVETSÉG Esztergomi Főcsoportja. TŰZHARCOSOK! Tűzharcos Bajtársak május 31-én, va­sárnap, Hősök napján délelőtt 9 óra 30 perckor sorakozó a városháza előtt for­maruhában sisakkal. Elvárom kedves Baj társaimtól, hogy ezen a kegyeletes ünnepen teljes szám­ban megjelennek mind a formaruhás, mind a polgári ruhás bajtársak. Pontos megjelenést kérek ! Esztergom, 1942. évi május hó 26. Bajtársi köszöntéssel : Báfky Endre s. k, főtitkár,

Next

/
Oldalképek
Tartalom