Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 39. szám

2

ESZTERGOM él YIDEKE

1942. május 16

tatlan jövőt a legsötétebb felhők takarják el a szemünk előtt, adni lehet. A program — az egyedüli lehetséges program — állni a vártán Istenbe vetett hittel és megfeszített erővel és igy — egy percre sem lankadva — küzdeni, dolgozni, hogy ebben a mai világégésben ezeréves hazánkat, amelynek alapjait első Szent Királyunk éppen itt, ebben a városban rakta le, továbbra is fenntarthassuk.

— Ez a feladat künt a frontokon a magyar királyi honvédségre, — a félvilágon ismert és íélt magyar katonára — idehaza pedig a magyar közigazgatásra — a Szent István által alkotott várrendszerből kialakult magyar vármegyékre — vár. És ebben a legszentistvánibb vármegyében ránk, Esztergom vármegye tisztviselőire és azok élén én rám vár.

— Kérem a Tekintetes Törvényhatósági Bizottságot, hogy ebben a nehéz és felelősségteljes munkámban engem támogatni szíveskedjék, — én pedig Ígérem, hogy amíg sorsom ehhez a vármegyéhez köt, ezt a vármegyét minden erőmmel híven kívánom szolgálni.

Lelkes éljenzéssel fogadták a közgyűlés tagjai a székfoglaló beszédet, majd dr. vitéz Ónody-Jánoskúti József főjegyző köszönte meg szép beszédben a törvényhatóság üdvözletét. Ugyancsak lelkes éljenzéssel fogadott beszédében fogadalmat tett arra, hogy új állását, amelybe fiatalon és aránylag kevés szolgálati idő után jutott, missziónak fogja tekinteni s ennek lelkiismeretes betöltéséért teljes erejével, odaadóan munkálkodni fog.

Az ünnepélyes beiktatás után sorra került a tárgysorozat többi pontja, melyek érdekesebbjeiről legközelebb számolunk be.

► ♦ ♦♦♦♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦♦♦«

A Bajtársi Szolgálat megszervezése

Pár héttel ezelőtt az egész ország sajtóját bejárta az az érdekes hír, hogy vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, mozgósítási kormánybiztos Borsod vármegye területén megszervezte a Bajtársi Szolgálatot. A cél a hadbavonultak hozzátartozóinak önkéntes támogatása volt és a nemzeti társadalom legnagyobb megértéssel karolta fel az ötletet. Elismeréssel fogadták az illetékes katonai hatóságok is és most maga a belügyminiszter tette magáévá e szervezet országos életrehívásának feladatát.

A kormányt e tekintetben az a meggondolás vezette, hogy a belső frontnak éppen olyan biztosnak, keménynek kell lennie, mint amilyen biztosan és keményen állják a harcot odakint, a messze oroszföldön honvédeink. A külső és belső front erejének, harmóniájának, együttes munkájának biztosítását adja ez az új intézmény, amelyet a belügyminiszter rendelete értelmében az egész ország területén meg kell szervezni.

A miniszter nevében vitéz Bonczos Miklós államtitkár körlevelet intézett Budapest székesfőváros polgármesteréhez, valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a megyei városok polgármestereihez. A leirat hangsúlyozza, hogy a miniszter, a honvédelmi miniszterrel egyetértésben, szükségesnek látja különleges, állandó jellegű, szociális szolgálat sürgős megszervezését, amely a polgári és katonai hatóságokkal, valamint az erre vállalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az Országos Nép- és Családvédelmi Alap helyi szerveivel szoros együttműködésben a háborús viszonyok következtében szükségessé váló feladatokat ellátja. A szervezet neve Bajtársi Szolgálat s feladatkörét a következőkben körvonalazza a leirat :

1. a hadbavonultak családtagjainak fokozottabb erkölcsi és a szükséghez képest kivételesen anyagi támogatásáról való gondoskodás ;

2. a harctéren küzdő honvédek és itthonmaradt családtagjaik között az álAlbrecht királyi hercegné cikket írt, amelyben Márai Sándornak „A tanító" című írására válaszolt. A cikk országszerte nagy érdeklődést keltett, de különösen mély hatással volt az ország tanítói társadalmára s mindazokra, akiket hivatalosan vagy nem hivatalosan a magyar tanító munkája, hivatása és sorsa érdekel.

Albrech királyi hercegné, mint volt néptanító, megköszöni ebben a cikkben Márai Sándor írását, volt kartársai nevében is, azok nevében, akik hálásan gondolnak az íróra s nincs alkalmuk kifejezésre juttatni.

— Köszönöm — írja a kir. hercegné — felismerését annak a ténynek, hogy minden nemzet erkölcsi alapja és szelleme a néptanító munkájában gyökerezik. Köszönöm — írja tovább —, hogy felmelegítette munkatársaim szívét, hogy a szabad szó jogán, a toll erejével melléjük állt és mint író, mint művész ösztönével megérezte és elismerte a tanító szilárd alapot biztosító és lelket alakító művészetét. Hiszen azáltal, hogy az író időt szakított sorai megírására, elindított: egy folyamatot, amely későbbi időkben

az íróképviselie irodalmi szellem és a nemzeti szellemet alakító tanítói munka közös eredményéhez, kifejléséhez vezethet. Az eljövendő nemzedékek sorsa és jövője ezzel a megbecsüléssel és együttműködései győz vagy bukik.

Így ír a kir. hercegné, majd — saját élettapasztalatai alapján — jellemzi, ismerteti a magyar tanító mai munkakörét, sorsát, hivatását, amelyet csak az ismerhet, jellemezhet a valóságnak megfelelően, aki maga is tanító volt.

Rámutat arra, hogy a falu ifjúsága 6landó kapcsolat megteremtése és fenntartása ;

3. a katonai szolgálatra bevonultak hozzátartozói kérelmeinek és esetleges panaszainak meghallgatása, gyors kivizsgálása és elintézése ;

4. a katonai szolgálatra bevonult egyének helyett a mezőgazdasági és ipari munkák elvégzésének biztosítása ;

5. jogi tanácsadás a hadbavonultak- nak és végül

6. a nemzetvédelmi szolgálat támogatása.

A rendelet intézkedik afelől, hogy a szolgálatot minden községben, városban szervezzék meg, s emellett életrehívják a járási és vármegyei szolgálatot is, a községi szolgálat támogatására és irányítására. E nagyarányú önkéntes társadalmi munkába be kell kapcsolni elsősorban az Országos Nép- és Családvédelmi Bizottságokat, amelyek e célra külön albizottságot vagy csoportot alakítanak.

A törvényhatósági, járási Bajtársi Szolgálat vezetéséről az Országos Nép- és Családvédelmi Alap törvényhatósági és járási vezetői gondoskodnak, vagy a főszolgabírák és a szociális gondozók javaslatára az erre legalkalmasabb egyént kérik fel. A jogi tanácsadást a főügyészek, ügyészek, illetve az ügyvédek látják el meghatározott időpontban. Ha szükségesnek látszik, érintkezésbe kell lépni a csapatgondozó tisztekkel és hadtestgondozási felügyelőkkel. A Bajtársi Szolgálat további működésének részleteiről az Országos Szociális Felügyelőség ad megfelelő felvilágosítást.

A Bajtársi Szolgálat országos életre- hívásával páratlanul nagymértékű, hatalmas, önkéntes szociális munkát léptet életbe a belügyi kormány. A szolgálat célja, önkéntes volta egymagában biztosítja a fáradhatatlan lelkes, odaadó, eredményes munkát, amivel nagymértékben hozzájárul a belső front megerősítéséhez s ezzel a végső győzelem kivívásához.

tói 23 éves korig a tanító közvetlen hatása alatt áll, tehát a falu népének nemzeti, vallásos és bátor magatartását ő alapozza meg. Ha figyelembe vesszük, hogy kb. 35.000 tanító hasonló munkakört tölt be, megállapíthatjuk, hogy a nemzet szellemiségét döntően befolyásolják.

Ismerteti a kir. hercegné azokat az intézkedését is, amelyek a magyar tanító munkájának értékelése következtében az újabb időkben történtek.

— Nem ismerem kultuszkormányunk terveit a jövőre, biztosan tovább haladunk a megkezdett úton — írja tovább a kir. hercegné, — Ha ma is még néptanító lennék s megkérdeznének, miben látnám a tanítók kívánságait, a következőkben foglalnám össze : 1. a tanítói munka értékelését magasabb kulcs szerint állapítsák meg; 2. necsak 10"/o-a a tanítóságnak, hanem összessége érje el a meghatározott szolgálati év után a legmagasabb fizetési fokozatot ; 3. a tanyai tanítóság gyermekei magasabb iskoláztatására külön támogatásban részesüljön ; 4, megfelelő intézmények létesítése, ahol szolgálati ideje alatt a szükséges továbbképzést elnyerheti, idegen nyelveket tanulhat s ezáltal tudása és szemlélete az állandó fejlődéssel lépést tarthat.

Ha azt akarjuk, hogy inkább hivatásnak, mint megélhetésnek tekintsék a tanítói pályát, minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a tanítóság a nemzet közösségében arra a helyre jusson, amely munkateljesítménye értékének megfelel.

így ír Albrecht kir. hercegné, A magyar tanítói körökben napirenden vannak ezek a gondolatok, de nagy szükség volt e cikk megírására és hálás érte a taní- nílóság. Uj hang ez arról a helyről, ahonnan jött, főként igazsága és őszintesége miatt. Azzal, hogy a kir, hercegasszony magas méltóságában is annyi szeretettel és bátorsággal ír egykori tanítói hivatásáról és annyi melegséggel emlékezik meg egykori munkatársairól, tanítói kartársairól, legalább is a magyar tanítóság szemében nemcsak fenséges férje oldalán, hanem lelke nemességét, műveltségét, finomságát tekintve is méltó a királyi hercegi névre.

Mint az egész országban mindenütt, úgy Esztergom vármegye minden községében élénken tárgyalja a tanítóság Albrecht királyi hercegné cikkét, amellyel legközelebbi gyűlésein foglalkozni fog.

iiiii«iiiiHiiiiHiiiiHiiii«iiii£iiiiwiiinHiiiiHniimiiuHiiiiiwuiainia

"\?ihap előtt

Veszélyes játék nőtt köztünk, két külön világ. Tilos közelben virágzunk, szép tavaszi iák. Aranyfonállal összefűz a fény, titokban mégis szenvedünk : egymásra várunk vágyakozva, de visszatart a gyökerünk.

Csak állunk és forró viharra várunk, hogy egymás karjába kergessen a lázunk. Szédülten és remegve nézünk szerte-szét szivárványos utakat keresve, de mihaszna ! Az életünket sorsunk kimérte örökre.

S tikkadfan, mint fülledt nyári éjjeken, borzongva a suhanó árnyak között, ha nézik a fák a haragvó, zord eget, mely tintasötéttöl sose tisztul . ..

Ügy állunk, s érzem, hogy vihar jön, s hogy minkettőnk belepusztul.

ifj. Balázs János

Visszaélések a kereskedelem kereszténnyé tételében

A kereskedelem kereszténnyé tétele ügyében több képviselőházi felszólalásra érdekes választ adott Kállay Miklós miniszterelnök. Az egyik felszólalásban bizonyos visszaéléseket tettek szóvá, amelyeknek lényege az, hogy egyes újonnan megalakult keresztény cégek a régi zsidó tulajdonost, vagy zsidó tőkéstársat alkalmazottként veszik fel. Több más visz- szásság is szóbakerült e kérdéssel kapcsolatban.

A miniszterelnök megszívlelendő igazságokat mondott erről a kérdésről. Hangoztatta, hogy nem elég a zsidó üzleteket keresztényekkel helyettesíteni, hanem erkölcsösebb üzletekkel kell helyettesíteni. Ez pedig nemcsak állami feladat, hanem társadalmi is.

A miniszter rövid felszólalása élesen világítja meg azt a gyakran figyelmen kívül hagyott igazságot, hogy a gazdasági élet kereszténnyé tételét csakis erkölcsi alapon lehet végrehajtani. A zsidóság gazdasági magatartása szemben áll a keresztény erkölccsel : ezért van antiszemitizmus és ezért volt szükség zsidótörvényre. Nem érünk azonban célt akkor, ha az új keresztény egzisztenciák között — tisztelet a becsületes többségnek — olyanok akadnak, akik üzleti erkölcs tekintetében alig különböznek a zsidóktól. Valahányszor egy-egy keresztény üzletember kerül árdrágítás vagy más jellegzetesen zsidó bűncselekmény miatt a bíróság elé, a társadalom joggal mondhatja, hogy ebben az esetben hiábavaló volt a zsidótörvény és célt tévesztett az átállítás.

A társadalom kötelessége ügyelni arra, hogy a kereszténnyé-tétel ne csupán alacsony erkölcsű színvonalon álló egyének közötti helycsere legyen. A keresztény magyar kereskedelem megalapozása nem tréfadolog és az átállítás nem lehet rab- lási alkalom ! Azért vetjük ki a zsidókat pozícióikból, hogy tisztább legyen az üzleti erkölcs. Akkor szolgáljuk tehát igazán az üzleli életnek a zsidó moráltól való megtisztítását, ha teljes erővel támogatjuk a keresztény kereskedőt, de szigorú erkölcsi mértékkel mérjük tevékenységét !

Magánlakásokban és hivatalokban csak 20 Celsius fokig szabad a meleget fokozni

A közellátási miniszter a lakások és más helyiségek részére történő tüzelőanyag beszerzését és fűtését május elsejével korlátozta. A rendelet az egész ország területére kiterjed és általában 20 — 30 °/ii-os tüzelöanyagkorlátozást tartalmaz.

Korlátozza a rendelet a helyiségek fűtési hőfokát is és kimondja, hogy minden magánlakásban 20 Celsius-fokig szabad fűteni a helyiségeket. Meghatározták a nem központi fűtéses műhelyek vagy üzletek fűtésére beszerezhető tüzelőmennyiséget is,

A központi fűtéses lakásokban a meleg vízszolgáltatás szerdára, szombatra és

vasárnapra, reggel 6 órától este 10 óráig korlátozódik.

Központi vagy etagefűtés és központi melegvíz szolgáltató berendezések üzem- bentartására szolgáló tüzelőanyag kiszolgáltatására és beszerzésére nézve a rendelet kimondja, hogy a tulajdonos — amennyiben megfelelő tárolóhelyiséggel rendelkezik — az engedélyezett tüzelőanyagmennyiségnek legalább 15—15 °/o-át július és augusztus hónapokban köteles beszerezni, a fennmaradó részt pedig szeptember hónaptól kezdődően hét egyenlő részletben szerezheti be az Ipari Anyaghivatal útján.

HÍREM

Magyar leányok

Ma leányok, holnap hitvesek, s a jövendő magyarság nevelői. Amikor a jövőre gondolunk, tőlük várjuk a legtöbbet, a legnehezebbet. Illő volna hát, hogy nagy feladatukra felkészítsük őket és valami útravalót adjunk nekik. Az iskoláktól sokat kapnak, s a szülői ház is inkább védelmezi őket, mint a fiúkat, mindez azonban kevésnek bizonyul akkor, ha feladataikat a nemzet szempontjából mérlegeljük. Kevésnek bizonyul, ha arra gondolunk, hogy legnagyobbrészt rajtuk áll : milyen lesz a jövendő Magyarországa. Nevelhetik-e fiaikat és leányaikat hősies életszemléletre, önfeláldozó s cselekvő hazaszeretetre, ha ők maguk sem készülnek fel hozzá kellőképpen ? Öntudatlan, felületes hatások alatt ingadozó anyák vezethetik-e gyermekeiket biztos utakra ? A felelet önként adódik : nem, mert hiszen csak azt adhatja, mindenki, amije neki van.

A feladat tehát nyilvánvaló : a lélek, a szellem és jellem gazdag kincstárával kell felruháznunk minden magyar leányt, hogy kincseit meggyarapítva továbbadhassa.

Gondoljuk meg: a gyermek anyjától tanul imádkozni, tőle tanulja anyanyelvét. A hűségben, az igazmondásban, a lovagiasságban tőle kapja az első leckét, Meg is marad a szülői ház hatása egész életen keresztül s végigkíséri egészen a koporsóig eltörölhetetlenül. Nem mindegy hát, hogy leányaink milyen nevelésben részesülnek, sőt nagyon is életbevágó fontosságú ügye a nemzetnek.

A jómódú családok iskolázott leányai még kedvezőbb helyzetben vannak, bár nemzeti öntudat szempontjából ők sem mindig részesülnek kellő nevelésben. A nagy többség azonban egyenesen elhanyagoltnak mondható. Betörnek a munkába, az örökös szolgálatba, sokszor igen fiatalon. Elfásultan, örömtelenül veszik ki részüket az élet terheiből s közben mellőzött, másodrendű lényeknek érzik magukat, holott lelkűk mélyén szomjasan vágynak a lelki finomságokra, a vidámságra, dalra, táncra, játékra s a női élet ezer más színes szépségeire.

Ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy ők templomosabbak a férfiaknál, lelkűk fogékonyabb a vallásosság iránt, szívesen vesznek részt társas játékokban, énekkarban, műkedvelő előadásokon és más alkalmakon. Szeretik a dalt, a verset, a szép ruhát s általában minden olyan alkalmat, ami nyújt nekik valamelyes lehetőséget lelkűk gazdagítására.

Nagy kár megfosztani őket ezektől az apró és mégis olyan nagyjelentőségű alkalmaktól. Kár, mert végeredményben a nemzet veszít vele, Inkább meg kell ragadni a női lélek fogékonyságát, helyes irányba kell vezetni érdeklődése irányát s divatos haszontalanságok helyett a nemzeti lélek mélyéből fakadó örök értékekkel kell megtölteni ismeretre, élményre, szépségekre vágyó szomjúságát, A földműves, az iparos, és munkás leányok életében különösen nagyjelentőségű az ilyen irányú munka, mert ők érzik annak legnagyobb hiányát.

A leventemozgalom helyes irányba indult el, amikor a háztartási ismeretre, tornára, népdalokra, ősi népi játékokra, népművészetre s általában a nemzeti értékek megismerésére és szeretetére neveli leányainkat. Sok áldást várunk ettől a munkától' Áldásokat, amelyek igazi értékét csak a jövő fogja kellően megmutatni.

A csángók kétszázéves száműzöttségük alatt megőrizték anyanyelvűket, megtartották nemzeti hagyományaikat, így tartották meg magukat is. Ennek az a titka, hogy amíg a férfiak jártak-keltek, kereskedtek, a környező népek nyelvét megtanulták, az asszonyok otthon maradtak, őrizték a házi tűzhelyet s őrizték az anyanyelvet is. Ök nem tanulták meg az idegen szót, szószerint vették az anyanyelv jelentőségét és szent titokként adták tovább gyermekeiknek, unokáiknak. Így maradiak meg és tértek vissza a nagy magyar család közösségébe.

Minden magyar nőnek szent titokként kell megőriznie és továbbadnia nemzeti kincseinket. Ezt az élethivatást várjuk a magyar lányoktól.

n Mtmc sít m te jh in ac.- jli tu mljib iii tic-jan m ük. au nme, au in iné, aingac-aornE. an tu un'íaiui

Albrecht kir. hercegné a tanitéi kérdésekről