Esztergom és Vidéke, 1941

1941-09-13 / 74.szám

A rendelet szerint a belföldi forgalomban a közönséges távírat szódija 12 fillér. A legkisebb díj 1 P 20 fillér. A távbeszélő belépési díja különvonató állomásért (fővonalért) helyi közvetlen összeköttetésért a vidéki hálózatokban 16 pengő, iker- és választórendszerű állomásért a vidéki hálózatokban 10 P. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletében megállapított új postai táviró- és távbeszélő díjtételek szeptember hó 15-től kezdve érvényesek. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara terményértékesítési tájékoztatója A kötött gazdálkodással és a háborús gazdálkodással kapcsolatos, erősen megszorított terményértékesítés a gazdaközönség körében már eddig is számos panaszt váltott ki s e panaszok miatt általános elégedetlenség alakult ki a terményértékesítést lebonyolító szervvel szemben. E panaszok különböző természetűek és különböző okokra vezethetők vissza. A panaszok nagy része onnan adódik, hogy a gazdaközönség nem ismeri ki magát az értékesítéssel és terményígénybevétellel kapcsolatos rendeletek tömegében és így önkénytelenül hibákat követ el saját kárára. Vannak azonban panaszok, amelyek a lebonyolítás során felmerülő tényleges visszásságokra vonatkoznak. Mind a kormányzat, mind az értékesítést lebonyolító szerv, mind pedig a gazdaközönség érdeke megköveteli, hogy e panaszok megszűnjenek, illetve a lehető legkisebb mértékre csökkentessenek. Kormányzati érdek ez azért, mert a panaszok csökkentése esetén a gazdaközönség nagyobb megnyugvással fogadja a kényszergazdálkodásból folyó és kétségtelenül kényelmetlen kormányzati intézkedéseket. Az értékesítést lebonyolító szerv érdekében is áll a panaszok csökkentése, hogy ezáltal a lebonyolító szerv és a gazdatársadalom közötti bizalmat helyre lehessen állítani és a gazdatársadalom ne lássa ellenségét a lebonyolító szervben. Végül a gazdatársadalom érdekét is szolgálja a panaszok megszüntetése, mert gyakran a gazdatársadalom tényleg károkat szenvedett a lebonyolítás során tájékozatlansága, vagy a valóban felmerült visszásságok miatt. Annak a nagy jelentőségére való tekintettel, ami az e tekintetbeni nyugalom megteremtéséhez fűződik, szükségesnek látszik egy olyan érdekképviseleti szolgálat kiépítése, amely alkalmas arra, hogy egyfelől a panaszok okait megszüntesse, másfelől a tényleg felmerülő panaszokat a felelőtlen kritika elfajulása helyett alkotmányos úton levezesse. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági kamarára az a feladat hárul, hogy egészen részletes tájékozást szerezzen a terményértékesítésiéi és igénybevétellel kapcsolatban. E célból kamaránk a földművelésügyi minisztérium kívánságára „Terményértékesítési tájékoztató" osztályt létesít. A terményértékesítési tájékoztató osztály egyfelől állandóan tájékoztatja a gazdaközönséget a terményértékesítés, valamint a terményigénybevétel tudnivalóiról, azokat lehetőleg saját hatáskörében kivizsgálja, indokolt esetben lépéseket tesz az orvoslás érdekében, saját hatáskörében ís ellenőrzi a vidéki értékesítést és a tapasztalt visszásságokat saját hatáskörében igyekszik orvosolni. Kamaránk a fentvázolt és felelősségteljes munkájának mindenben meg kíván felelni és az illetékes hatóságokat ebben a kérdésben a helyszíni tapasztalat és a gazdákkal fenntartott szoros kapcsolat révén tájékoztatni kívánja, ezért ebben a munkában a kamarai kirendeltségeket be akarja kapcsolni A kirendeltségek saját területükön a fent vázoltak alapján kötelesek eljárni és a kamarához minden hét szombatján postára adandó jelentést kötelesek küldeni, nemleges esetben is. Természetesen csak jegyzőkönyvekkel felvett konkrét panaszok továbbíthatók, mert az illetékes miniszterek csakis ilyeneket hajlandók tárgyalás alá venni. Különleges sürgős esetben telefoni, vagy távirati jelentés adandó. Az illetékes minisztereknek, valamint a Hombár kormánybiztosának határozott igéretét birjuk, hogy minden valóban előforduló sérelmet soronkívül azonnal kivizsgáltat, így tehát a gazdák gyors orvoslást várhatnak, ezirányban megnyugtatandók. A tájékoztató osztály vezetésével a Kamara elnöksége Molnár Béla kamarai titkárt bízta meg. Ezzel egyidejűleg Nagy Tibor kamarai intéző állandóan külszolgálatot teljesít, mely szolgálata alkalmával a kirendeltségekkel és a gazdatársadalommal érintkezést tart fenn. Természetesen kamaránk összes tisztviselői is hivatalos utaik alkalmával a fenti kérdésekben igyekezni fognak tájékoztatást szerezni. Kamaránk egyidejűleg felkérte a Hombár kormánybiztosát, hogy az eddig megjelnt idevonatkozó összes rendeleteket bocsássa megfelelő számban kamaránk rendelkezésére és ez okból megfelelő példányszámot a kirendeltségnek meg fogunk küldeni. Arra való tekintettel, hogy jelen körlevelet megkapják a kamara összes alsóbb tagozatai (község, járás, vármegye) közöljük a megyék szerint illetékes kirendeltségek címeit : Komárom vármegye : Nirschy Ferenc ge. titkár, Komárom, Ferenc József rakpart 16, Győr-Moson-Pozsonny vármegye : Besenbeck Alfonz ge. titkár, Győr, Vármegyeháza. Esztergom vármegye : Hegedűs Balázs ge. ügyv, igazgató, Párkány. Bars-Hont vármegye : Krajtsik Jenő ge. igazgató, Léva, Vármegyeháza. Nyitra-Pozsony vármegye : Kochanovszky Edgár ge, igazgató, Érsekújvár, Kórház-u. 6, A bencés cserkészek szép sikere a szentendrei versenyen . . . Jobbra az újpesti gyárak csípős, szennyes füstjétől vérvörösre puffadt hold bujkál a szentendrei-sziget füzeseinek bokrai között, a másik oldalról Óbuda ezernyi lámpaszeme pislog bíztatóan utánunk, elől azonban csöndes, mozdulatlan és fekete a sötétség. Csónakunk, a legnemesebb Holló-cserkészről elnevezett „Kasszián", bátran siklik bele az éjfekete némaságba. Mögöttünk még halljuk a pár perccel ezelőtt megelőzött versenyörs csónakjának hasztalan igyekvő csobogását, mikor a csónak orrában ülő megfigyelőnk lámpájának hirtelen felvillanó fénye újabb csónakra esik. Utóiértük az előttünk húsz perccel indult versenyőrsöt is. így folyik a vak némaságban megfeszített erővel és figyelemmel az egész ország legjobb vizicserkészeit összegyűjtő V, országos vizicserkész-versenyek első versenyszáma ; az éjtszakai portyázás. Nagy gyakorlatot, vízismeretet és gyors elhatározást kíván ez a küzdelem, hiszen az ismeretlen sötétség ezernyi meglepetéssel és veszedelemmel várja a tükörsima vízen nagy sebességgel haladó őrsi hajót. Versenyőrsünk azonban csupa régi, kipróbált „vizesből" áll. A fiúk egész nyáron a vízen éltek, szürkére fakultak az égető napon, s legtöbbünk bizony ezen a nyáron még talán nem ís aludt matrácos ágyban. Kell ís azonban a komoly felkészültség, mert nagy tétért folyik a küzdelem. Az eddig, megtartott négy viziversenyen az esztergomi bencésgimnázium 14. sz. Holló cserkészcsapata mindig becsülettel megállotta a helyét, de az áhított győzelmet : a „legjobb vizicserkész csapat" büszke címet még sohasem sikerült elnyernie. Ránk vár most ez a nehéz, de szép feladat. Szigetmonostornál éjtszakáztunk. Ragyogva önti a sötétkék tájékra aranyló sugarait a hold. Ha másnap nem várna ránk további kemény munka, órákig el tudnánk üldögélni sátraink előtt gyönyörköve a legszebb élményben, amit a viziélet csak adni tud, — a vízparti holdtöltében, A kemény földön eltöltött éjtszaka után másnap, szeptember 7-én, délelőtt voltak az őrsi csónak sebességi versenyei. Minthogy életéveink összege meghaladja a 136 esztendőt, azért mi minden versenyszámban az „öregek" között indulunk. A sebességi versenyekben bekerültünk a döntőbe, ahol az összes induló között harmadiknak, az öregek között pedig a másodiknak eveztünk a célba. A küzdelem sokágú. Hatféle versenyszámban mérik össze a vizicserkészek ere jöket, 's amelyik őrs az összes versenyekben a legtöbb pontot éri el, az nyeri az egész versenyt. A harmadik versenyszám az úszás. Ez volt a legkomolyabb, legkeményebb versenyszám, A feladat, hogy egy körülbelül 250 m hosszú távot száraz cserkészruhával kell végigúszni, A legmarkosabb versenyevezősünkről sem látszott bizonyosan, hogy a hosszú távot feltartott karral végig tudja úszni, minthogy a táv egy részén a víz visszafelé folyt, azért azután a ruhát erősen a fejünkre szíjaztuk. Az áll alatt meghúzott szíj azonban csaknem lehetetlenné tette a nyelést, míg az áradt, jéghideg víz bőven okozott görcsöket, úgy, hogy eznap este az egész tábor ruhái ott „száradtak" a kifeszített köteleken a halkan szemerkélő esőben. A negyedik versenyszám az öregek vizitérképismereti-versenye volt. Ezalatt a „Hatatok" jeladásban versengtek, , fleuon, az utoiso versenynap délelőttjén volt a vizí akadályverseny, £.z a legigazibb cserkesz-versenyszám, A nyolcszemélyes orsi hajóban rajtoló versenyorsnek at kellett eveznie vízben uszó gerendán és drótkötélen, vizalatti sarkantyúk löiött kavargó vizén és olyan szuk helyen, ahol a szeles csónak éppen eltért. Hz utóbbi leladatot még eros olaal szél is nehezítette. További leiadatok a vontatás, csónakkal való mentés, köteldobas, kormány nélkül való evezés, míg végül is az „összes lapátok eltörnek' és evező nélkül kell parira jutnunk, ahol a közel két mázsa súlyú csónak kövek fölött történt kiemelése után fáradtan lihegve — cérnát kellett tűbe fűzni, Az utolsó szám — egyéni versenyek. Az őrs nyolc tagja sorshúzás szerint versenyez a következő nyolc versenyszámban : kormányevezővel evezés ladikban, csáklyázás utaszladíkban, víziföldrajz, vízrendészet, vizisport- és csónakismeret, elsősegítségnyújtás, kötélfonás és csomózás, vízbőlmentés úszva. Ebben a versenyszámban mutatkozott meg a Hollók igazi fölénye. A nyolc versenyszám közül hatban a Hollók az elérhető legnagyobb pontszámot kapták, de a másik két számban is olyan jók voltak, hogy a többi tizenegy versenyőrs eredménye fölött áll. Ez a fölény világosan megmutatkozott Kisboldogasszony napjának estéjén az eredménykíhirdetésen és díjkiosztáson, amikor is Örsünk vezetője tizenegyszer lépett dr. Papp Antal, a Gserkészszvetség elnöke elé, hogy átvegye az egyes versenyszámok díjait. Részletes eredmények a következők : Versenyőrsünk portyázáson az öregek versenyében első, de első valamennyi induló között is ; — gyorsasági versenyben az öregek között második ; -— térképversenyben első, (ebben a számban nyertük dr, Horváth Kandid bencés igazgató vándordíjas ezüstserlegét) ; — úszásban öregek versenyében első ; — akadályversenyben öregek között első ; — egyéni versenyben öregek közöttt első, de azt ösz, szes induló őrsök között is a legjobb. A hat versenyszám összesített eredménye alapján az öregek versenyében elsők az esztergomiak : nyerték a Magyar Cserkészszövetség történelmi ezüstserlegét ; összesített eredményük azonban valamennyi induló között is a legjobb, így megnyerték a Főcserkész vándordíját, az ezüst paizsot, s ezzel a „legjobb vizicserkész csapat" címet, * * * A fenti sorokban a résztvevők elbeszélései alapján beszámoltunk arról a szép győzelemről, melyet Homor Pál, mint őrsvezető vezetésével dr. Márkus Pál, Somfai Ferenc, Kubovics Gyula, Somfai György, Bélai Iván, Komán Béla és ifj. Urbán Vilmos értek el, Esztergomnak, az ország legkiválóbb vizi lehetőségeivel rendelkező városnak méltányolnia kell ezt az eredményt azáltal, hogy városunk ifjúsága hasonlóan megismeri és megszereti a mi Dunánkat, úgyhogy két esztendő múlva, mikor a legközelebbi országos versenyek Esztergomban lesznek, az utódok ismét helyt tudnak állani. HÍREK A hercegprímás szülőfalujában, Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás bérmaútján háromnapos szünetet tartott és ezalatt ellátogatott szülőfalujába, a pozsonymegyei Deákiba. A bíboros főpásztor megtekintette a templom restaurálási munkálatait, annak művészi kifestését és a templom stílusához igazodó új főoltár építési munkálatait, amelyeket mind a saját költségén készíttetett el és a munka befejezése után személyesen fog megáldani, illetve felszentelni. A Tanult Nők Mária kongregációja közli tagjaival, hogy f. hó 13- án (szombaton) d. u. fél 6 órakor évújító gyűlést tart. Orvos! hir. Dr. Breitwieser Pál fogorvos (Szt. Lőrinc-u. 1.) szabadságát megkezdte. Rendelés október l-ig szünetel. Az Esztergomi Oltáregylet f. hó 14- én tartja szokásos havi szentségimádását a vízivárosi zárdatemplomban. Délután 5 órakor litánia, szentbeszéd és szentségbetétei. Másnap, hétfőn délután fél 5 órakor választmányi gyűlés. Egy általános közlekedésügyi kívánság. Az iskolaév megkezdésével kapcsolatos menetrendváltozások közül a közönség igen nagy örömmel vette tudomásul, hogy a 6.55ös budapesti vonatot visszaállították. De nagy csodálkozást keltett, hogy ennek az új reggeli vonatnak párját, ami 14.51-kor indul Bpestről, csak Dorogig járatják s igy, aki Budapestről kora délután elindul, az csak úgy tud eljutni Esztergomba, ha Dorogon átszáll az annavölgyi vonatra, azzal elmegy Tokodra és ott viszont az Almásfüzitői vonatra átszállva jut Esztergomba. Azt hisszük, hogy nincs komolyabb akadálya annak, hogy az illetékesek megszüntessék ezt a fonák helyzetet s bejárassák a vonatot Esztergomba, mert hiszen ez a néhánykilométeres Dorog— esztergomi út nem jelenthet legyőzhetetlen technikai akadályt. Mi van megint a tankönyvekkel? Évek óta panaszkodnak az érdekeltek a tankönyvmizériák miatt, amelyek — mint az újabb panaszok jelzik — ma sem szűntek meg. A szülők drága pénzükért sem tudnak idejében hozzájutni a tankönyvekhez. Nem tudják a legjobb akarat mellett és a sok sürgetés és boszszankodás árán sem gyermekeik részére az^összes könyveket beszerezni. Az előadások megkezdődtek, a tanár követeli a könyvet s ebben igaza van, mert az anyagot el kell végezni, a leckét meg kell tanulni. Könyv azonban nincs, legalább is a könyveilátás nincs kellően biztosítva. Az esztergomi könyvkereskedők naponta rendelik a hiányzó könyveket, a budapesti vállalatok azonban hol ezt, hol azt a könyvet hagyják ki a küldeményből. Vagy azt üzenik, hogy sajtó alatt van, vagy azt, hogy legközelebb küldik. Lehetetlen állapot ez és helytelen. Itt valami hibának kell lenni, — de hol a hiba és ki a bűnös mindezért? Valamiképpen csak meg lehetne előzni vagy szüntetni ezt a minden szeptemberben megismétlődő bajt és kellemetlenséget! Miért ne lehetne a tankönyvet idejében megírni, idejében nyomtatni és idejében rendeltetési helyére juttatni ?! Hát akik e könyvek írásával, sajtó alá rendezésével és eladásával foglalkoznak, nem tudják, vagy nem törődnek vele, hogy a középiskolákban szeptember elején kezdődik a tanítás és nem a végén ? Százmillió pengőbe kerül a megnagyobbodott ország utalnak javítása és karbantartása Érdekes adatok számolnak be a megnagyobbodott országunk úthálózatával kapcsolatos költségekről. Eszerint az erdélyi területeken az állami utak karbantartására 8 millió P-t fordítanak, a visszacsatolt Felvidéken és Kárpátalján ugyancsak e célra 12 millió pengőt, Bácskában fél millió pengőt. A törvényhatóságok kezelésében levő utak hossza 24.311 km-ról 37.591 km-re növekedett 37.000 pengő fenntartási költséggel. Az árvízkárok 3 millió pengőbe kerülnek, az adminisztrációs költségek 14 millió pengőt tesznek ki. Kenderszövetből készített cipőtalp. Kitartó kísérleti munka után Czier Ignác miskolci cipésziparos feltalálta a kenderszövetből készült cipőtalpat és ennek alkalmazási módját. A talp rugalmas, puha és kényelmes, teljesen vízhatlan, nem kopog, sokáig eltart, olcsóbb a bőrtalpnál s jegy nélkül is beszerezhető. A minisztérium megbízta a miskolci polgármestert, hogy a város négy legnagyobb körzetében eljáró kézbesítőjének kenderszövettalppal talpaltassa meg a cipőjét. A próbától teszik függővé a további kísérletezést.