Esztergom és Vidéke, 1941

1941-09-13 / 74.szám

A rendelet szerint a belföldi forgalomban a közönséges távírat szódija 12 fillér. A legkisebb díj 1 P 20 fillér. A távbeszélő belépési díja kü­lönvonató állomásért (fővonalért) helyi közvetlen összeköttetésért a vidéki hálózatokban 16 pengő, iker- és választórendszerű állomá­sért a vidéki hálózatokban 10 P. A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter rendeletében meg­állapított új postai táviró- és táv­beszélő díjtételek szeptember hó 15-től kezdve érvényesek. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara terményértékesítési tájékoztatója A kötött gazdálkodással és a háborús gazdálkodással kapcsolatos, erősen meg­szorított terményértékesítés a gazdakö­zönség körében már eddig is számos pa­naszt váltott ki s e panaszok miatt álta­lános elégedetlenség alakult ki a ter­ményértékesítést lebonyolító szervvel szemben. E panaszok különböző természe­tűek és különböző okokra vezethetők vissza. A panaszok nagy része onnan adó­dik, hogy a gazdaközönség nem ismeri ki magát az értékesítéssel és terményígény­bevétellel kapcsolatos rendeletek töme­gében és így önkénytelenül hibákat követ el saját kárára. Vannak azonban pana­szok, amelyek a lebonyolítás során felme­rülő tényleges visszásságokra vonatkoz­nak. Mind a kormányzat, mind az értékesí­tést lebonyolító szerv, mind pedig a gaz­daközönség érdeke megköveteli, hogy e panaszok megszűnjenek, illetve a lehető legkisebb mértékre csökkentessenek. Kor­mányzati érdek ez azért, mert a panaszok csökkentése esetén a gazdaközönség na­gyobb megnyugvással fogadja a kényszer­gazdálkodásból folyó és kétségtelenül ké­nyelmetlen kormányzati intézkedéseket. Az értékesítést lebonyolító szerv érdeké­ben is áll a panaszok csökkentése, hogy ezáltal a lebonyolító szerv és a gazda­társadalom közötti bizalmat helyre lehes­sen állítani és a gazdatársadalom ne lássa ellenségét a lebonyolító szervben. Végül a gazdatársadalom érdekét is szolgálja a panaszok megszüntetése, mert gyakran a gazdatársadalom tényleg káro­kat szenvedett a lebonyolítás során tájé­kozatlansága, vagy a valóban felmerült visszásságok miatt. Annak a nagy jelentőségére való tekin­tettel, ami az e tekintetbeni nyugalom megteremtéséhez fűződik, szükségesnek látszik egy olyan érdekképviseleti szolgá­lat kiépítése, amely alkalmas arra, hogy egyfelől a panaszok okait megszüntesse, másfelől a tényleg felmerülő panaszokat a felelőtlen kritika elfajulása helyett al­kotmányos úton levezesse. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági kamarára az a feladat hárul, hogy egé­szen részletes tájékozást szerezzen a ter­ményértékesítésiéi és igénybevétellel kapcsolatban. E célból kamaránk a földművelésügyi minisztérium kívánságára „Terményérté­kesítési tájékoztató" osztályt létesít. A terményértékesítési tájékoztató osztály egyfelől állandóan tájékoztatja a gazda­közönséget a terményértékesítés, vala­mint a terményigénybevétel tudnivalóiról, azokat lehetőleg saját hatáskörében ki­vizsgálja, indokolt esetben lépéseket tesz az orvoslás érdekében, saját hatásköré­ben ís ellenőrzi a vidéki értékesítést és a tapasztalt visszásságokat saját hatáskö­rében igyekszik orvosolni. Kamaránk a fentvázolt és felelősségtel­jes munkájának mindenben meg kíván fe­lelni és az illetékes hatóságokat ebben a kérdésben a helyszíni tapasztalat és a gazdákkal fenntartott szoros kapcsolat révén tájékoztatni kívánja, ezért ebben a munkában a kamarai kirendeltségeket be akarja kapcsolni A kirendeltségek saját területükön a fent vázoltak alapján köte­lesek eljárni és a kamarához minden hét szombatján postára adandó jelentést kö­telesek küldeni, nemleges esetben is. Ter­mészetesen csak jegyzőkönyvekkel felvett konkrét panaszok továbbíthatók, mert az illetékes miniszterek csakis ilyeneket haj­landók tárgyalás alá venni. Különleges sürgős esetben telefoni, vagy távirati je­lentés adandó. Az illetékes minisztereknek, valamint a Hombár kormánybiztosának határozott igéretét birjuk, hogy minden valóban elő­forduló sérelmet soronkívül azonnal ki­vizsgáltat, így tehát a gazdák gyors or­voslást várhatnak, ezirányban megnyug­tatandók. A tájékoztató osztály vezetésével a Ka­mara elnöksége Molnár Béla kamarai tit­kárt bízta meg. Ezzel egyidejűleg Nagy Tibor kamarai intéző állandóan külszol­gálatot teljesít, mely szolgálata alkalmá­val a kirendeltségekkel és a gazdatársa­dalommal érintkezést tart fenn. Természetesen kamaránk összes tiszt­viselői is hivatalos utaik alkalmával a fenti kérdésekben igyekezni fognak tájé­koztatást szerezni. Kamaránk egyidejűleg felkérte a Hom­bár kormánybiztosát, hogy az eddig meg­jelnt idevonatkozó összes rendeleteket bocsássa megfelelő számban kamaránk rendelkezésére és ez okból megfelelő pél­dányszámot a kirendeltségnek meg fo­gunk küldeni. Arra való tekintettel, hogy jelen körle­velet megkapják a kamara összes alsóbb tagozatai (község, járás, vármegye) kö­zöljük a megyék szerint illetékes kiren­deltségek címeit : Komárom vármegye : Nirschy Ferenc ge. titkár, Komárom, Ferenc József rak­part 16, Győr-Moson-Pozsonny vármegye : Be­senbeck Alfonz ge. titkár, Győr, Várme­gyeháza. Esztergom vármegye : Hegedűs Balázs ge. ügyv, igazgató, Párkány. Bars-Hont vármegye : Krajtsik Jenő ge. igazgató, Léva, Vármegyeháza. Nyitra-Pozsony vármegye : Kocha­novszky Edgár ge, igazgató, Érsekújvár, Kórház-u. 6, A bencés cserkészek szép si­kere a szentendrei versenyen . . . Jobbra az újpesti gyárak csípős, szennyes füstjétől vérvörösre puffadt hold bujkál a szentendrei-sziget füzesei­nek bokrai között, a másik oldalról Óbuda ezernyi lámpaszeme pislog bízta­tóan utánunk, elől azonban csöndes, moz­dulatlan és fekete a sötétség. Csónakunk, a legnemesebb Holló-cser­készről elnevezett „Kasszián", bátran sik­lik bele az éjfekete némaságba. Mögöt­tünk még halljuk a pár perccel ezelőtt megelőzött versenyörs csónakjának hasz­talan igyekvő csobogását, mikor a csónak orrában ülő megfigyelőnk lámpájának hirtelen felvillanó fénye újabb csónakra esik. Utóiértük az előttünk húsz perccel indult versenyőrsöt is. így folyik a vak némaságban megfeszí­tett erővel és figyelemmel az egész ország legjobb vizicserkészeit összegyűjtő V, or­szágos vizicserkész-versenyek első ver­senyszáma ; az éjtszakai portyázás. Nagy gyakorlatot, vízismeretet és gyors elhatá­rozást kíván ez a küzdelem, hiszen az is­meretlen sötétség ezernyi meglepetéssel és veszedelemmel várja a tükörsima ví­zen nagy sebességgel haladó őrsi hajót. Versenyőrsünk azonban csupa régi, ki­próbált „vizesből" áll. A fiúk egész nyá­ron a vízen éltek, szürkére fakultak az égető napon, s legtöbbünk bizony ezen a nyáron még talán nem ís aludt matrácos ágyban. Kell ís azonban a komoly felkészültség, mert nagy tétért folyik a küzdelem. Az eddig, megtartott négy viziversenyen az esztergomi bencésgimnázium 14. sz. Holló cserkészcsapata mindig becsülettel meg­állotta a helyét, de az áhított győzelmet : a „legjobb vizicserkész csapat" büszke cí­met még sohasem sikerült elnyernie. Ránk vár most ez a nehéz, de szép fel­adat. Szigetmonostornál éjtszakáztunk. Ra­gyogva önti a sötétkék tájékra aranyló sugarait a hold. Ha másnap nem várna ránk további kemény munka, órákig el tudnánk üldögélni sátraink előtt gyönyör­köve a legszebb élményben, amit a vizi­élet csak adni tud, — a vízparti holdtöl­tében, A kemény földön eltöltött éjtszaka után másnap, szeptember 7-én, délelőtt voltak az őrsi csónak sebességi versenyei. Minthogy életéveink összege meghalad­ja a 136 esztendőt, azért mi minden ver­senyszámban az „öregek" között indu­lunk. A sebességi versenyekben bekerültünk a döntőbe, ahol az összes induló között harmadiknak, az öregek között pedig a másodiknak eveztünk a célba. A küzdelem sokágú. Hatféle verseny­számban mérik össze a vizicserkészek ere jöket, 's amelyik őrs az összes versenyek­ben a legtöbb pontot éri el, az nyeri az egész versenyt. A harmadik versenyszám az úszás. Ez volt a legkomolyabb, legkeményebb ver­senyszám, A feladat, hogy egy körülbe­lül 250 m hosszú távot száraz cserkészru­hával kell végigúszni, A legmarkosabb versenyevezősünkről sem látszott bizo­nyosan, hogy a hosszú távot feltartott karral végig tudja úszni, minthogy a táv egy részén a víz visszafelé folyt, azért az­után a ruhát erősen a fejünkre szíjaztuk. Az áll alatt meghúzott szíj azonban csak­nem lehetetlenné tette a nyelést, míg az áradt, jéghideg víz bőven okozott görcsö­ket, úgy, hogy eznap este az egész tábor ruhái ott „száradtak" a kifeszített kötele­ken a halkan szemerkélő esőben. A negyedik versenyszám az öregek vi­zitérképismereti-versenye volt. Ezalatt a „Hatatok" jeladásban versengtek, , fleuon, az utoiso versenynap délelőtt­jén volt a vizí akadályverseny, £.z a leg­igazibb cserkesz-versenyszám, A nyolcszemélyes orsi hajóban rajtoló versenyorsnek at kellett eveznie vízben uszó gerendán és drótkötélen, vizalatti sarkantyúk löiött kavargó vizén és olyan szuk helyen, ahol a szeles csónak éppen eltért. Hz utóbbi leladatot még eros olaal szél is nehezítette. További leiadatok a vontatás, csónakkal való mentés, köteldo­bas, kormány nélkül való evezés, míg vé­gül is az „összes lapátok eltörnek' és evező nélkül kell parira jutnunk, ahol a közel két mázsa súlyú csónak kövek fö­lött történt kiemelése után fáradtan li­hegve — cérnát kellett tűbe fűzni, Az utolsó szám — egyéni versenyek. Az őrs nyolc tagja sorshúzás szerint ver­senyez a következő nyolc versenyszám­ban : kormányevezővel evezés ladikban, csáklyázás utaszladíkban, víziföldrajz, vízrendészet, vizisport- és csónakismeret, elsősegítségnyújtás, kötélfonás és csomó­zás, vízbőlmentés úszva. Ebben a versenyszámban mutatkozott meg a Hollók igazi fölénye. A nyolc ver­senyszám közül hatban a Hollók az elér­hető legnagyobb pontszámot kapták, de a másik két számban is olyan jók voltak, hogy a többi tizenegy versenyőrs ered­ménye fölött áll. Ez a fölény világosan megmutatkozott Kisboldogasszony napjának estéjén az eredménykíhirdetésen és díjkiosztáson, amikor is Örsünk vezetője tizenegyszer lé­pett dr. Papp Antal, a Gserkészszvetség elnöke elé, hogy átvegye az egyes ver­senyszámok díjait. Részletes eredmények a következők : Versenyőrsünk portyázáson az öregek versenyében első, de első valamennyi in­duló között is ; — gyorsasági versenyben az öregek között második ; -— térképver­senyben első, (ebben a számban nyertük dr, Horváth Kandid bencés igazgató ván­dordíjas ezüstserlegét) ; — úszásban öre­gek versenyében első ; — akadályver­senyben öregek között első ; — egyéni versenyben öregek közöttt első, de azt ösz, szes induló őrsök között is a legjobb. A hat versenyszám összesített eredmé­nye alapján az öregek versenyében elsők az esztergomiak : nyerték a Magyar Cser­készszövetség történelmi ezüstserlegét ; összesített eredményük azonban vala­mennyi induló között is a legjobb, így megnyerték a Főcserkész vándordíját, az ezüst paizsot, s ezzel a „legjobb vizicser­kész csapat" címet, * * * A fenti sorokban a résztvevők elbeszé­lései alapján beszámoltunk arról a szép győzelemről, melyet Homor Pál, mint őrs­vezető vezetésével dr. Márkus Pál, Som­fai Ferenc, Kubovics Gyula, Somfai György, Bélai Iván, Komán Béla és ifj. Urbán Vilmos értek el, Esztergomnak, az ország legkiválóbb vizi lehetőségeivel rendelkező városnak méltányolnia kell ezt az eredményt azál­tal, hogy városunk ifjúsága hasonlóan megismeri és megszereti a mi Dunánkat, úgyhogy két esztendő múlva, mikor a leg­közelebbi országos versenyek Esztergom­ban lesznek, az utódok ismét helyt tudnak állani. HÍREK A hercegprímás szülőfalujában, Dr. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás bérmaútján háromnapos szünetet tartott és ezalatt ellátoga­tott szülőfalujába, a pozsonymegyei Deákiba. A bíboros főpásztor meg­tekintette a templom restaurálási munkálatait, annak művészi kifesté­sét és a templom stílusához igazo­dó új főoltár építési munkálatait, amelyeket mind a saját költségén készíttetett el és a munka befeje­zése után személyesen fog megál­dani, illetve felszentelni. A Tanult Nők Mária kongregá­ciója közli tagjaival, hogy f. hó 13- án (szombaton) d. u. fél 6 óra­kor évújító gyűlést tart. Orvos! hir. Dr. Breitwieser Pál fogorvos (Szt. Lőrinc-u. 1.) szabad­ságát megkezdte. Rendelés október l-ig szünetel. Az Esztergomi Oltáregylet f. hó 14- én tartja szokásos havi szentség­imádását a vízivárosi zárdatemplom­ban. Délután 5 órakor litánia, szent­beszéd és szentségbetétei. Másnap, hétfőn délután fél 5 órakor választ­mányi gyűlés. Egy általános közlekedésügyi kívánság. Az iskolaév megkezdésé­vel kapcsolatos menetrendváltozások közül a közönség igen nagy öröm­mel vette tudomásul, hogy a 6.55­ös budapesti vonatot visszaállították. De nagy csodálkozást keltett, hogy ennek az új reggeli vonatnak pár­ját, ami 14.51-kor indul Bpestről, csak Dorogig járatják s igy, aki Budapestről kora délután elindul, az csak úgy tud eljutni Esztergom­ba, ha Dorogon átszáll az anna­völgyi vonatra, azzal elmegy To­kodra és ott viszont az Almás­füzitői vonatra átszállva jut Esz­tergomba. Azt hisszük, hogy nincs komolyabb akadálya annak, hogy az illetékesek megszüntessék ezt a fonák helyzetet s bejárassák a vonatot Esztergomba, mert hiszen ez a néhánykilométeres Dorog— esztergomi út nem jelenthet legyőz­hetetlen technikai akadályt. Mi van megint a tankönyvekkel? Évek óta panaszkodnak az érdekel­tek a tankönyvmizériák miatt, ame­lyek — mint az újabb panaszok jelzik — ma sem szűntek meg. A szülők drága pénzükért sem tudnak idejében hozzájutni a tankönyvek­hez. Nem tudják a legjobb akarat mellett és a sok sürgetés és bosz­szankodás árán sem gyermekeik ré­szére az^összes könyveket beszerezni. Az előadások megkezdődtek, a ta­nár követeli a könyvet s ebben igaza van, mert az anyagot el kell végezni, a leckét meg kell tanulni. Könyv azonban nincs, legalább is a könyveilátás nincs kellően bizto­sítva. Az esztergomi könyvkereske­dők naponta rendelik a hiányzó könyveket, a budapesti vállalatok azonban hol ezt, hol azt a könyvet hagyják ki a küldeményből. Vagy azt üzenik, hogy sajtó alatt van, vagy azt, hogy legközelebb küldik. Lehetetlen állapot ez és helytelen. Itt valami hibának kell lenni, — de hol a hiba és ki a bűnös mind­ezért? Valamiképpen csak meg le­hetne előzni vagy szüntetni ezt a minden szeptemberben megismét­lődő bajt és kellemetlenséget! Miért ne lehetne a tankönyvet ide­jében megírni, idejében nyomtatni és idejében rendeltetési helyére juttatni ?! Hát akik e könyvek írá­sával, sajtó alá rendezésével és eladásával foglalkoznak, nem tud­ják, vagy nem törődnek vele, hogy a középiskolákban szeptember ele­jén kezdődik a tanítás és nem a végén ? Százmillió pengőbe kerül a megnagyobbodott ország utalnak javítása és karbantartása Érdekes adatok számolnak be a megnagyob­bodott országunk úthálózatával kapcsolatos költségekről. Eszerint az erdélyi területeken az állami utak karbantartására 8 millió P-t fordítanak, a visszacsatolt Felvidé­ken és Kárpátalján ugyancsak e célra 12 millió pengőt, Bácskában fél millió pengőt. A törvényhatósá­gok kezelésében levő utak hossza 24.311 km-ról 37.591 km-re növe­kedett 37.000 pengő fenntartási költséggel. Az árvízkárok 3 millió pengőbe kerülnek, az adminisztrá­ciós költségek 14 millió pengőt tesznek ki. Kenderszövetből készített cipő­talp. Kitartó kísérleti munka után Czier Ignác miskolci cipésziparos feltalálta a kenderszövetből készült cipőtalpat és ennek alkalmazási módját. A talp rugalmas, puha és kényelmes, teljesen vízhatlan, nem kopog, sokáig eltart, olcsóbb a bőrtalpnál s jegy nélkül is beszerez­hető. A minisztérium megbízta a miskolci polgármestert, hogy a vá­ros négy legnagyobb körzetében eljáró kézbesítőjének kenderszövet­talppal talpaltassa meg a cipőjét. A próbától teszik függővé a további kísérletezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom