Esztergom és Vidéke, 1941

1941-09-06 / 72.szám

mindennapi áralakulástól és ezzel meg kell szüntetni az ipar és földmívelés el­lentétét, valamint az árhullámzással kap­csolatos gazdakárokat, Ezt a magyar-né­met gazdasági szerződés máris teljes mértékben elérte és biztosította. Ez a 'szerződés reális és tartós alapokon nyug­szik, így Magyarország be tudja rendezni erre egész termelését, ezzel biztosítja bevételét és gazdasági nívóját, valamint megszabhatja fejlődési irányát is. A rögzített árak a kalkuláció szilárdságát biztosítják, a közös tudományos kutatá­sok fejlődését segítik elő, amelyben kü­lönösen az olajmagvak, a lentermékek, az állatok, tej, gyümölcs és zöldség ját­szanak majd nagy szerepet. Rohan herceg, a német-magyar társa­ság alelnöke Magyarország és Középeu­rópa kapcsolatáról szól. Elmondja, hogy Magyarország az elmúlt 20 év alatt nagy utat tett meg. A monarchiában agrár jel­legű volt, Trianon azonban szinte min­den iparvidékét elvette, így iparosítania kellett. A mezőgazdaság nem birja az or­szág egész lakosságát eltartani, a terv­szerű iparosítás megszüntette Trianon 'súlyos mezőgazdasági nyomását. A mult földreformja nem hozta meg a kivánt eredményt, a mostani ujabb mellett a mezőgazdaság emelése és a mezőgazda­ság adottságai szerinti iparosítás adják a kormány legsúlyosabb feladatait. Ma­gyarország így szerves és értékes része Keleteurópának. Érdekes cikk szól A. W. Schürmann tollából Magyarország és az új német­kelet helyzetéről. Alaphelyzetnek Ma­gyarország agrár jellegét és Németország ipari jellegét veszi. Igy a szoros és széles egymásrautaltság és kapcsolat adott do­log közöttünk, ami a mostani folyó há­ború befejezése után várhatóan még nö­vekedni fog. Noha Kelet-Németországnak több olyan tartománya van, amely sok agrárterméket produkál, Magyarország mezőgazdaságának mégis nagy feladat jut. Felső-Szilézia hatalmas szénvidéke nagy tömegeket foglalkoztat, ez az ipar fejlesztésével még sokkal fog növekedni. Magyarország agrártermékeire így ott szükség van, iparcikkeinket pedig on­nan vásárolhatjuk. Ugyanez áll Kelet­Németország textílkérdésével is. Az Odera-Duna csatorna pedig nagyban megkönnyíti és olcsóvá teszi az árúfor­galmat. A bő tartalomból érdekesen emelkedik még ki B. Rust német nevelésügyi mi­niszter cikke a kulturális csereforgalom­ról. E. W. Bohle cikke a német közös­ségről, továbbá több ismertetés a mai né­met és magyar irodalom, film, művészet, újság, stb. helyzetéről. Mindenki élvezettel olvassa a pompás kötet cikkeit, amelyek jóakaratú megbe­csüléssel és tárgyilagossággal ismerik el értékeinket és jelentőségünket ; élvezet­tel nézzük a szép képeket, az elsőrangú papiros kifogástalan betűit és köszönetet érezünk mindazok iránt, akiknek részük volt eme nagyértékű mű megjelenésében, amely nemzetünk megismerését és meg­becsülését bizonyára nagy lépéssel fogja a külföldiek körében előbbrevinni. Mit kell tudnunk a bolse­vista veszedelemről ? Borzalommal gondolunk arra, mi lenne ma Európában s benne Magyarországon, ha Németország ereje s Hitler vezér zse­niális előrelátása idejében meg nem aka­dályozza az orosz bolsevista inváziót. A rejtélyes bolsevista Oroszországból a hatalmas német pöröly csapásainak kényszerítő ereje folytán sorra feltárul­nak azok a szomorú képek, amelyek a bolsevista Oroszországot jellemzik és amelyek elárulják azt az irtózatos vilá­got, amelynek lehetőségében — valljuk meg — az utóbbi időben már mi is alig hittünk, sőt arra gondoltunk, hogy va­lami tőlünk idegen, de tűrhető kulturvi­lág van ott kialakulóban, A most folyó nagy leszámolás lerántja a leplet a bolsevista uralom becstelensé­geiről. Most már látható, hogy az 1917.-i októberi forradalomnak a magyarországi proletárdiktatúra idejéből jól ismert módszereiben nem állott be változás, a szovjetvezetők és tisztviselők ma is na­gyobbrészt zsidók. Azok a borzalmak, amiket a 190 milliós orosz nép az elmúlt negyedszázad alatt átélt, minden képze­letet felülmúl. Az ember nem ember töb­bé, sorsa az igavonóállat nyomorúsága. 1939-ig a GPU nem kevesebb, mint 11 és fél millió embert gyilkoltatott meg, akik között van a cári család, 50 püs­pök, 486 pap, 4824 tanár és tanító, 8920 Orvos, 65.000 rendőrtisztviselő, 75.000 ka­tonatiszt, 360.000 közkatona, 120.000 tisztviselő, 42.000 értelmiségi, 480.000 csendőr, 893.000 munkás és 9.600.000 paraszt. Ezenkivül 25.000 000 ember hait meg éhínségben és vérhasban. 1937-ben a szovjet kényszermunkatáboraiban 6 és félmillió férfi és nő szenvedett. A helyzet ma sem változott. Téved az, aki azt hiszi, hogy Lenin halálával anti­szemita irányzat kerekedett felül.. Sztá­lin uralma még inkébb erősítette a zsi­dók hatalmát a szovjetben. A szovjet zsi­dó diplomatáit Molotov átvette Litvinov­tól, A vörös haderő a forradalmi jellegű hadviselést folytatja és a nemzetközi jogba ütköző embertelen cselekedeteket viszi végbe. Európában nem lehet békét és nyugalmat termeteni addig, amíg a bolseviki zsidó vezetés és a pusztításra, kegyetlenkedésre fanatizált tömegek meg nem semmisülnek. A német és magyar kézre került ok­mányok és a vörös foglyok vallomásai igazolják, hogy Sztálin augusztusban akarta sokmilliós seregét Európára zúdí­tani. Luckban megtalálták a németek a titkos orosz hadműveleti tervet, amely szerint Kelet-Poroszországtól Varsóig terjedő területen hat vörös hadsereg vo­nult fel. A magyarok által megtalált ha­diterv szerint- 16 vörös hadosztálynak és páncélos egységnek kellett volna pár nap alatt előbb Budapestre, azután a Bal­kánra előtörnie. Angliát kivéve ma már az egész mű­velt Európa összefogott a németekkel a bolsevizmus megsemmisítésére. Ennek az összefogásnak győznie kell. Kereszteshá­ború ez a keresztény műveltségű Európa létéért és minden ember keresztény nem­zeti életeszméjéért. FELHÍVÁS az Esztergom-Érsek-Vizivárosi Róm. Kat. Egyházközség híveihez és Esztergom vá­ros katolikus közönségéhez. Nagy örömmel és őszinte megilletődés­sel jelentjük a vízivárosi és szenttamási kedves Híveknek, hogy az 1939, év őszén a vízivárosi plébániatemplom orgonája javára megindított gyűjtésünk oly szép eredményre vezetett, hogy szükségét érezzük annak, hogy ezt a kedves Hivek tudomására adjuk. Ugyanis f, év augusztus hó közepéig el­értük a 2000 (Kettőezer) pengőt. Ha meggondoljuk, hogy ennek az ösz­szegnek túlnyomó részét a legszegényebb Hivek adományozták, akik maguk is anyagi segítségre szorulnának, akkor ki kell mondanunk — a hála szava mellett — a legnagyobb elismerést : a szegény Hivek áldozatos lélekkel, erejükön felül áldoztak. Az ő áldozatuknak köszönhetjük, hogy az eddig kölcsön kapott harmónium he­lyett, amelyet most két évi használat után a vízivárosi zárdának visszaadtunk, másikat vehettünk, amellyel ki kell vár­nunk az orgona megújítását, hogy aztán átadhassuk azt a szenttamási Szent Ist­ván kápolnának, ahol az ősrégi orgona már szintén használhatatlanná vált. Amidőn hálásan megköszönjük az ed­dig befizetett nagylelkű adományokat, a jó Isten bőséges áldását kérjük az Ada­kozókra és kedves Családjukra, Megragadjuk az alkalmat ama tisztelet­teljes kérelmünk kifejezésére, hogy most már adakozzanak az Egyházközség tehe­tősebb Hívei is olyan arányban és áldo­zatkészséggel, mint a legszegényebb Hí­vek tették. Akik még nem adtak, azok pótolják ebbeli mulasztásukat, akik pedig nem adtak abban az arányban, amint ad­hattak volna, azok mérjenek nagyobb mértékkel az Isten dicsőségére és a Hi­vek lelkének épülésére. „Kétszer ad, aki gyorsan ad." Ezt kü­lönösen most kell hangoztatnunk, mert még ez év karácsonyán orgonaszóval sze­retnénk köszönteni az Isteni Kisdedet, hogy hozzon békét és boldogságot sze­gény Hazánknak, Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal az egész város kedves katolikus közönsé­gét ís felkérni, hogy tekintsék a vízivá­rosi templomot az egész város tulajdoná­nak, amint annak tekintik egyes különös alkalommal, amidőn az egész város terü­letéről özönlenek a Hivek szép templo­munkba. Tekintsék magukénak most ís, amikor az elnémult orgona helyett csak gyenge hangú harmóniummal tudjuk kisérni az egyházi éneket és adakozzanak mindnyá­jan ! A kegyes adományokat — vagy annak havi, illetőleg negyedévi részletekben va­ló felajánlását — akár személyesen, akár posta útján — kérjük lehetőleg közvet­lenül Szkalka Lajos egyházközségi pénz­táros címére (XI. Ince pápa-utca 4.) el­juttatni, aki a neki átadott, vagy hozzá eljuttatott adományokat nemcsak hiva­talos nyugtatvánnyal fogja elismerni, ha­nem külön nyomtatványban fogja a nyil­vánosságra hozni az adakozók nevét az általuk adományozott összeg feltünteté­sével és a nyomtatványt az adakozók cí­mére meg fogja küldeni, Esztergom, 1941, szeptember hó 2-án, Dr. Etter lenö polgármester, uz uyyházközség világi elnöke. Fóliák Miklós plébános, az egyházköznég egyházi elnöke Jótékonycélú adakozások Az Erzsébet Nőegylet „Néma Bál"-ján a következők adományoztak : 30 P-t : dr. Mészáros János. 20 P-t Jeszenszky Kálmán, dr, Meszlé­nyi Zoltán, 10 P-t ; Bognár Gergely, dr, Csárszky István, dr. Drahos János, dr. Fehér Gyu­la, dr. Felber Gyula, dr. Késmárki Frey Vilmos, Grósz István, dr. Mattyasóvszky Vilmos, dr. Mertán János, Nádler István, dr. Stockinger János, dr. Tóth Kálmán, 6 P-t : Obermüller Ferenc, 5 P-t; dr. Balogh Albin : Barth Mihál* Bolgárfalvy M. Alerina, özv, Czobor Gyuláné, Divéky Istvánné, Einczínger Sándorné, dr, Gidró Gergelyné, Grego­rovits Lipót, dr, Gróh Józsefi dr. Ham­vas Endre, Kofler Gyuláné, özv. Kőmives Lászlóné, Meszéna Jolán, Nagy-Józsa Kálmánné, Philipp József, Reviczky Ele­mér, Scheiber Zoltánné, gróf Sternberg Józsefné, Szlabey Imréné, Szatzlauer Gyula, Szent Ferenc-rendi Gimnázium, Vértes Zoárd, $ 4 P-t : Leidenfrost Pál, Rolkó Rezső, 3 P-t : dr. Berényi Róbert, dr, Berényi Zsigmond, dr, Breitvieser Pál, Csics Ár­pád, özv, dr, Földváry Istvánné, özv, Frey Ferencné, Homor Kálmán, Kornhá­ber Samu, özv. Meitner Lajosné, dr, Mike Lajosné, Reusz Ferencné, Serédi Sándor, dr. Török Mihály, vitéz Szivós­Waldvogel József, Zboray Bertalan. 2 P-t : Andrássy Mária, Berényi Vil­mosné, Büchler Mór, özv, Draxler Ala­josné, Csathó Ernő, dr, Etter Gyuláné, dr. Etter Kálmán, özv, dr, Forgách Bélá­né, dr, Gianits József, Gombos Géza, dr. Horváth Detre, Heischmann Ferenc, özv. Jacoby Gáborné, Jezierszky Mihályné, dr. Kaiser Ferenc, dr. Kamenszky Gyula, Keíl Mihály, özv. Király Mórné, Kör­mendy Károlyné, Kutasi Károly, Lintner Kálmánné, özv. Magos Sándorné, Magyar Endréné, Malatinszky Anna, Mészáros László, Mihályfi László, dr. Monsberger Ulrik, dr. Pauer István, Püvár Máté, vi­téz Ronkay Antal, Schmidt Lujza, Szabó István, M. Therézia főnöknő, Tihanyi Miklós, Venczel Ferenc, Vezér Mária, Virágh Róza, Zajda Júlia. 1.50 P-t : Kemény Lajos. 1 P-t : Bajnok Gizella, özv. Francsik Gyuláné, Frank Sándorné, dr, Horeczky Géza, Horváth Sarolta, dr. Marczell Ár­pád, Mihailic Erna, Müller és Társa, Pe­rédy Ferenc, Schmidt Ernő, özv. Szabó Gézáné, dr. Széli Endréné, Szegénygon­dozó Mária Nővérek. Midőn a Nőegylet vezetősége a jószí­vű adakozóknak hálás köszönetét fejezi ki, egyszersmind közli, hogy az elmúlt téli hónapokban 185 ískolásgyermeknek naponkint 2 dl., összesen 2036.4 liter te­jet juttatott. T^endezik*a vasárnapi munkaszünetet A teljes vasárnapi és ünnepnapi mun­kaszünet egységes és az egész országra kiterjedő rendezéséről szóló törvényja­vaslatot legközelebb tárgyalják az érde­keltek bevonásával. Az ipari és kereskedelmi érdekképvi­seletek most valamennyien a teljes és megszakítás nélküli vasárnapi munkaszü­net elvi álláspontjára helyezkedtek. Eddig városonként és megyénként kü­lönböző szabályok vannak érvényben. Az új törvény megszünteti ezt és az eddigi vasárnapi és Szent István-napi munka­szüneten kívül kötelező munkaszüneti napokként iktatja be március 15-ét, újév napját, húsvét és pünkösd másodnapját, a karácsony ünnepének mindkét napját. A munkaszünet a tervezet szerint meg­előző köznapon este 10 órakor kezdődik és a munkaszüneti napot követő hétköz­nap reggeli 6 óráig tart. A nappal és éjjel, vagy csak éjjel dol­gozó üzemekben a munkaszünet legké­sőbb a munkaszüneti napon reggel 6 óra­kor kezdődik és a szünnapot követő köz­nap reggel 6 órájáig tart. Kivételek a vendéglátói ipari üzmek, a személyszállító- és más olyan intézmé­nyek, amelyeknél közbiztonsági vagy más fontos szempontból nem lehet munkaszü­netet tartani. A tervezet megvitatásán az egyes szak­mák és a munkásság érdekeit a legmesz­szebbmenően veszik tekintetbe. Csipkebogyót (Vadrózsagyümölcsöt — fiecsedli) kimagozva, vagy egészben szá­rítva, továbbá szederlevelet (ku­szószeder), málnalevelet szárítva minden mennyiségben magas áron v á s & r o I Pantodrog Magyar Gyógynövény Bes?venyt usaság Budapest, IX., Ferenc-kÖrút 35. HIREK Hogyan viselkedjék a tisztvi­selő a felekkel? A minisztérium kis tájékoztató füze­tecskét küldött tisztviselői számára, E könyvecske tanácsokat és szabályokat közöl arról, hogy a köztisztviselő miként viselkedjék a féllel, aki élete ezernyi ba­jával-bújával arra kényszerül, hogy a köztisztviselővel érintkezzék. Bölcs elgondolás volt a mű kiadása, noha úgy érzem, hogy a magyar köztiszt­viselő, különösen az utóbbi években tuda­tában van annak a régen hangoztatott igazságnak, hogy a tisztviselő van a fe­lekért és nem fordítva. Nem kétséges, hogy kivételek minden­kor akadtak, de a kivételek a felekre is vonatkoznak. Mert egyes hölgyek és urak a legvilágosabb magyarázat és felvilágo­sítás ellenére ezer kérdéssel és kérelem­mel tartják fel a tisztviselőt, akitől gyak­ran olyasmit szeretnének, ami kivül ter­jed hatáskörén és rosszindulatúnak mi­nősítik, ha ilyen irányú kérelmük telje­sületlen marad. A tél és a tisztviselő képezik azt az egészet, ami a kérelem és az elintézés teljességét adja. A félnek mérlegelnie kell a tisztviselő elfoglaltságát, eleve az­zal a tudattal kell értekeznie, hogy ügyeit jóindulatúan, korrektül és hivatali pár­tatlansággal kezelik. A tisztviselőnek fegyelmezetten elnéző jóindulattal kell kezelnie a felet azzal a belső meggyőződéssel, hogy minden hi­vatali ügy, kérelem mögött problémák, sóhajok, vágyak, sokszor tragédiák iz­galma ég. Amint a jó orvos szeretetteljes részvéttel fogadja betegét, valahogy eh­hez hasonló tónussal kell fogadni a ké­relmező, folyamodó felet, aki közigazga­tási bajával instanciázik. Okos gondolat volt a könyv megjelen­tetése már csak azért is, hogy a köztiszt­viselőt túlzsúfolt munkájában emlékez­tesse arra, amit fásult idegességében el­felejtett, nem is rosszindulatból, hanem egyszerűen azért, mert ö is ember, akinek sem türelme, sem idegzete nem emberfe­letti. Többek között e füzet azt tartalmazza, hogy a vezetés ne legyen parancs, hanem példa legyen. A komoly és egységet al­kotó társadalom szerkezetét nem alkot­hatja a parancs, csak a jó példa. A pa­rancs rideg és ridegségénél fogva nincs Összetartó ereje. A jó példa lelkesít, sok­szor csodálatra méltó és igy megteremti azt a harmonikus társadalmi egységet, amire ma olyan nagy szükségünk van. A hercegprímás őszi bérmaútja. Dr. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás szerdán megkezdte őszi bérmaútját főegyházmegyéje terüle­tén Az első állomás Békásmegyer volt, ahol a csillaghegyi híveket is megbérmálta a főpásztor. A bérmá­lások 14-ig tartanak és annak to­vábbi állomásai: Nagymaros, Szob. Márianosztra, Érsekújvár, majd 3 napi közbeeső szünet után Egyház­gelle, Bős, Alsónyárad és Dunaszer­dahely. Esküvő. Varga Jolika és Németh István f hó 10-én d. u. 1 órakor tartják esküvőjüket a Szent Anna plébániatemplomban. Búcsúzás. Kutasi Károly eszter­gom-belvárosi káplánt a bíboros főpásztor Győrzámolyba helyezte ki h. plébánosnak, ki munkából mun­kába indult. Komoly, mélységes szeretettel búcsúzott el a gyerme­mekek és felnőttek hívőserege jósá­gos lelkipásztorától. Leiküknek atyja volt az iskolában, az iparostanulók között, a kongregációban, a Legény­egyletben s a hívők szerető vigasz­talója a templomban. Hívei, lelki gyermekei és barátai szeretete ki­séri Őt útján. Labdarúgómérkőzés Párkányban. Vasárnap, mint értesültünk, az esz­tergomi kiváló és megyeszerte el­ismert Levente Egyesület I. labda­rugócsapata, a környék egyik leg­kiválóbb együttesével, a Párkányi Torna Egylet csapatával mérkőzik. Szeretnénk, ha városunk sport­kedvelő közönsége köréből minél többen jelennének meg ezen a szép küzdelmet igérő első őszi mérkő­zésen. A mérkőzés d. u. 4 órakor .kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom