Esztergom és Vidéke, 1941

1941-04-12 / 30.szám

jának minden áldozatra kész első napszámosa, a sorsdöntő időket élő nemzet osztatlan bizalmának letéteményese, a szebb jövőt biztosítani hivatott megértés és egység rajongó apostola, a magyar tudományos élet büszkesége, a hősi lélekkel megáldott idealista, a kötelességtudás, a közéleti erkölcs, a puritán magánélet és az úri felfogás mintaképe összeroppant a nemzet boldogulásáért folytatott szakadatlan küzdelem és történelmi felelősség kibírhatatlan súlya alatt és meggyötört nemes magyar lelkét visszaadta Teremtőjének. . — Hazafias és önzetlen munkásságának hervadhatatlan eredményeivel, sziklaszilárd jellemével és minden feltűnést és ünneplést kerülő szerény egyéniségével kivívott osztatlan csodálat, tisztelet, nagyrabecsülés, hála és ragaszkodás érzelmeit felváltotta a mélységes fájdalom, aggódó bánat , mellyel az egész közvélemény fogadta váratlan és tragikus elmúlásának megdöbbentő hírét. — Életét és tetteit a történelem lesz hivatva méltatni és megörökíteni. Ránk, kortársaira, az a becsületbeli kötelesség hárul, hogy hálánk és elismerésünk jeléül igyekezzünk világító példáját erőnkhöz és tehetségünkhöz képest követni és — az ő törhetetlen bizalmával — Isten és a nemzet jövője iránt teljesítsük szeretett hazánk által reánk rótt kötelességeinket, Emlékét soha el nem múló kegyeletel őrizzük. Bejelentette, hogy a vármegye alispánja a m. kir, kormányhoz táviratot intézett, amelyben kifejezte a törvényhatóság mély részvétét. A temetésen a főispán és az alispán képviselték a vármegyét és a ravatalra a vármegye közönségének koszorúját helyezték el. Napirend előtt Hegedűs Balázs kért és kapott szót. Felszólalásában a kisgyűlési tagok részéről emlékezett meg kegyeletes hangon gróf Teleky Pál miniszterelnökről. Majd a megemlékezés után a köztisztviselők helyzetéről beszélt, Végül a katonai behívások folytán szükségessé vált mezőgazdasági munkasegítség fontosságát és sürgősségét hangoztatta. Az elnöklő főispán válaszolt az ehangzottakra, A köztisztviselő helyzetével kapcsolatosan elmondottakra vonatkozóan ajánlotta a feszólalónak, hogy az állandóan napirenden szereplő kérdésekre Diadalmas Krisztus Imára szólít a Húsvét harangja. Előttünk Krisztus glóriás alakja. A hitünk, reménynük újra mély, erős, Lelkünk csillagnál fényesebb, telterős A tér és idő felett áll: ragyogó, Istenhez utat tör: szárnyaló, lobogó. Újjászületünk a lelkünk legmélyén, Glóriás énekünk győz a halál éjjen, Diadalmas Krisztust Fényes Istenember! tialloá ? A lelkünk úgy zsong, mint a tenger, örömvirág rajta, képed ringatja, Integet felé az új élet partja Felgyújtád bennünk a szeretet tüzét, Észleled szivünknek ezer reményét. Rajtunk védjegyed. Üdvöt ad öt sebed, Csodát tettél velünk, Te örök szeretet! Húsvéti gyertyák s a lelkek lobognak •' Hozsannát zengünk, a szivek dobognak. Diadalmas Krisztus, fogod a kezünk, A mennyei fénybe, igy majd megérkezünk. Buchnerné Nyárasdy Ilona előnyösen hatna, ha elgondolását, illetve kívánságát írásbeli indítvány formájában terjesztené a legközelebbi közgyűlés elé, ahonnan azt a hasonló állásfoglalás végett a társtörvényhatóságoknak is megküldené. Az indítványt a köztisztvíselőtársadalom nevében köszönettel fogadta. A mezőgazdasági munkasegítségre vonatkozóan biztosította a felszólalót, hogy a zavartalan termelés érdekében a vármegye alispánja minden szükséges intézkedést meg fog tenni. Dr. Beér Gyula várm, főjegyző a tárgysorozat első pontjaként ismertette Esztergom város képviseiőtesületének a városi főügyészi állás betöltésére vonatkozó, jogorvoslattal megtámadott határozatát. Dr, Etter Jenő polgármester a kérdés pontosabb megvilágítására ismertette a képviselőtestület elé terjesztett javaslatot. Vitéz Szívós-Waldvogel József kisgyűlési tag szólt hozzá, amely felszólalás után az elnök kérdésére a kisgyűlés a város képviselőtestületének határozatát, a jogorvoslat elutasítása mellett jóváhagyta, A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett. Az ülésen Reviczky Elemér alispán beszámolt a vármegye március havi életéről. Március 15-ét úgy Esztergom városában, mint a vármegye összes községeiben, a mai idők komolyságához méltóan megünnepelték. A népszámlálás a vármegye területén akadály nélkül megtörtént, azonban részletes adatokat — tizenötévelőtti népszámlálással öszszehasonlítva — még jelenteni nem tud, mert az esztergomi járásból egy összesítő kimutatás még nem érkezett be. E tekintetben részletes és összehasonlító jelentést április hónapban fog tenni. A kéthónapos téli gazdasági vándortanfolyam Magyarszőgyénben befejezést nyert s ugyanúgy a párkányi kétéves gazdasági iskola tanéve ís befejeződött. Tanfolyam volt még Bart községben a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottság által rendezett főzőtanfolyam és Dunamocs községben a háromhónapos szövőtanfolyam. Ezen szövőtanfolyam növendékei az átaluk szőtt 13 drb ruhát odaajándékozták az ottani szegényeknek. A vármegye élelmiszer-szükséglete kisebb akadályoktól eltekintve általában, ha korlátozott mértékben is, de biztosítva volt. Átmenetileg különösen nullásliszthiány muVoltunk mi még boldogok is Akár hiszik, akár nem, voltam én valamikor vizenjáró ember is. Természetesen nem afféle vizet talpaló valaki, akit nem is olyan régen valamelyik külföldi képes folyóirat bemutatott, hanem közönséges csónakos a mi nagy Dunánk hullámai felett. Hát bizony régen volt ez. Még a boldog békeidőkben, Az esztergomiak közül akkor még kevesen kedvelték a csónakázást és a regatta-klub is alig érte csecsemőkorát. Mi azonban Gerenday Józseffel, Szilva Györggyel és Pissuth Aladárral már erősen jártuk a vizet. Nekünk ez két okból kellett. Az egyik a vadászat, a másik a nagy viznek különös költészete. Volt azután még egy szűk társaság is. Ennek a horgászat volt a kedvtelése és hol űzhették volna az igazi csendben máshol, mint a dunai szigetek apró öbleiben ? Ennek a társaságnak Ivanícs Miklós, Beszédes Imre, Mayer szállító és Csernó József voltak a tagjai. Mindkét társaságnak volt szakácsa is. A mienk Heischmann Feri, az övék Beszédes Imre volt. Mindkettő kitűnően értette a mesterségét. Nekünk ugyan a Beszédes-féle tálaláshoz nem volt szerencsénk, de jóságáról a társak dicshimnuszokat zengtek, ellenben Heischmann Feri művészete utolérhetetlennek ítéltetett. Hogyan is folyt le egy-egy vadászkí. rándulásunk ? Hát Gerenday József, az i j örökké vidám Prepi, mindig az előző na- | tatkozott. A talpbőr- és lábbeliellátás terén azonban már nagyobb zavarok mutatkoztak, amit részben a cipők és bőranyag zár alá vétele okozott, továbbá az, hogy az anyag kiutalása igen minimális mértékben és rendszertelenül történt. Joggal remélhető, hogy az elkövetkezendő hónapban ezek a nehézségek megszűnnek a cipőj egyek kiadásával. Személyi ügyek terén a következő változások történtek : dr. Gedeon Gábor vm. aljegyző az iparügyi minisztériumhoz rendeltetett be szolgálattételre. Miután dr. Gedeon Gábor a főispáni titkári teendőket is ellátta, helyébe dr. SzőllŐssy István szolgabírót rendelte be főispáni titkárnak. Dr. Hajdú György a négyhetes közigazgatási továbbképző tanfolyamon vett részt. Dr. László István vm. fogalmazót a főispán tb. aljegyzővé, dr. Tőr öcsik László díjtalan közigazgatási gyakornokot díjas közigazgatási gyakornokká és dr. Bognár Bélát díjtalan közigazgatási gyakornokká kínevezte. A községi tisztviselők között a következő változások történtek : Benyovszky Gyula farnadi segédjegyzőt és Benkő Bertalan magyarszőgyéni segédjegyzőt a m, kir, belügyminiszter Erdélybe nevezte ki vezető jegyzőknek, Duhecz Lajos kőhídgyarmati körjegyző és Lénárt Béla nánai segédjegyző nyugdíjaztatott. Mind a négy állásra szabályszerű pályázatot hirdetett a vármegye. A katonai közigazgatás terén a változások a következők : Az 1920, évi születésűek összeírása megtörtént és a sorozási határidőket megállapították. Március 27-én Párkányban és 28-án Muzsla községben volt katonai lóvásár, amelyeken hátaslovak és tüzérségi hámoslónak alkalmas lovakat vásárolt a m. kir. Központi Honvéd Lóvásárló Bízottság. A vételárak 700—900 P körül mozogtak. Anya- és gyermekgondozás a zöldkeresztes egészségvédelem szolgálatábam Jfogyan lett a Stefánia Szövetségből Zöldkereszt? Az 1941. év eleje igen nagy jelentőségű dátum a magyar egészségvédelem szempontjából. A belügyminiszter rendelete értelmében az egészségvédelmi szolgálat, amelyet eddig egyes területeken a Zöld Kereszt, másutt pedig a Stefánia Szövetség látott el, ezután egyesített mederben folyik az egész ország területén. pon gondoskodott csónakról, amelynek a át kellett vinni a régi városi major alatt lévő parton. Ott gyülekeztünk. Első volt természetesen Feri saját konyhafelszerelésével és éléstárával. Utánna jött Prepi az elmaradhatatlan hajtógyerekével, aki ugyancsak nyögött a teli hátizsák, a felleghajtó és a telt píncetok alatt. Aladár után is hozott egy erős fiú a miegymás mellett pincetokot. Szilva Gyuri bátyánk sem érkezett üresen és jó magam sem feledkeztem meg a kitűnő kusztusi fehér, vagy az Ispita-hegyi ó-kadarkáról. Nos, a vízen való felfelé menetel vontatásból állt. Három markos fiú vette a vállára a vontatókötelet és Aladár kormányzása mellett érkeztünk el a Körtvélyes-sziget magasságába s onnan eveztünk át a szigetre. A szigeten mi puskások vadászni indultunk, Feri pedig a révész ; Majthényi .Imre segédkezése mellet ott maradt a konyhánál az élelmezés biztosítása végett. A vadászatból visszatérve, Ferit társaságban találtuk. Ekkorra ugyanis már odaérkezett az ő hűséges sógora : Haber János. Azt elfelejtettem említeni, hogy a szigeteken való tartózkodásnak volt egy átka : a szúnyog. Ez a kellemetlen rovar milliószámban gyülekezett ott, ahol élőlények tanyáztak. Természetes, hogy ellene védekezni kellett. Napos helyen nem kellemetlenkedtek, de az árnyékban övék volt a vérünk. A bajon Majtényi révész segített úgy, hogy azon az oldalon, ahonnan a szél fújt, tüzet rakott iés az amikor javában égett, nedves fűvel | borította le. Igy azután irgalmatlan füst Az anya- és csecsemővédelmet városunkban közel 20 éven át a Stefánia Szövetség 23. fiókja látta el. A védőintézetet a közönség megszerette és az kedvelt intézménye lett városunknak. Most, hogy új címe lett, nem jelent nagy változást, mert egyenlőre ugyanazt a munkát fogja végezni, mint eddig. Az átmenet csak fokozatosan fog bekövetkezni. A Zöld Kereszt a Stefánia Szövetség után jött létre és azt tűzte ki feladatául, hogy a legszegényebb, a legelhagyatottabb falvakban is gondozza az anyákat, a csecsemőket, a tüdőbetegeket, az iskolás gyermekeket s rendszeres iskolai egészségvédelmet épít ki. Dr. Johann Béla államtitkár munkájának gyümölcse, hogy egybekapcsolták a közös úton haladó két szervezetet s a Stefánia Szövetség és Zöldkereszt egyesült. A kormány gondoskodik a jövőben a szükséges anyagi fedezetről. A Stefánia Szövetség elhatározta továbbá, hogy mint társadalmi egyesülés továbbra is fennmarad, A zöldkeresztes mozgalom keretében 1940-ben 320 orvos, 353 védőnő 2 millióhatszázharmincezer falusi lakos egészségvédelméről gondoskodott, A Stefánia Szövetség 605 orvosával és 782 védőnőjével 5.100.000 lakos anya- és csecsemővédelmét látta el. Uj név alatt a régi intézetben Ellátogattunk az Esztergomi Egészségvédelmi Szövetség Simor János-utcai intézetébe. Régi ismerősök fogadnak : dr. Hamza József igazgató-főorvos, Zséger Gyuláné fővédőnő, Kárpáti Józsefné és Frankó Lászlóné védőnők. Az átalakulásról beszélgetve elmondják, hogy a cél ma is ugyanaz, mi volt 20 éven keresztül : gyermek- és nemzetmentés. A húszévi kitartó munka tette lehetővé, hogy az 1940. évben a csecsemőhalálozást 8,5 %-ra sikerült leszállítani. Ez az arányszám a Stefánia működése előtt a 20 %-ot is meghaladta. Igen érdekes adatokat hallunk az intézet 1940. évi forgalmáról is. Az esztergomi anyakönyv hivatalos adatai szerint Esztergomban az élveszületések száma 400 volt, halvaszületett 17, így az összes születés 417 volt. Ha ezen adatokat az 1939, évi adatokkal hasonlítjuk össze, akkor az élveszületések száma 88 °/o emelkedést mutat, ebben a számban bent vannak a kórházban született nem esztergomi születések is. A 400 élveszületett közül az év folyamán 37 halálozás volt, úgyhogy az arányszám 8.5 °/o. Az értékes munka akkor tűnik ki leginkább, ha a 400 gyermeket az intézetbe való bemutatás vagy be nem mutatás után vizsgáljuk meg. A 400 gyermek közül intézeti kezelésben részesült 210 csecsemő — ezek közül az év folyamán csak 1 (Vs °/o) halt meg, míg intézeti kezelésben nem részesültek közül 18 (10%), Igen fontos feladat az anyáknak a megvizsgálása is. A Stefánia ezen a téren is igen nagy jelentőségű munkát végzett. Az orvosi munkát a védőnői látogatások egészítik ki, akik állandóan ellenőrzik a született gyermekeket és ez anyákat s ha kell anyagilag is segítenek rajtuk. A védőnők ilyen látogatást az elmúlt évben 4358 alkalommal végeztek. Az intézettel kapcsolatosan működik a tejkonyha ís. Áldásos műküdését a következő néhány számadat tükrözi vissza : az 1940. évben a tejkonyha 7933 adag tejkéárasztott el bennünket és amikor a kitűnő vacsorától felkeltünk, olyan illatosak lettünk, mint a sátoros cigányok, akik t. i. inkább tűrik a füstöt, mint a hideget. Hát bizony estefelé már nem birtuk ki a szigeten s inkább a csónakba ültünk és azzal evezőcsapás nélkül ereszkedtünk lefelé a- vizén. Eközben elborozgattunk, dalolgattunk és az ebedi Isten-hegy magasságába érve Prepi egyre-másra lövöldözött. Ne higyjék azt, mintha talán a bor dolgozott volna a jó pajtásban. Ellenkezőleg. A túlsó meredek part visszhangot adott és a durranás hangját a jobboldali hegyek tízszeresen dobálták vissza. Szóval visszhangot ís élveztünk és holdas estéken a nagy vízen úszva, a hegyek sötét határvonalai, a parti tüzek bólongatása és pitypalaty szava valóságos romantikus hangulatba ringattak bennünket. Végre is befordultunk a Kís-Dunaágba. Feltűntek a város lámpái ; a folyton hullámzó víztükörben milliárdnyi apró szikrákba bomlott a fény, a Korona kávéház zenekarának hangjai szétterültek a víz felett s közben partot értünk, kiszálltunk, búcsúzkodtunk, azután ki-ki a maga puskájával, hátizsákjával és üres pincetokjával elindult hazafelé. Régen volt, A háború Apocalipsísének négy lovasa akkor még nem indult el világpusztító útjára. Pihentek a fegyverek és akik még járjuk ezt a sárgolyót, azt mondjuk, hogy voltunk mi egyszer boldogok is, O'sváih Andor.