Esztergom és Vidéke, 1941
1941-04-09 / 29.szám
EvTTRf 1 ftH,,7infKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 29. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20, Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZERDA, 1941. ÁPRILIS HÓ 9 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD fiatemeletes bérházat vett a Fonciére nyugdíjpénztára. — A kereskedelmi miniszter felfüggesztette a cipészalkalmazottak felmondási tilalmát. — Dankó Pista szülőházát emléktáblával jelölik meg Szegeden. — A győri székesfőkáptalan 210.000 pengőért palotát vásárolt. — Munkácson megszüntették a kenyérjegyet. — Külön engedélyhez kötötték az autók vételét és eladását. — A szentendrei járásban nagypéntektől husvétkeddig munkaszünet lesz. — 3500 szervezett állatkereskedő kapcsolódik a közellátás megoldásába. — Ötezer tonna papirzsák kerül forgalomba a magyar piacokon. '•— 115 újrendszerű villamost és 140 autóbuszt helyez az idén üzembe a Beszkárt. — Megszűntek április 1-ével a kárpátaljai zsidó iparengedélyek. — Megindul a magyar hagyma exportja Németország felé. — Kilenc nemzet jelentkezett a budapesti bajnoki ökölvívó versenyen. — Bárdossy-kormány letette az esküt a kormányzó kezébe. — Diákszállót épít Kőszegen a Hangya. — Központi fűtéssel látják el a budavári koronázó templomot. — Allamosílják Erdély valamennyi bitumenbányáját. KÜLFÖLD Levelet intézett Horia Sima Antonescuhoz. — Szófiában tüntetők követelik Trácia és Macedónia felszabadítását. — 600 olasz bányász ment Németországba. — Dühöng a németüldözés Jugoszláviában. — A német népcsoportok vezetőit a jugoszlávok letartóztatták. — Hatalmasan kifejlesztik az olasz folyamhajózást. — A német püspöki kar megengedte, hogy a katolikus papok nyáron szürke utcai ruhában járhassanak — Haarlem hollandi városban nem szabad a zsidóknak nyilvános helyen mutatkozniuk. — fíetenkint fél kiló hús a fejadag Svédországban. — A japánok 3 kilométer hosszú tengeralatti alagutat építettek. — Románia felfüggesztette külföldi adósságainak fizetését. — Jugoszlávia Belgrádot, Zágrábot és Ljubljanát nyilt városoknak jelentette ki. — Misnél vonták össze a jugoszláv hadsereget. — Elhagyják Romániát a jugoszlávok. — Macsek horvát népvezér belépett a jugoszláv kormányba. — Németországnak nincsenek területi igényei Délkelet-Európában. — Nagyobb angol csapattest vonult Görögországon át Jugoszláviába. — A török államelnök táviratilag üdvözölte a jugoszláv királyt. — Portugáliából is hazahívják már az amerikaiakat. —Lemondott az iraki kormány. — Indiai hadihajók szállítottak csapatokat és hadianyagot Eritreába. — Angol-amerikai uniót akarnak létrehozni. — Zára olasz kikötőből elszállították a polgári lakosságot. — Bángazit visszafoglalták a németek és olaszok. — Németország hadat üzent Jugoszláviának és Görögországnak. — Németországban naponta 25 millió példány újság jelenik meg. — //. Péter szerb király hadseregparancsnok lett. — Hazatérnek a franciaországi szlovák munkások — Hordozható várost építettek Svájcban. — Zárolták Finnországban a tojást! — Kanada csökkenti a buzavetés területét. A tejellátás biztosítása Esztergomban az utóbbi időben bizonyos zavarok mutatkoznak a tej ellátás körül, amelyek — reméljük — múló természetűek. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a tejesasszony bejelenti a házaknál, hogy gondoskodjanak a tejről, mert neki nincs módjában tovább tejet hordani. * Ez nem volna olyan nagy baj a tejszükségletét kielégíteni akaró közönségre nézve addig, ameddig máshol, a nagyobb • gazdaságoknál vagy a tej üzletekben van elegendő eladó tej. Félő azonban, hogy a nagy kereslet folytán nem fog jutni mindenkinek a szükséges tejmennyiség s így — ha idejében nem gondoskodnak róla, — a város lakóinak egy része az életfenntartásra és különösen a gyermekek táplálására olyannyira fontos tej nélkül marad, Mind a hercegprímásí, mind a főkáptalani tejgazdaság — amelynek nagy megrendelői az internátusok és a közintézmények — már is eléggé meg vannak terhelve, úgy, hogy ha hozzászámítjuk a nemsokára benépesülő tisztiüdűlőt és a nyári vendégeket, az esztergomi lakosságnak alig jut tej. Nem ok nélkül hívjuk fel a hatóság figyelmét arra, hogy valamit tenni kellenhe a város tej ellátásának biztosítására, A tejesasszanyokkal, illetve a kisgazdákkal, akik már 30 fillérért sem akarják a tejet adni, aligha lehet zöld ágra vergődni. Ök azt mondják, hogy nincs tej, nem ad eleget a tehén. Utalnak a takarmánydrágaságra — de hát itt van már a friss tavaszi fű ! Sokat panaszkodnak amiatt ís, hogy a város bikái el vannak zárva. Egy helyen például, ahol szintén beszüntette a tejhordást a tejesasszony, azt mondotta, — menjenek a városházára, mondják meg, hogy eresszék ki a bikát, mert íg T £ nem érdemes tehenet tartani. (Mi nem szólunk bele a bikavítába, de a város gazdasági főintézője bizonyára meg tudja magyarázni a mostani állapotot,) Több erdményt lehetne azonban elérni az uradalmakkal, a nagy tejgazdaságokkal. Kérdezzük : nem lehetne-e kérni a hercegprímásí és a főkáptalaní tejgazdaságoknál a tejtermelés fokozását a város tej ellátásának biztosítása érdekében ? 1 Kérdezzük : nem lehetne-e a városi tejgazdaság kifejlesztésével is hozzájárulni ahhoz, hogy a tej ellátás biztosítva legyen ? 1 Ha igen, akkor ezt minél előbb meg kell tenni. Az ipartestületi élet fellendítése Ipartestületünk legutóbbi közgyűlésén egy indítvány hangzott el. Az indítvány az ipartestületi élet fellendítésére tett konkrét, megszívlelendő és életrevaló javallatokat és kívánta, hogy az iparosság városunkban számarányához méltóan foglalja el az őt megillető helyet. — 4000-en élnek városunkban az iparból — beleértve az 550 iparos családtagjait, segédeit stb, — s még sincs igazi testületi élet — mondja az indítvány. Érdemes elgondolkozni ezeken a szavakon, különösen most, mikor az egyén egyedül magára hagyatva nem képes megbirkózni a vészesen tornyosuló nehézségekkel. Helyesen kifogásolja az indítvány a közömbösséget, amely nemcsak a köz ellen bűn, hanem súlyos kár magának az egyénnek is. A közömbösség nemcsak a haladásnak kerékkötője, hanem a leghatalmasabb visszafejlesztő tényező ís. A tudásfejlesztés, a konkurrencia az egyre fejlődő gyáriparral csak a közös kemény munka útján lehetséges. A közösségi 'szellem lenyesegetí a szemben álló felek között fennálló ellentéteket és harmonikus életet teremt minden vonalon, A közömbösség és az érdektelenség leküzdésére az Ipartestület vezetősége az ipartestületi napok bevezetését indítványozta, Ezeken a napokon sor kerülne a komolyabb problémák megbeszélésére, lehetőség nyílna a továbbképzésre, megismerkednének iparosaink a mindenki számára szükséges mindennapi tudnivalókkal, de emellett lehetőség nyílna a szórakozásra is s iparosainkban az öszszetartozás érzése annyira kifejlődne, hogy egészen, váratlan eredményeknek lehetnénk szemtanúi. Őszinte együttérzéssel kísérjük iparosaink vezetőinek törekvéseit 's kívánjuk, hogy nemes célkitűzéseiket az iparosság is átérezze és meginduljon egy termékeny, mindenkire hasznos együttműködés. Kik vegyék fel a harcot a címkórság ellen? A legkevésbé azok a százezrek, akikre ráfoghatják azt, hogy talán irigységből fordulnak a címeskedők és rangoskodók ellen, mert talán ők is közéjük szeretnének tartozni. Nevetségesnek látszó feltevés, de ilyennel ís számolni kell. Viszont nagyon helyeseljük azt, hogy az egyesült keresztény nemzeti líga felvidéki osztályának elnökei, Nagy Sándor, Komárom vármegye főispánja, Bartal Iván volt főispán, Schubert Ferenc Szmke-elnök és Nagy Ferenc Hanza-vezérigazgató felhívást intéztek k liga tagjaihoz és a Felvidék társadalmához a címkórság és az ezzel kapcsolatos szolgalelkűség ellen. A felhívás megállapítja, hogy a társadalmi címek túlzott használata a Felvidéken is elterjedt. Mivel pedig egységre van szükség nemzeti társadalmunkban, hivatalra, foglalkozásra, rangra és méltóságra való tekintet nélkül, küzdenünk kell társadalmi úton is minden címáradat ellen. Hódolattal illetjük Kormányzó Urunkat magas címével és tiszteljük méltóságát, becsüljük a harcban szerzett vitézi címeket, megtartjuk a foglalkozást s hivatalt jelző címeket, de ezentúl — mondja a felhívás —• felkérjük minden magyar felvidéki testvérünket, akit esetleg az említettektől eltérő cím illet meg, hogy annak használatától a vele érintkezőket tapintatosan szoktassa le és mind hivatali, mind magánérintkezésben maga is mellőzze a címek használatát. Rámutat a felhívás arra, hogy a nagyságos- és méltóságosuramozás ellenkezik a magyar népi gondolattal, Ugy van ! A címkórság ellen maguknak a címeseknek és rangosoknak kell felvenniük a harcot. Szép dolog, hogy éppen azoké a kezdeményezés a Felvidéken, akiknek rangjuk, címük van ! A magyar ember legyen a másikkal szemben mindenkor tisztességtudó, de sohase megalázkodó I Miért volt szükség a cipőkészletek zárolására és az utalványrendszerre ? Sok szó folyik mostanában a cípőkészíetek záralávételéről és a cipő forgalombahozatalával kapcsolatos intézkedésekről, A kormány ugyanis — mint köztudomású — korlátozta a bőrtalpú lábbeli forgalmát és arra kötelezte a lábbeli készítésével és eladásával foglalkozó iparosokat, hogy készleteiket jelentsék be, E rendelkezés kiadására takarékossági szempontból volt szükség, nevezetesen azért, mert az ország bőrkészlete behozatal hiányában csak beosztással fedezheti a szükségletet és gondoskodni kellett arról, hogy különösen a szegényebb néposztály elől a meglévő készleteket fel ne vásárolhassák. Ugyanis egyes helyeken spekulánsok léptek fel és azzal igyekeztek rávenni a cipészeket és csizmadiákat készleteik eladására, hogy központilag fogják végezni a cipőárusítást és ezért az állam olcsón át fogja venni a készleteket. Ilyen és hasonló álhírekkel dolgoztak a spekulánsok. Azóta azonban már a cipőárusítást szabályozó és cípőellátást biztosító rendelet is megjelent, amely szerint a marhatalpbőrből készült cipőket és csizmákat csak utalvány ellenében szabad kiszolgáltatni. A rendelkezésre álló bőrmennyiséget elsősorban olyan lábbelik készítésére kell felhasználni, amelyeket a széles néprétegek vásárolnak. Az utalványrendszer már életbe ís lépett, Esztergomba is megjöttek az erre, szolgáló nyomtatványok, amelyek kiállítását és szétosztását a Deák Ferenc-utcában működő városi közellátási hivatal végzi. Értesülésünk szerint a közönség köréből nagyszámú cipőigénylés érkezett be, ' úgy, hogy a bejelentett igények kielégítésére az esztergomi készletek aligha lesznek elegendők. De nem ís óhajtja minden esztergomi igénylő itt beváltani utalványát. Sokan Budapesten vásárolják a cipőt. Az utalványrendszer bevezetése óta a cipőkereskedések kirakatai két részre oszlanak. Az egyik részben az utalvány nélkül is kapható cipőket (gummi és parafatalpú cipőket) mutatják be, a másik ban csak az utalványra vásárolhatókat. A luxuscipőket utalvány nélkül ís meg lehet venni, csak legyen rá elegendő pénze az embernek. Elképedve olvassa az ember a pesti kirakatokban az 50—60— 80, sőt még több pengős cipőárakat. Akinek ennyi pénze van, hogy ennyit tud adni egy pár cipőért, az csak fizessen 1 Az utalványra kapható cipők árai mérsékelten nagyobbak a mult évinél, A cípőbeszerzés módja az, hogy a közellátási hivatalban kitöltjük az igénylési lapot, azután megvárjuk, amíg az utalványt ennek alapján megkapjuk. Az igénylés jogosságát ugyanis egy bizottság ítéli meg. Akik a mult hét végén igényeltek cipőt az esztergomi közellátási hivatalban, pár napig várniok kell az utalványokra, mert a tömeges igénylés feldolgozására idő kell. HIRE A férfiak lelkigyakorlata a belvárosi katolikus egyházközség rendezésében mélységes áhítattal folyt le a mult héten csütörtökön, pénteken, szombaton. A lelkigyakorlatos szentbeszédeket dr. Puszta Sándor, a rádióból is ismert országos hírű szónok és papköltő mondotta. Szép, meggyőző, megindító beszédei, amelyek a modern magyar hitszónoklatnak remekei voltak, mélységes hatást gyakoroltak az esztergomi hallgatóságra. Az Esztergomi Katolikus Legényegylet dísztermében gyülekezett össze ezeken az estéken a város intelligens katolikus férfitársadalma és jelen volt a lelkigyakorlatos előadásokon és ájtatosságokon dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér alispán és dr. Etter Jenő polgármester- is. Vegyük komolyan a légvédelmet I Szinte hihetetlen, hogy akadnak emberek, akiket még ezekben a vészterhes napokban is külön kell erre figyelmeztetni. A vasárnapesti légvédelmi elsötétítés idején még mindig találkozhatott az ember az utcán olyanokkal, akik a légvédelmi
