Esztergom és Vidéke, 1941

1941-04-02 / 27.szám

esz™ m M KE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 27. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZERDA, 1941. ÁPRILIS HŐ 2 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Ipari rendeléseket is hozott az első orosz vonat. — Magyarország­nak 13,638.839 lakosa van. — Meg­halt dr. Verebély Tibor, a világhírű magyar sebészprofesszor. KÜLFÖLD Romániában megtiltották a ma­gyarnyelvű cégtáblák használatát. — A németek elsüllyesztették az első amerikai fegyverszállítmányt. — A száz négyzetméternél nagyobb üres telkeket meg kell művelni Romániá­ban. — Füttyszóval és becsmérlő kifejezésekkel kisérték a belgrádi né­met nagykövetet. — Fokozódnak a németellenes megmozdulások Jugo­szláviában. — Kiépítették a Fekete­tenger partjain a német ütegálláso­kat. — Hagy személyi változásokat hajt végre az új jugoszláv kormány. — Páncélkocsik cirkálnak Belgrád utcáin. — Roosevelt táviratilag üd­vözölte az új jugoszláv királyt. — A németek és olaszok elutaznak Ju­goszláviából. — Tizenhat milliárd leit fordít Románia hadfelszerelési célokra. — Zágrábban nem szabad a németek éhen tüntetni. — Ame­rika bátorította fel Jugoszláviát a forradalmi lépés megtételére. — Az olasz újságírók elhagyták Belgrádot. — Elkobozta a román kormány Lu­pescuné 54 millió lei értékű vagyo­nát. — Anglia felajánlotta Egyiptom­nak. Cyrenaika megszállt részét. — Amerikai diákság 37: 8 arányban leszavazta a beavatkozási törekést. — Félmilliós angol hadsereggel küzd Olaszország Afrikában. — Fegyveres amerikai őrségek helyezkedtek el az amerikai kikötőkben horgonyzó 27 olasz hajón. — Belgrádban le­rombolták a német és olasz utazási irodákat. — Az amerikai rádió szü­net nélkül uszit a németek ellen. — Macsek horvát vezér önkormányza­tot követel. — Roosevelt minden er­kölcsi támogatást megad a jugo­szláviai új iránynak, — Keren és Harar abesszin városokat elfoglal­ták az angolok. — Belgrádban ösz­szeüthözések vannak a kormány hí­vei és ellenzői között. — Ciano grófné vitézségi érmet kapott. — Karszalaggal jelölik meg Szlovákiá­ban a zsidókat és munkatáborokba viszik őket. — Parisban még min­dig 40.000 külföldi zsidó vezet ön­álló háztartást. — Brazíliai csapa­tok birtokba vették Trinidad szige­ét. — Letette az esküt II. Péter ju­goszláv király. — A lemondott Pál jugoszláv régensherceg családjával együtt Athénbe utazott. — Boston érseke élesen kikelt Roosevelt ellen. — Lezárták a német-jugoszláv ha­tárt. — Németellenes tüntetések van­nak Szlovéniában és Bácskában. — A japán külügyminiszter Rómába utazott. — Véres forrongások van­nak Szíriában. — Harminchat dán hajót lefoglaltak az amerikai kikö­tőkben. — A letartóztatott jugoszláv minisztereket szabadon bocsátották. — Üvegfonálból szőnek zsákokat Németországban. — Általános alko­holtilalom van Jugoszláviában. A bíboros hercegprímás az esztergomi Katolikus Nők díszgyűlésén Régen volt az Esztergomi Katoli­kus Legényegylet díszterme akkora érdeklődés színhelye, mint Gyü­mölcsoltó Boldogasszony napjának délutánján, amikor a Katolikus Nők tartották ott díszgyűlésüket abból az alkalomból, hogy az esztergomi egyházközségek megrendezték Esz­tergomban a Katolikus Nők Napját. A minden részletében fényesen sikerült és minden megmozdulásá­ban lelkes tömegeket vonzott pro­pagandanapon reggel 9 órakor a főszékesegyházban dr. Meszlényi Zoltán püspök ünnepi nagymisét pontifikált, dr. Drahos János érseki helytartó pedig szentbeszédet mon­dott, amelyben az ott egybegyűlt asszonyok és lányok lelki szemei elé állította a Boldogságos Szűz makulátlan életét és az Ő áldozatos példájának követésére buzdította a magyar nőket a családban és a társadalomban. A díszgyűlés délután 5 órakor kezdődött a Katolikus Legényegylet zsúfolásig megtelt nagy fehértermé­ben. Megjelent a díszgyűlésen dr. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás a székesfőkáptalan több tagjával, továbbá több egyházi és világi vezetőszemélyiség dr. Kés­márki Frey Vilmosné főispánnéval, Reviczky Elemérné alispánnéval és dr. Etter Jenőné polgármesternével az élen hatalmas női tábor vett részt. Az ünnepi beszédet Schlachta Margit, a Szociális Testvérek Tár­saságának főnöknője mondotta. A női lelkiségről és a magyar nők mai családi és társadalmi hi­vatásáról mondott lelkes, szép be­szédet, amelyet nagy figyelemmel hallgatott a közönség, előző lap­számunkban már ismertettünk és méltattunk. Az ünnepi gyűlés kedves műsora a Szent Anna Egyházközség kis­lányainak énekkari szereplésével kezdődött Kereszthegyi Gyula káp­lán vezényletével, majd az ifjú anyák zsoltárát szavalta szépen, mély átérzéssel Majorán Anna, a Vízivárosi Egyházközség tagja. Hatásos volt a Belvárosi Egyház­község leányaiból alakult szavaló és mozdulatkórus szereplése, amelyet nagy tetszésnyilvánítás követett. A Szentgörgymezei Egyházközségből pedig Kurucz Istvánné szép szava­latával járult hozzá az ünnepség hangulatának emeléséhez, majd az esztergomi Klosz csoportjának tagjai ügyes beállításban, jól sikerült előképsorozatban mutatták be a háziasszony életét. A befejező beszédet Gregorovits Lipót prot. kanonok, az A. C. főegy­házmegyei igazgatója mondotta. Beszédében a családi életet pusz­tító két nagy betegségre mutatott rá, mint amelyek egyúttal a mai kornak nemzetrontó veszedelmes nyavalyái is. Ez a két betegség: a gyermektelenség vagy az egyke és az elválások. Hangsúlyozta, hogy minden erőnkkel a társadalmi és állami életben is mindent meg kell tennünk ezeknek a betegségek­nek leküzdésére és felszólította, buzdította a női tábort a családi élet tisztaságának védelmére és arra, hogy segítsenek érvényre juttatni a Krisztusi igazságokat a családi, nemzeti és egyházi életben. A díszgyűlés a pápai és magyar himnusz elé neklésével, lelkes han­gulatban ért véget. Felhívás a világháborút végigküzdött esz­tergomi férfiakhoz! Kedves Magyar Testvéreim ! A Magyar Tűzharcos Szövetség eszter­gomi főcsoportjának vezetősége 1938. év folyamán minden elismerést, minden di­cséretet érdemlően, időt nem kímélve, teljesen önzetlenül, minden ellenszolgál­tatatás nélkül és sok költséggel sokszáz esztergomi bajtársnak megszerkesztette a Károly-csapatkereszt elnyeréséhez szük­séges kérvényeit, bizonylatait. A Magyar Tűzharcos Szövetség Orszá­gos Elnökségének rendeletére elvégezte az összes tűzharcosok átigazolását. Ezek az átigazolások most már egy esztendeje tartanak s itt Esztergomban a beiratko­zott tagoknak csak egy része vetette alá magát az átigazolásnak. Azok közül a bajtársak közül, akiknek az akkor még frontharcos vezetőség dol­gozta keresztül a Károly-csapatkereszt igényét, ma sokan visszavonultak és tá­voltartják magukat a Magyar Tűzharcos Szövetségbe való belépéstől. Kedves Magyar Testvéreim ! A Magyar Tűzharcos Szövetség ma Ma­gyarország egyik legnagyobb hazafias, nemzeti alapon működő szervezete, ahova belépni elsőrangú erkölcsi kötelessége minden világháborút járt és végigküzdött magyar férfinak ! A vezetőség senkit sem kényszeríthet a tagjai közé való belépésre, de joggal elvárhatja minden olyan baj­társtól, akinek a Károly-csapatkereszt igényjogosultságát a Szövetség megsze­rezte, hogy hazafias, nemzeti érzéseitől sarkaltán belép tagjaink közé és ezzel ta­núsítja a nemes eszmékért, azok megva­lósításáért serényen szorgoskodó szerve­zet iránt való rokonérzését ! A közelmúltban megkérdeztünk néhány Károly-csapatkereszt igazolvánnyal ren­delkező bajtársat, hogy miért nem lép be a Tűzharcos Szövetségbe, az volt az első kérdése : „Mit kap a Tűzharcos Szövet­ségtől ?" Kedves Magyar Testvéreim, ilyen gondolkodással nem lehetünk lelkes magyar hazafiak, érdeket keresve és hasz­not várva mindenből, nem lehetünk becsü­letes, jó magyarok ! A Magyar Tűzharcos Szövetség Orszá­gos Elnöksége már eddig is többoldalú kedvezményt biztosított igazolt tagjai ré­szére. Ma, amikor lángol körülöttünk min­den, amikor mély hála és köszönet jár az ország nagyérdemű Vezetőinek, hogy ed­dig még kivül állunk a véres megpróbál­tatásokon és takarékos, beosztó és áldo­zatos életmóddal talán pusztulás, vér és szenvedés nélkül éljük át a nagy világlán­golást ; tömörüljünk olyan hazafias 'szö­vetségbe, amely az ősmagyar katonai eré­nyeken alakult meg és épült naggyá, amely tovább ápolja, fejleszti a dicső ősök, a világháború elesett és élő hőseinek katonai és bajtársi erényeit : a férfinak legszebb díszét ! Ne önös, egyéni érdekeket keressünk a Szövetségbe való belépésnél, hanem tömö­rüljünk olyan igaz magyarsággal, becsü­letességgel ebbe a táborba, amely teljesen önzetlenül hazafias alapokon munkálko­dik, amelynek céljai nemesek, ahol egy szívvel , egy lélekkel állunk a legnagyobb, a legelső Magyarember mellett ! Kedves Magyar Testvéreim ! A tisztogató munkát, az átszűrést az átigazolásokkal kapcsolatban lelkiismere­tesen, sok-sok munkával elvégeztük, tehát itt sem érhet kifogás bennünket, miután eddig is átigazolt tagjaink mind becsüle­tes magyar emberek, akik vérük csorga­tásával pecsételték meg a világháború alatt derék, jó magyar mivoltukat s ma is áldozatos készséggel munkálkodnak tagjaink sorában ! Eszméink : a független keresztény Ma­gyarország ; egy vezér : vitéz nagybányai Horthy Miklós ; egy zászló : a piros-fe­hér-zöld lobogó ! örökké fiatalos, becsületes, hazafias lé­lekkel, magyar élniakarással és tudással, öregedő testtel állunk Szövetségünkben nemes céljaink, hazafias eszméink szol­gálatában s kérem esztergomi kedves ma­gyar Testvéreimet, hogy hazafias lelke­sedéssel vérrel megszentelt zászlaink alatt tömörüljenek és lépjenek be tagjaink so­rába ! Beléphetnek Szövetségünkbe a világhá­borút járt bajtársak olyan fiai is, akik 1933, évben és az azt követő években tel­jesítettek tényleges katonai szolgálatot. Jogaik és kötelezettségeik ugyanazok, mint a mieink. Bajtársi szeretettel hívjuk és várjuk so­raink közé a Bajtársakat ! BÁTKY ENDRE s. k. főtitkár. Április 6-án lesz az első le­vente labdarúgó-mérkőzés Esztergom legnagyobb ós ifjúságunk szempontjából is legfontosabb ifjúsági egyesületének, a Levente Egyesületnek f. hó 6-án lesz az első Liga-labdarúgómér­kőzése az Auguszta-bányatelep jónevü csapatával, A Levente Egyesület kereté­ben a leventék kötelező leventefoglalko­záson kivül számos sportszakosztályban működnek, ki-ki a saját kedvének és fizikumának megfelelően. Az egyesület elenleg legaktívabban dolgozó szakosz­tálya a labdarúgó-szakosztály. Ma már mindannyian tisztában • va­gyunk a sport feltétlenül testet-lelket nemesítő és egészséges honpolgárt ne­velő hatásáról. Az egyesület keretében működő különféle szakosztályoknak az a célja, hogy a leventeifjúság azon sza­badidejét, amelyet esetleg maguk kö­zött csavargással, korcsmázással, eset­leg egyéb testet és lelket romboló szóra­kozásokkal töltene el, hasznosan fel­használja és a fiúkat rátermettségüknek megfelelően olyan sportágra, olyan el­foglaltságra állítsa, ahol az ifjú jól érzi magát, ahová szívesen, kényszer nélkül megy, ahol kellő felügyelet mellett osak jót hall és jót lát és így egyéniségét ha­tározottá, keményebbé, testét pedig ed­zettebbé téve hasznára van önmagának, családjának és a társadalomnak. A sport a, nemes vetélkedések színhe­lye. A versenyek adják a kedvet, lendü­letet a további 'sportéletre, így van ez különösen a labdarúgómérkőzéseknél. A fiúk szabadidejüket feláldozva, egész té­len szorgalmasan gyakoroltak és tudásu­kat, munkájuk első gyümölcsét akarják bemutatni városunknak. Nyilvánvaló az, hogy a közönség támogatása — különö­sen a labdarúgásnál — nagy mértékben hozzájárul a verseny eredményéhez s így a további lelkes sportélethez, míg a rész­vétlenség legtöbbször csírájában fojtja meg a fejlődésnek induló sportéletet, mert a részvétlenséggel együtt jár az anyagi támogatás hiánya is. Az összes leventék nevében a Levente Egyesület azon kérelemmel fordul Esz­tergom város közönségéhez, hogy az első és ünnepélyesnek szánt mérkőzésen mi­nél nagyobb -számban jelenjék meg és kisérje figyelemmel, szeretettel a megin­duló sportélet első szárnycsapásait, sa­át fiainknak nemes küzdelmét. Megje­lenésével lelkesítse a fiúkat a további munkára és a szokásos részvétlenségünk legyőzésével méltányolja a sportnak nemzetnevelő erejét és hatását és leven­téinknek részben városunkért történő lelkes és odaadó munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom