Esztergom és Vidéke, 1941

1941-03-29 / 26.szám

A közgyűlés a jelentések tudomásul­vétele után megválasztotta az alelnököt, 14 elölj árósági rendes és 2 póttagot 3 évre. Egyhangúlag alelnökké ismét Csák­váry Mihály, előljárósági tagokká : ifj. Cseh Sándor, Hrablik Rezső, Kicsindy Géza, Machacsek Gusztáv, Móró Kál­mán, Patay László, Pick Jenő, ifj. Rangl Antal, Sörös Ede, Szathmáry Béla, Szé­kely Imre, Szeleczky Ig-nácz, Szölgyémy József, Vicféczky Béla, póttagokká pedig Kovácsik Géza, és Torma József válasz­tattak meg. Az indítványok során Hermán Lajos elnök bejelentette, hogy a helybeli ta­nonciskolát az ipartestület Kossuth La­jos-utcai frontját emeletre húzva 4 tan­teremben óhajtaná elhelyezni, melyre az iparügyi minisztertől államsegélyt, illet­ve támogatást óhajtana országgyűlési képviselőnk útján megszerezni. Végül szintén indítvány során, melyet dr. Szemcsés József jegyző olvasott fel, „ipartestületi napok" tartását indítvá­nyozta minden hónap egy-egy vasárnap­ján. Ismeretterjesztő, az iparosságot mű­velő előadások, valamint ezt hangulatos­sá tevő szavalat-, ének- és magánszá­mok, úgyszintén kis színdarabok előadá­sával fűszerezett műsorszámok töltenék ki a vasárnap délutánokat, s így az ipa­rosság élvezetes műsort is kapna, ismere­teit is bővítené. Ezeket a délutánokat az iparosok szorosabb összetartására és ba­ráti kapcsolatok kimélyítésére óhajtaná megrendezni családias jelleggel. Ezen in­dítványokat nagy tetszéssel fogadta, il­letve tette magáévá a közgyűlés. A közgyűlés végén dr. Etter Jenő pol­gármester emelkedett szólásra. Köszöne­tet mondott az iparosságnak a 16 évi ra­gaszkodásért, amellyel mint ipartestületi ügyészt mindenkor támogatta, kérte az iparosságot : most mint polgármesterhez legyen hozzá teljes bizalommal. Mint I. fokú iparhatóság, bármily ügyes-bajos dolgában mindenkor hathatósan fogja tá­mogatni az iparosságot és áll rendelkezé­sére a Testületnek. Hermann Lajos elnök zárószavai után, a Himnusz hangjai mellett, ért véget a közgyűlés. Építsünk templomot Esz­tergom-Szentistvánvárosban Február elején harangoztuk be a temp­lomépítés ügyét. Azóta javában folynak az előkészítő munkálatok az egyházi- és világi hatóságok megértő támogatásával. Egy új templom építése nagy dolog egy város életének fejlődésében. Fölösleges volna hangsúlyoznunk a templom égető szükségét ott, ahol többezer főnyi mun­káslélek él az Istenházától elhagyatva. Fokozottan szükségük van ezeknek a többgyermekes szegény munkáscsaládok­nak Isten házára, akik bizony sokszor ki vannak téve világnézeti támadásoknak. Az iskolásgyermekek nagy része hiá­nyos öltözetük miatt nem tudja a több kilométeres távolságot megtenni sáros és havas utakon a lakóházaktól több kilo­méterre eső szaléziak intézeti kápolná­jáig. Ez a szegény városrész kénytelen nélkülözni a templom valláserkölcsi ere­jét és az intenzív hitélet vigasztalását, ami mind csak a lakóházakból kiemel­kedő templomból áradhat feléjük. Az egyházi- és világi legfőbb hatóságok meg­értő lélekkel sietnek a kiáltó hiány meg­szüntetésére. Öeminenciája 6000 pengős adományá­val megszereztük a templom telkét és ugyancsak Öeminenciája útján a Magyar Katolikus Vallásalap kiutalt 18.927 P-t, A vármegye megszavazott 1000 P-t, a vá­ros közgyűlése egyes természetbeni anya­gokat 2500 P értékben ajánlott meg, A Salgótarjáni Kőszénbánya R, T, a szük­séges cementanyagot ajánlotta fel kb, 2000 P értékben. Dr, Drahos János pro­tonotáríus kanonok, érseki helytartó 1000 P-t adományozott. Egyéb adományok a következők : dr. Fehér Gyula protonotáríus kanonok, nagyprépost 200 P, dr. Lepold Antal protonotáríus kanonok 300 P. Ezzel a Székesfőkáptalan tagjaínak adománya 3650 P-t tesz ki. Töldezsán István 150, Dudás László 50 P. ; 10 P-t adott a Sz. Anna Zárda, Vörös Borbála és Hajnik Anna ; 5 P-t : Kiss Lajosné, özv. Réti Józsefné, Varga Mártonné és Csenke Imre ; 2 P-t : Bekő Anna és Dávid Fe­renc ; 1 P-t : özv. Patkóczy Ferencné, A beérkezett adományokat hálásan köszön­jük. A templom jótevőiért minden hó első péntekjén 7 órakor szentséges misét mon­dunk a Sz. Anna-templomban. A szentistvánvárosí egyházközség feb­ruár 10-én tartott közgyűlésén megala­kította a templomépítő-bizottságot, mely dr. Serédi Jusziinián bíboros hercegprí­más legfőbb védnöksége alatt áll. A bí­zottság az építés ügyének fellendítése céljából a következőket határozta el : az Új templom belső falán külön márvány­emléktáblán megörökíti azon személy, in­tézmény vagy egyesület nevét, ahonnan akár egy összegben, akár részletekben összesen 50 P-s adomány érkezik. A templomépítő-bizottság alapító tag­jai részére díszesebb márvány-emléktáb­lát helyez el. Alapító tag lehet az, aki legalább 100 P-s adománnyal járul hozzá a templomépítéshez, akár egy összegben, akár részletekben egy hónap alatt. Eddig bejött 24.000 P, hiányzik még 40.000 P. Egyének és egyesületek A, C. apostoli munkájához a legszebb munkatér nyílik a templomépítés támogatásával. Mily nagyszerű a budapesti katolikusok ösz­szetartása, akik a belső városrészekből a budapesti egyházközségek központi ta­nácsa útján ennek évi költ'sá|vetése sze­rint kb. 700,000 P-t juttatnak új külvárosi templomok és kultúrházak építésére a legnagyobb önzetlenséggel és áldozat­készséggel. Bízunk abban, hogy az esztergomi test­véregyházközségek hivei és egyesületei is áldozatos lélekkel sietnek a templomépí­tés hathatós támogatására. Bár minél töb­ben lépnének az alapító-tagok közé és minél többen jegyeznének elő márvány­emléktáblát ! A jó Isten százszorosan visszafizet azoknak, akik az új templom­ra jó szívvel adakoznak. Adományainkat a templom javára a Sz. Anna plébániára küldjük (Rudnay-tér 4,), Küldhetjük bíanco-csekken is, amely­re a következő címet : „Esztergom-Szent­istvánvárosi Egyházközség, Esztergom" és ,,3657"-es számot írjuk. Isten fizessen meg minden jótevőnknek ezerszeresen ! Hölgyeim és Uraim, most olvasom az újságban, hogy azok a magyarok, akik Romániával jogvi­szonyba kerültek, feltétlenül jelentsék be ezt a budapesti román követségen. Itt jutott eszembe egy Dobsa nevű őr­vezető esete, mely 1915 őszén Brassóban történt. Dobsa mokány alföldi ember volt, aki mikor bevonult Brassóba és meg­látta a „ménkű nagy högyeket", a tábor­nok urat mindig a zergékkel együtt emle­gette olyan módon, amit leírni ma egyen­lő volna — mondjuk 3 hónapos üléssel. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy Dobsa soha sem látta a tábornokot és a tábor­nokot tartottüa legnagyobb úrnak a had­seregben a király és József királyi herceg után, akit a 46-osok „József apánk"-nak hívtak. Arany- és nagyezüst vitézségi érem­mel került haza Dobsa az ezredhez és mert éppen 27 helyen volt „jogfolytonos­sági hiány" a testén, a padláson lévő raktár őrizetével bízták meg, ezenfelül ő volt a „csanya- és vadgesztenyeszedő abteilung" parancsnoka is. Ebben a mi­nőségében került jogviszonyba az olá­hokkal. 22 emberrel ment Dobsa hol vad­gesztenyét, hol pedig csalánt szedni a hadsereg részére. Mindenegyes alkalom­mal jelentenie kellett az eredményt. Je­lentkezéseiben, nagyon szerette a cikor­nyás szavakat és nem egy esetben napo­kig mulatott a tisztikar Dobsa cikor­nyáin. A napi jelentése így hangzott : „Főhadnagy úrnak alássan jelöntöm, a beseftigung egy mázsa gesztönyét ered­ményözött, a mellékfoglalkozás pedig vagy 2 sebesültet, akiknek kiléte a ki­mondhatatlan azonosítás mián mögálla­pítható nem vót, a gesztönyét a raktárba vagoníroztuk. Az oláh diákokkal .történt összegyüvetelnek azonban nem az abtei­lung vót a kezdete, merthogy űk akarták a kifejlődött jogviszonyt." A vizsgálat ezután teljesen igazolta Dobsát, aki a vadgesztenyét az oláh gim­názium mellett gyűjtötte az nap. Az oláh diákok gyűlöletből-e, vagy pajkosságból •— ezt az olvasó döntse el — vadgeszte­nye-záport zúdítottak a 46-os bakákra. A gesztenye-pergőtűzben egyik „golyó" eltalálta Dobsa arcát is úgy, hogy a pipa kiesett a szájából és összetört. A követ­kező 10 perces szünetben Dobsa már a gimnázium udvarán gyűjtötte a vadgesz­tenyét. Mikor az oláh diákok nagyrésze már az udvaron volt, az „abteilung" pa­rancsnokával a „diákok kikezdték", ami­nek eredményeként Dobsa „önvédelem­ből" a kezében lévő 6—8 méter hosszú gesztenyeverő-rudat „néhányszor" meg­fordította maga körül vízszintes irány­ban. Igy „eredmény özött a mellékfoglal­kozás" tíz (nem pedig kettő) oláh diák sebesültet. Annak ellenére, hogy „ük akarták a kifejlődött jogviszonyt" — Dobsa 8 napot kapott. Ettől kezdve Dobsa halálos ellensége lett a „rumuny"-nak! Aki parancskia­dás után kiment városba, annak mindég utána kiáltott: „ vigyázz sógor, jogvi­szonyba ne kerülj a rumunyokkal." Szegény Dobsa, ezóta bizonyosan az igazak álmát alussza t 48 éves volt akkor és 27 sebhelyet mutatott néha a fiatalab­baknak, mikor azok a kitüntetései iránt érdeklődtek, mondván : „ide nézzetök öcsém, ez volt Dobsa bácsi". Ha most élne, bizonyosan a „kimond­hatatlan azonosítás" stílusában bejelen­tené ezt a „jogviszonyt" és a rehabilitá­ciós törvény alapján kérelmezné, hogy radírozzák ki életének eme egyetlen „szégyenfoltját" a „törzslap"-járói. Mert ezt a 8 napot soha többé nem tudta elfe­lejteni. Dobsa őrvezető a 46-os ezredben a negyedik századnál. HARCOS ii £ £ s a B a H • a u • • n Leventéink futballcsapatának első mérkőzése Ismeretes városunk közönségének ama áldozatkészsége, amellyel leventéink szá­mára a volt Kapuiskolát átengedte és rendbehozatta. Az élet ott lelkesen és szépen meg ís indult és az egyes szakosz­tályok működni kezdtek, A fiúk szívesen keresték fel a maguk otthonát és lelkesen dolgoztak az egyes szakosztályokban. Ezek között az egyik legfontosabb a fut­ball-szakosztály volt. Az egyesület veze­tősége nagy áldozatkészséggel minden szükséges holmit beszerzett, Mátéffy Re­zső lelkes oktatása mellett pedig ezen té­len át az otthonban folyt az alapismere­tek elsajátítása, az enyhe idő beálltával pedig a szabadban az edzés. A leventék három csapatot állíthattak ki mindjárt kezdetben, ebből kettő már mérkőzésekre is gondolhat, a harmadik a fiatalok csa­pata, a kölyökcsapat, a sokat igérő után­pótlás. A két csapat már be is nevezett a Du­namenti Ligába, ahol az első mérkőzést már jövő vasárnapon, április 6-án ki is tűzték. Ez lesz újonnan alakult levente egyesületünk új futballcsapatának első mérkőzése, a nagy eset az esztergomi le­venték sportegyesületében. A Levente Egyesület elnöksége ezt az első alkalmat ünnepélyesebb keretek között akarja megrendezni, meghívott előkelőségek je­lenlétében. De ünnepe ez az alkalom nemcsak minden sportbarátnak és a le­yentéket kedvelőknek, hanem minden igaz magyar embernek is, mert a jövő magyarság egészséges testi és lelki fejlő­désének ünnepét ís üljük ama alkalommal. Városunk érdeklődő közönségének szí­ves figyelmét ezúton ís felhívjuk leven­téinknek erre az első ligamérkőzésére és felkérjük, tegye igazán ünneppé mind­nyájunk számára szíves megjelenésével, hogy ezzel is kimutassa érdeklődését, sze­retetét és jóindulatát városunk sport­élete, a leventeintézmény s városunk le­venteifjúsága iránt. Légoltalmi anyagokkal és esz­közökkel vaió visszaélések A közelmúltban kiadott 81.000., 83.000, és 83.001.-es honvédelmi miniszteri ren­deletek intézkedései szerint ez év köze­péig az ország egész területén végre kell hajtani a kijelölt területeken fekvő lakó­házak és házcsoportok légoltalmának megszervezését. Az előírt légoltalmi mun­kalatok kapcsán nemcsak a lakóházak szükségóvóhelyeit kell előkészíteni, de a kötelezett ingatlantulajdonosoknak igen sokféle anyagokat és eszközöket (óvó­hely-felszerelési tárgyakat, egészségügyi anyagokat, kézifecskendőket és oltóesz­közöket, elsötétítési anyagokat stb,) kell beszerezniök. Ugyanilyen beszerzési kötelezettség há­rul még ez év folyamán az u. n. „II. lég­oltalmi csoportba sorolt épületek és va­gyontárgyak" tulajdonosaira, illetve lég­oltalmi vezetőire is. Az illetékes hatóságokhoz érkezett so­rozatos feljelentésekből megállapítható, hogy a légoltalmi rendelkezéseket lelki­ismeretlen egyének visszaélésekre hasz­nálják fel és a honvédelmi miniszter ren­deleteire való hivatkozással értéktelen anyagokat tömegesen bocsájtanak meg nem engedett áron forgalomba. A honvédelmi miniszter ezúton is fel­hívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy az előírt anyagok előállítása és kereske­delmi forgalma ellenőrzés alatt áll. Csak olyan cégnek szabad légoltalmi cikkekkel kereskedni, amelyeknek erre külön enge­délyük van és csak a honvédelmi minisz­ter által engedélyezett eszközöket és anyagokat szabad forgalomba hozni. Az engedélyezés számát vagy a' légoltalmi anyag csomagolásán, vagy magán az esz­közön (pl. oltószereken) fel kell tüntetni, A honvédelmi miniszter irányítása alatt álló Légoltalmi Közlemények című folyó­iratban az érdekeltek, mind az engedé­lyezett cégeket, mind a légoltalmi célra megfelelőnek talált eszközök és anyagok felsorolását állandóan megtalálhatják. Magát károsítja meg az, aki nem tanúsít kellő óvatosságot a beszerzésnél, mert értéktelen anyagokat és eszközöket az el­lenőrző hatóságok elfogadni nem fognak. Ezúttal hívja fel a honvédelmi minisz­ter a beszerzésre kötelezett ingatlantulaj­donosok figyelmét arra is, hogy a légol­talmi célra szükséges eszközök és, anya­gok országos szükségletét biztosítani tudja ugyan, de ha mindenki a határidő lejárta előtti utolsó hétre hagyja a be­szerzést, kereskedelmet és ipart a meg­rendelések olyan tömege fogja elárasz­tani, amelynek azok eleget tenni termé­szetszerűleg nem tudnak. Azok tehát, akik a késő időpontra halasztott beszer­zések miatt nem tudják lakóházukat az előírt módon felszerelni, a büntető fele­lősség alól nem mentesülnek. HIREK Testvér! Mondd csak Testvér l Ha találkoznál Hitlerrel vagy Mussolinival, vagy va­lamelyik nagyon gazdag királlyal és az kérne kölcsön tőled egy pár pengőt, adnál-e neki ? Minden fogadást tartok, hogy utolsó pengődet is odaanád és ez természetes is, hiszen minden pengő­dért 100 pengőt küldene neked, ha ha­zaér. Hát az Istennek. Akinél mégis csak biztosabb a kölcsön, miért nem adsz ? Hogy nem találkozol az Istennel ? Dehogy nem ! Ezt az egyet nem kerül­heted el, hiszen Vele és neki élsz. ő meg — ha akarod — benned él. Elfelejtetted-e, hogy Ő mondta, hogy aki a szegénynek ad, Neki ad ? Isten egynek mondja magát a szegényekkel, nyomorgókkal, mikor így szól: „éhez­. lem és ennem adtatok, szomjas voltam, innom adtatok, mezítelen voltam, fel­ruháztatok . .. jöjjetek atyám áldot­tai ..." Lehetelen, hogy ne akarj ezek közé a jobboldalon álló áldottak közé tar­tozni. Vagy olyan kemény talaj-e a szived, hogy megtagadod a kölcsönt az Istentől ? Segíts az éhezőkön, nyomorgókon, rongyosokon, állj be azok sorába, akik minden hónapban adnak a szegénygon­dozónak, jelentkezz és a megajánlott összegért helyedbe mennek. Ha már közöttük vagy, emeld fel az összeget, mert ezzel a nyomor könnyeit öröm könnyeivé varázsolhatod. De a lakásodon, üzletedben kéregető koldusnak ne adj, küldd a szegénygon­dozóba. Igy biztos helye lesz a pén­zednek. HARCOS. meghalt az utolsó magyar po­zsonyi prépost. 91 éves korában hunyt el dr. Koperniczky Ferenc prelátus-kanonok Pozsonyban, aki hosszú éveken keresztül volt az esz­tergomi főszékeskáptalanban való működése után a megszállott terü­letek jelentős egyházi vezetője és mint pozsonyi prépost fejezte be egyházi és magyar szempontból egyaránt jelentős életét. Kivánsága szerint holttestét Zebegénybe szál­lították, ahol az általa építtetett gyönyörű plébánia-templomban csü­törtökön délelőtt fél 11 órakor ün­nepi rekviem volt, amely után holttestét a családi sírboltban he­lyezték végső nyugalomra a község általános részvétele mellett, amely még mindig emlékezik arra az ál­dásos lelkipásztori működésre, amelyet ott kifejtett. Képviselői beszámolók Eszter­gomban, Dömösön és Pilismaróton. Pataki László országgyűlési képvi­selő, a M. É. P. esztergom-várme­gyei lajstromos képviselője, vasár­nap a M. É P. esztergom-belvárosi, domösi és pilismaróti szervezetei­nek választmányi ülésein fog meg­jelenni és beszámolni képviselői működéséről. Városunkban vasárnap d. e. 11 órakor tartja a belvárosi választmány ülését a képviselő rész­vételével. A dömösi választmányi ülés időpontja ugyanezen nap d. u. 3 óra, míg a pilismarótié d. u. 5 óra. A képviselő, mint maga is gazda­ember, főleg az időszerű mezőgaz­dasági vonatkozású kérdésekről fogja tájékoztatni a választmányokat. Gyászhír. Kirchenai Briindl La­josné, szül. Szedlár Kornélia, Esz­tergomban, március 24-én elhunyt. Temetése március 26-án, szerdán volt a belvárosi temetőben. A meg­boldogult özvegye volt kirchenai Briindl Lajosnak, a garamvölgyi cu­korgyárak gazdasági főfelügyelőjé­nek. Az elmaradt ferences orgona­alap hangverseny április 2-án lesz a Fürdő szállóban. Rendezi Kiszely Gyula és gárdája. Jegyek a feren­cesek sekrestyéjében kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom