Esztergom és Vidéke, 1941

1941-03-01 / 18.szám

2 1941. március 1. deklődését és köszönetet mondott Si­mándi Béla várm. népművelési titkárnak is a sikerült tanfolyam megrendezéséért. Ezzel a szülők iskolája véget ért. Kitűnően sikerült a helyőr­ségi altisztek bálja A m. kir. József nádor 2/1, zászlóalj szombaton este rendezte meg a Fürdő szálló termeiben a város szegényei ja­vára emelkedett hangulatú, kitűnően si­került műsoros táncestélyét. A táncesté­lyen megjelentek között ott láttuk Far­kas Ferenc ezredest, állomásparancsno­kot, dr. Etter Jenő polgármestert, Nagy­Józsa Kálmánt az utász- és vitéz Zádor Lászlót, a 2/1. zászlóalj parancsnokát, a zászlóalj tisztikarát és altisztikarát. Igen sokan jöttek el a táncestélyre Budapest­ről is, a zászlóalj régi állomáshelyéről. A közvetlen, kedves mulatságot haza­fias műsor .vezette be. A Magyar Hiszek­egy után Alpár Gyula tiszthelyettes mondott megnyitó beszédet. Beszédében a bajtársi szellemet emelte ki. „A baj­társi szellem megteremtése és a magyar altiszt megbecsülése — mondotta — ho­zott össze bennünket erre a kedves mu­latságra." A bevezető szavak után Sipos Sándor adta elő hazafias érzéssel Krügel Ala­dár : „Beszélgetnek a mozdonyok Ara­don" című költeményét. A műsor kiemelkedő eseménye : „Ka­rácsonyest a nagy magyar télben" című egyfelvonásos irredenta szinmű volt. A nagyhatású darab szereplői mindegyiké­ről csak az őszinte dicséret, elismerés hangján emlékezhetünk meg, Detre Károly brilliáns konferansza igen nagy tetszést és sikert aratott. A műsor utolsó számaként a zászlóalj szavalókórusa és az ezred zenekarának kísérete mellett vitéz Rózsás őrnagy „Honvédroham" című szavalókórusát ad­ta elő frenetikus tetszést kiváltóan. A műsor után megkezdődött a tánc, amely a katonazenekar és a cigányok zenekarának hangjaira a kora hajnali órákig tartott a legjobb hangulatban. A 2. gyalogezred zenekarának kitűnő mu­zsikája felejthetetlen élvezetet szerzett mindazoknak, akik a bálon megjelentek. Testvér! Te az életutakon a napos oldalt kap­tad, ha Isten megadta neked a mindenna­pit, ez nem annyit jelent, hogy ez neked kidukál, hogy ez neked törvényes járan­dóság 1 Nézz csak át a másik oldalra I Ne for­dítsd el fejedet, szemeidet onnan, mert ott rongyosok, nélkülözők, éhesek, di­dergősen fázok, a reménynélküliek, sok­szor kétségbeeseftek haladnak. Haladnak ! Nem I I Csak vonszolják fá­radt testüket, csak vánszorognak és mi­kor otthon kisfiúk kenyeret kér és nincs miből adni... i Fázik és nincs mivel be­takarni ... I Mi lenne veled hasonló helyzetben, mi­kor az előtörni akaró könnyek folytogat­nak 1 Menj csak át arra az oldalra, nézz csak szét ott és ne engedd a közönyt úrrá lenni magadon, mert ettől Isten őrizzen meg ! Ma nekem, holnap neked ! Nincs ott élet, ahol nincs szeretet. Ott csak a pusztulás utálatossága az uralkodó és ott pusztulni is kell az államnak, társa­dalomnak, családnak, egyénnek, minden­nek. Szegényeknek adott fillérjeiddel, vagy pengőiddel talán éppen a gyerekeid bol­dogságát és magadnak az örök boldog­ságot vásárolod meg ! Siess Testvér, mert nem tudod, hogy holnapután nem lesz-e későn i HARCOS Kereskedők figyelmébe. A m. kir. Kereskedelmi Hivatal Kiren­deltsége felhívja mindazok figyelmét, akiknek a zár alá vett cikkekre bejelen­tési kötelezettségük keletkezett, a Bu­dapesti Közlöny 1941. évi 15.-Í számá­ban megjelent a m. kir. Iparügyi Minisz­térium 2000—1941, számú rendeletére, A rendelet értelmében, akiknek a zár alá vett valamely cikkre vonatkozóan beje­lentési kötelezettsége keletkezett, ez a kötelessége fennmarad, tehát a követke­ző hónapokban is bejelentést kell tennie mindaddig, amíg az illető cikkből kész­lete van, tekintet nélkül arra, hogy a készlet a megjelölt mennyiséget eléri-e vagy sem. Akiknek pedig a jelen rendelet mel­lékleteiben említett és zár alá nem vett valamely anyagra (cikkre) vonatkozóan keletkezett bejelentési kötelezettsége be­jelentést kell tennie arra a hónapra vo­natkozóan is, amelynek utolsó napján készlete elsőízben nem éri el a mellék­letben meghatározott mennyiséget. Bejelentést a bejelentőlapokon két példányban (fehér és piros) kell meg­tenni. A bejelentőlapokat a m. kir. Ke­reskedelmi Hivatalnak. Budapest V., Széchenyi-rakpart 6. IX/3. csoport cí­mére válaszborítékkal ellátva olykép be­küldeni, hogy a hónap utolsó napján meglévő készlet a következő hónap 7. napjának déli 12 órájáig a bejelentő hi­vatalnál legyen. A bejelentőlapok a m. kir. Kereske­delmi Hivatal Kirendeltségénél igényel­hetők. A bejelentés elmulasztása a 990— 1939. M. E. sz. rendelet 7. §-a alapján büntetést von maga után. Q i2 B B • H • II • H • • fi • Visszaemlékezés a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának megalakulására A város közönségének ama rétegeiben, amelyek foglalkozásuk szerint ülő mun­kára kényszerültek, a szabad természet látogatása általában szokás volt. Ezt a szokást ugyan a legjobb akarattal sem lehet természetjárásnak keresztelni, mert ez csupán a valamikori majálisok és ju­niálísok alkalmakor gyakoroltatott, ak­kor is javarészben kocsi alkalmatosságok szállították a kirándulókat a mulatság színhelyére, a Cserepesbe, vagy a szent­györgymezei Fári- és Majálís-kút kör­nyékére, avagy később a Kovácspatak felfedezése után a csavargőzös volt az a szállító eszköz, amelynek segélyével a hontmegyei kies kirándulóhely elérhető volt. Az igazi természetjárók mi, esztergomi vadászemberek voltunk. Nekünk hajtotta és hullatta lombját az erdő; mi gyönyör­ködtünk a természet szépségeiben, adód­tak legyen azok dombokon, hegyeken, a Duna hátán, avagy a kedves völgyekben. Nem is bántuk meg, mert fáradságos szellemi munkánk után egy-egy vadász­nap eltöltésével lélekben, testben felfris­sülve jobban ment a munka, jobb volt az étvágy és az élethez való kedv. Volt azután még egy fajtája a termé­szetjárásnak, a pincézés, ha ugyan sza­bad ezt a szokást annak nevezni. Hát szó sincs róla, bizony ez alkalmat adott arra, hogy akár a nyári, akár az esti órákban egy nagyobb sétát végezzen az ember a Mély-útba, a Kenderesbe, a Galagonyás­ba, vagy a szentgyörgymezei Bánomba és Szentjánoskútra, azonban ez bizony a turistának kínálkozó szépségeket min­denben nélkülözte. Nyaranta még kedves és kellemes is volt a szölöbeli kirándulás, mert a domb­oldalak alján árnyas diófák alatt leg­alább friss levegő kínálkozott, télen azonban, kivéve a pincékhez oda- és on­nan visszavezető út friss levegőjét, a présházak kifűtetlen és csak alkalmilag fűtött kis szobáiban való hosszas tartóz­kodás bizony egészségrontó volt. Ezeket előrebocsájtva, el kell monda­nom, hogy mikor kezdődött Esztergom­ban a természetjárás és ki kezdemé­nyezte azt, továbbá kinek tulajdonítható, hogy Esztergomban a Magyar Turista Egylet esztergomi osztálya megalakult ? A természetnek imádása az emberi lé­leknek egyik gyönyörűségét biztosító adománya ugyan, de hogy a nagy termé­szet által nyújtott lelki élvezetekben ré­szesüljünk, szükséges, hogy a szülők is, meg az iskola is rávezessenek bennünket azokra a látnivalókra, amelyek a közön­séges foglalkozási helyeken kívül jelent­keznek és szinte felkínálják a szépet, a mindennapitól eltérő formákat, jelent­kezzenek azok a hegyek és völgyek vál­takozásában, az erdők fáinak különbö­zőségeiben, az erdő örök zúgásában, a patakok csergedezésében, a vízesések morajában, a mezők kalásztengerében, a rétek vírágpompájában, melyek a he­gyekről távolba tekintő embert újabb és újabb kilátásokban részesítik, A turistáskodás előnye semmi más, mint egynémely arra született embertár­sunknak lelkében termett arra irányuló vágyakozás, hogy megszabadítsa magát a megszokott, a munka által lekötött környezetéből és felkeresse azokat a tá­vol eső helyeket, amelyek lelki gyönyö­rűségeket, üdülést és szórakozást nyúj­tanak. Van ebben a törekvésben vágya­kozás a szép és a szokatlan iránt és van önzés is, megbocsátható önzés a lelki és testi felüdülés megszerzése érdekében. Nos, ilyen embernek, ilyen idealistá­nak született néhai Brilly Gyula, a szol­gálati viszonyba helyezett, egykor való k. u, k. főhadnagy, később esztergomi szállítóvállalat tulajdonosa. Később baráti körben alakított egy vasárnapi kiránduló társaságot, A cél a Pilis­hegyvidék megismerése volt ugyan, de a hegyi környékére terjedtek ki és amint egyre többen lelkesedtek a kezdeménye­zés iránt, azonképen fejlődött Bríllyben a törekvés arra, hogy terveket készítsen, térképet rajzoljon, útvonalakat jelezzen s eként az esztergomi turistáskodást megszervezze, E tekintetben fizikai és anyagi áldozatoktól sem riadt vissza, hiszen az út jelzést saját munkájával elölj árva, fogadott munkásokkal terem­tette meg. Ekkorra már a hívek is megszaporod­tak s ki hittte volna Philipp Konrádról, Kerschbaummayer Károlyról, Brutsy Jánosról, Kecskeméthy Jánosról, 01­tóssy Ferencről, Oltóssy Rezsőről, Laiszky Jenőről, Laiszky Kázmérról, Varsányi Ignácról és Farkas Elekről, akik mind otthon ülő emberek voltak, hogy lelkes turistákká válnak, avagy dr, Zwillinger Ferencről, aki meg épen azok közé tartozott, akik legkevésbbé kedvel­ték a mozgást ? Alapjában véve ez a kis társaság volt az alapja az esztergomi turista egyesületnek. A kis, de lelkes társaságnak lassan­ként szűk volt Macedónia, akarom mon­dani, az esztergomi határ és már nem­csak a szomszédos vidékeket látogatták, hanem Pestmegye táj szépségeit is felfe­dezték és ilyen útjaik alkalmával talál­koztak az akkor Thirring Gusztáv lelkes vezetése alatt álló Magyar Turista Egye­sület tagjaival s mert megértették és megszerették egymást, szinte észrevétle­nül megalakult az országos egyesület esztergomi osztálya. A beolvadás ténye Brilly Gyula elnö­köt további cselekvésre buzdította és hogy a város iránt való szeretetteljes ragaszkodás mire késztette, fennmaradt tanuja ennek az esztergomi turista osz­tály vaskapui kilátó-menedékháza, a tu­rista dalárda és azok a kedves összejö­vetelek, amelyek alkalmával hetenként megbeszéléseiket tartották. Néhai Brilly Gyula kezdeményezésé­nek, buzgólkodásának, lelkes agitációjá­nak és szívós kitartásának eredménye az, hogy Esztergom az idők folyamán meglepően fejlődő idegenforgalomhoz jutott. Nem volt esztergomi, de azzá lett és példát mutatott a tekínteben, hogy mi­ként kell szóval és tettel esztergomi pol­gárnak lenni O'sváth Andor. Letétbe kell helyezni a hadi­kölcsönkötvényeket A hivatalos lap február 26-iki száma rendeletet közöl arról, hogy a Magyaror­szágon lévő összes hadikölcsönkötvénye­ket letétbe kell helyezni március 31-ig. Ha a hadikölcsönkötvények nem a tulaj­donos birtokában vannak, úgy a birto­kosnak, vagy a kötvényekkel egyébként rendelkezőnek kell azokat letétbe he­lyezni a hozzájuk tartozó szelvényekkel együtt. A letéti helyek a következők : az adó­hivatalok, Pénzintézeti Központ és tag­intézetei, valamint a Központi Hitelszö­vetkezet és a kötelékébe tartozó szövet­kezetek. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken csakis a Nemzeti Bank fiókintézeteinél vagy kirendeltségeinél és azoknál a pénzintézeteknél, s a m. kir. kincstári postahivataloknál lehet a kötvényeket letétbe helyezni, amelyet a rendelet felsorol. Az, aki a letétbehelye­zést vagy bejelentést elmulasztja, a ha­dikölcsönkötvények alapján semmiféle jogot többé nem gyakorolhat. A bejelentéshez szükséges nyomtatvá­nyokat a kötvények átvételére kijelölt hivataloknál és az intézeteknél lehet kapni. A visszacsatolt Felvidéken és Kárpátalján a csehszlovák köztársaság rendelkezése folytán beszolgáltatott ha­dikölcsönkötvényekről szóló bejelentést kizárólag a Pénzintézeti Központhoz kell benyújtani. HÍREK Hölgyeim és Uraim! az este sült krumplit kaptam vacso­rára és innen tudom, hogy vége van a télnek, többé már nem jő vissza az idén. Ezt a nagy tudományt pedig meg­boldogult Gulyás János bácsitól tanul­tam, aki 40 évig volt kapása apámnak a kis gazdaságban, míg egyszer a spa­nyoljárvány neki is kikézbesítette a „nagykáderhez" szóló behívójegyet és itthagyott bennünket, jelentkezett ott fennt, a jó Isten szőlejében kapásnak. Egyszer egy vasárnap délben beál­lított hozzánk és miután leöntötte az e Sy pohár „dukanciát", kijelentette, hogy ki kéne menni a szőllőbe ! — Mit csinálna ott János, hiszen február közepe van — szólt az apám. — Hát tekintetes uram, az nem baj, mert a telet megette a kutya, nem jön az vissza már az idén, mert hogy az este nem esett jól a sültkrumpli. A tél magával vitte az ízét. A tél már láncra kötött kutya, amelyik ugat, ugat, de harapni nem tud. És abban az esztendőben február hó 19-én, mikor a pacsirtáknak is meg kell szólalni, csakugyan olyan tava­szias idő volt, hogy Zsuzsannát kö­szönteni a temetőben szedett ibolya­csokorral mentem, kis tavaszi ka­bátban. A nyáron aztán odamelegedtem Gu­lyás Jánoshoz. — János bácsi! Mondja már meg nekem, hogy honnan lehet azt a sült­krumpliról megtudni, hogy a telet meg­ette a kutya és hogy eszi meg a telet a kutya ? — Hát itijúr megmondom. Mikor a sültkrumplitól fáj a szegény ember ha­sa, akkor vége a télnek, Merthogy a krumpli mérges lesz. Megzöldül a héja alatt és ez a zöld a krumplin a méreg. Ettől fáj az ember hasa is. Ha sütik, akkor még csak hagyján, de ha hajá­ban főzik, akkor pláne puruttya egy dolog a krumplievés. — És hogy eszi meg a kutya a tetet? Erre elmosolyodott, (pedig ritkán nevetett, nagyon komoly ember volt), és azt mondta : — A kutyák esznek a hóból, erre a tél megijed és elolvad, hogy a követke­ző télig hire sem marad. Sokáig hittem mind a kettőt. Az első, az igaz, többször kipróbál­tam már. Az idén is biztosan igaz lesz, hacsak ez a lehetetlen „világhelyzet" ezt a generálisszabályt is fel nem bo­rítja. Mert most még a természeti tör­vényszerűség sem az, ami a boldog bé­kében volt. Hölgyeim és Uraim, kellemes tavaszt kívánok ! HARCOS. léé* Kelemen Erizosztom főapát a magyarság lelki egységéről. Az Országos Nemzeti Klub szerdai vita­estjén Budapesten Kelemen Krizosz­tom pannonhalmi főapát érdekes előadást tartott a magyarság lelki egységéről. Hangsúlyozta, hogy a magyarság küldetését csak akkor tudja betölteni, ha szellemi világá­ban tisztán birtokolja a nemzeti eszmét s a belőle folyó alapelveket és hagyományozza nemzedékről­nemzedékre a nemzeti léleknek gaz­dag tartalmát, belső összefogó és kifelé lendítő erejét. Kiemelte a ma­gyarság hivatástudatát, amellyel nagyrahivatott és nagy feladatokat betöltő nemzetté formálódott, fia az értelmi osztály szellemi felkészült­sége kifogástalan és erkölcse érin­tetlen — mondotta a többi között — akkor elkövetkezik a nemzeti élet kivirágzása. Végül kiemelte a komoly idők követelményeinek, az egységes szellemnek, a fegyelemnek és erős léleknek szükségességét. Kinevezés. Az Esztergomi Keres­kedelmi és Iparbank igazgatósága február 23-án tartott ülésén Leitner József könyvelőt főkönyvelőnek. Keszthelyi Miklós tisztviselőt inté­zeti titkárnak nevezte ki. A Budapesti Kamarakórus Esz­tergomban is hangversenyt tart. A Budapesti Kamarakórus dr. Paa­lovits Géza karnagy vezetése mel­lett március 23-án Esztergomban tart hangversenyt a Balassa Bálint Irodalmi és művészeti Társaság ren­dezésében. A Kamarakórus Buda­pest legkitűnőbb énekkara. Tagjai valamennyien képzett hangverseny­énekesek, akik egyházi és világi énekeket egyaránt teljes tökéletes­séggel adnak elő. Az énekkart kül­földön is ismerik. Esztergomi fel­lépésük után a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium támo­gatásával Jugoszláviában tartanak hangversenyt. Az esztergomi hang­versenyt művelt közönségünk ér­deklődő figyelmébe ajánljuk Meghívás. Március 5-én d. u. 5 órakor szülői értekezletet, 6, 7 és 8 napokon este 6 órakor lelkigyakor­latos szentbeszédet tart Csontos Márton feren.rendi atya, az eszter­gom-vizivárosi érs. r. k. polgári leányiskola dísztermében. Az elő­adásokra a kedves szülőket és ér­deklődőket tisztelettel meghívja az jskola igazgatósága. Épül már Dobogókő. A dobogó­kői parcellázások rövidesen befeje­ződnek. Augusztusban már hasz­nálatba kerül az első 3 emeletes

Next

/
Oldalképek
Tartalom