Esztergom és Vidéke, 1941

1941-02-22 / 16.szám

munkáját, majd befejezésül annak az őszinte óhajnak adott kifejezést, hogy néhány év múlva minden magyar ember kivétel nélkül teljes egészségben dolgoz­hassák Magyarországért. Villányi Jenő dr. Buga László ez al­kalomra írt költeményét szavalta. Majd maga a kiváló szerző, dr. Buga László adott elő költeményeiből a közönség szűnni nem akaró tapsai között. Petz-gyár szép énekszáma után a Him­nusz fejezte be a tanulságos kulturestet. Esztergom mozgószinházai is résztvet­tek a tuberkulózis elleni propagandában, ahol dr. Stockinger Jánosné, dr. Murá­nyi István, dr, Kristóf László orvosok és Simándi Béla várm, népművelési titkár tartottak előadást, A vármegye vala­mennyi községében az „Országos Tuber­kulózis Hét" alatt a népművelési elő­adások keretén belül az orvosok a tu­berkulózisról beszéltek. Vitézi- és helyőrségibál Szombaton, február hó 15-én este tar­tották meg a fényárban úszó Fürdő szálló termeiben az idei farsang legjob­ban sikerült bálját, a vitézi- és : helyőr­ségi bált, A Fürdő szálló hallját délszaki növé­nyekkel, a terem falait fenyőfüzérekkel, a vitézi-rend címereivel ékesítették, A mennyezeten piros-fehér-zöld villanygir­landok futottak végig. A színpadon dél­szaki növények között vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó tengernagyi díszben festett képe volt látható, 9 órától kezdve érkeztek az előkelő­ségek, akik között megjelent dr. Kés­marki Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér alispán, Farkas Ferenc ezredes, állomásparancsnok, dr, Etter Jenő pol­gármester, Nagy-Józsa Kálmán alezre­des, zászlóaljparancsnok, a vármegye, a város, az esztergomi, az esztergom-tá­bori, a párkányi helyőrségek tisztikara. Az előkelőségeket vitéz Gerecsey Ár­pád és vitéz Dudás László fogadták és kisérték fel Erdély vármegyéinek címe­réivel díszített díszpáholyba. A bált Jeney Mária szép szavalata nyitotta meg. A szavalat után elkezdő­dött a tánc, amelynek színpompás ruhái, feszélyezetlen jókedélye a régi boldog időket varázsolták vissza, | in ng •m n «i nr -mn m mr Mt 1,1 w ntít 111 1 íiet JB intim A „Nótás kapitány" sikere az ipartestületi bálon Esztergom város Ipartestülete vasár­nap este tartotta meg farsangi táncesté­lyét a Fürdő szálló termeiben, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött a közönség. A megjelentek soraiban ott láttuk dr, Etter Jenő polgármestert, dr. Divéky István kormányfőtanácsost, dr. Brenner Antal főjegyzőt, Petz H. Lajos. írezér­igazgatót, dr. Weiss Richárd gimnáziumi igazgatót és másokat Esztergom társa­dalmi életének vezetői közül, A táncestély előtti műsor során Far­kas Imre örökéletű operettjében, a „Nó­tás kaptány"-ban gyönyörködhetett a közönség, A jól pergő előadás, a szereplők ügyes összjátéka az operett betanítójának, Ker­tész Józsefnek szakavatott tudását di­cséri, Ö alakította a Miska szerepét is. Értékes színészi munkáját a közönség sok nyíltszíni tapssal honorálta, A női főszerepet Kertész Józsefné re­mek alakítása tette emlékezetessé. Székely Gyula daliás nótáskapitánya, Müller Ferenc kitűnő kabinettalakítása, Torma József remekbe mintázott őrmes­tere, Rassmann F, L. ügyesen kiemelt arszlánja, komoly értékei voltak az elő­adásnak. Kitűnő volt a szobalány szerepében Wassel Icu. Az ő alakítása volt a darab egyik legfőbb erőssége. Bárján Mária is igen kedves jelenség volt a színpadon. De a többi szereplők is : Pézsa Mi­hály, Császár Buci, Török Anci, Sipeki Gyula, Székely Imre, Iványi István, Vass István is tudásuk legjavát adták. Az operett zenei részét Pintér József tanította be és vezényelte. A jól sikerült előadás után megkezdő­dött az általános tánc, amely változatlan jóhangulatban a késő hajnali órákig tar­tott, F. hó 23-án, vasárnap általános közkí­vánatra megismétlik a kitűnően sikerült operettet a Fürdő szálló színháztermé­ben délelőtt 10 órakor az ifjúság részére 30 filléres, délután pedig 4 órai kezdet­tel a közönség részére 60, 40 és 20 fillé­res helyárakkal. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Egészséges kislakásokra van nagy szükség Esztergomban A tuberkulózis elleni küzdelem hetén felhívjuk a figyelmet a rossz, egészségte­len lakásviszonyokra, amelyek az eszter­gomi szegény embert és családját állan­dóan veszélyeztetik. Nem új dolog ez, egy időben sokat beszéltünk róla, a helyzet azonban nem változott és a most megejtett népszámlá­láskor sok elszomorító hír hallatszott ar­ról, hogy egyes szegényebb családok mi­lyen lakásokban kénytelenek lakni. Köztudomású, hogy nem egy nagy la­kás — négy-ötszobás — áll üresen, vagy legfeljebb egy-két öreg ember lakik ben­ne. Nem valami vigasztaló kép ez, de en­nél még szomorítóbb az, hogy 8—10 tagú szegény családok szűk, egyszobás lakás­ban- húzzák meg magukat. Még hagyján, ha ezek a kislakások tá­gasak, világosak, egészségesek volnának — bár ez sem helyes —, mert hiszen kü­lönösen ahol nagy leányok vannak, ott erkölcsi szempontból is szükség van leg­alább két szobára. Egészséges kislakás azonban — hiába keresünk — nincs Esz­tergomban, vagy legalább is olyan kevés, hogy a szükséglet alig pár százalékát elégíti ki. Pedig hiába beszélünk a fenyegető népbetegség, a tuberkulózis ellen, ha né­pünk, különösen a leginkább fenyegetett szegényebb ember, nem tud egészséges, tűrhető lakáshoz jutni. Valamikor sürgettük tisztviselői házak építését, kertváros létesítését, már a he­lyét is megtaláltuk volna egy modern tisztviselői bérháznak, mert erre is szük­ség lenne. Most a tüdővész elleni küzde­lem megindításakor úgy érezzük, hogy az első igazán komoly és hathatós lépés az lenne ezen az úton, ha megszüntetnénk Esztergomban az egészségtelen, rossz la­kásviszonyokat- és a szegényebb családo­kat egészséges kislakásokhoz juttatnánk. Mielőbb módot kell találnunk egy jó kislakásépítő akció lebonyolítására, HIREK |Me feledkezzünk meg szegényeinkről! Ha végignézzük a szegénygondozó­nővéreknek adománygyűjtési könyvecs­kéit, szinte nem hiszünk a szemeinknek! Hát lehet az, hogy Esztergom lakos­sága iíyen szűkmarkúan adakozik a szegé­nyek, tehetetlenek és nincstelenek szá­mára ! Ha a szegénygondozásra fordított ösz­szegből levonjuk a papság és a közüle­tek által juttatott összegeket és csak azt nézzük, hogy mennyit adtak a jő szi­vek, megdöbbentően csekély összeget ta­lálunk. Vájjon elfeledték-e a Hagy Király igaz­ságát : „szegények mindig lesznek vele­tek" .... „jöjjetek atyám áldottai.... meri éheztem és enni adtatok..." Aki a szegényeknek ad, Istennek ad és sokszorosan visszakapja azt. Testvér ! Ugy-e félsz a szegénységtől és nyomortól, az éhségtől és hideg szo­bától S Heked megadta az Isten a min­dennapit, sőt talán ennél is többet, igen, látom, nagyon sok embernek ennél is jó­val többet! Miért nem adakozol tehát és miért nem teszed le pengőidet, vagy fil­léreidet az Úr váltóasztalára 1 Ha a szegényeknek adsz, Isten bankjá­ba teszed a pénzedet és jó kamatot kapsz érte ! Siessetek ..kincset" gyűjteni magatok siak addig, míg időtök van erre ! Tavaszi püspöki konferencia. Dr. Serédi Jusztinján bíboros herceg­prímás, a magyarországi latin és görög szertartású róm. kat. püspöki kar tagjait március 12-én, szerdán reggel 9 órára az évenként megtar­tani szokott tavaszi püspökkari ér­tekezletre hívta össze a budai her­cegprímási palotába. Gyászhír. Aprily Ernő kőfaragó­mester f. hó 18-án 87 éves korá­ban Süttőn elhunyt. Párkányi járási jegyzői értekez­let volt f. hó 15-én a párkányi községházán dr. vitéz Zsiga János járási főszolgabíró elnöklete alatt, amelyen megjelent dr. Késmárki Frey Vilmos főispán is és hosszabb beszédben tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a közellátási helyzetről. A főispánt a főszolgabíró és Sípos István magyarszőgyéni körjegyző üdvözölték. Előadást tartottak Klész Ferenc adóhivatali főnök, Varga La­jos tűzrendészed felügyelő, Koncsek Endre járási gazdasági felügyelő, Vitái István vm. főlevéltárnok, Ná­dassy Imre m. kir. őrnagy, a vm. szociális hivatal főnöke és Helga testvér. A főispáni tájékoztatóért és a szakelőadók közléseiért dr. vitéz Zsiga János főszolgabíró mondott köszönetet. A főszékesegyházi ének- és ze­nekar vasárnapi műsora, lntroitus és Communio koraliter. Buchner: Graduale és Tractus. Goller: Bene­dictus és Domine, offertorium. Pi­kéthy: Missa pro pace. Szentségimádás Vízivároson. A vízivárosi plébánia-templomban va­sárnap, hétfőn és kedden, farsang utolsó három napján tartják a ha­gyományos engesztelő szentségimá­dást. Mind a három napon szent­ségkitétel a reggel 7 órai szent­misén. 10 órakor énekes nagymise. Délután 5 órakor szentbeszéd, litánia és szentségbetétel. Szentmisék tar­tatnak még: vasárnap 8, 10 és ne­gyed 1 órakor, hétfőn és kedden 8, 9, 10 és 11 órakor. A Mária-Kongregáció férfitagjai értesíttetnek, hogy f. hó 23-án, va­sárnap, délután 4 órára, a szokásos gyűlésen megjelenni szíveskedjenek a Bazilikában Be kell szerezni a légoltalmi felszereléseket. A házak és ház­csoportok légoltalmi cikkekkel való felszerelése esedékessé válván, azok teljesen szabványos és előírt minő­ségben való beszerezhetése érdeké­a Légo|talmi Liga helyi csoportja egy a legfelsőbb hatóság által ellenőrzött céggel lépett érintkezésbe s azok a csoportnál Deák Ferenc utca 22. szám alatt a délelőtti órák­ban megrendelhetők, a hol minden közelebbi felvilágosítás megadatik. Megjegyezzük még, hogy ezen cik­kek a közeljövőben hatósági ellen-" őrzés tárgyát fogják képezni és a mulasztások szigorú megtorlás alá fognak esni. Keresztúti ájtatosságok. Az ér­sek-vizivárosi plébánia templomban az idei nagyböjt minden péntekén este 6 órakor a szentbeszédek he­lyett keresztúti ájtatoságokat tar­tunk. Az ideiglenesen elhelyezett képek keresztjei ferences áldással ellátottak. A hívek tehát minden ily ájtatosság alkalmával teljes búcsú­ban részesülnek, melyek a tisztító­tűzben szenvedő lelkekért is fel­ajánlhatok. Kérjük a környékbeli híveket, látogassák minél többen e szent ájtatosságokat. Az Eternit újabb szociális in­tézményeket létesít. Az Eternit Mű­vek igazgatósága — értesülésünk szerint elhatározta, hogy ismét jelentős összegeket fordít különféle munkásjóléti intézmények meg­valósítására nyergesújfalui gyártele­pén. A tervek már elkészültek és előreláthatólag a tavasz folyamán megkezdik a szükséges építkezése­ket. Kultúrest a Vízivárosi Körben. A Szenttamás-Vízivárosi Kat. Kör­ben a vasárnapi kultúrestén Homor Kálmán városi főmérnök tartott elő­adást, a hallgatóság figyelmét mind­végig lekötve. Kisérő műsorban pe­dig a Szentgyörgymezői Olvasókör ifjúsági gárdája szerepelt sok de­rültséget keltve. Ma vasárnap, este kivételesen 7 órakor kezdődik a nép­művelési est. Előadó: Szalva László tanitó. Háztartási tanfolyamok. E na­pokban Érsekkétyen és Kesztöicön fejeződtek be a Várm. Népművelési Bizottság háztartási tanfolyamai. A kesztölci vizsgán Reviczky Elemér alispán, Maros Antal főszolgabíró, dr. Murányi István főorvos és Si­mándi Béla népművelési titkár vett részt. Uj háztartási tanfolyamok Barton és Bajóton kezdődtek. Szülők iskolája előadásai hétről­hétre a szentbenedekrendi gimná­zium dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt folynak. Folyó hó 24-én, hétfőn délután pontosan 5 órai kezdettel dr. Karácsony Sándor egyetemi m. tanár tart előadást a „Magyar észjárás" címmel, amelyet megbeszélés fog követni. Perec — kenyérlisztből. Ujabb rendelet módosítja a liszt feldolgo­zását korlátozó rendeletet. Eszerint azok a pékek, akik 1940 dec. 15-e előtt foglalkoztak perecsütéssel, új­ból süthetnek perecet, de csak ke­nyérlisztből. Ennek az ujfajtájú perecnek sütéséhez azonban külön polgármesteri engedély szükséges. Mi lesz a sertés- és borjúhús­sal ? Kaptuk a következő levelet: Egy hét óta nem lehet kapni az esztergomi hentes és mészáros-üz­letekben sertés- és borjúhúst. Azon­ban ha átsétál az ember Párkányba, ott annyit kap mindenikből, ameny­nyit csak akar. Mégis csak elgon­dolkozik az ember, hogy mi lehet ennek az oka. Állítólag azért van ez, mert az esztergomi hentesek és mészárosok nem találják meg szá­mításukat és nem tudnak a maxi­mális árnak megfelelő pénzért álla­tot vásárolni, fiát a párkányiak tud­nak ? Furcsa! De nemcsak furcsa, hanem kissé bosszantó is, hogy az esztergomi polgár Párkányba járjon át húsért! Ha másként nem lehet a mizérián segíteni, tessék sürgősen felállítami a hatósági húsvágó-bol­tot! Egy olvasó Lassan az autóval a veszélyes útszakaszon! A Szent Imre utcá­nak az iskolaépület elé torkolló része igen veszedelmes az iskolás­gyermekekre nézve. Sokszor még­történt, hogy az iskolás gyermek csak az utolsó pillanatban tudott elugrani az arra futó autók elől. A szerencsétlenségek megelőzésére most a város polgármestere átírt a rendőrkapitánysághoz, hogy figyel­meztető táblákat helyeznek el az útszakaszon, amelyek az autósokat arra figyelmeztetik, hogy ott óvato­san, lassan hajtsanak. Műsoros farsangi estély. Az Esz­tergom-Belvárosi Földműves Olvasó­kör „Kalot" Ifjúsági Egyesülete f. hó 23-án, este fél 8 órai kezdettel műsoros farsangi estélyt rendez. Szinre kerül: Deli Lajos: „Egy fer­tály föld" c. 3 felvonásos vígjátéka. Műsor után tánc reggelig. Belépődíj: 1.20 és 1 pengő, családjegy (3 sze­mélyre) 2.50 pengő. Tilos ácsorogni az utcán. Esz­tergomban már régidőktől fogva egy nagyon rossz szokás alakult ki: az utcán való ácsorgás. Sokszor, éppen a főbb forgalmi útvonalakon, s kü­lönösen a mozik előtt a gyalogjáró­kat oly tömegek lepik el, hogy azo­kon a közlekedés szinte lehetetlen. Rendőrségünk most erélyes intéz­kedéssel vet véget ennek az áldat­lan állapotnak. Régi, érvényben lévő rendelkezést hajt végre az az intéz­kedés, amelyet most a legnagyobb szigorral hajt végre rendőrségünk, amikor eltiltja az utcán, a gyalog­járón, a mozik előtti ácsorgást Fi­gyelmezteti tehát az utcán ácsorgó­kat, tartózkodjanak az ilyen csopor­tosulásoktól és a gyalogosok közle­kedését ne akadályozzák. Ezen ren­delkezés ellen vétőket 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Természetesen, elsőizben figyelmez­tetéssel intézik el, s csak, ha ez nem használ, akkor alkalmazzák a szigorú pénzbüntetést. Lopás. Szabó Lajos hentes üzle­tébe ismeretlen tettes álkuccsal be­hatolt s onnan 800 pengőnyi kész­pénzt ellopott. Detektívjeink a tettest Vörös József esztergomi lakos sze­mélyében kinyomozták s Muzslán elfogták. A pénz nagyrésze meg­térült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom