Esztergom és Vidéke, 1941

1941-01-04 / 2.szám

gásnak motorja a szabadság, he­lyesebben a szabadosság. Cél az anyagi jólét mielőbbi megszerzése és annak határtalan élvezése. Az eszköz az nem fontos. Becsület, tisztesség, embertestvér, megértés lemondás, áldozatosság, közjószol­gálat nincs a liberalizmus szótá­rában. Helyettük vastagon szedett a törtetés, a gázolás a kíméletlen önzés, a minden áron célbatörő hajsza . . . Lyen légkörben nyugodt, boldog, emberhez méltó élet nem fakadhat. Ilyen légkörben csak önző, egyedekre széthulló, közjó iránt érzéketlen tömeg élhet . . . Mi tehát a teendő?... Talaj­munka. Az új magyar élet talajá­nak nemesítése. Az egységes ma­gyar társadalom mielőbbi kialakí­tása. Cél: a közjó. Ennek szolgálata mindenkinek szent kötelessége, még egyéni érdekeinek feláldozásával is ... Legyen hát megértés a földbirto­kos és a mezőgazdasági cseléd kö­zött. Legyen megbecsülés a gyáros és az ipari munkásság között. Le­gyen értékes kapcsolat a nagy- és kiskereskedő, a nagy- es kisiparos Az öregek és fiatalok teljes mérték­ben dolgozzanak együtt. A fiatalság tanulja meg apáitól a felelősségteljes munkát. Fejlődjék ki benne a hagyománytisztelet, a mult értékeire alapított építő munka, a felelősségvállalás készsége. Az egészséges magyar társadalom talaján az idősebb nemzedék érté­keit továbbépítő új nemzedék je­lenti az igazi, biztos, szebb magyar jövőt! Dr. IJaíúSts Gyula. Névtelen katona Ott áll a vártán nappal és éjjel, torrá délben, fagyos szélben, hideg téli napon, s nem fárad el soha. Szemében mezők szelíd alázata ragyog és őrködik a névtelen katona. Tegnap még versenyt dalolgaioit a pacsirtával s termő magot szórt ej a barázdákba két munkás keze. Ma fegyvert forgat, s útját holnap talán a halál fekete gyászával teríti be. között. A tisztviselőiéteg pedig le gyen híd, legyen közvetítő, legyen tapintatos munkása a kialakulni készülő nagy összhangnak . . . Ma a világnézetek ütközőpontjá­ban, a mai világválság idején a kicsi, testvértelen magyar faj csak ilyen egységgel tud erős, kemény imponáló lenni és független ma­radni .. . 2. A világ szekere kátyúba jutott, mert a liberális életfelfogás ült a bakon. A kiemeléshez bölcs irányí­tásra, de erős vállakra is, szinte csodát teremtő lendületre is szük­ség van. Ez a nemzedékek találko­zása. Ez az apák és fiúk előítélet­nélküli összetartása. Ez az öregek és fiatalok őszinte, becsületes együtt­munkálkodása. Az életünk stafétafutás, a bölcső­től a sírig. A jó stafétázó nemcsak lelkiismeretesen fut, hanem tökéle­tesen vált is. A váltás tehát nagyon fontos. Ezért a stafétázók a váltást állandóan gyokorolják, hogy a ver­senyben a győzelmet feltétlen biz­tosítsák. A mai zűrzavaros világban ha­talmas versengés folyik a nemzetek között. A kicsi magyar fajnak ebben az élet-halál versenyben részt kell vennie. Lehet a stafétabot biztos kezekben, de az átadást, a zökkenő­nélküli váltást elő keli készíteni . .. A magyar élet forgatagába renge­teg út torkollik. Minden úton egy­egy staféta fut és hozza a maga munkájának eredményét és értékét. Ezeknek az értékeknek együttese adja a súlyt, az erőt a nemzetek nagy küzdelmében . . . Mi tehát a teendő?. . . Szűnjön meg a nemzedékek közti ellentét. Szilajjá nő olykor forró kedve, de karja álomba von, ha szeret; tekintetében megbúvik a puszta gőgje és távlataival fényes Napkelet. Panasza sokszor mosolyra derül, mosolya fanyar grimasszá válik, mélységeit nem érted meg soha: emléke feleit komor katafalkon aranybetűkkel áll majd : Névtelen Katona. ifj. Balázs János Tűzharcos közlemények meghívó. A Magyar Tűzharcos Szövetség Esztergomi Főcsoportja 1940. évi január hó 5-én, vasárnap a Magyar Király vendéglő nagytermében tánc­mulatságot rendez, melyre bajtársi, felebaráti szeretettel hiv meg min­denkit a Vezetőség. A táncmulatság kezdete este 8 óra­kor. ízletes ételekről és jóminőségű italokról gondoskodás történt. A tánczenét egyik jónevű kombi­nált zenekar szolgáltatja. A megfelelő vig hangulatot vi­galmi bizottságunk biztosítja. Belépőjegy személyenkint 60 fii. Felülfizetéseket főcsoportunk se­gélyalapja javára köszönettel foga­dunk. Hölgyeink, uraink, Bajtársak a kedves viszontlátásra! bapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. LEGSZEBBEK A FARSANGI ÚJDONSÁGOK NAL HÍREK A főszékesegyházi ének- és zene­kar január 6-i műsora. Graber: Ecce Sacerdos. lntroitus és Com­munio koraliter. Mitterer: Omnes de Taba, graduale. Filke- Reges Tharsis, offertorium. Buchner : II. Karácsonyi miséje, B-dur. Prédiká­cióra: Dicsőség mennyben, népének. Halálozás. Nagy részvét mellett temették el, dec. 28-án, Sárisápon, a község köztiszteletben álló főjegy zőjének édesanyját: özv. Pallagi Lászlónét. A temetési szertartást Zsoldos Gyula dorogi és Bátkv Mik­lós esztergomi ref. lelkészek végez­ték. A közreműködő egyházi ének­kart Gábor Ágoston nagysápi kar nagy vezette. A megboldogult, ne­messzívű úrnő nagy szeretetnek ör­vendett széles körben. Temetésére nemcsak helyből, de a szomszédos községekből is eljöttek nagyszámú tisztelői és mélységes részvéttel ki­sérték útjára a kedves halottat. Nyugodjék békében ! Két kultúrest Szenttamáson. A Szenttamási Kat. Polgári Körben az elmúlt vasárnap, dec. 29-én, és az év utolsó estjén, Szilveszterkor si­került népművelési előadás volt igen kedves kísérő műsorral. Előadók voltak: 29-én dr. Gianits József prí­más! szertartó, Szilveszterkor Szabó Tibor III. é. líceumi növendék. A kisérő műsorban szerepeltek a kör ifjúsági alakulatainak műkedvelői, a szilveszteri hangulatos műsorban az érs. líceum III. é. növendékei. Cselédjutalmazás Nánán. Szma­tana Mihály nánai uradalmi tehe­nes gazda a m. kir. földmívelésügyi minisztertől hosszú, becsületes és hűséges munkásságának jutalmazá sául elismerő oklevelet és 80 P ju taimat kapott, amelyet dec. 22-én ünnepélyes keretek között adott át, a főispán megbízásából dr. vitéz Zsiga János járási főszolgabíró a kitüntetettnek. Szmatana 1888-ban lépett az uradalom szolgálatába, először mint juhászbojtár, később mint mezőőr szolgáit. 1899-ben mint mezőőrt, fegyverrel támadták meg, de fegyverrel kezében elriasztotta támadóit. Hűséges munkája jutal­mául 1907-ben juhászgazda lett Az ő érdeme az is, hogy a juha szat gazdái működése alatt annyira fejlődött, hogy az uradalom a juhai­val különböző kiállításain jutalmat aratott. 1931. év óta tehenes gazda Dr. vitéz Zsiga János járási fő szolgabíró hosszabb beszédben mél­tatta érdemeit s egyúttal kitért arra is, hogy mind az uradalom, mind pedig a gazdatiszti-kar az uradalmi cselédekkel és munkásokkal szem ben mindenkor megértést tanúsít és nagy szociális érzékkel járt el. Dr Szokolay Antal prelátus-kano­nok a munkaadók nevében üdvö­zölte a jutalmazottat és átadta a székesfőkáptalan 100 pengős ado­mányát, dr. Lepold Antal prelátus­kanonok a minisztériumnak és a járási főszolgabírónak mondott kö szönetet. Payer János jószágfel ügyelő pedig felolvasta a jutalmazott életrajzát. A szép ünnepélyt a Him­nusz zárta be, majd utána a jó szágfelügyelőnél zártkörű ebéd volt amelyen dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér alispán és dr. Gregorovics Lipót prelátus-ka­nonok is részt vett. Jótékonyság. A szentgyörgymező Árvaház növendékeinek széppé, fe­lejthetetlenné tették ismét a jószívek a szent karácsonyestét A követ kező adományok folytak be : K- Sz. O Gy. M. 100, dr. Lepold Antal, dr Török Mihály, dr. Horváth Rudolf 20—20, dr Fehér Gyula, Jeszenszky Kálmán, dr. Csárszky István, Szöl gyémi József, Kurucz János, Nádler István, dr. Gróh József, Schwach Sándor, Hegedűs Sándor, Sasvári Oltóssy Rezső, Bizey Gy., N. N. 10-10, Kofflerné, Nagy M., N. N., N. N. 5 — 5, Csányiné 2 Pt. Termé­szetbeni adományok: Bognár Ger­gely 14 kg bab, 4 kg mák, 5 kg dió, Szathmáry Béla evőeszköz, Sel­meczi István 1 pár cipő, Konkoly . Gyuláné Budapest 3 ruhára való anyag, 10 m alsóruhára való, 4 pár cipő, 3 sapka, 3 pár harisnya. Ke­gyes jótevője volt az árváknak Petz H. Lajos vezérigazgató, mikor in­gyenfürdőt engedélyezett és Bátori stván, ki az év folyamán többször is adott fényes vacsorát a gyerme­keknek. A kegyes adományokat ez­úton is megköszöni az árvaház főnöknője. Szentségimádas Vízivároson. Ja­nuár 6-án, Vízkereszt ünnepén en­gesztelő szentségimádást tartana k évenkint a vízivárosi plébánia-temp­lomban. Ez évben is a hagyományos bensőséggel és kegyelettel tartják meg a szentségimádást. Szentség­kitétel reggel a 7 órai szentmisén. Délelőtt folyamán szentmisék lesz­nek még 8, 10, és V* 1 órakor. Dél­után 5 órakor szentbeszéd, litánia és szentségbetétel. Vízvezeték Sárisápon. Állandó volt a panasz a község laksóssága részéről a rosszízű, iüatatlan vizű közkutak ellen, melyek a falu ivó­vizét szolgáltatták, mígnem dr. Grosz Dezső körorvos indítványára elha­tározta az elöljáróság, hogy a pa­nasszal az Országos Közegészség­ügyi Intézethez fordul, ahonnan a község feletti bő és jóvizű hegyi­forrás levezetését kéri. A mozgalom teljes sikerrel járt. A vegyvizsgá­lati és bemérési munkálatok után Pallagi Pál községi főjegyző nagy agilitással látott hozzá a kivitelhez. Ennek eredményeként ma hat utcai csapon át — minden erőmű nél­kül — bőven buzog az annyira nél­külözött, egészséges, életetadó üdítő forrásvíz. Kultúrest a Belvárosi Olvasó­körben. A Belvárosi Kat. Olvasókör (Simor-u.) január 5-én, vasárnap, este 7 órai kezdettel tartja II. kultúr­estjét. Előadást tartanak: dr. Kaiser Ferenc szentannai plébános „Egy ember nem ember".; címmel és dr. Bácsi József belvárosi káplán: „Az egyház és a szociális kérdés" cím­mel. A kísérő műsorban a Földm. Ifj. Egyesület tagjai szerepelnek A magyar mérnökhiány. Az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület rendes közgyűlésén érdekes adatokkal világították meg a mérnökhiány kérdését, amelyet az újabb történelmi események nyo­mán az országban megszaporodott műszaki feladatok sokasága tett időszerűvé. Honvédségünk felszere­lése, a visszatért országrészek mű­szaki munkái, Európa várható poli­tikai átállítása, a racionális iparosí­tás, a néprétegek életszínvonalának emelése stb. mind a mérnöki mun­katerületek megszaporodásával jár­nak. Ezzel szemben nagy a mérnök­hiány, nem utolsó sorban azért, meafc különösen a közszolgálatban lévő 1 mérnökök sorsa olyan volt, hogy nem gyakorolt vonzóerőt ifjú­ságunkra a mérnöki pálya. A fenn­álló mérnökhiányt nagyjából az alábbi adatok világítják meg: Kul­túrmérnökben 660, építészmérnö­kökben a járási szolgálat terén 120, a gépészmérnöki közszolgálatban 200, erdőmérnökökben 200, vegyész­mérnökökben, a bánya- és kohó­mérnökökben 60 fő a hiány, össze­sen tehát mintegy 1200 fő a ma­gyar mérnökhiány. A inérnökhiány gyors, szükségszerű enyhítésére kö­zépfokú technikusokat ajánlanak kiképezni, akik a részletmunkákat elvégezhetnék a mérnökök felügye­lete alatt. A gyökeres orvoslást azonban a mérnöki pálya népsze­rűsítése fogja meghozni, azzal, hogy Virág és Szántó

Next

/
Oldalképek
Tartalom